Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-31 / 52. szám

1982. december 31.

SZABAD FÖLDMŰVES.

KI HOGY LATJA... ?

Kulcsemberek

П.

A

Tóth Ferenc

I

Aszal folytattok a aort, hogy az aranykalász! (Zlaté Klasy) szövetkezetben az állatenyésztés magas szintű; ehhez a kellő mennyiségű és |ó minőségű szálastakarmányalapot is megteremtik. Más a helyzet az erőtakarmányellátás körül, ami nem is annyira rajtuk, hanem más szerveken múlik ... így történt meg az a nem éppen kellemes eset, hogy ez év Júnins ntolsé, valamint július első és második hetében szemernyi erőtaksrmányt sem kaptak.

•— Es mi volt ennek a kedvezőtlen hatása? — érdeklődöm Tóth Gyula agrármérnöktől, a szövetkezet elnökétől, aki az elevenére tapint a problémának:

Az történt, hogy a frissfejős, borjas teheneink negyven helyett húsz liter tejet adtak naponta. Mondani sem kell, hogy épp a legjobb tejelékenységfi teheneinket sújtotta igen érzékenyen az erőtakarmány hiánya, aminek nagyon gyorsan elejét kellett venni.

— S miben látták a megoldás kulosát?

— Abban, hogy beindítottuk a terményszárítót, amely viszont fölöttébb energiaigényes. Még közérthetőbben: lucernalisztet gyártottunk, hogy áthidalhasnk az erőtakarmányhiányt. Persze, az eredeti tejhozam-szintet ily mődon szinte lehetetlen volt megtartani. Ezek az új tehénfajtáink, ú"vmond, szuper-takarmányt igényelnek.

Mindehhez tndni kell azt, hogy a szóban lévő szövetkezetben fajtajavftó keresztezés történt: szlovák-tarka + Holstein-frfz. Ami azt jelenti, hogy a vérarány: 75 + 25. javnlt a tejelékenység, viszont csökkent a húsmenynyiség.

Fúrta az oldalamat a kíváncsiság, s megkérdeztem: mennyi volt az 1981-es év fejési átlaga?

— Lehet, hogy el sem hiszi: 4 680 liter. Reméljük, ennyi lesz az idei is, a háromhetes erőtakarmányhiány ellenére.

Kicsit időzzünk el az állattenyésztésnél.

A sertéshústermelés marad az előző évi/ szinten, ami 420 tonnának felel meg. Abhoz, hogy javítsanak az eredményeken, megváltoztatják a takarmányozási technológiát: azazhogy mérsékelik a hulladék-takarmány etetését.

Kocaállományukat kicserélték, feljavították, így a malacszaporulati átlag kielégítő.

Az elnök elmagyarázza, hogy eléggé kiterjedt az almásuk, sajnos, már a virágzás, valamint a beporzás nagyon egyenlőtlen volt: az egyik fa teljesen virágba borult, a másik meg teljesen meddő maradt. Amellett fagy is károsította. Így azután a tervezett 900 helyett 700 tonnával kellett beérniük, aminek a fele ff. minőségi osztályú volt. Es most jön a hadd-Határváros fejlődése

Nagyra becsülendő, hogy Ipolyságon (Šahy) az idén összesen 7666 egyén mintegy negyvenezer 6ra társadalmi munikát végzett a Nagy Októberi Szocialista Foradalom 85. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. •

0 A város Észak lakónegyede élelmiszerüzlettel és új vendéglővel gyarapodik. <

0 A Štúr utca népesebbé, mozgalmasabbá vált: új óvodát vehettek birtokukba az emberpalánták. S a jövő évben kerül sor egy 22 tantermes alapiskola átadására.

0 Ugyancsak korszerű tornateremmel gazdagodik a város.

0 Végre befejeződött — tíz év elteltével .— a Lengyel Szálló átépítési munkája (nyugodtan mondható: ez több mint Lnca székéül)

0 Már megkezdődött a Tabán lakónegyed építése, ahol 350 család lel majd — elkészülte után — új otthonra. Mikor? Még a 7. ötéves tervidőszak végéig.

0 Gondoskodás történt a jobb nyugdíjasellátásról: a nyugdtjasotthont átépítették, lakóiról 12 nővér, gondoskodik. Ezenkívül 120 nyugdíjas kap élelmiszervásárlási utalványt, továbbá 44 rászoruló: idős honpolgárnak biztosították a téli tüzelőt, s további igénylők kérvénye még elintézetlen.

0 Nagy szükségét érzi a város egy korszerű fürdőtelepnek. Ifjúsága meg sportpályának — a lakónegyedek mellett.

A város már két ízben részesült a szlovák kormány adományozta kitüntetésben, a városfejlesztő és környezetszépltő munka elismeréseként.

belAnyi j.

Vetélkedő - a barátság legyében

Kissé megkésve számolunk be arról a vetélkedésről, amelyre immár tizenegyedszer került sor „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ címmel, ezúttal a felsőszecsel (Horná Seč) kultűrházban. A „Csehszlovák—Szbvjet Barátság* nevű alsószecsel (Dolná Seő), a báti (Bátovce), a lévai (Levice) és a zsember! (Zemberovce) szövetkezet csapatai mérték össze tudásukat, szellemi felkészültségüket.

A hazaiak izgalma volt talán a legnagyobb, akiknek versenyzői tavaly is győztesként kerültek ki a vetélkedőből.

Nos, íme a csapatok az előbbi sorrend szerint:

— Strelcová Ludmilla, Horhi Anikó, Oršulík Marian.

— Máőajová Magda, Ing. Brigan jozef, Ing. Durdlk Ján.

— Stehlík Peter, Štefko Imrich, Debnár Pavol.

— Pastierovičová Emília, Mociková Eva, Ing. Sipaj Fr.

Az öt témakörből álló vetélkedő a csapatok alapos felikészülését bizonyította.

Az öttagú zsűri, élén a CSSZBSZ járási bizottságának alelnökével, döntött: a 3. helyet a báti csapat érdemelte ki, egy ponttal megelőzve a zsemberlt. Az 1. hely sorsa három pótkérdés feltevésével és megválaszolásával dőlt el, az alsószecseiek javára, akik 23:22 arányban bizonyultak jobbnak a lévaiaknál.

Az idei vetélkedő meggyőző bizonyítéka volt annak, hogy a névviselők sokoldalú formálói és szilárdítói a csehszlovák—szovjet barátságnak.

(böjtös)

elhadd.. .1 Vagyis: az értékesítési problémá, amely szíven szúrja az odafigyelőt.

— A felvásárló üzem (Zelenina) két koronáért vette át а II. osztályú alma kilóját. De nem Is ez bosszantja annyira az embert, hanem az, hogy 200 tonnányit visszavásároltunk, kilóját 0,20 koronáért, amit a sertésekkel etettünk meg. Hát már itt tartunk? Hogy a gyöngébb minőségű alma úgyszólván a „kutyának se kell.. .?“ Szívesen berendezkednénk almalé-sajtolásra, hogy az üdítőitalszükséglet )obb kielégítéséhez ily módon is hozzájáruljunk. Dehát, ki törődik ezzel?! Szerintem, ezt a problémát minél előbb meg kellene oldani, nehogy az alma jövőre ugyanilyen sorsra jusson ...

Tökéletesen egyetértünk az elnök jogos füstölgésével. Nagyobb rugalmasságra, az árpolitika tökéletesítésére van szükség, s olyan megoldás kifundálására, hogy a csökkent minőségű áru — szállítgatások nélkül, helyben vagy a körzeten, járáson belül — feldolgozásra kerülhessen. A megtermett javakat — semmi esetre se! — komposztáljuk, rothasszuk meg, hanem a közélelmezés célját szolgálja. Elsősorban!

Lám, az új efsz-elnök sorsa nem is annyira irigylésre méltó. Az aránylag jól gazdálkodó szövetkezet az idén jobbára ellátási és értékesítési gondokkal küzdött. Ennek ellenére a gazdálkodás mérlege — az utóbbi három gyöngébb év után az idén ■— egyensúlyba került. Ha az új esztendőben nem keresztezik majd akadályok a jó elképzeléseknek, a jelenlegi helyzethez igazodás terveinek я megvalósítását, a fejlődésben további előrelépés következhet.

AKI MAR BIZONYÍTOTT

Mármint B o g у а I Ignác, az albári (Dolný Bár) szövetkezet elnöke. Olyan típusú ember 6, aki nem szeret utazgatni, tehetségét, szervező- és irányítókészségét, tudását, gyakorlati tapasztalatait az 1 ezer 143 hektáros közös gazdaságban kamatoztatja.

Huszonhét évvel ezelőtt lépett a szövetkezetbe az akkori tősgyökeres csallóközi kisparaszt. Hogy mennyire jól forgatta eszét, éles parasztlogikáját, azt a gyakorlat bizonyítja: hat éven át agronömusi tisztet töltött be, s tizennégy éve a közös gazdaságot Irányítja, hozzáértően, szakavatottan, s politikailag is tisztánlátóan. S hozzátehetjük még: a termőhely) adottságokhoz - (kavics, fekete hn mok), 10—15 cm-es termőréteg) mérten — eredményesen.

Azt sémiképp sem állíthatjuk, hogy az Idei év kedvezett a gabonatermesztésnek. Ennek ellenére maidnem elérték a járási hozamátlagot. Ehhez a közben megérkező elnök hozzáteszi, hogy:

— Két éve már nővénysorvasztó aszály dúlt a mi vidékünkön. Sokszorosan meg kell harcolni, valamenynyiünknek, a jó eredmények eléréséért. Épp ezért, nagyon vigyázunk a vetésforgó helyes összeálításakor arra, hogy növénykultúráink nagy többsége kavicsos-homokos talajba ne kerüljön.

A közös gazdaság „főkormányosa“ helybeli. Úgy ismeri a határt, mint a saját tenyerét (mellesleg: aki a vaskos ujjak-határolta tenyérrel valaha találkozott, az bizonyára holtáig emlegeti...).

Node, hagyjuk a szellemeskedést. Olyan ember Bogyal Ignác, aki nem-4

csak a határt, as egén tagságot, annak észjárását, sőt családi problémáit is jól ismeri. Tudja, kire lehet támaszkodni, ha bonyolult problémát kell megoldani.

— Az emberek nem egyformák, mint ahogy az ujjunk se egyforma. Más-más épp ezért a megközelítés módja Is: az egyik ember két-három szóból Is tökéletesen ért, alig a másiknak többször is el kell magyarásni a mondandót. Az egyik tanulékony, a másikra meg alig „ragad“ a tudnivalókból.

Ami igen nagy plusz: ebben a szövetkezetben nincs munkaerő-probléma. jó a fizetőképesség. De meg is válogatják, kit fogadnak soraikba. A személyzet öt-hat év alatt kicserélődött az állattenyésztésben, s a növénytermesztésben is hasonló a helyzet; a gépekre jobbára fiatalok kerültek. Ütőképes a vezető- és szakember-gárda. Négy mérnökkel rendelkezik a szövetkezet, ami egyáltalán nem mondható kevésnek. De ügyelnek arra is, hogy a dolgozók szakmailag felnőjenek a feladatokhoz. Tudják: csakis hozzáértő emberektől várható el nagyobb teljesítmény. S ha ehhez eszmei-politikai felvértezettség is társul, akkor a szervezőirányítö-termelű munka gondmentesebb, könnyebb, eredményesebb.

Ha már az eredmények jöttek újfent szóba, annyit mindenképpen illő elmondani: 12 éve már, hogy a cukorrépa hozamszintje nem csökkent az 50 tonna alá. Hektáronként 6,3 tonna étikrot termelnek A 12,7 százalékos cukortartalommal egyáltalán nem elégedettek. Az ebből vezető kiutat a jobb cukorrépafajta kinemesítésében látják.

— Tejtermelésük eredményesnek mondható?

— Tejből a tavalyinál többet értékesítsünk, s az évi fejési átlagunk eléri a 3 880 litert. Ez jórészt annak tudható be, hogy az elegendő és jó minőségű takarmányalap megtermelésére törekszünk. S természetesen a tehénlétszámtervet is betartjuk.

Most pedig lássuk, milyen társadalmi tevékenységet végez, túl azon, hogy a közös gazdaság gondjából-bajából, problémáinak megoldásából reá hárul a legtöbb.

A Nemzeti Front helyi szervének' elnöke, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának elnökségi tagja, a járási agrokémiai vállalatban is elnökségi tag. Emellett: példás családapa. Két fia, egy lánya. Mindhárom hű apja örökéhez: a mezőgazdaságban mint mérnök tevékenykedik.

Bogyai Ignác szerénységét példázza: 1975-ben élére állították a felsőbb illetékes szervek a kérdést; 6 kapjon-e állami kitüntetést vagy a szövetkezet. Az utóbbi javára — döntött. Az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés viselője tehát a közös gazdaság. Egyetlen, a jövedelmező gazdálkodást, a folytonos fejlődést jól érzékeltető számadat: 14 év alatt a szövetkezet éves áruforgalmi értéke megötszöröződött, 5-ről 25 millióra gyarapodott, egy-ugyanazon nagyságú területen.

XXX

Három kulcsembert mutattunk be '— két kezdőt-és egy tapasztaltat —, gondjaikkal, problémáikkal, az elért eredményekkel együtt. Érzékeltetve azt is, hogyan látják felelős hivatásukat. ürömteljes: mindhárom a széles tagságra alapoz. Velük, s a közvetlen munkatársakkal vállvetve fáradozik azon, hogy teljesülhessen az éves terv a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mivel mindhárom kommunista, el is várja tőlük a párt, hogy tehetségük, tudásuk legjavával, s személyes példamutatással, megalkuvás nélkül, nap mint nap küzdjenek a XVI. pártkongresszus, illetőleg a KBUlések határozatai gyakorlati megvalósításáért.

N. KOVÁCS ISTVÁN

Balról jobbra: Vrábel J., Madocsai S., Gy. brigádtagok.

Hazánk egyik legnagyobb szárazföldi átrakodóhelye az ágcsernyői (Čierna nad Tisou), az ország legkeletibb csücskében. Egész éven át, éjjel-nappal, sőt ünnepeken is folyik itt az átrakodás.

Évek óta a legjobbak kö zött emlegetik a Bajnok László vezette 11 tagú brigádot, amely az idén, a vasutasnap alkalmából kapta meg a „szocialista“ megtisztelő címet.

Mivel foglalkoznak? Gyapotot raknak át szovjet vasúti kocsikból — a miénkbe. A tízpercnyi szünetben megtudok egyet-mást a brigádról. Raktárosok, gépészek, segédmunkások alkotják.

— Ki a legifjabb brigádtag?

— A nagytárkányí (Veiké Trakany) Balia Miklós, aki 8 éve van köztünk. Előrebocsátom: dologszerető, jól bevált mondja a főraktárnoik, brigádvezető.

— Keveredett már maguk közé lusta ember?

— Volt már olyan, aki csak fél évig bírta velünk. De nem az akaratával volt baj; nem bírta az éjszatartós P., Szedlák Gy. és Bodnár

ent Bartos brigádtag. >— Ezért A

;őnnyü munkát nem szeretjük. VI* zont a nehezebb munkától, ha jóban el is fárad az ember, ám a bo«

íték is vastagabb, teltebb.

Tnpázrtk? Akadnak. Például Vrábel

Bajnok László brigádvdzetű

János, akt 12 éve brígádtag, Nagy* toronyéról (Veľká Tŕňa) jár be.

— Szinte az egész fiatalságomat Itt töltöttem. Még az a szerencse, hogy bírom erővel. Szükség Is van Itt az erőre, hiszen műszakonként legalább 600 tonna árut mozgatunk ... Ha majd fogy a munkabírá•— Ahogy látom, Itt Jő szolgálatot tesz az emelő.

— Mikor, hogy ...?•— feleli Bartos Pál gépész. — A bútorokat vagy más darabárut csakis kézzel pakoljuk. Ilyenkor a kesztyű mellőzhetetlen, nehogy szálka fúródjék a tenyérbe, hogy a horzsolást elkerüljük.

— Soha nem gondoltak arra, hogy könnyebb munka Is van a világon?

A leleszi Bodnár Gyula, akinek szintén emelővas van a kezében, így szól:

i— Dehogyneml Csakhogy nagy úr a szokás. Meg aztán az a színtiszta igazság, hogy nagyon jó a munkabeosztás. Műszakomként 12 őrét dolgozunk, utána 48, Illetve 24 óra pihenő jár.

Megtudom, hogy a brigádvezető 1961-től dolgozik az átrakodó-állomáson, s tizenkét éve költözött Borsiból (Boria) Agcsernyőbe.

►— A feleségem Is a vasútnál dolgozik. Két gyerekünk van. Olykor kirándulunk. Míg fiatalabb voltam, eleljártam valamelyik szomszédos gazdaságba, ezt-azt dolgozni, most már örülök annak, hogy jól kialhatom magam.

A Kiskövesden (Malý Kamenec) lakó Tóth Ferenc brigádtag is mond »néhány szót, melyből kiviláglik, hogy ^fémipariba járt Kassára (Košice), egy évig a depóban dolgozott, mozdonyvezetőnek készült, de nem lett belőle semmi. Raktárosként 1971 őta dolgozik itt. Szabadidejében a szőlejét metszi, permetezi, s a termést szüreteli.

i— Én battyáni (Bofany) születésű vagyok — szól közbe Bartos Pál, aki esernyőben lakott, ám egy éve szép kertes házat vásárolt Bácskában (Bačka). — A szabadidőmet a gyümölcsös zöldségtermesztés köti le. Rendbetettem a házat, bevezettem a központi fűtést, elmondhatom: elégedett ember vagyok.

Miczák István raktárnok, aki Agcsernyőben lakik, ugyancsak batytyányl születésű.

— Egy fiunk, ggy kislányunk. A feleségem gyermekgondozási szabadságon. Mivel töltöm a szabadidőmet? Az idén például füvet kaszáltam az erdőn, s majdnem tíz tonnányi szénát adtam el a leleszi (Leles) szövetkezetnek.

— Mitől függ a keresetük?

er Hát a teljesítménytől « szól újsom, akkor se lesz baj: átmegyek a könnyebb munkát végző brigádba ... Node... hol van az még? Jól összeszokott brigád ez, kitűnően megértjük egymást.

— Dologvégeztével, öeszejár a brigád?

— Gyakran. Ha valamelyik brigádtagunk házat épít, vagy más segítségre va nszüksége, hát segítünk közösen. Az üzemi klubban szoktunk találkozni, ahol kicsit eltrécselünik, mint

Balia Mikós az emelőrúddaf

(A szerző felvételei)

a nők... A kulturális rendezvényeken közösen szoktunk részt venni. Most, karácsony előestéjén dolgozunk, de valamelyik ünnepnapon meglátogatjuk egymást... — így a brigádvezető.

Értésemre adja: a brigád négy tagja kommunista. Mindannyian példamutatók. Am a pártowkívülieket sem kell félteni, helytállnak becsülettel.

■— Italozás, szondázás?

•— Munkaidő alatt? Sose! Az Ittas ember itt nagyon könnyen a „nyakát törheti“; egy-kettőre összeakadna a lába a zsák súlya alatt...

Beszélgetnénk még, de jön egy egyenruhás, aki a vagon mielőbbi kiürítését szorgalmazza.

Búcsúzkodunk, néhány fényképfelvétel készítése után. A brigádvezető hunyorít a szemével: „Rend a lelke mlndennekl"

Az átjáró hídról visszanézek: már hordják-cipelťk a súlyos gyapotbélákat. Kezük szorítását még most is érzem.

ILLÉS BERTALAN