Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-31 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 3Í, Nagyobb elismerést érdemlő újítások A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére irányuló kezdeményezőkészség ’ fokozásának szükségességét ma már a mezőgazdasági üzemek többségében tudatosították. Ez nagyon biztató Je­lenség. Persze, vannak még szép számmal olyan gazdaságok Is, ahol csak sokat beszélnek róla, de a kez­deményezőkészség kibontakoztatása céljából nem tesznek szervezett in­tézkedéseket és kellően nem alkal­mazzák az erkölcsi és anyagi ösztön­zőket sem. t» * , fii Шт W ■ > ŕ -Mészáros Ferenc újítása: a D—032-es műtrágyaszóró dörzsáttétele zavarta­lan üzemelésének megoldása A mnzsalai (Mužla) Béke Efsz azon gazdaságok közé tartozik, ahol a kezdeményezőkészség fejlesz­tésének igyekeznek szervezett Jelle­get adni. Erre utal például az is, hogy már hosszabb ideje működik a dolgozók kezdeményezőkészségét irá­nyító bizottság és annak keretében az újltómozgalom fejlesztésével törő­dő bizottság Is. .Ezek a bizottságok, melyeknek szakavatott vezetők, s a különböző munkafolyamatokban részt vevő pél­dás dolgozók a tagjai, lényegében Jó munkát végeznek. Időnként, de leg­alább Is negyedévemként értékelik a kezdeményezéseket, megítélik és ösz­­szegezik az újltómozgalom eredmé­nyeit, majd az újítási dokumentáció­kat felterjesztik jóváhagyás céljából a Járási mezőgazdasági igazgatóság műszaki-fejlesztési osztályára. Nem kétséges, sőt mi több egyér­telműen állítható, hogy mindez rend­kívül kedvezően hat főleg az újító­­mozgalom fejlődésére. Az tgazsághoz persze hozzá tartozik az Is, hogy eb­ben a szövetkezetben — főleg a gép­javító műhely munkaközösségének Jóvoltából — az újítómozgalomnak tettekre ösztönző hagyományai is vannak. A muzslal újítóknak már a hatva­nas években Is jó hírük volt az ér­sekújvári (Nové Zámky) járásban. Többször nyerték meg az első díjat és az újltómozgalom országos értéke­lésekor is gyakran a legjobbak között voltak emlegetve. Csupán a hetvenes évek második felében hallattak keve­set magukról. Nem azért, mert tétlen­kedtek, hanem azért, mert az Illeté­kes vezető dolgozók elmulasztották az újítások nyilvántartását. A muzslal újítómozgalom azonban ezerkilencszáznyolcvanban — a Járási szervek által is Jóváhagyott — har­minc újításával visszaállította a már régebben kivívott jó hírnevét. Azt a következő évben, az előterjesztett és realizált harmincnégy újításával, a­­mellyel járási méretben az újltőmoz­­galom ranglétrájának legfelső fokára került, tovább öregbítette. Az Idei eredményeik miatt sincs szégyenke­zésre okuk. Bár az előző évekhez viszonyítva az újítások száma egy kišsé megcsappant, de a huszon­nyolc újítás még mindig jó eredmény­nek minősíthető, vagyis arra utal, hogy a hagyományos jó szokás, a bo­nyolult problémák sajátos megoldá­sára irányuló törekvés, nem lanyhult. Az újítómozgalomban részt vevő dolgozók száma a muzslai Béke Efsz­­ben évente tizenöt-húsz körül mozog. Többségük a gépjavító műhely dolgo­zói közül kerül ki, de vannak köztük traktorosok és gépkocsivezetők is. Az újítások számát tekintve legaktívabb újítóknak — mégpedig sajátos mun­kabeosztásuk folytán — a gépjavító műhelyek dolgozói bizonyulnak. így például Muzslán Maricsek Mihály, Kecskeméti Gyula, Ciganec Ferenc, Zalaba József és Zalaba Imre, míg az ebedl (Obld) részlegen Szabó József műhelyvezető és Somogyi László sze­relő. A gépjavító műhelyben dolgozó újí­tók kezdeményezését főleg szakmai rátermettségről és leleményességről tanúskodó speciális szerszámok készí­tése, gépalkatrészek átalakítása és egyedi Jelenségeknek minősíthető al­katrészek készítése, vagyis Javítási Idejének lerövidülését eredményező újítások fémjelzik. Az egyes munkafolyamatok gyorsí­tását és Javítását szolgáló újítások többsége persze a traktorosok, gép­kezelők és gépkocsivezetők ötletei nyomán születik. Komló József traktoros újítása pél­dául a talajművelési munkák — főleg a közép- és a mélyszántással párosuló talajsimítás külön műveletként! elha­gyását eredményezte. Jó ötlet és a megoldása nem költséges. Lényege: A PHX-35 típusú ötös és hatos ekék talajfordttó lemezeivel párhuzamosan, vagyis az eke hosszanti Irányában láncokra függesztett vasúti sínt sze­reltek, amely kifogástalan rögtörő­­nek bizonyult. Barti Gábor speciális gépkezelő, és Pálmai László gépszerelő a T—174-es hidraulikus villásrakodó teljesítmé­nyének növelését szorgalmazta. Olyan megoldást kerestek, amely nem vezet a gép túlterheléséhez és összhang­ban van a biztonsági előírásokkal Is. Nagyon egyszerű megoldási A trágya, a szalma és a szilázs rakodásához al­kalmazható gép markoló szerkezetét néhány villával megtoldották, ezáltal a gép teljesítményét harminc száza­lékkal növeltéik. A Muzslal Efsz dolgozóinak sok bosszúságot okoztak a VLZ—170-es hengerek. A henger csúszós csap­ágyai eredetileg egyszerű zsírzókkal vannak ellátva. Ezek a zsírzók gyor­san berakodnak porral, s ha a gép­kezelő meg alkarja óvni a henger csapágyait, valamint a tengelycsonkot a károsodástól, kénytelen egy-két Óránként leállni, a zslrzókat kitisztí­tani és kenőanyaggal telíteni. Ez a gyakori művelet a munkateljesítmény csökkenéséhez vezet. Nem csoda te­hát, hogy a traktorosok — főleg azoik, akik a talaj hengerelését vé­gezték, olyan megoldáson törték fejüket, amely elsősorban Is a mun­kateljesítményük és keresetük növe­kedését eredményezi. Az ebedi részlegen Bálint Tibor, Balázs Gábor és Szabú József trakto­rosok találtak ilyen megoldást. Le­szerelték a csapágyzsírzókat és he­lyükre lezárható — olajozást szabá­lyozó fílcbetéttel ellátott — olajozót szereltek. Eredmény: a henger zavar­talanul üzemeltethető. A muzslai traktorosok még ennél is Jobb megoldást találtak. Leszerel­ték a henger fémcsapágyait és azo­kat a henger végeire szerelt — ki­munkált fahasábba vájt, vagyis fa­csapágyakkal helyettesítették. Ennek a megoldásnak előnye, hogy egyálta­lán nem kell kenni a henger csap­ágyait, a tengelycsonk nem kopik, bár a facsapágy hosszú idő után el­kopik, de szinte költségmentesen és gyorsan kicserélhető. Mészáros Ferenc gépkocsivezető az Ifa tehergépkocsira szerelhető D— 032-es mű trágyaszóró működésének bosszúságot okozó hibájának kikü­szöböléséhez Járult hozzá. Konstruk­ciós hibának tűnik, hogy a tengely­kapcsolás kinyomó csapágyának ke­nésekor a kenőzsír kinyomja fészké­ből a szimering gyűrűt, így a kenő­zsír bejut a tengelykapcsoló súrlódó felületére és a tengelykapcsoló csú­szik. Az újító egyszerű, de nagyon Jó megoldást talált. A szimering gyűrű elé egy Siegel gyűrűt helyezett, a­­mely megakadályozza a szimering gyűrű klnyomódását és kizárja annak lehetőségét, hogy a tengelykapcsoló csapágyából kenőzsír kerüljön a ten­gelykapcsoló súrlódó felületére. Az említett újítások csak egy töre­dékét képezik a muzslai Béke Efsz­­ben született és realizált újításoknak. De már ezek is meggyőzően bizonyít­ják, hogy az újítómozgalom nagyon eredményesnek bizonyul. Véleményem szerint azonban még eredményesebb is lehetne, ha a mozgalommal való törődés nem csupán az eredmények összegezésére és nyilvántartására irányulna. Egy olyan szövetkezetben, mint a muzslai Béke, ahol az újító­mozgalom már kinőtt a gyerekcipő­ből, egy nagy lépéssel előbbre kelle­ne lépnil Valakinek vagy valakiknek gyűj­teni kellene a gépi eszközökben és a technológiai folyamatokban tapasztal­ható fogyatékosságokat, s azokat Idő­ről-időre ismertetni kellene az újítók munkaközösségével, esetleg pályáza­tot is lehetne hirdetni olyan újító ja­il:! Komló József I újítása: ötös ekére szerelt vasúti sín, mint rögtöró Barti Gábor és Pálmai Lászlók? újítása: nagyobbltott teljesítményű villásrakodó vasiatokra, amelyek a problémák gazdaságos és ésszerű megoldását eredményeznék. Szép dolog, hogy a járási mezőgaz­dasági igazgatóság műszaki-fejlesztési osztálya törődik az újítómozgalom­mal és az újítóknak Jutalmat is ad. Érzésem szerint azonban az újítások gazdaságosságának értékelését leegy* szerűsítlk. Erre a következtetésre az 1980. évi újltómozgalom muzslai ered­ményeinek értékelését kifejező klmu­­tatás áttekintése alapján jutottam. Mint már említettem is, a muzslal szövetkezetből harminc újítási Javas* latot terjesztettek elő. Nagyon meg* lepett, hogy az említett Járási szerv egyetlen újítás kivételével-, az újftá* sok mindegyikének ökonómiai haté­konyságát 1000 koronában határozta meg és az újítási javaslatokat egy­formán, esetenként kétszáz koroná* val Jutalmazta. Nem vagyok a kon­fliktuskeltésnek hívei De a legjobb akaratom mellett sem tudom elhinni azt, hogy a különböző problémák megoldását szolgáló harminc újítás mindegyike hasonló értékű lenne. Te­hát a jövőben jobban kellene —< mégpedig értéknagyság szerint *-» differenciálni az újításokat. Az újítók kisebb csoportjával, vala­mint Slabák Jozef közgazdasági mér* nőkkel, a szövetkezet üzemgazdászé* val és Tóth Róbert energetikussal folytatott eszmecsere nyomán — e az említettekkel való egyetértésben —* azt Is szükségesnek tartom megje­gyezni, hogy a muzslai Béke Efsz-ben a Jövőben sokkal Jobban kellene mél­tányolni — az erkölcsi és az anyagi ösztönzők alkalmazásával is Jutal­mazni — az újítók munkáját. Az újítómozgalmat Irányító bizott­ságnak tovább kell javítania működé­sét. Feltétlenül fontosnak mutatkozik, hogy tevékenysége — az újítási ja­vaslatok összegezése és nyilvántartá­sa mellett — kiterjedjen az egyes újítási Javaslatok minősítésére és ér­tékének meghatározására is. Tet.át közre kell működnie abban, hogy az újítások a lehető leglényegesebb problémák megoldására irányuljanak és az újítóik mindegyike érdem sze­rinti erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljön. Ez nagyon fontos előfel­tétele annak, hogy a Jó hírnevű muzslai újítók alkotó kedve fokozód­jon és a műszaki-technológiai folya­matok fejlesztéséhez, a takarékossági követelmények betartásához az eddi­gieknél még jobb és hatásosabb újí­tási javaslatokkal Járuljanak hozzá. PATHÖ KAROLY Javításához járult hozzá újítási javas­latával. Mint ismeretes ezek az adap­terek dörzsáttételes kerékkel, erede­tileg fémkerékkel működnek. Ha egy ikissé harmatos, nedves a talaj az adapter kerekéhez dörzsölődő fém­kerék megcsúszik és a műtrágyázás egyenetlen lesz, vagyis kisebb-nagyobb területekre nem szóródik műtrágya. Az újító leszerelte a fémkereket, azt hasonló méretű tömör gumlabroncs­­csos kerékkel helyettesítette. A gumi­abroncs felületén átlós Irányú vája­­tokat képzett, vagyis az abroncs felü­letét érdesítetté. Eredmény: a ikerék­­meghajtású dörzsáttétel még sáros talajon is zavartalanul működik, ez­által javult a munka minősége és nö­vekedett a műtrágyaszóró teljesítmé­nye. Zalaba József gépszerelő újítása az E-301-es herekaszáló és szárzúzó sok ACSKP KB 7. ülésének határoza­ta hangsúlyozta, hogy megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésének. E célki­tűzés megvalósítása érdekében min­denütt meg kell valósítani a haté­kony belterjes gazdálkodás alapfelté­teleit, a földalap maximális haszno­sítását, a növénytermesztési és az ál­lattenyésztési ágazatok összehangolá­sát, s megkülönböztetett gondot kell fordítani a szocialsita verseny adta lehetőségek kihasználására. Az elmondották gyakorlati megva­lósítását, s annak eredményeit pozití­van példázzák a terebesi (Trebišov) Járásban lévő* Nagykaposi (Veiké Ka­pušany) Állami Gazdaság eredményei. Szalay László igazgató, Bérezik György versenyfelelős, a gazdaság tervezője, Várady István növényter­mesztési ágazatvezető, Károlyi Cyula állattenyésztési ágazatvezető és Ba­logh Arpád főgépesítő tájékoztatott a szocialista verseny eredményeiről. A gazdaság mezőgazdasági területe 1405 hektár, amiből 1210 hektár a szántó, 195 hektár pedig a kaszáló és a legelő. A szántóterület termé­szeti adottságainak megfelelően a gazdaság fő profilját a növényter­mesztés, a magszaporítás — az utób­biban kiváló eredményeket értek el — képezi. A gazdaság szántóinak csak a fele rendelkezik megfelelő talajadottságok­kal, tehát alaposan meg kell küzda* nlük a gazdagabb hozamokért. Légin* kább ezen a téren mutatkozik meg az összeszokott vezetés Jó színvonala. Az igazgató és az ágazatvezetók Jól ismerik egymást és a gazdaság termé­­mészetl adottságait. A közös nevezőre helyezett Irányítás és a gyakorlati ta­pasztalatok birtokában, a gazdaság dolgozóival való sikeres együttműkö­dés révén realizálják közös felada­taikat — A szocialista verseny nálunk nem ú) keletű *-* mondja Szalay -László igazgató. Hogy mennyire az, erről a dolgo­zókkal való beszélgetésünk győzött meg bennünket ■ Balog Arpád, a traktoros szocia­lista brigád vezetője: *- Az utóbbi években az Időjárás mostohán bánt velünk. Tehát minden lehetőséget meg kellett ragadnunk annak érdekében, hogy a lemaradást be tudjuk hozni. Igyekezetünket si­ker koronázta. Terveinket, s elképze­léseinket sikerült valóra váltani, s eb­ben döntő szerep Jutott a gépjaví­tóiknak és a gépesítési ágazat dolgo­zóinak, akik kora tavasztői késő őszig a gépeken, Illetve a gépekkel dolgoztak: Dudás Béla, Szalay István és Kocsis János gépjavítók például arattak, s ugyanakkor az ősziek alá valő talajelőkészítést Is példásan vé­geztéik. Szathmáry Gyula és Kocsis Béla szintén a talajelőkészítési mun­kálatokkal voltak megbízva, Szalay Gábor, Andrejcslk Ferenc, Lengyel János pedig az őszi vetést fejezték be sikeresen. Bérezik György a szállóigét mond­ja: i— A szocialista brigádtagoknál úgy szokás, hogy amit terveznek, azt meg Is valósítják. Sötét lehet, de este nem, м ami egyben azt Is Je­◄ ®ii M •' Ш Ш Ш MM. ■ ФМШш Szalay László, fcgflb a gazdaság igazgatója K88& : -Ш* sfr . ¥ W mB jSPf . % I Kfei ■ Щ. VÄV;': r ■" ► ■Nfcsu 1 Várady István 1 növénytermesztési 1 űgazatvezető lenti, hogy a traktorosok hajnaltól késő estig a földeken dolgoztak. Na­gyon komolyan vették a NOSZF 85. évfordulója tiszteletére vállalt fel­ajánlásaikat is. Annyira komolyan, hogy üzem­anyagból 40 ezer, pótalkatrészekből pedig 152 ezer koronás megtakarí­tást értek el. ■ Várady István fűzte tovább a gondolatsort: — A traktoros brigád­nak köszönhetjük, hogy őszi búzából 4,5, tavaszi árpából 4,1, magkuikorl­­cából pedig 4,12 tonnát takarítottunk be hektáronként. Ezekkel az eredmé­nyekkel járási elsők lettünk. Ter­vünk 80 vagon vetőmag kitermelését Irányozta elő, a valóságban 103 va­gont értünk el. Ezenkívül értékesítet­tünk 25 tonna lóhere- s 80 tonna bükkönymagot. — Különös figyelmet szentelünk a takarmánynövények termesztésére is. Főként nagy tömeget adő, ugyanak­kor nagy beltartalmt értékkel rendel­kező takarmánynövényeiket — léhere, lucerna, silókukorica, takarmányrépa — termesztésével foglalkozunk. Az utőbbl években alapvető szfm­­iéletváltás tapasztalható a gazdaság­ban. A vezetőség szerint a gondosan irányított állattenyésztés .jövedelmező. ■ Legeredményesebb ágazatuk a szarvasmarha-tenyésztés. A tehené­szetben két bronzérmes szocialista brigád tevékenykedik — újságolta Károlyi Gynla állattenyésztési ága­­jatvezető. = A Kocsis Sándor vezette kollektíva, tehenemként 3400 literes évi fejési átlaggal dicsekedhet. A szo­cialista brigád vezetője pedig 3000 literes átlagot ért el. A második te­henészeti brigádból Csáti László és felesége 4000 literes átlaggal dicse­kedhet. Idén a gazdaság 1 millió 400 ezer liter tejet értékesített. A csirkehizlaldában Kovács Klára és Hacko Jolán évente 100 tonna cslr* kehással járul hozzá közelítésünk­höz, s ugyanakkor a marhahizlaldá* ban Is szép eredményeket érnek el. Kovács Magdolna például az elő­irányzott taikarmánynorma betartásá­val 1 kilogrammos napi súlygyarapo* dást ért el. Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a gazdaság összjöve­delmének felét az állattenyésztés adja. A Nagykaposi Magtermesztő Álla­mi Gazdaság tehát sikeresen zárja az évet, amihez aktivan hozzájárult a 3 szocialista brigád és a gazdaság 173 dolgozója. Csak néhány képet villantottunk fel a gazdaság jól összehangolt tevé­kenységéből. Eredményeikből kitűnik, hogy jó gazda módjára igyekeztek ésszerűen és hatékonyan kihasználni a helyi adottságokat és a tartaléko­kat, amihez az is hozzájárult, hogy a gazdaság dolgozói 280 ezer korona értékű felajánlásukat 60 ezer koroná­val túlteljesítették. Kitartó törekvé­sük meghozta a kívánt és elvárt eredményt. «*-lllés—

Next

/
Oldalképek
Tartalom