Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-09 / 40. szám
1932. október 9. SZABAD FÔLDM*ľVES 25 ÉVES AZ IPOLYSÁGI KÖZÉPFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI ISKOLA Szeptember derekán várva várt meghívót hozott a postás. A hófehér borítón aranybetűs felirat hirdette, fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli az Ipolysági [Šahy) Középfokú Mezőgazdasági Iskola. Tudtam, hogy közeledik, vártam, hogy elérkezzék a pillanat, és mégis — amikor kézhez kaptam a meghívót^ megdobbant a'szívem, s hatalmába kerített az emlékezés. Tudfák-e, hol van Ipolyság? Én akkor hallottam felöle előszűr, amikor Janko Krát szlovák költő életrajzával ismerkedtem. A štúr-tskola szociális kérdésekkel is foglalkozó forradalmi költője 1848 márciusában, amikor Pesten kitört a forradalom, barátjával, Rotarídes tanítóval sorra vette a Hont megyei szlovák falvakat és az daságl alapismereteket. Bárhogy számolom, bizony ennek is kerek az évfordulója. Tizenöt év, hogy repül az idő... Sétáltam egy nagyot a városban, régi ismerősökkel és régi emlékekkel találkoztam. Meg hozzám hasonló, ünneplőruhás kószálókkal. Mennyi kézfogás, és mennyi töprengés, fürkésző pillantás. Megváltoztunk. Mi öregebbek lettünk, a város megfiatalodott. A folyót, amely tavaszonként rettegésben tartotta a várost, megzabolázták, a szűk utcácskákban guggoló házikók helyén sokszintes lakótömböket emeltek, új boltokat nyitottak, impozáns szállót építettek, és a fővárosi parkban fölcseperedtek a hajdan még árnyékot sem adó díszcserjék. Viszont a régi padok kényelme-KORSZERŰ 6ЁР MÉGY ADAPTERREL A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron az idén hazánk egyik legjelentősebb mezőgépgyártó vállalata, a prostéjovi AGROSTROJ n. v. több gépújdonságol is bemutatott. A szóban forgó vállalat gépei különböző nemzetközi vásárokon magas elismerésben részesültek, tekintélyt szereztek hazánknak. A prostéjovi AGROSTROJ gépeit Brnóban a MOTOROV külkereskedelmi vállalat sorakoztatta fel, amelyek elnyerték a szakavatottak tetszését. Az SPS 35-ös járvaszecskázót négy speciális adapterrel kínálták a külföldi partnereknek. Ez a gép kiválóan alkalmas a berefélék komplex termesztésére, illetve begyűjtésére. Igénybevételével lehetőség nyílik a veszteségek mérséklésére és a termény gyors ütemű begyűjtésére, tehát az állatállomány minőségi igényeinek kielégítésére. Az SPS 35-ös gép és járulékos tartozékai rendkívül jó munkatermelékenység elérését teszik lehetővé. Amellett, hogy a begyűjtés alkalmával, műszakonként nagy teljesítményre képes, ugyanakkor lényegesen kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a korábbi hasonló géptípusok. Szerkezetének elkészítésekor a szakemberek arra törekedtek, hogy a világszfnvonalnak megfelelő, nagy teljesítményre képes, korszerű gépet adjon a mezőgazdaságnak. A szecskavágó dob fordulatszámának a módosításával jelentős mennyiségű üzemanyag takarítható meg. Apróra vágott szecskából ugyanis egyegy szállítóeszközre több fér el, mint hosszabb szecskából, s ezzel tulajdonképpen csökkenthető a távolsági szállítmányok mennyisége, ami szintén üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé. A gép működésének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az SPS 35-ös járvaszecskázót használó gazdaság évente 20—50 ezer koronát is megtakaríthat. A gép összsúlya 600 kiló, munkaszélessége pedig 4750 milliméter. Az SPS 35-ös gépre könnyűszerrel kapcsolható például az AZU 104 vékonyszárú here begyűjtésére szolgáló adapter; a Z 332 takarmánybegyűjtő adapter, a ŽKN 3,4 szilárd szárú here begyűjtésére alkalmas adapter és az SKA 04 négysoors adapter, szilárdszárú növények begyűjtésére. . -hai-Az SPS 35-ös gép az AZU 104 adapterrel A krónika szerint Losoncon (Lučenec) gazdag hagyománya van á heti piacoknak és a havonkénti vásároknak. A múltban havonta tartottak Itt kirakodó és állatvásárt. Kiemelkedő volt viszont a tavaszi és az őszi nagyvásár. Az Itteni vásároknak mindig volt varázsa. Nemcsak a Járás lakói, kereskedői, iparosai, hanem a szomszédos járások, sőt megyék fazekasai, földművesei és más eladói kínálták Itt áruikat nagy menynyiségben. Örömünkre így volt ez tavaly, de az Idén Is a II. Nógrádi Vásáron. Mindenki megkaphatta azt, amire éppen szüksége volt. Vásár volt a javából A szervező bizottság figyelembe vette a múlt évi tapasztalatokat, s az idén még körültekintőbben szervezte meg a vásárt. Tavaly például a vásár főleg a Május 1. térre korlátozódott, s emiatt nagy zsúfoltság keletkezett. Ebben az évben viszont a kirakodó vásárt, vagyis a sátrakat a tér környékén lévő utcákban és a széles főutcán helyezték el. A téren a lunapark kapott helyet. A vásárra közel 30 kereskedelmi szervezet küldött árut és elárusítót. Szlovákia három kerületéből, sőt Morvaországból Is voltak eladók. A kereskedelmi szervezetek, ipari szövetkezetek, vásári árusok mind-mind a gazdag áruellátást szorgalmazták. A közel száz különböző méretű sátorban, s a környező boltokban rengeteg áru halmozódott fel. A júliusban átadott Prior áruházban a vevő kedvére válogathatott a szebbnél szebb divatcikkekből. Losonc városa a vásári zsljalytól volt hangos. Szinte hullámzott a többezres tömeg, mint aratáskor a búzatenger. A jó vásári hangulatról a szervező bizottságon kívül a kereskedelmi szervezetek, tehát a JEDNOTA, a ZDROJ, az ODEVY, a ZELENINA, az ipari szövetkezetek, az ajándékárusok, a mézeskalácsosok, s a szórakoztató vállalatok sokasága gondoskodott A legények hasonlóan, mint hajdanában, most is megvásárolhatták szivük választottjának a tükrös mézeskalács szívet, s a mézeskalács babát, a gyermekeknek a büszke mézeskalács huszárt és sok-sok édességet. A lányok körében nagy keletje volt a vászonból készült lenge buggyos nadrágnak, bőr- és szőrmeárunak stb. A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet sátraiban az MNK-ból behozott mosóporokat, piperecikkeket, szalámit és egyeheket kínálták. A ZELENINA dinnyével, dé- Ugyümölccsel, körtével, almával, szilvával és szőlővel látta el a vásárlókat. A látogatók étkeztetéséről a vendéglátó vállalat, a JEDNOTA és a földmüvesszövetkezetek példásan gondoskodtak. A vásáron sok áru talált vevőre. Jól járt a kereskedelem, de a vendéglők is. A gyerekek, a fiatalok, s az Idősebb emberek kedvükre szórakozhattak. A felújított vásár bizonyította létjogosultságát. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a losonci Nógrádi Vásár hamarosan rangban is felzárkózik az országos hírűvé vált radványl, a lévai (Levice) Márton-napl és a párkányi (Štúrovo) Stmon-Júda vásárhoz. Felújítjuk, s főleg tartalmassá teszszük a már feledésbe menő vásárokat, szokásokat. Ezzel tulajdonképpen színesebbé, örömtelibbé varázsoljuk dolgozóink hétköznapjait. Közelebb hozzuk egymáshoz más tájak embereit, s ezzel kifejezzük a békés építő szándékot. CSÄK ISTVÁN Az iskola érdemes dolgozói és közvetlen munkatársai >ársadalmi elisme-ésben részesültek urak ellen lázította, a forradalomért lelkesítette a népet. A földesurak megijedtek, bilincse verték és előbb az ipolysági megyei börtönbe, maid Pestre szállították. Az akasztófától a forradalmi hadsereg előretörése mentette meg. A költő emlékét kegyelettel őrzi az utókor. A volt megyeház épületében, ahol Janko Kráľ raboskodott, a mezőgazdasági szaktanintézet — a politikai és társadalmi szervekkel együttműködve — emlékszobái rendezett be. Másodszor — s életemben ez volt a döntő — Szegi Dénes volt alapiskolai osztályfőnökömtől hallottam Ipolyságról. Pályaválasztásról beszélgetr tünk, akkor újságolta, hogy a kedves és hangulatos kts határváros mezőgazdasági műszaki középiskolája közgazdasági irányzatú osztályt nyit. Mégpedig magyar tanítási nyelvű osztálytI Mekkora volt az örömI Ha jól emlékszem öten jelentkeztünk a marcelházt [Marcelová) alapiskolából. Hárman négy évvel később leérettségiztünk, s több száz társunkkal egyetemben ma is büszkék vagyunk arra, hogy éppen az ipolysági szakközépiskolában gyűjtögethettük a mezőgazsebbek voltak, a régi utcák hangulatosabbak. Lehet, hogy mindez csak nosztalgia? Szeptember derekán másfélszáz néhai diák gyűlt egybe Ipolyságon, hogy társaik nevében is fejet hajtsanak a fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő alma mater előtt. Elszoruló torokkal, érzelmekről árulkodó, csillogó szemmel üdvözöltük volt tanárainkat, és önfeledten pirosra tapsoltuk a tenyerünket. Jólesett, hogy az ünnepi szónokok sem palástolták, átérzik a pillanat varázsát. Danis Ferenc iskolaigazgató jelenről, múltról és jövőről beszélt. Elmondta, hogy a helybeli törekvések ellenére sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem a burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején nem nyitottak Hont vármegyében mezőgazdasági iskolát, pedig a vidékre zö.mmel a kisparaszti mezőgazdasági termelés volt jellemző. Bizonyára azért nem, mert az iskola a szegény földművescsaládok gyermekeinek okítását szolgálta volna. Az első kétéves télt mezőgazdasági iskolát a magyar iskolaügy nyitotta meg, mégpedig az e céllal létesített új épületben 1941-ben. Az a mezőgazdaság részére. Ha jubiláló iskolánk oktatásban szerzett érdemeit konkrét formában szeretnénk kifejezni, akkor mindenekelőtt azt kell elmondanunk, hogy két és fél évtized alatt 854 műszaki középkádert és 317 szakmunkást adott a gyakorlatnak, és közben ezernél több felnőtt mezőgazdasági dolgozó számára tette lehetővé a szakmunelső osztály tizenkét fiúval indult, s ha innen számítjuk, akkor Ipolyságon negyvenéves múltja van a mezőgazdasági szakemberképzésnek. Sajnos, a világégés közbeszólt, így az oktatás csak ötven őszén vehette ismét kezdetét. Az iskola rövid tanfolyamokon készített fel növénytermesztőket és állattenyésztőket az alakuló földművesszövetkezetek és állami gazdasáságok, illetve gép- és traktorállomások részére. De újabb szünet következett, mert az iskolát át kellett engedni a katonai helyőrségnek. Csakhogy a középkáderek hiánya szükségessé tette a középfokú mezőgazdasági technikumok létrehozását. Ipolyságon ötvenhat őszén nyílt meg a mezőgazdasági műszaki iskola. Mint középiskola hosszú ideig csupán növénytermesztést és állattenyésztési irányzattal működött, de közben két közgazdasági Irányzatú évfolyam levezetésére is engedélyt kapott. Ezzel a feladattal később a Dunaszerdahelyi fDunajská Stredaj és a Tornaijai f Šafárikovo) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolát bízták meg. Mint tudjuk, a fejlődő nagyüzemi termelés egyre több alapképesltésü mezőgazdasági dolgozót igényelt, ami szükségessé tétté, hogy bővítsük a szaktanttézetek számát. Így lett a középiskolából mezőgazdasági szaktanintézet, majd az oktatási rendszer fejlesztéséről hozott határozat értelmében középfokú mezőgazdasági szaktanintézet. Szorosan ide tartozik, hogy az iskola a nappali tagozat diákjain kívül felnőtt dolgozókat is felkészít Balia László, a CSKP KB dolgozója nagyra értékelte a jubiláló iskola mezőgazdasági szakemberképzésben töltött szerepét. káslevél megszerzését. Bárhogy számoljuk, ez jóval több, mint kétezer fő. Soroljam-e, hányán végeztek főiskolát, hányán töltenek be vezető tisztséget, hányán és a munka melyik frontján bizonyítják nap mint nap, hogy kellő ismeretanyaggal felvértezve bocsátotta útjukra őket az iskola? Mindannyian lói ismerjük az ország éléskamrájaként emlegetett, dél-szlovákiai körzet mezőgazdasági üzemeinek eredményeit. Kell-e hang- , súlyozni, hogy a dolgos hétköznapok társadalmi elismerést és megbecsülést ktváltó munkasikereinek kovácsai között az Ipolysági mezőgazdasági iskola volt diákjai is jelen vannak? Ott vannak és minden bizonnyal hoU nap is ott lesznek az élvonalban, mert az iskola folytatja küldetéséből fakadó kötelességét. Azt az oktató és nevelő munkát, melyhez — mint azt Balia László, a CSKP KB dolgozója és Maőek Pál, az SZSZK Iskolaügyt Minisztériumának központi tanfelügyelője, az iskola volt tanárat is hangsúlyozták —■ szocialista társadalmunk egyre hatékonyabb segítséget nyújt. Az ünnepség üdvözlő levelek és kitüntetések átadásával folytatódott, s végül — a vendégek jelenlétében — átadták rendeltetésének az. oktató munka eredményesebbé tételét szolgáló, vadonatúj műhelyeket, jól felszerelt speciális tantermeket és az új gépszínt. Este a volt diákok a várost Ifjúsági klubban találkoztak egykori tanáraikkal. Hajnalig szólt a nóta, roptuk a táncot, diákélményekről, hétköznapi örömökről és gondokról beszélgettünk. De elérkezett a kézfogás ideje, és ki-kt elindult szőkébb hazájába,, hogy ismét cselekvő résztvevője legyen egy nagy közösség vérkeringésének. Útjaink jelképesen ismét elváltak, de — akárcsak eddig — a történelmet, hazánk szocialista mezőgazdasága fejlődésének új szakaszát együtt írjuk. KÄDEK GÄBOR Az egykori diákok egy csoportja, akik a gyakorlati életben elért eredményeikkel öregbítik volt iskolájuk jó hírnevét. (A szerző felvételei)
