Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-18 / 50. szám
1982. december 18. SZABAD FÖLDMŰVES k építkezések területén is hatékonyabban Á mezőgazdasági üzemek vezetői részéről gyakran hangzik el a jogos panasz az építkezések megvalósításával, átadásával kapcsolatban. A késedelemmel átadott építkezések hátráltatják a termelést, a kivitelezésben sokszor tapasztalt műszaki hiányosságok számtalan utólag nehezen helyrehozható bonyodalmat okoznak az üzemeltetésben', nem is beszélve arról, hogy nem minden technológia felel meg a mezőgazdasági termelés követelményeinek. Például még napjainkban is komoly gondot okoz a múltban tetemes költségekkel felépített, de az állatok számára élettani szempontból nem megfelelő tehénistállók üzemeltetése. Ma az őstermelők kevésbé költséges, könnyű szerkezetű, szabványosított és állandósított tervrajz szerinti építkezéseket igényelnek. Ugyanis a rendelkezésünkre álló korlátozott beruházási keret az építkezések területén fokozott takarékosságot, megfontoltságot követel. Tehát nem mindegy, hogy egy-egy építkezés mennyibe kerül, milyen gyorsan épül fel, milyőn az élettartama, mflszaki-technológlal megbízhatósága és mennyire felel meg az adott követelményeknek. Nézzük meg közelebbről, mit tettek, illetve tesznek ezen igények kielégítése érdekében az építkezők és a tervezők. A Mezőgazdasági Építővállalat termelési-gazdasági egységei a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium reszortjában az építkezések mintegy harminc százalékát valósítják meg. Ebből több mint ötven százalékos arányban a beruházásos jellegű, talajjavítás, főleg a vizenyős területek lecsapolása, és az öntözőberendezések építése részesedik. Ha csupán a tervezett mutatók alakulását, illetve teljesítését vesszük alapul, akkor azt lehet mondani, hogy a Mezőgazdasági Építővállalat termelési gazdasági egységei az elmúlt két esztendőben eredményes tevékenységet fejtettek ki. Ugyanez nem állítható, ha tevékenységüket az egyes építkezések megvalósítása szerint értékelik. Igaz, az elmúlt években az építkezések területén bizonyos javulás tapasztalható. Több építkezést határidő előtt adtak át rendeltetésének. A másik oldalon viszont éppen a tervezett beruházások átadása késik, és a lakásépítésben is bizonyos lemaradás tapasztalható. A mezőgazdasági üzemek továbbra sem lehetnek teljes mértékben elégedettek. Miben is látják az illetékeseik a hiányosságok okát? František Melkus mérnöknek, a termelési-gazdasági egység vezérigazgatójának szavai szerint tevékenységüket igen bonyolult körülmények között végzik, és számtalan nehézséggel kell megbirkózniuk. Sok problémát okoz a munkaerőhiány, de több esetben szubjektív tényezők is felmerülnek. Nem minden vállalatban fordítanak kellő figyelmet a munkaszervezésre, az anyagi eszközök hatékony kihasználására, a minőségi munkára, a munkafegyelemre stb. A legnagyobb nehézségeket az évről évre ismétlődő hiányos anyagi ellátás okozza. Az öntözőberendezések építéséhez — ami a termelésigazdasági egység legfontosabb feladata — szükséges építőanyagot, főleg csöveket, a szállítóvállalatok az Idén is csupán 60 százalékra biztosították. Pedig a 7. ötéves tervidőszak előirányzata szerint az öntözőberendezéseket 120 ezer hektáron kell kiépíteni. Ezidáig a tervezett feladatokat csak úgy voltak képesek megoldani, hogy a hagyományostól eltérő anyagokból gyártott csövekkel pótolták a hiányt. Ehhez viszont módosítaniuk kellett a technológiát. Az építkezések ütemét jelentős mértékben lassítja az elavult géppark is. A termelési-gazdasági egység az Idén 1985-ig szerződést kötött a beruházók 95 százalékával Ez lehetővé teszi az építkezések jó beütemezését és szervezését. Viszont az anyagellátottságot csak 60 százalékra sikerült szerződésileg biztosítaniuk. A következő években figyelmüket a megkezdett építkezések mielőbbi befejezésére összpontosítják. A Mezőgazdasági Építészeti Tervező Intézet is nagymértékben hozzájárulhat a mezőgazdasági építkezések színvonalának emeléséhez. A beruházási költségek csökkentése érdekében az intézet feladatul kapta, hogy valamennyi építkezés költségvetését — a szabványokkal szemben — két százalékkal csökkentse. Ezt az igényes feladatot az esetek harminc százalékában sikerült megvalósítaniuk annak ellenére, hogy az építkezési anyagok árai esetenként száz százalékkal is emelkedtek. Az építkezések szabványosítása területén is bizonyos előrelépés történt. Jelenleg folyamatban van az unifikált JUZO-VUZO — egységes és univerzális, valamint a variálható és univerzális mezőgazdasági létesítmény — épület-szenkezeti rendszer fejlesztése, amelynek alapszerkezete alkalmas lesz többféle rendeltetésű mezőgazdasági létesítmény építésére. javulás várható a modellépítkezéэек átadáséval kapcsolatban is. Fő céljuk az, hogy a terveket a lehető legrövidebb időn belül megvalósítsák, kiértékeljék és kipróbálják. Az eddigi gyakorlatban ugyanis a modellépítkezések előzetes próbaüzemeltetés nélkül kerültek a gyakorlatba. Jövő évtől kezdve a tervező intézet tevékenységi köre bővül. Feladatul kapták a kulcsra kész mezőgazdasági építkezések kivitelezésének szervezését. Ezen építkezési tervek kidolgozását valáfrnennyi tényező — biológiai anyag, optimális állatsűrűség, takarmány- és munkaerő-szükséglet, a dolgozók szociális igénye stb. — figyelembe vételével végzik majd. A szűkre szabott építkezési keretekre való tekintettel — ott, ahol erre mód van — elsősorban a régi épületek korszerűsítését vagy felújítását kell előnyben részesíteni az új, költséges építkezésekkel szemben. A mezőgazdasági tervező intézet egy sor tervrajzot dolgozott ki, valamennyi típusú állattartó telep korszerűsítésére, figyelembe véve a belüzeml összpontosítás és szakosítás követelményeit. Célszerű lenne, ha ezt a lehetőséget a mezőgazdasági üzemek kihasználnák. KLAMARCSIK MARIA Epiil a tizenegyedik Vág-vízerőmű Ha feltenném a kérdést, mi jut Olvasóink eszébe a következő nevekről: Orava, Liptovská Mara, Nové Mesto nad Váhom, vagy újabban Bős (GabCíkovo), nagy többségük bizonyára azonnal kész lenne a válasszal: legnagyobb, legismertebb működő vagy épülő vízi erőműveinkről van szó. Viszont alighanem amolyan Kapcsoltam-féle „kakukktojásnak“ vélnék ebben a sorban a Vágsellyéhez (Sala) közeli Vágkirályfa (Kráfová nad Váhom) nevét. Am azok akik az utóbbi néhány esztendőben elvetődtek ebbe, az immár „szelíd-Vág“ menti községbe, tudják, hogy beleillik a felsorolásba. Határában állványzatokkal körülcsipkézett hatalmas betonmasszívumok sora emelkedik ki a szántóföldek simaságából, lábuknál szinte hangyáknak tűnnek a szorgosan térjlő-forduló, földdel megpúpozott teherautók. A toronydaruk szédítő magasságba vesző csúcsairól súlyos vasoszlopok, frissen kevert betonnal töltött tartályok ereszkednek alá lassan a rendeltetési helyükre. Emberek és gépek együtt építik itt a Vág legfiatalabb vízi erőművét. Szlovákia leghosszabb folyóját geo- és folyamatossága terén egyaránt Jagráfiaí és vízrajzi viszonyai energe- vulást ígér. tikai kihasználás szempontjából a '—•— legkedvezőbbek közé sorolják hazánk- Energetikai szempontból ezzel nagyban. Gyors folyását, viszonylag bő Iából mindent elmondottunk az épülő vízhozamát és nagy esését eddig nem végktrályfal vízi erőműről. Am, mint kevesebb, mint tíz vízi erőmű haszno már fentebb utaltunk is rá, népgazsítja. A tizenegyedik — a vágkirályfa! — több szempontból is más lesz, mint az eddigiek. Negyvenöt megawattos csúcsteljesítményével általában jóval elődei mögött marad, de a pusztán ilyen alapon történő összehasonlítás távolról sem fedi tágabb értelemben vett népgazdasági jelentőségét. Kezdjük azzal: a Vág alsó szakasza energetikai kihasználásának első láncszeméről van szó. Az „első“ szó itt időrendben értendő, mert az Alsó-Vágón tervezett három kiskapacitású csúcserő műből álló vízlépcső hálózatában a vágklrályfal a középső lesz; a másik ketté Madunicén, illetve Vágfarkasdon (Vlčany) épül majd fel. . Mint már említettük, csúcserómflről van szó, ami azt jelenti, hogy az itt termelt elektromos energia elsősorban a környék falvainak és városainak a csúcsfogyasztás daségl jelentősége korántsem csupán idejére eső áramellátását teszi majd ebben rejlik. A felduzzasztott folyó zökkenőmentesebbé. Telepítési helyé- csaknem tizenhárom kilométer hosznek megválasztásaikor azonban fontos szúságú, 11,7 négyzetkilométer felüszempontként szerepelt a közeli Vág letű mesterséges tavat hoz létre, asellye ipara is, mindenekelőtt a rend- mely, túl azon, hogy alapvetően kívül energiaigényes DUSLO nemzeti megváltoztatja a táj arculatát, annak vállalat. Az erőmű generátoraiból köz mikroregionális éghajlati viszonyaira vétlenül jut majd el az elektromos is kedvező hatással lesz. Az 52 millió enere'" a vegwüzem áramhálózatába köbméternyi víztömeg, mint egy haami a termelés mennyisége, minősége talmas hőtároló, jelentősen enyhítheti az időjárás okozta szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat, kedvezőbb feltételeket teremtve a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés számára. Hogy ez mennyire lényeges szempont, az nem szorul különösebb bizonyításra, hiszen köztudottan hazánk legintenzlvebbb növénytermő területének részéről van szó. Ennek tudatában válik kiemelkedő jelentőségűvé az a tény is, hogy a mesterséges tó a viszonylag csapadékszegény vidéken 63 ezer hektár termőföld öntözését teszi majd lehetővé. Még néhány szó és számadat az Alső-Vág első vízi erőműve népgazdasági hasznának illusztrálására. A folyó medrének átalakítása során mintegy 40 millió köbméter jó minőségű kavicsos homok kibányászásával lehet számolni, ami építőipari nyersanyagként hasznosítható. Elkészülte után az erőmű gátja gyakorlatilag megszünteti az árvízveszélyt a folyó alsó szakaszán. A mesterséges tó 16 kilométer hosszúságban, gyakorlatilag Szeredtől (Sered) Vágsellyéig hajózhatóvá teszi a Vágót, amelynek gazdasági jelentősége mindenekelőtt a két ipari centrum közötti olcsó vízi összeköttetés lehetőségében rejlik. Itt kell megemlíteni, hogy a vízlépcsőrendszer két további tagjának felépültével létrejön a Duna—Vág vlziút, egészen a Vág középső szakaszáig. És végül: hazánk egyik legmelegebb, amellett természetes tavakban szegény vidékéről lévén szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a majdani, közel tizenkét négyzetkilométernyi területű tó által nyújtott üdülési lehetőségeket sem; e téren bízvást előlegezhetjük, hogy Vágkirályfa határé ban Dél-Szlovákia egyik legnagyobb üdülőkörzete és vízisport-paradicsoma van születőben. VASS GYULA EGY MUNKAKÖZÖSSÉG SIKERE Annak ellenére, hogy az egészségügyi szakemberek a füszerps ételek mértékletes fogyasztására intenek, mégis sokan kedvelik a paprikás és borsos ételeket. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy a kelleténél fűszeresebb táplálékot fogyasszunk. Paprika nélkül persze ehető a leves és a többi étel, vele fűszerezve viszont szép színt kap, étvágygerjesztőbb, s a tápanyagok is jobban hasznosulnak. Utyan időszakban, amikor a sok évi átlagnál gyengébb a fűszerpaprika-termés, bizony a háziasszonynak sokat kell futkosnia, amíg megszerzi az ételek ízesítéséhez szükséges pár deka pirospaprikát. Az idén viszont jő volt a termés. A kedvező, meleg időben a fűszerpaprika többsége beérettt, szép piros lett, és a közepesnél sokkal jobb minőségben került a feldolgozó vonalakra. Az Érsekújvár! (Nové Zámky) Kon zervipari Vállalat hatáskörében Nyu gat-Szlovákiában három paprikamalom üzemel. Az egyik Érsekújváron, a másik Nitrán, a harmadik pedig a galántai járásban Pata községben. A közelmúltban a patai paprikám lomban Marian Poldam üzemvezetővel arról beszélgettem, hogy a feltételezettnél jobb termés miíyen hatással volt a felvásárlásra, és a feldolgozásra. Köztudott ugyanis, hogy a galántai járás egészéből, s a nitrai járás bizonyos területeiről ez az üzemegység veszi át a feldolgozáshoz szükséges fűszerpaprikát. A paprikamalomnak évek óta jó partnere a Soporűai, az alekšincei, a felsőszeli (Horné Saliby), a galántai, a patai, a Nové Sady-i és néhány más szövetkezet. Ezektől származik a nyersanyag 90 százaléka, a hátramaradó 10 százaléknyi mennyiséget pedig közel 100 kistermelőtől vásárolják fel. A vállalati vezetőség által előirányzott tervek szerint száraz anyagban az idén 340 tonna fűszerpaprika átvételével számoltak, viszont több mint 500 tonnát vásároltak fel a termelőktől. Ha be nem következnek a váratlan fagyok, akkor a nagytermelők még több nyersanyagot szállítottak volna. A patai paprikamalom érdekessége, hogy még mindig a hajdani felszereléssel, vagyis malomkövekkel, nem pedig hengerekkel darálja a paprikát. Az év végéig az Idei termésből 40 vagonnyi szép piros paprikaport készítenek. A készletet 40 kilós zsákokban szállítják a megrendelőknek, a vállalati vezetőség utasítására viszont 250 és 50 grammos csomagokat is készítenek a nagykereskedelemnek. Feltehető, hogy a patai malomban csomagolt kitűnő minőségű paprikával a boltokban hamarosan találkozni fogunk. Az üzemegység kapacitását a fő idényen kívül hagyma szárítására, s a háziasszonyok által már évek óta kedvelt Zelko konzerváló szer készítésére használják ki. Az üzemegység vezetője elmondta, hogy 100 kiló friss hagymából 13 kiló szárítmány készül, s ilyen hagymából az idén 50 tonnát forgalmaznak. Mintegy 27 tonna szárított hagymát exportra készítenek, a többit a vállalati vezeté-Paprikával töltik meg a zsákokat ség a nagykereskedelemnek adja át. A szárított hagymát főképpen a vendéglők és más közélelmezési szervezetek hasznosítják. Az uborka, a csalamádé és az élelmezésben használatos más savanyúágok készítésihez a Zelko konzerváló szer szinte nélkülözhetetlen. Ebből a patai üzemben évente mintegy 550 tonnát készítenek, hatvan tonnát viszont exportálnak. Mindössze ötven az üzemegység állandó dolgozóinak a száma, a fő idényben azonban 20—23 kisegítő munkaerőt is foglalkoztatnak. A daráló részleg 17 tagú munkaközössége ж Štefan Cicák, a csomagoló részleg kitűnő szakembere a beszélgetés során megjegyezte: „Ilyen kiváló minőségű fűszerpaprikánk már évek óta nem volt“. Jozef Proznovský vezetésével már huzamos ideje a szocialista versenymozgalom keretében segíti a feladatok megvalósítását. Nagy érdemük van abban, hogy felülmúlják a kapacitás adta lehetőségeket, de ugyanakkor megőrzik a végtermék kitűnő minőségét, tehát maximális eredményeket érnek el. Sikereik valóban szépek, s a közeljövőben elnyerik a büszke cím bronz fokozatát. HOKSZA ISTVÄN Bernardína Práznovská, a papriikamallom szárítórészlegének dolgozója arra ügyel, hogy a darálóba jó minőségű nyersanyag érkezzen Fotó: Krajcsovics F,
