Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-14 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. augusztus 14. Egy a jelszónk: A BÉKE Nagyszerű békemozgalml rendez­vény színhelye volt hazánk. A július 13-án Stockholmból elindult Békeme­net '82 az északi országok és a Szovjetunió után hazánk területén kersztüi folytatta útját Bécsbe, ahol augusztus 6-én a Hlrosima-nap jegyé­ben Impozáns nemzetközi tüntetés zajlott le az atom- és hidrogénfegy­verek ellen. Éva Nurdland oslói egyetemi tanár, neves norvég békeharcos, a békeme­net egyik fő szervezője az akció so­rán kijelentette: „A keleti és nyu­gati egyszerű emberek tudatosítot­ták, hogy ma mérhetetlen felelősség hárul rájuk a Föld jövőjéért. Ez kö­zös feladatuk, amely az államok és politikai rendszerek különbözősége ellenére egyesit bennünket“. A békemenet vonalán — szovjet nagyvárosokban — béketalálkozók és nagygyűlések zajlottak le a barátko­­zás, a békemozgalmi tapasztalatok kicserélése, nézetcsere Jegyében. A Békemenet ’82 Mlnkszben az ENSZ- hez, a világ országainak kormányai­hoz, parlamentjeihez és népeihez Intézett békefelhlvás elfogadásával fejezte be szovjetunióbeli útját. A nyilatkozat hangsúlyozza: „ a menet létrejötte is nagy meggyőző erővel bizonyítja, hogy a Keleten és Nyuga­ton egyaránt mind nagyobb tömege­ket megmozgató békemozgalom rész­vevői határozottan kiállnak a nuk­leáris fegyverek világméretű betiltá­sa, a leszerelés és a béke mellett. A békemenet bebizonyította, hogy a keleti és nyugati országok társa­dalmi szervezeteinek képviselői ké­pesek az egységes fellépésre, s egyet­értésre juthatnék az olyan létfontos­ságú problémák megoldását illetően, mint az emberiség megmentése a pusztulástól“, hangoztatja a doku­mentum. A békemenet a múlt héten Vyšné Nemeckénél lépett hazánk földjére. A gyermekek életét és boldogságát nem rakéták biztosítják! Békét Euró­pának és az egész világnak) — hir­dették az alkalmi jelszavak. Fedor Guila, a Szlovákiai Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke és Josef Mudroch, a Csehszlovákiai Bé­kebizottság alelnöke, a BVT tagja beszédében kidomborította, hogy ha­zánk egyöntetűen támogatja a béke erősítését célzó lépéseket, a szám­talan szovjet békekezdeményezést, külön az ENSZ-közgyülés közelmúlt­ban lezajlott 2. rendkívüli ülésszakán tett szovjet békekezdeményezéseket. Kassán (Košice) M. Sitko, a Kelet­­szlovákiai Kerületi Béketanács elnöke köszöntötte a békemenet részvevőit, akik nevében az amerikai David Brown válaszolt az üdvözletekre, hogy már náluk is, különösen az amerikai fiatalok körében erősödik a békemozgalom. A békemenet részvevői és lakossá­gunk további találkozójának színhe­lye Starý Smokovec (Ótátrafüred) volt, ahol a Tátra alatti amfiteátrum­ban rendeztek béke-nagygyűlést. In­nen Banská Bystricába vezetett a fel­vonulók útja. A vendégek és a város lakossága a Szlovák Nemzeti Felke­lés városába ismét hitét tett a béké­ért való elkötelezettsége mellett. A következő béketalálkozó színhe­lye Nyitra volt, a békemenet részve­vői innen utolsó szlovákiai állomá­sukra, Bratislavába Indultak. Ismer­kedtek Szlovákia fővárosénak neve­zetességeivel, majd a Partizánréten esti kulturális műsor keretében ren­deztek béketalálkozót. A Békemenet '82 részvevői a múlt pénteken elbúcsúztak Csehszlovákiá­tól és a felvonulás más ágaival, egyebek között a Magyarországon Miskolcon át, balatoni üdülők, úttörő­táborok felkeresése, Budapesttel való Ismerkedés és nemzetközi sajtóérte kéziét után lépték át a magyar­­osztrák határt. Bécsben a dóm előtti téren emlé­kezett meg az osztrák főváros lakos­sága a Bémenet '82 részvevőivel a 37 év előtti hirostmai tragédiáról. Gordon Schaeffer neves brit béke­harcos nyilatkozatában kijelentette: „Lépten-nyomon meggyőződtünk róla, hogy a szocialista országokban az emberek velőben békét akarnak, sze­retik a békét. A Nyugaton nagy ve­szélyt jelent a Reagan—Thatcher ten­gely, mely részéről valőban háborús veszély fenyeget“. A gyűlés részvevői üzenetben fe­jezték ki támogatásukat a hirostmai világkonferenciának, s biztosították küldötteit, hogy a világ közvéleménye a béke oldalán áll. Ha minden em­ber tevékenyen bekapcsolódik a bé­keharcba, a háborús kalandoroknak le kell lépniük a világ színteréről, — olvassuk üzenetükben. JOGI VÁLASZOK LEHET-E VÉDEKEZNI A SZOMSZÉD nagy Árnyékot vető tujafAja ELLEN? T. L. olvasónk családi házban la­kik, amelyhez egy kiskert Is tartozik. Nyugdíjasként igyekszik kertjét telje­sen kihaszálni. Szomszédja a kert keleti oldaláról sűrűn, körülbelül 50—60 centiméteres közökben, a ke­rítéstől vagy 60 centiméterre tuja­­fákat ültetett. A fasor jelenleg vagy hároméves, a fák már elérik a 250— 300 centiméteres magasságot. Felte­hető, hogy még 1—2 métert nőhet­nek, s árnyékukkal már most arány­talanul gátolják olvasónkat abban, hogy kertjében a beárnyékolt részen is tudjon zöldséget vagy más nö­vényt termeszteni. A szomszéd nem reagált olvasónk eddigi kérelmeire, hogy ritkítsa vagy botolja meg a fá­kat. Polgári Törvénykönyvünk 132. §-a (489) és 417. §-a, valamint VI. és VII. alapelvei szerint polgári bíró­ságaink már most is védelmet nyúj­tanak a tulajdonba való aránytalan beavatkozás ellen. Ilyen aránytalan beavatkozásnak számít a telek hatá­rához közel ültetett, nagy árnyékot vétó fa vagy bokor, illetve fák és bokrok is. Helyszíni szemle és szak­értői vélemény alapján a bíróság — feltehetően a már Idézett rendelkezé­sek értelmében Is — elrendelné az ilyen Irányú kereset alapján, hogy a szomszéd ritkítsa, illetve botolja meg magasra nőtt tujafált, mert árnyékuk­kal gátolják olvasónk kiskertjének kihasználási lehetőségeit. Feltehetően 1983. április 1-től ha­tályba lép a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény. Az eddig ismert és jó­váhagyott javaslat az ún. szomszéd­jogról szóló rendelkezést is részlete­sebben fogja szabályozni. Az új ren­delkezés feltehetően kimondja, hogy a dolog tulajdonosának (természete­sen a telektulajdonost is beleértve) tartózkodnia kell mindentől, ami a körülményekhez képest aránytalanul terhel másokat, vagy komolyan ve­szélyezteti őket jogaik gyakorlásában. Ezért főként nem szabad a szom­széd építményét vagy telkét — elő­zetes megfelelő biztosítása nélkül — módosítani, továbbá nem szabad a körülményekhez képest aránytalanul terhelni porral, hamuval, füsttel, gáz­zal, gőzzel, szilárd és folyékony hul­ladékkal, zajjal és beárnyékolással a szomszédot. Továbbá nem szabad (kü­lönösen nem megfelelő időszakban) eltávolítani telkén fák (bokrok) gyö­kereit és átnyúló ágait, s nem en­gedhető meg, hogy az ott tartott ál­latok behatolhassanak a szomszéd telkére. Ajánljuk, hogy olvasónk várja ki az említett törvénymódosítás hatály­ba lápését, s ha újabb előzetes fel­szólítása Is hatálytalan maradna, for­duljon ügyvédhez, hogy megfelelően fogalmazott, a járásbíróságon beadót; keresetben kérje az aránytalan ár­nyékot vető tujafák megritkltását és megbomlását. Dr. F. J. válasz panaszra Földes László nagymegyeri (Calo-­­vo) olvasónk lapunk június 26-1 szá­mában arra panaszkodott, hogy az ottani CENTRUM áruházban nem vol­tak hajlandók visszaváltani üres sö­rösüvegeit. A városi nemzeti bizott­ság illetékes osztálya kivizsgálta a nevezett panaszát. Magyarázatot kért a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) jednota fogyasztási szövetkezettől és a Nyugat-szlovákiai Sörgyárak duna­szerdahelyi raktárkezelőségétől. A be­érkezett válaszok szerint az élelmi­szerüzletekben kötelesek visszavenni az üres üvegeket, erre a boltvezetők figyelmét ismételten felhívták. Turlstatdényben — júniusban, Jú­liusban és augusztusban — nagyon sok turista fordul meg a városban, ami nagyon megterheli az üzleti há­lózatot. A Nyugat-szlovákiai Sörgyá­rak üzeme júniusban 3800 láda sört szállított Nagymegyerre. Az üzemegy­ség az érvényes előírások értelmében ugyanennyi ládát vett vissza üres üvegekkel az egyes nagymegyeri üz­letektől. A sörgyár raktárkezelősége július­ban 280 darabbal több üres ládát küldött Nagymegyerre, hogy javuljon az üres üvegek visszaváltásának hely­zete, s elégedettek legyenek a fo­gyasztók is. MINDEN ERŐT MOZGÓSÍTANAK gyelemmel kíséri a mezőgazdasági munkálatok menetét, ellenőrzi a párt-A mezőgazdasági pártmunka szín­vonaláról, a propaganda iszerepéről, a párttagok személyi megbízatásairól beszélgettünk a minap dr. Lőrincz Gyulával, a rozsnyól (Rožňava) járá­si pártbizottság munkatársával. Megállapíthatjuk, hogy frontáttörés van a mezőgazdaságban. Az új tudo­mányos, technikai és termelési mód­szerek nyomán átalakulnak, átrende­ződnek a termelőerők, változnak a termelési eszközök, s mindez válto­zások elé állítja a dolgozókat és az irányító gépezetet is. Feltétlenül vál­tozások várhatók. A mezőgazdaság fejlődésének problémákkal és előre nem látható helyzetekkel bővelkedő szakaszában olyan fórumokra, vezető szakemberekre és öntudatos dolgo­zókra van szükség, amelyek és akik alkalmasak arra, hogy a tömegek kincsévé váljanak, új társadalmi ta­pasztalatok, ismeretek, új szemlélet hassa át őket, a köznapok gyakorla­tában újfajta magatartás érvényesül­jön, s mindez anyagi-eszmei erőt al­kosson. Az Intenzív fejlesztés jelen­legi szakaszában csak Így tudjuk elérni gazdasági, társadalmi céljain­kat. A rozsnyői (Rožňava) járási párt­­bizottság erőit a problémák megoldá­sára, a feladatok teljesítésére, a me­zőgazdaság továbbfejlesztésének biz­tosítására mozgósította. Ennek előte­rében jelenleg a takarmánybegyüjtés és az aratás zavartalan menetének megszervezése áll. Bár a zöldaratás még nem fejeződött be, az idén nyil­vánvalóan a rétek és legelők adják a legkevesebb tömegtakarmány-ter­­mést, a vártnak a Jelét. Ezért foko­zott figyelmet fordítanak a takar­mányok minőségének javítására és gyors betakarítására. A járási pártbizottság politikai cso­portot alakított a takarmánybegyűj­­tás szervezésére. Együttesen küszö­bölik ki az akadályokat és oldják meg a problémákat. Hetente kétszer értékelik, elemezik az eredményeket. A védnök üzemek, a nemzeti bizott­ságok és a Nemzeti Front tömeg­szervezetei tagjaik kezdeményezésé­vel eddig 300—300 hektár területről több mint száz vagon takarmányt gyűjtöttek be. Akciójukat mindaddig folytatják, amíg segítségükre a mező­­gazdasági üzemeknek szükségük lesz. Nagyon sok függ a jő szervező és propaganda munkától. Az ifjú nem­zedék nagy munkakedvvel kapcsoló-, dík be a közérdekű gazdasági mun­kákba. A községekben a hangosan­­beszélőn keresztül győzik meg a la­kosságot, kapcsolódjék be a munká­ba. Ilyen szervező formával Borzo­­ván, Szalőcon (Slavec) és Pacsán (PaCa) érték el a legjobb eredmé­nyeket. Legutóbb Pacsán kilencven kaszás jelentkezett a felhívásra. A kommunisták és a helyi vezetők pél­damutatása nyómatékot adott a meg­győző ráhatásnak. Nagy érdemeket szereztek a politikai szervező mun­kában a rejdovál, polomai és almás! (Jabloňov nad Turňou) szövetkezet pártszervezeteinek elnökei — Molöan ján, Farkašovský Július és Körtvély Károly elvtársak. kongresszusi és központi bizottsági határozatok végrehajtását. Az aratási előkészítő bizottságok több ízben fel­keresték a kombájnosok és gépjaví­tók csoportjait, hogy személyes be­szélgetésekkel hassanak felelősség­­érzetük erősödésére és politikai ön­tudatuk formálódására. A tarlókeverékek gyors elvetése az aratást követó szalmabegyűjtés és tarlóhántás ütemétől függ. A másod­­növények vetésterületének bővítésével részben pótolható a hiányzó mintegy tízezer tonnányi szálastakarmány­­mennylség. Az egyes gazdaságok kü­lönféleképpen állnak hozzá ehhez a programhoz, mely meggyőződéssel és a párt vezető szerepének érvényesí­tésével teljesíthető. A mezőgazdasági üzemek vezetői szakmailag és politi­kailag képzett elvtársak. Meg kell érteniük, hogy a népgazdasági érdek kívánja tőlük, a tavalyi hibákból okulva maguk termeljék meg az ál­latok téli ellátásához szükséges ta­karmánymennyiséget. Rugalmas rea­gálással véget kell vetniük a terme­lésfejlesztésben megnyilvánuló bizony­talanságnak. Természetesen, nem elég a meggyőzés, az akarat Is kevés, ha nem teremtik elő a másodvetéshez szükséges vetőmagot a mezőgazdasá­gi üzemeknek. A mezőgazdaságban működő szak- és politikai káderek az új feltételek érvényesülésének elősegítésére törek­szenek. Az új szemlélet érvényesü­lése végett azonban fontos, hogy mindenekelőtt önmaguk kerekedjenek felül az elavult nézeteken. KORCSMAROS LÁSZLÓ JOOPRdpAGAiroA Minden talpalatnyi földet Az utóbbi években az egyik leg­fontosabb társadalmi feladattá válik a mezőgazdasági termőföld védelme. A beruházás méretei, a fokozódó nyersanyagbányászás, új lakótelepek, ipari üzemek létesítése, utak építése és bővítése sok földet von ki rendel­tetésének teljesítéséből. Népünk magas táplálkozási szín­vonalának megőrzése és élelmiszer­termelés! önállóságának fokozása vé­gett a CSKP XVI. kongresszusa is ki­emelte: társadalmunk létérdeke, hogy védjünk minden árnyi földet, ne en­gedjük meg a hazárdírozást. Erre megvannak a társadalmi-gazdasági és jogi feltételek. Az illetékes szerveknek rendelke­zésére állnak a termőföld védelmét szolgáló eszközök, melyeket jobban felhasználnak, mint az előző években. Am nem elég csak védeni a termő­földet. Egyre sürgetőbbé válik, hogy rendszeresen teltételeket teremtsünk bővítésére, javítására és lehető leg­célszerűbb kihasználására. Ezt egye­nesen kötelességünkké teszi a termő­­földvédelmi törvény. Vonatkozik ez azokra a területekre is, amelyek kü­lönböző okokból nem használhatók mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljaira. A három mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ilyen föl­dek felhasználási rendszerének pon­tosítása céljából 1981. augusztus 17- én kelt közös utasítást adott a me­zőgazdasági szervezeteknek. Ennek értelmében nagyüzemi mezőgazdasápi termelésre alkalmatlanoknak tekintik a fél árnál kisebb területeket, melyek nem tagolhatök más földterületekbe, valamint az alakjuk, megközelíthető­ségük stb. miatt szokásos gépi eszkö­zükkel megmfivelhetetlen területeket. Ide tartoznak továbbá a különösen kedvezőtlen és szélsőséges sajátossá­gú földek — ezen a meghatározáson például a vízrendszer szembeötlő és tartós rosszabbodását, elvizenyősö­­dést, a terület gyakori árelöntésének veszélyét, a külszíni rétegben több mint 50 százalékos kövecsességet stb. értik. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan területek művelésének biztosítására a mezőgazdasági szervezetek kötele­sek a nagyüzemi termelés és a szo­cialista társadalom nyújtotta minden lehetőséget kihasználni, mégpedig úgy, hogy biztosítsák mezőgazdasági célú legmegfelelőbb kihasználásukat. A mezőgazdasági szervezet indokolt esetben oly módon is biztosíthatja a mezőgazdasági termelést, hogy a föld megművelésére vagy bizonyos konk­rét munkaműveletek elvégzésére vo­natkozóan megállapodik más szemé­lyekkel munkaviszonyukon kívüli munkák elvégzéséről. Ami az efsz­­eket illeti, a szövetkezeti munkarend szerint tagjaikkal további egyezmé­nyeket kötnek munkafeltételeikről. A mezőgazdasági szervezet a termés­betakarítás biztosítására az alkalmat­lan területeken a társadalmi ’ szerve­zetek, a Védnök üzemek és a lakos­ság segítségét is igénybe veszi ön­kéntes kezdeményezésük keretében. A mezőgazdasági szervezet a vonat­kozó jogi előírások szerint az alkal­matlan földeket állami vagy szövet­kezeti szervezet ideiglenes mezőgaz­dasági használatában hagyhatja. Vo­natkozik ez továbbá a társadalmi szervezetekre, elsősorban a kertbará­tok és kistenyésztők szervezeteire, saját dolgozóira és tagjaira, esetleg más személyekre is. Az az efsz, amely eddig még nem döntött a háztáji nélküli gazdálkodás mellett, az alkalmatlan földeket ház­tájiként utalhatja ki tagjainak. Ha a körülmények megkövetelik, a szövet­kezet alapszabályzatának vonatkozó rendelkezését úgy módosítja, hogy az efsz-ek mintaszabályzatával összhang­ban kedvező feltételeket teremtsen Ilyen földek kiutalására. Ha háztájik nélkül gazdálkodó szö­vetkezet egyes esetekben a félhek­tárt meg nem haladó alkalmatlan földeket juttat tagjainak, mezőgazda­­sági termékei értékesítésének szem­pontjából továbbra is úgy kezelik, mint háztáji nélkül gazdálkodó szö­vetkezetei. A mezőgazdasági szervezet tagjai­nak és dolgozóinak ideiglenes hasz­nálatra hagyhatja a község beépített részében fekvő alkalmatlan területe­ket, melyeket az előbbi módon nem bocsáthatták gazdasági kihasználás­ra. Igv előfordulhat, hogy a szövet­kezet 0,10 hektárig, kivételesen helyi szokások szerinti kert nagyságáig ter­jedő földterületet hagyhat meg tag­jának, esetleg dolgozójának, akinek nincs kertje. Az említett nagyság­rendben bízhat ilyen földet я 0,10 hektárt még nem haladó nagyságú kerttel rendelkező tagjára, esetleg dolgozójára. Állami mezőgazdasági szervezet ugyanilyen feltételek mellett dolgozó­jának is átengedhet ilyen területet. Ha állami mezőgazdasági szervezet a község beépített területén túl nem tud társadalmi szervezet haste tra bocsátani egyes esetekben félhektárt meg nem haladó alkalmatlan föld­területeket, ezeket dolgozóinak ideig­lenes használatára bocsáthatja, emel­lett megfelelően érvényesíti ugyan­azokat a feltételeket, amelyeket a szövetkezeti tagoknak háztájik kiuta­lása esetén tartanak szem előtt. A mezőgazíd'asági szervezet egyes esetekben a félhektárt meg nem ha-, ladó állami vagy szövetkezeti tulaj­donban levő alkalmatlan földterüle­teket, melyek Iránt sem a társadal­mi szervezetek, sem a mezőgazdasági szervezet tagjai vagy dolgozói nem. tanúsítanak érdeklődést, más szemé­lyeknek is átengedheti ideiglenes használatra. Ebben az esetben is megfelelően érvényesíti a háztájik szövetkezeti tagok számára juttatá­sának feltételeit. írásos szerződést kell kötni arról, hogy alkalmatlan földterületeket ál­lami vagy szövetkezeti szervezet, tár­sadalmi szervezet vagy tagjai, esetleg a mezőgazdasági szervezet dolgozói, vagy más személyek ideiglenes hasz­nálatára bocsátanak. A szerződésnek tartalmaznia kell az Ideiglenes hasz­nálat módjáról és időtartamáról való megállapodást, emellett a megfelelő térítést is. A szerződésben arról is meg kell állapodni, hogy az ideiglenes hasz­nálat még a szerződésben megjelölt időpont előtt véget érhet, ha a me­zőgazdasági szervezetnek még a meg­állapodásban jelzett idő előtt szük­sége van a földterületre saját felada­tai teljesítésére, vagy ha a haszon­élvező nem használja vagy használ­hatja ki rendesen, á földterületet, a megállapított célra. . if A másik szerződő félnek pontosan1 megjelölt határidőben kézbesíteni kell az ideiglenes használat befejezésének közlését. Abban az esetben, hä a mezőgazdasági szervezetnek saját fel­adatai teljesítésére van szüksége a területre, akkor legkésőbb a folyó év június 30-ig kell kézbesíteni a beje­lentést azzal, hogy a használat azon év szeptember 30-án lejár. A terület­nek nem a megállapított célra való ki nem használása esetén a bejelen­tést legalább három hónappal az Ideiglenes használat lejárása előtt kell kézbesíteni. A járási nemzeti bizottság egyetér­tését azzal is kifejezheti, hogy egyet­értőén nyilatkozik az alkalmatlan földterületek jegyzékéről, amelyet a mezőgazdasági szervezet terjeszt elő. Beleegyezésének megadásakor a járá­si nemzetig bizottság a kérdéses tel­kekre vonatkozóan részletesebb agro­­nómial-talajszakértől értékelést Is kérhet. Az alkalmatlan földterületek Ideig­lenes használatra bocsátása minde­nekelőtt azt a célt követi, hogy e területeket társadalmilag kívánatos mezőgazdasági termékek megtermelé­sére és a vágóállatok szerződéses hizlalása kedvezőbb feltételeinek megteremtésére használják ki. A me­zőgazdasági szervezetek kötelesek rendszeresen ellenőrizni," vajon az ideiglenes használatra bocsátott Zöl­deken rendesen biztosítják-e a mező­gazdasági termelést. Negatív megálla­pítás esetén a mezőgazdasági szerve­zet közli az ideiglenes haszonélvező­vel a föld ideiglenes használatának befejezését, esetleg azt, hogy a föl­det más érdeklődőknek bocsátják használatára. Az Ideiglenes használa­tot bejegyzik az ingatlan-nyilvántar­tásba. A szerződések as bejegyzés alapjául szolgálnak. A mezőgazdasági szervezetek lehe­tőségeik keretében és a jogi előírá­sokkal összhangban segítik tagjaikat és dolgozóikat, valamint a többi sze­mélyt az alkalmatlan földterületek megművelésében. Az említett intézkedések követke­zetes végrehajtása hozzájárulhat a hazai mezőgazdasági földterületek csökkenése negatív következményei­nek kiküszöböléséhez. A párt- és ál­lami szervek határozatai, a jogi elő­írások rendelkezései szellemében le­hetővé teszik valóban minden mező­­gazdasági föld megművelését. JUDr. DUŠAN BERNATH

Next

/
Oldalképek
Tartalom