Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-09 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1S82. október 9. A növényvédelem távlatai A népesedés rohamos növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb termőföld áll az emberiség rendelkezésére, holott hosszú távlatokban a Jövőben Is egyik legfontosabb termelőeszközünk marad. Hiszen az élelmiszerek Java részének, de több közhasználati cikknek a nyersanyagát is mezőgazdasági termeléssel nyerjük. A szüntelenül növekvő Igényeket csakis belterjes termelési módszerek segítségével elégíthetjük ki. Olyan tudományosan megalapozott eljárások, olyan korszerű műszaki eszközök bevetésével, amelyek lehetővé teszik a növények energetikai potenciáljának maximális kihasználását, elsősorban a napjainkban még Jelentős veszteségek csökkentésével. dás történt az üvegházi hajtatott zöldségfélék növényvédelmében is. A gyapottermesztésben a növényvédelem a tökéletes előrejelzésen és a kártevők gócainak idejében történő vegyszeres kezelésén alapszik. A gyapot növényzete minimális vegyszerezés mellett is egészséges és nagy hozamokat biztosit. Az üvegházakban a biolőgial növényvédelmi módszereket alkalmazzák a gyárilag előállított paraziták segítségével. ф Hol tartunk mi az integrált növényvédelem fejlesztésében ? Hazánkban az ötvenes évek kezdetétől a tudományos és kutató bázis fokozatos fejlesztésével egyidejűleg jöttek létre a feltételek az Integrált növényvédelem egyes részkérdéseinek megoldására. Kutatásokat végeztünk a növénykórokozók ökológiai A belterjesltő tényezők között kiemelkedő helyen szerepel a növényvédelem. Azonban a vegyszeres növényvédelem eddigi gyakorlatával kapcsolatban számtalan nyitott kérdéssel állnak szemben a növénytermesztők. A növényvédelemre fordított tetemes költségek nem minden esetben hozták meg a várt eredményt. A betegségeknek, a kártevőknek vagy a gyomnövényeknek nagyméretű fellépése gyakran meghiúsította az őstermelők törekvéseit. Több kártevő és gyomnövényfaj rezisztenssé vált a vegyszerekkel szemben. A környezetvédők pedig a nagyarányú vegyszerezés leállítását sürgetik. Növényvédelem nélkül veszélyben van a termés, s ezáltal a lakosság zavarmentes élelmiszerellátása, a vegyszerezés további fokozásával pedig az egész életkörnyezetünk. Milyen legyen hát a kompromisszumos megoldás? Milyen irányban halad a tudomány, a kutatás a hatékony, de környezetvédelmi szempontból kevésbé káros növényvédelmi módszerek kimunkálásában? Milyen eszközökkel rendelkezik az emberiség a kártevők, a betegségek, a gyomnövények ellen vívott ádáz küzdelemben? E sokakat érintő problémakörrel kapcsolatban a legilletékesebbhez, Ľudovít Weismann docenshez, a Szlovák Tudományos Akadémia Biológiai és ökológiai Kísérleti Intézetének Igazgatójához fordultunk néhány kérdéssel. ф Bár a kártevők ősidők óta megtizedelték a földművelők termését, mégis úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedekben egyes fajok elszaporodása nagy méreteket öltött, és az ellenük bevetett védekezési eszközök is sokszor kudarcot vallottak. Mi ennek az oka, s hogyan védekezhetünk ellenük? A kultúrnövények céltudatos, nagyüzemi termesztésének hatására egyes növény- és állatfajok kiszorultak, egyesek pedig elterjedtek, s kártevőkké, parazitákká váltak. A kultúrnövények ugyanis lényegesen kedvezőbb ökológiai feltételeket, biztonságosabb és rendszeresebb táplálkozási forrást teremtettek számukra, mint a vadon élő növények, ami végső soron nagyarányú elterjedésükhöz vezetett. Továbbá az eredeti növénytársulások fennmaradt egyedei, mint gyomnövények veszélyes vetélytársává váltak a kultúrnövényeknek, s közvetett módon csökkentik hozamukat. A növénykórokozók általában húsz százalékon felült termésveszteséget is előidézhetnek. Napjainkban a növénykórokozók által előidézett veszteségeket hagyományos vegyszeres növényvédelemmel, vagyis pesztícldek segítségével igyekszünk mérsékelni. Alkalmazásuk lehetővé tette a veszélyes, járványszerűen fellépő kártevők és betegségek vlszszaszorítását és több káros gyomnövény kiirtását. ф A növényvédő szerek alkalmazásának sályos következményei is lehetnek. Példa erre a DDT. Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy a mezőgazdaságban évről évre nagyobb mennyiségű növényvédő szert alkalmaznak. Vajon jogosak-e a környezet védelmezőinek a nagyarányú vegyszerezéssel kapcsolatos aggodalmai, és ha igen, miben látják a tudomány berkeiben a kompromisszumos megoldást? Tehát ebből a szemszögből ítélve, a peszticidek fejlesztése és alkalmazása felbecsülhetetlen előrehaladást jelentett az emberiség számára. A másik oldalon viszont a szakemberek túlértékelték a növényvédő szerek jelentőségét. Helytelen feltevésnek bizonyult, hogy a kultúrnövények preventív kezelésével a növénykórokozók teljes mértékben, kockázatmentesen kiirthatók. Sajnos ez a tévhit ma is gyakran előfordul. A peszticidekkel való visszaélés sokszor tragikus hibákhoz vezetett. Tudatosítani kell, hogy a növényvédő szereknek többsége erős méreg, s helytelen vagy túlméretezett alkalmazásuk a biológiai egyensúly felbomlásához vezethet. A szermaradványok , felhalmozódása pedig előre nem látható következményekkel járhat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fontos tényezőt sem, hogy a peszticidek többségével szemben a növénykórokozók ellenállóvá válnak. Ezért növelni kell a hatóanyag menynyiségét, s ennek következtében a növényvédő szerek negatív hatása hatványozódlk. Toxikus hatásuknak objektív felmérése szinte lehetetlen, mivel ez évtizedek múltán Jelentkezhet. Toxikológiai és higiéniai szempontból előnyös lenne minél kevesebb pesztlcidet alkalmazni, és ezeket a növényvédelemben természetesebb módszerekkel helyettesíteni. Az említett követelményeknek az Integrált növényvédelem felel meg a legjobban, mert egyaránt figyelembe veszi a termelő és a fogyasztó igényeit. # Mit értünk az integrált növényvédelem fogalma alatt, s miben rejlik e módszer lényege? <— A FAO szakembereinek fogalmazása alapján az integrált növényvédelem a növénykórokozók nemzedékének szabályozó rendszerét jelenti az adott feltételeknek legmegfelelőbb módszerek segítségével. Az egyes módszereket úgy kell kiválasztani és csoportosítani, hogy lehetőleg a természetes szabályozók kerüljenek előtérbe. Ehhez természetesen Ismerni kell a fitopatogén szervezetek természetben végbemenő szabályozásának törvényszerűségeit. A szaporodás szabályozásának lehetőségei mellett tanulmányozni kell az adott közösségben élő szervezetek kölcsönhatását a célszerű beavatkozások érdekében. Továbbá Ismerni kell a gazdanövény és a patogének vagy a paraziták etológiái (viselkedési) és fiziológiai (élettani) tulajdonságait, valamint a növénykórokozók kártételének gazdasági vonatkozású határpontját. Ugyanis az integrált növényvédelemnek nem célja teljes mértékben kiirtani a kártevőket, csupán korlátozni előfordulási számukat a kártételük gazdasági határpontja alá, mivel korlátozott számban hasznos szerepet töltenek be a biológiai egyensúly megtartásában. Természetesen az integrált növényvédelem sem zárja ki a peszticidek alkalmazását, de csakis minimális mennyiségben engedélyezik. E tekintetben kiemelkedő szerepet tölt be a növénykőrokozók fellépésének megbízható előrejelzése. Az integrált növényvédelem szempontjából igen fontosak az agrotechnikai intézkedések, a mechanikai és a biológiai növényvédelmi módszerek, valamint a kultúrnövények genetikai tulajdonságának irányítása, főleg az ellenállóképesség növelése tekintetében. vonatkozású kérdései, valamint az ellenük alkalmazható paraziták feltárására. Tanulmányoztuk a vírusos és a gombabetegségek elleni rezisztencia lényegét. Tökéletesítettük az előrejeb zés módszereit. Több pozitív eredmény született az ellenállóképesség növelésére irányuló nemesítő munkában, a biopreparátumok fejlesztésé ben és a növényvédelmi szempontból jelentős agrotechnikai intézkedések kimunkálásában. Tömören fogalmazva: a kutatás területén olyan eredményeket értünk el, amelyek lehetővé teszik a hagyományos vegyszeres növényvédelem fokozatos felváltását az integrált növényvédelem módszereivel. E program megvalósítása azonban a tudomány, a kutatás és a gyakorlat összehangoltabb együttműködését teszi szükségessé. Az- Integrált növényvédelem mielőbbi gyakorlati alkalmazását az a tény is sürgeti, hogy hazánkban rohamosan növekedett a peszticidek alkalmazása. Tavaly a növényvédő szerekre országos viszonylatban kétmilliárd koronát fordítottunk, ami gyakorlatilag 14 ezer tonna növényvédő szernek felel meg. Az integrált - növényvédelmet széles körű kutatóbázis és több tudományos Intézet bevonásával akarjuk átültetni a gyakorlatba, egy jóváhagyott célprogram keretében. A program végső célja az, hogy a vegyszeres növényvédelem az agrotechnikai és a biológiai módszerek mellett kiegészítő eszközként szerepeljen ott, ahol ezek a módszerek nem bizonyulnak eléggé hatásosnak. A célprogramot 1990-ig valósítjuk meg a KGST-országokkal való együttmül»ödésben. A 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célprogram feladatai három témacsoportra tagolódnak. Az első feladatkör műszaki jellegű kérdések megoldására irányul. Elsősorban a szintetikus feromonok és biopreparátumok ipari gyártására, szállítására és nagyüzemi alkalmazására a kártevő rovarok, valamint a répa és a búza gyökérbetegségei ellen. Továbbá a vizuális csapdák, valamint a biológiai növényvédelem céljaira alkalmas paraziták tömeges előállítására. A második feladatkor a legújabb tudományos ismeretek alapján az egyes kijelölt növénykórokozók elleni védelem részletes technológiai eljárásának kimunkálására hivatott. A harmadik feladatkör keretében a mezőgazdasági gyakorlat számára az integrált növényvédelem módszertani rendszerét akarjuk kidolgozni, egyszerű előrejelzési módszerek, agrotechnikai eljárások és a fitopatogén szervezetek számának szabályozása segítségével. Végezetül hadd Jegyezzem meg, hogy az integrált növényvédelem módszerei nem lehetnek sablonosak. Az egyes eljárásokat az adott helyzettől függően rugalmasan kell módosítani. Természetesen az integrált i— Elöljáróban el kell mondanom, hogy hiteles felmérések alapján természeti adottságaink között a növényvédő szerek alkalmazása nélkül burgonyából, cukorrépából, gyümölcsfélékből, komlóból harminc százalékkal, gabonafélékből 33 százalékkal, szőlőből pedig negyven százalékkal kisebb termést érhettünk volna el. # Akadnak-e konkrét példák az integrált növényvédelem alkalmazásával kapcsolatban? í— Természetesen. A Szovjetunióban például ^részletesen kimunkálták a gyapot termesztésének integrált növényvédelmét és jelentős előrehalanövényvédelem eredményessége sokban múlik az agronómusok szakmai felkészültségén. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a szakmai továbbképzés megoldására is. Beszélgetett: KLAMARCSIK MÄRIA ван m a a а а в a a a в a A brigád tagjai. Baloldalt Pobori János tOlteuesItik a tervet? A mezőgazdasági üzemek állattenyésztésének egyik fokmérője a tejtermelés. Eredményességét több tényező határozza meg. Ezek legfontosabbika a nagy hasznossági! állomány, de nem kisebb a jelentősége a kiváló minőségű takarmánynak sem. A harmadik — de nem utolsó tényező —■ az ember; az állatgondozó és a fejő, akinek szakmai ismerete, állatszereteNo és a munkához való viszonya döntő meghatározója az eredmények alakulásának. Az ipoiynyéki (Vinica) Béke Efsz a nagy kürtösi (Veľký Krtíš) járás legeredményesebben működő mezőgazdasági üzemeinek egyike. Allatenyésztésének jó hírét főleg korszerű baromfitenyésztése alapozza meg, de az utóbbi években egyre figyelemreméltóbb eredményeket érnek el a szarvasmarha-tenyésztésben is. Különösen a tejtermelés ugrásszerű növekedése dicséretes, hiszen az 1980. évi a 2930 literes tehenenként évi tejtermelési átlagot egy év alatt 3270 literre növelték. Az idei év első felében a tehenek fejési átlagát tovább javították, aminek eredményeképpen a tervezett 1 millió 2&4 ezer liter te] helyett 1 millió 358 ezer litert fejtek, vagyis az évi tervük 60,8 százalékát már kitermelték. A jelenlegi napi tíz liter körüli fejési átlag alapján Jogosan bizakodnak, hogy évi tervüket mintegy tízezer literrel túl is teljesítik. Az eredmények kedvező alakulása szorosan összefügg az új állattenyésztési főrtgazatvezető, Selský Ján agrármérnök személyével, akinek „megjelenése“ óta nagyot változott a tejtermelés színvonala. Irányításával a tehénállomány 28 százalékát kiselejtezték, helyükbe fiatal vemhesüszőket állítottak. Részben saját nevelésű, részben vásárolt egyedeket, melyek lényegesen Jobb tejhasznossággal rendelkeztek. Beszélgetésünk során Selský Ján kiemelte az állattenyésztési dolgozókat is, hiszen lelkiismeretes munkájuk nélkül aligha lehetett volna Ilyen eredményt elé. Annak ellenére hogy kevés közöt tűk a fiatal, mind annyian töreked nek szakmai Isme reteik gyarapításé ra; a szövetkezeti munkaiskola kere tében kivétel nélkül megszerezték az „állatgondozó“ képesítést. Nagy szerepe van az eredmények kedvező alakulásában a szocialista munkaversenynek is. Az állattenyész- Kezdődik a fejés tésben három szocialista brigád tevékenykedik, mindhárom brigád tagjai megszerezték már az ezüstfokozatot. A tehénállomány három telepen — az lpolynyékin, a csallin (Celovce)és a magasmajtényin (Hrušov) — van elhelyezve. A legjobb fejési átlagot az első félévben — egyedenkénti átlagban 1980 litert i— az ipoiynyéki 1. számú központ dolgozói érték el. Közöttük is a Porobi János vezetésével dolgozó nyolctagú kollektíva segíti legjobban a tervfeladatok teljesítését. Balík János, Cseri István, Tóth László állatgondozó, Balík Istvánné, Kiss J6- nosná, Petényi Károlyné és Pobori Jánosné fejő 2040 literes fejési átlagot ért el tehenenként. Sokoldalú vállalásuk egyik pontja, hogy az első félévre tervezett 175 ezer liter tejet 10 ezer literrel megtetézik. Felajánlásukat túl is teljesítették, hiszen 188 ezer liter tejet termeltek összesen, s ennek több mint nyolcvan százaléka első minőségi osztályú volt. Természetesen a siker adta örömön és az erkölcsi elismerésen túl anyagi ösztönzők is segítik a még eredményesebb munkára való törekvést. A tejtermelés szakaszán a menynyiség és természetesen a minőség után részesülnek jutalomban, de a leborjazott tehén negyven napon belüli vemhessé válásáért Is kapnak száz koronát, a 65 napon belüliért már csupán ötven koronát. XXX Az elért eredmények megtartásának, illetve továbbfejlesztésének egyik alapfeltétele a nagy tápértékű tömegtakarmány. Ezen a téren bizony nincsenek gond nélkül az állattenyésztők, hiszen a növénytermesztési ágazat dolgozói a legjobb igyekezet mellett sem tudták az idei kedvezőtlen feltételek mellett biztosítani a télire szükséges takarmánymennyiséget. A rendkívüli szárazság következtében a termés messze elmaradt a tervezettől, így kevesebb szénát és szenázst sikerült készíteniük. A közel 8 ezer 800 tonna — szénában számított — takarmánymennyiségnek csupán nyolcvan százalékát sikerült biztosítaniuk, pedig a háztáji földeken termelőktől is felvásároltak száz tonna szénát. Természetesen az ősz folyamán még gyarapodik majd a takarmánykészlet, amelynek ésszerű felhasználása kizárhatja a tavaszi takarmánygondokat. XXX A szarvasmarha-tenyésztésnek akad „árnyoldala“ is, mégpedig a borjúnevelés. Az egyes központokon nagyméretű az elhullás; szövetkezeti méretben ►— az első félévben — 11,2 százalékot tett kil Ebben a nem kívánatos jelenségben a csalll központ „Jár az élen“, ahol a rostos, hideg istállókban igen gyakori a születés utáni elhullás. Ezzel ellentétben az ipoiynyéki hagyományos istállókban hat százalékos az elhullás, de a helyzet még így is jelentős és sürgős intézkedésekéi követel a gazdaság vezetősége és dolgozói részéről. A jövőben a gazdaság a tehénállomány utánpótlását saját erejéből szándékozik megoldani. Erre a célra építik az 1200 férőhelyes telepeket, ahol üszőneveléssel foglalkoznak majd. A bikaborjakat a terbegecl (Trebušovce) neveidébe adják, helyükbe üszőket vásárolnak, melyeket részben saját célra nevelnek, részben pedig — évente mintegy ötszáz vemhes üszőt a Járás mezőgazdasági üzemeinek adnak majd el. A szövetkezet vezetősége tervszerű munkával igyekszik fejleszteni szarvasmarha-tenyészetét, ennek érdekében nagyméretű korszerűsítési munkák folynak mindenütt. Az eredményesebb termelésre való törekvés elengedhetetlen feltétele a dolgozók tudásszintjének növelése is, mely a közősben állandó feladat. Ha ezekhez a tényezőkhöz hozzászámítjuk a dolgozókról való gondoskodást és a meggyőző munkával párosuló anyagi ösztönzők pozitív hatását, a tejtermelés további Javulása természetesnek tűnik a Jövőben. BÜJTÜS JÄNOS (A szerző felvételei)
