Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-18 / 50. szám

1982. december 18. SZABAD FÖLDMŰVES k építkezések területén is hatékonyabban Á mezőgazdasági üzemek vezetői részéről gyakran hangzik el a jogos panasz az építkezések megvalósításá­val, átadásával kapcsolatban. A kése­delemmel átadott építkezések hátrál­tatják a termelést, a kivitelezésben sokszor tapasztalt műszaki hiányos­ságok számtalan utólag nehezen hely­rehozható bonyodalmat okoznak az üzemeltetésben', nem is beszélve arról, hogy nem minden technológia felel meg a mezőgazdasági termelés követelményeinek. Például még nap­jainkban is komoly gondot okoz a múltban tetemes költségekkel felépí­tett, de az állatok számára élettani szempontból nem megfelelő tehénis­tállók üzemeltetése. Ma az őstermelők kevésbé költsé­ges, könnyű szerkezetű, szabványosí­tott és állandósított tervrajz szerinti építkezéseket igényelnek. Ugyanis a rendelkezésünkre álló korlátozott be­ruházási keret az építkezések terüle­tén fokozott takarékosságot, megfon­toltságot követel. Tehát nem mindegy, hogy egy-egy építkezés mennyibe ke­rül, milyen gyorsan épül fel, milyőn az élettartama, mflszaki-technológlal megbízhatósága és mennyire felel meg az adott követelményeknek. Nézzük meg közelebbről, mit tettek, illetve tesznek ezen igények kielégí­tése érdekében az építkezők és a ter­vezők. A Mezőgazdasági Építővállalat ter­melési-gazdasági egységei a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztérium reszortjában az építkezések mintegy harminc százalékát valósítják meg. Ebből több mint ötven százalékos arányban a beruházásos jellegű, ta­lajjavítás, főleg a vizenyős területek lecsapolása, és az öntözőberendezések építése részesedik. Ha csupán a tervezett mutatók alakulását, illetve teljesítését vesszük alapul, akkor azt lehet mondani, hogy a Mezőgazdasági Építővállalat termelési gazdasági egységei az el­múlt két esztendőben eredményes te­vékenységet fejtettek ki. Ugyanez nem állítható, ha tevékenységüket az egyes építkezések megvalósítása sze­rint értékelik. Igaz, az elmúlt évek­ben az építkezések területén bizonyos javulás tapasztalható. Több építke­zést határidő előtt adtak át rendelte­tésének. A másik oldalon viszont ép­pen a tervezett beruházások átadása késik, és a lakásépítésben is bizonyos lemaradás tapasztalható. A mezőgaz­dasági üzemek továbbra sem lehetnek teljes mértékben elégedettek. Miben is látják az illetékeseik a hiányossá­gok okát? František Melkus mérnöknek, a termelési-gazdasági egység vezérigaz­gatójának szavai szerint tevékenysé­güket igen bonyolult körülmények között végzik, és számtalan nehézség­gel kell megbirkózniuk. Sok problé­mát okoz a munkaerőhiány, de több esetben szubjektív tényezők is felme­rülnek. Nem minden vállalatban for­dítanak kellő figyelmet a munkaszer­vezésre, az anyagi eszközök hatékony kihasználására, a minőségi munkára, a munkafegyelemre stb. A legnagyobb nehézségeket az év­ről évre ismétlődő hiányos anyagi ellátás okozza. Az öntözőberendezé­sek építéséhez — ami a termelési­gazdasági egység legfontosabb fel­adata — szükséges építőanyagot, fő­leg csöveket, a szállítóvállalatok az Idén is csupán 60 százalékra biztosí­tották. Pedig a 7. ötéves tervidőszak előirányzata szerint az öntözőberen­dezéseket 120 ezer hektáron kell ki­építeni. Ezidáig a tervezett feladatokat csak úgy voltak képesek megoldani, hogy a hagyományostól eltérő anyagokból gyártott csövekkel pótolták a hiányt. Ehhez viszont módosítaniuk kellett a technológiát. Az építkezések ütemét jelentős mértékben lassítja az elavult géppark is. A termelési-gazdasági egység az Idén 1985-ig szerződést kötött a be­ruházók 95 százalékával Ez lehetővé teszi az építkezések jó beütemezését és szervezését. Viszont az anyagellá­tottságot csak 60 százalékra sikerült szerződésileg biztosítaniuk. A következő években figyelmüket a megkezdett építkezések mielőbbi befejezésére összpontosítják. A Mezőgazdasági Építészeti Terve­ző Intézet is nagymértékben hozzájá­rulhat a mezőgazdasági építkezések színvonalának emeléséhez. A beruhá­zási költségek csökkentése érdekében az intézet feladatul kapta, hogy va­lamennyi építkezés költségvetését — a szabványokkal szemben — két szá­zalékkal csökkentse. Ezt az igényes feladatot az esetek harminc százalé­kában sikerült megvalósítaniuk annak ellenére, hogy az építkezési anyagok árai esetenként száz százalékkal is emelkedtek. Az építkezések szabványosítása te­rületén is bizonyos előrelépés történt. Jelenleg folyamatban van az unifikált JUZO-VUZO — egységes és univerzá­lis, valamint a variálható és univer­zális mezőgazdasági létesítmény — épület-szenkezeti rendszer fejlesztése, amelynek alapszerkezete alkalmas lesz többféle rendeltetésű mezőgazda­­sági létesítmény építésére. javulás várható a modellépítkezé­­эек átadáséval kapcsolatban is. Fő céljuk az, hogy a terveket a lehető legrövidebb időn belül megvalósítsák, kiértékeljék és kipróbálják. Az eddi­gi gyakorlatban ugyanis a modellépít­­kezések előzetes próbaüzemeltetés nélkül kerültek a gyakorlatba. Jövő évtől kezdve a tervező inté­zet tevékenységi köre bővül. Felada­tul kapták a kulcsra kész mezőgaz­dasági építkezések kivitelezésének szervezését. Ezen építkezési tervek kidolgozását valáfrnennyi tényező — biológiai anyag, optimális állatsűrű­ség, takarmány- és munkaerő-szük­séglet, a dolgozók szociális igénye stb. — figyelembe vételével végzik majd. A szűkre szabott építkezési kere­tekre való tekintettel — ott, ahol er­re mód van — elsősorban a régi épü­letek korszerűsítését vagy felújítását kell előnyben részesíteni az új, költ­séges építkezésekkel szemben. A me­zőgazdasági tervező intézet egy sor tervrajzot dolgozott ki, valamennyi típusú állattartó telep korszerűsíté­sére, figyelembe véve a belüzeml összpontosítás és szakosítás követel­ményeit. Célszerű lenne, ha ezt a lehetőséget a mezőgazdasági üzemek kihasználnák. KLAMARCSIK MARIA Epiil a tizenegyedik Vág-vízerőmű Ha feltenném a kérdést, mi jut Olvasóink eszébe a következő nevekről: Orava, Liptovská Mara, No­vé Mesto nad Váhom, vagy újabban Bős (GabCíko­­vo), nagy többségük bizonyára azonnal kész lenne a válasszal: legnagyobb, legismertebb működő vagy épülő vízi erőműveinkről van szó. Viszont alighanem amolyan Kapcsoltam-féle „kakukkto­jásnak“ vélnék ebben a sorban a Vágsellyéhez (Sala) közeli Vágkirályfa (Kráfová nad Váhom) nevét. Am azok akik az utóbbi néhány esztendő­ben elvetődtek ebbe, az immár „szelíd-Vág“ menti községbe, tudják, hogy beleillik a felsorolásba. Ha­tárában állványzatokkal körülcsipkézett hatalmas betonmasszívumok sora emelkedik ki a szántóföl­dek simaságából, lábuknál szinte hangyáknak tűn­nek a szorgosan térjlő-forduló, földdel megpúpo­zott teherautók. A toronydaruk szédítő magasság­ba vesző csúcsairól súlyos vasoszlopok, frissen kevert betonnal töltött tartályok ereszkednek alá lassan a rendeltetési helyükre. Emberek és gépek együtt építik itt a Vág legfiatalabb vízi erőművét. Szlovákia leghosszabb folyóját geo- és folyamatossága terén egyaránt Ja­­gráfiaí és vízrajzi viszonyai energe- vulást ígér. tikai kihasználás szempontjából a '—•— legkedvezőbbek közé sorolják hazánk- Energetikai szempontból ezzel nagy­ban. Gyors folyását, viszonylag bő Iából mindent elmondottunk az épülő vízhozamát és nagy esését eddig nem végktrályfal vízi erőműről. Am, mint kevesebb, mint tíz vízi erőmű haszno már fentebb utaltunk is rá, népgaz­­sítja. A tizenegyedik — a vágkirályfa! — több szem­pontból is más lesz, mint az eddigiek. Negyvenöt me­gawattos csúcsteljesítmé­nyével általában jóval elő­dei mögött marad, de a pusztán ilyen alapon törté­nő összehasonlítás távolról sem fedi tágabb értelem­ben vett népgazdasági je­lentőségét. Kezdjük azzal: a Vág alsó szakasza energetikai kihasz­nálásának első láncszemé­ről van szó. Az „első“ szó itt időrendben értendő, mert az Alsó-Vágón tervezett há­rom kiskapacitású csúcserő műből álló vízlépcső háló­zatában a vágklrályfal a középső lesz; a másik ketté Madunicén, illetve Vágfar­­kasdon (Vlčany) épül majd fel. . Mint már említettük, csúcserómflről van szó, ami azt jelenti, hogy az itt ter­melt elektromos energia el­sősorban a környék falvai­nak és városainak a csúcsfogyasztás daségl jelentősége korántsem csupán idejére eső áramellátását teszi majd ebben rejlik. A felduzzasztott folyó zökkenőmentesebbé. Telepítési helyé- csaknem tizenhárom kilométer hosz­­nek megválasztásaikor azonban fontos szúságú, 11,7 négyzetkilométer felü­­szempontként szerepelt a közeli Vág letű mesterséges tavat hoz létre, a­­sellye ipara is, mindenekelőtt a rend- mely, túl azon, hogy alapvetően kívül energiaigényes DUSLO nemzeti megváltoztatja a táj arculatát, annak vállalat. Az erőmű generátoraiból köz mikroregionális éghajlati viszonyaira vétlenül jut majd el az elektromos is kedvező hatással lesz. Az 52 millió enere'" a vegwüzem áramhálózatába köbméternyi víztömeg, mint egy ha­­ami a termelés mennyisége, minősége talmas hőtároló, jelentősen enyhít­heti az időjárás okozta szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat, kedve­zőbb feltételeket teremtve a mező­­gazdaság, azon belül a növényter­mesztés számára. Hogy ez mennyire lényeges szempont, az nem szorul kü­lönösebb bizonyításra, hiszen köztu­dottan hazánk legintenzlvebbb nö­vénytermő területének részéről van szó. Ennek tudatában válik kiemelke­dő jelentőségűvé az a tény is, hogy a mesterséges tó a viszonylag csapa­dékszegény vidéken 63 ezer hektár termőföld öntözését teszi majd lehe­tővé. Még néhány szó és számadat az Alső-Vág első vízi erőműve népgazda­sági hasznának illusztrálására. A fo­lyó medrének átalakítása során mint­egy 40 millió köbméter jó minőségű kavicsos homok kibányászásával le­het számolni, ami építőipari nyers­anyagként hasznosítható. Elkészülte után az erőmű gátja gyakorlatilag megszünteti az árvízveszélyt a folyó alsó szakaszán. A mesterséges tó 16 kilométer hosszúságban, gyakorlatilag Szeredtől (Sered) Vágsellyéig hajóz­hatóvá teszi a Vágót, amelynek gaz­dasági jelentősége mindenekelőtt a két ipari centrum közötti olcsó vízi összeköttetés lehetőségében rejlik. Itt kell megemlíteni, hogy a vízlép­csőrendszer két további tagjának fel­épültével létrejön a Duna—Vág vlziút, egészen a Vág középső szakaszáig. És végül: hazánk egyik legmelegebb, amellett természetes tavakban sze­gény vidékéről lévén szó, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a majdani, közel tizenkét négyzetkilométernyi területű tó által nyújtott üdülési le­hetőségeket sem; e téren bízvást elő­legezhetjük, hogy Vágkirályfa határé ban Dél-Szlovákia egyik legnagyobb üdülőkörzete és vízisport-paradicsoma van születőben. VASS GYULA EGY MUNKAKÖZÖSSÉG SIKERE Annak ellenére, hogy az egészség­ügyi szakemberek a füszerps ételek mértékletes fogyasztására intenek, mégis sokan kedvelik a paprikás és borsos ételeket. Nem feltétlenül szük­séges azonban, hogy a kelleténél fű­szeresebb táplálé­kot fogyasszunk. Paprika nélkül per­sze ehető a leves és a többi étel, ve­le fűszerezve vi­szont szép színt kap, étvágygerjesz­­tőbb, s a tápanya­gok is jobban hasz­nosulnak. Utyan időszak­ban, amikor a sok évi átlagnál gyen­gébb a fűszerpap­rika-termés, bizony a háziasszonynak sokat kell futkos­nia, amíg megszer­zi az ételek ízesí­téséhez szükséges pár deka pirospap­rikát. Az idén vi­szont jő volt a ter­més. A kedvező, meleg időben a fű­­szerpaprika több­sége beérettt, szép piros lett, és a kö­zepesnél sokkal jobb minőségben került a feldolgozó vonalakra. Az Érsekújvár! (Nové Zámky) Kon zervipari Vállalat hatáskörében Nyu gat-Szlovákiában három paprikama­lom üzemel. Az egyik Érsekújváron, a másik Nitrán, a harmadik pedig a galántai járásban Pata községben. A közelmúltban a patai paprikám lomban Marian Poldam üzem­vezetővel arról beszélgettem, hogy a feltételezettnél jobb termés miíyen hatással volt a felvásárlásra, és a fel­dolgozásra. Köztudott ugyanis, hogy a galántai járás egészéből, s a nitrai járás bizonyos területeiről ez az üzemegység veszi át a feldolgozáshoz szükséges fűszerpaprikát. A paprikamalomnak évek óta jó partnere a Soporűai, az alekšincei, a felsőszeli (Horné Saliby), a galántai, a patai, a Nové Sady-i és néhány más szövetkezet. Ezektől származik a nyersanyag 90 százaléka, a hátrama­radó 10 százaléknyi mennyiséget pe­dig közel 100 kistermelőtől vásárol­ják fel. A vállalati vezetőség által előirány­zott tervek szerint száraz anyagban az idén 340 tonna fűszerpaprika át­vételével számoltak, viszont több mint 500 tonnát vásároltak fel a ter­melőktől. Ha be nem következnek a váratlan fagyok, akkor a nagyterme­lők még több nyersanyagot szállítot­tak volna. A patai paprikamalom érdekessége, hogy még mindig a hajdani felszere­léssel, vagyis malomkövekkel, nem pedig hengerekkel darálja a paprikát. Az év végéig az Idei termésből 40 va­­gonnyi szép piros paprikaport készí­tenek. A készletet 40 kilós zsákok­ban szállítják a megrendelőknek, a vállalati vezetőség utasítására viszont 250 és 50 grammos csomagokat is ké­szítenek a nagykereskedelemnek. Fel­tehető, hogy a patai malomban cso­magolt kitűnő minőségű paprikával a boltokban hamarosan találkozni fo­gunk. Az üzemegység kapacitását a fő idényen kívül hagyma szárítására, s a háziasszonyok által már évek óta kedvelt Zelko konzerváló szer készí­tésére használják ki. Az üzemegység vezetője elmondta, hogy 100 kiló friss hagymából 13 kiló szárítmány készül, s ilyen hagymából az idén 50 tonnát forgalmaznak. Mintegy 27 tonna szárított hagymát exportra ké­szítenek, a többit a vállalati vezeté-Paprikával töltik meg a zsákokat ség a nagykereskedelemnek adja át. A szárított hagymát főképpen a ven­déglők és más közélelmezési szerve­zetek hasznosítják. Az uborka, a csalamádé és az élel­mezésben használatos más savanyú­­ágok készítésihez a Zelko konzer­váló szer szinte nélkülözhetetlen. Eb­ből a patai üzemben évente mintegy 550 tonnát készítenek, hatvan tonnát viszont exportálnak. Mindössze ötven az üzemegység ál­landó dolgozóinak a száma, a fő idényben azonban 20—23 kisegítő munkaerőt is foglalkoztatnak. A da­ráló részleg 17 tagú munkaközössége ж Štefan Cicák, a csomagoló részleg kitűnő szakembere a beszélgetés so­rán megjegyezte: „Ilyen kiváló minő­ségű fűszerpaprikánk már évek óta nem volt“. Jozef Proznovský vezetésével már huzamos ideje a szocialista ver­senymozgalom keretében segíti a fel­adatok megvalósítását. Nagy érdemük van abban, hogy felülmúlják a kapa­citás adta lehetőségeket, de ugyanak­kor megőrzik a végtermék kitűnő mi­nőségét, tehát maximális eredménye­ket érnek el. Sikereik valóban szé­pek, s a közeljövőben elnyerik a büszke cím bronz fokozatát. HOKSZA ISTVÄN Bernardína Práznovská, a papriikamallom szárítórészlegének dolgozója arra ügyel, hogy a darálóba jó minőségű nyersanyag érkezzen Fotó: Krajcsovics F,

Next

/
Oldalképek
Tartalom