Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-18 / 50. szám
A behozott vetőgépek nincsenek permetező adapterekkel ellátva. ADAPTEREK A SZEMCSÉZETT NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KISZÓRÁSÁRA Külföldről néhány szemcsézett növényvédő szer kiszórására alkalmas adaptert hoztunk be, amelyek a próbuklsérletek eredményei szerint a gyakorlatban beváltaik. Eddig azonban nem értékeltük a szemcsézett vegyszerek hatását az emberi környezetre. FORGÓKÉSES SARABOLÖGÉPEK Hazánkban a 6 KRX jelű hatsoros forgókéses sarabológépeket gyártottuk, amely öl sorközt teljesen és a két szélső soriközt félig műveli, hogy így kiegyenlítse a vetőgép érintkező sorai közötti távolságokat. 1975-ben a forgókéses sarabológépek gyártását átvette a Magyar Népköztársaság, ahonnan jelenleg ezeket a gépeket Importáljuk. KAPAl.ÚGÉPEK (SARABOLÚK) A KPN-6 jelű—kapálógép gyártását hazánkban 14 évvel ezelőtt leállítottuk. Azóta a kapálógépeket különböző szocialista országokból Importáljuk. Így 1978 óta vásároljuk a P 430 jelű 12 soros kapálógépeket. ÖNMŰKÖDŐ SORRITKlTÖK Hazánkban 1975 óta gyártjuk a 8 JECZ jelű hatsoros önműködő sorritkítókat. Ezek a 80—100 mm-es tőtáijolságra vetett egycsírájú cukorrépa növényzetének a ritkítására szolgálnak. A szegmentált vagy koptatott vetőmagból termesztett növényzet ritkítására Is felhasználhatjuk, de az egyelés valamivel gyengébb minőségű és az Ikernövényeket kézzel kell kiegyelnt. MAGAJARÓ VETŐ-, SARABOLÔ- ÉS SORRITKtTÚ gépek jelenleg hazánkban a 12USCS jelű magajáró gépet gyártjuk. Ezekkel a cukorrépa növényzetében az összes szükséges tavaszi munka elvégezhető. A magajáró NUCS jelű eszközhordozó egyszerű módon felszerelhető a 12 SEAN jelű vetőgép a 12 POAN jelű gyomirtó szerek ktpermetezésére szolgáló adapterrel egyetemben, továbbá a 12 KPAN jelű kapálógép, a 12 KVAN jelű forgókéses saraboló és a 12 JEAN jelű automatikus sorritkltó. A gép kezelését a gépkocsivezető végzi. A gépet a kabinjából hidraulikus szerkezet segítségével helyezi szállítóhelyzetből munkahelyzetbe. Az egyes munkagépek váltását két dolgozó végzi. Ez a gép azonban magas ára miatt sóik répatermelő gazdaság számára elérhetetlen. Ezért az utóbbi két esztendőben egész sor olyan magajáró gépet szerkesztettek a mezőgazdasági üzemekben, amelyek a BOCS Jelű levélfelszedő gép motoros hajtóegységének felhasználásával a répa vetésére és növényápolására szolgálnak. Ilyen a SUN I jelű gép is. Előnye, hogy az adapterek cseréjét egyetlen dolgozó 15—20 perc alatt elvégezheti, ezek lekapcsolása után a hajtóegység ismét könnyűszerrel felszerelhető az eredeti, répalevél szedésére szolgáló munkagépekre. Ezenkívül az is nagy előnye, hogy csekély befektetéssel beszerezhető, mivel a szükséges gépi eszközök adva vannak csaknem minden répatermelő mezőgazdasági üzemben. RÉPALEVÉL-BETAKARlTÖ GÉPEK A répalevél betakarítására szolgálnak a 3 OCX jelű háromsoros és a 6 ÖCS Jelű hatsoros répafejezők. 1981 óta van forgalomban a hatsoros magajáró SC 1 03 jelű répafejezőgép, amely automatikus irányítással, gyors fejezőegységekkel, a lefejezett répatest-sorok tisztítását végző berendezéssel és a munkagépek hidraulikus meghajtásával tűntik ki. Az SC 104 jelű újabb répafejező fejlesztése folyamatban van. CUKORRÉPA-BETAKARtTŐ GÉPEK A cukorrépatest betakarítására szolgál a háromsoros 3 VCZ, az újabb 3 VCX és a sorozatgyártásra előkészített, korszerűsített 3 VCS A jelű gép. Hozzájuk hasonló elv szerint működik a hatsoros magajáró KS 6 jelű cukorrépa-betakarító gép is, de automatikus irányítású és a munkagépeik meghibásodását jelzőberendezés Jelzi. 1981 óta forgalmazzák a KS 6 В jelű betakarító gépet, ennek járószerkezete hidrosztatikus meghajtású. Az említett gépeken kívül 1980-ban és 1981-ben néhány nyugati gyártmányú cukorrépa-betakarító gépet is kipróbáltunk. Így 1980-ban a répa egymenetes betakarítására alkalmas magajáró Moreau jelű betaikarítóaépet, valamint 198Ы>еп a hatsoros Kleine KR 6 és a Kleine L jelű gépsort. Az utóbbi két menetben dolgozik. Mindkét gép hátránya, hogy a répafej betakarítása nem felel meg a hazai agrotechnika követelményeinek. A Moreau a répalevelet zúzott állapotban, 45 mm-es átlaghosszúságban, 7—8 százalékos földtartalommal tokar(t|a be és a répatestek 70 százalékát károsítja. A Kleine jelű betakarító és felszedőgép hátránya, hogy csak a leveleket szedi fel, a répafejet és a visszamaradó levélnyeleiket visszahagyj, ezért az Így betakarított levelek nehezebben szilázsolhatók és természetesen nagyobbak a leveles répafej betakarítási veszteségei is. SORTÁVOLSÁG A cukorrépa termesztésében leggyakrabban a 450 mm-es sorközi távolságot alkalmazzák. Ez a sortávolság azonban nem igen felel meg sem a kézi munkára igénytelen technológia, sem a nagy munkaszélességű gépi eszközök követelményeinek, amelyek tömege és munkasebessége állandóan emelkedik. Ezért vetődött fel a gondolat, hogy hazánkban a répa sorközi távolságát 500 mm-re növeljük. Attól tartottunk, hogy a sortávolság növelésének következtében a győikérhozam és a technológiai minőség egyaránt csökken. Ez az aggodalom azonban alaptalannak bizonyult, mivel a nagyobb sortávolsággal folytatott kísérletek és elsősorban a náchodi, jiCíni és nymburki járás egyes mezőgazdasági üzemeinek gyakorlati tapasztalatai őzzel ellentétesek. Az 500 mm-es sárközi távolságra való áttérésre már az 1975—1980-as években megteremtettek a feltételeket. A cukorrépa termesztésére és betakarítására hazánkban gyártott gépek mindkét sortávolságra átáliíthatók. Am az importált KS 6 jelű betakarltógép és az A 697 Jelű vetőgép még mindig a 450 mm-es sorközi távolságra van beállítva és ez fékezi az 500 mm-es sortávolságra való átttérést. Az A 697 jelű vetőgép azonban könnyen átalakítható az 500 mm-es sortávolságra, amit számtalan cukorrépatermelő üzemben meg is valósítottak. Az 500 mm-es sorközi távolság a többi előnyökön kívül lehetővé teszi a betakarítási veszteségek és a károsított répatestek részarányának csökkentését, főleg a kiszélesített lazitókések alkalmazása révén. Ennek segítségével a veszteségeket 3 százalékkal, hektáronként kb. 1,2 tonnával csökkenthetjük. Ez a veszteség-csökkentés a cukorrépa vetésterületének 30 százalékára átszámítva — ahol a termést a háromsoros betakarltógéppel takarítjuk be — 80 ezer tonna répamennyiségnek felel meg. Az 500 mm-es sortávolság bevezetése lehetővé teszi az összes gépi munkához szükséges üzemanyagszükséglet 8 százalékos csökkentését, ami a vetéstől a betakarításig hozzávetőlegesen hektáronként kb. 15 liter üzemanyag-megtakarítást jelent. A gyomirtó-szerek sávos alkalmazásával szintén megtakaríthatjuk a külföldről behozott vegyszerek 10 százalékát. BETAKARÍTÁSI VESZTESÉGEK A betakarítás egész ideje alatt figyelemmel 'kell kísérnünk, milyen veszteségekkel dolgoznak az egyes betakarítógépek. A betakarítási veszteségek a következők: í— a fejezőgépek által okozott veszteségek; — a betakarítógép által ki nem emelt vagy elejtett gyökérveszteségek; >— a szállítóeszköz helytelen aláfutása miatt a rakodás közben lehullott és a szállítóeszköz oldalfalain áteső gyökérveszteségek; a betakarítási technológia be nem tartásából származó veszteségek, amelyek abból erednek, hogy a felezés után nem végezzük el azonnal a gyökértermés betakarítását. Akkor is keletkezhet cukorveszteség, ha a répafejet alacsonyan vágjuk le. A répatest felső része a leveles répafej közé kerül, ezzel csökken az Ipari feldolgozásra szánt répatest tömege. A kiszántatlan répatest által okozott cukorveszteség úgy keletkezik, hogy a répagyökér 10 mm-nél nagyobb átmérőjű alsó része kiemeléskor a földben marad, beletöríik, vagy i>edig a fejezőkés a répatest egy részét levágja és ez a levágott rész kint marad a földeken. A veszteségeket a jóváhagyott módszertani utasítások szerint állapítjuk meg. Amennyiben a megállapított veszteségek meghaladják a betakarítási feltételek és a növényzet minősége alapján engedélyezett veszteségeket, akikor a hibát a gépek helytelen beállításában kell keresnünk és a hiányosságokat mielőbb ki kell küszöbölnünk. A mérésekkel megállapított értékek alapján a nagyobb veszteségek okát aránylag könnyen megállapíthatjuk, és a betakarftégépek beállítása révén kiküszöbölhetjük. A veszteségek hozzávetőleges felmérése rendszerint nagyon pontatlan és helytelen következtetésekhez vezet. A haladó tapasztalatok iskolája IL tananyagának témaköréhez fűződik az a tv-program Is, amelynek közvetítésére 1983. január 3-kán 18.40 órai kezdettel kerül sor. A műsort január 10-én 15.25-kor, és január 13-án 9.30-kor megismétlik. Haladó tapasztalatok iskolája II. tananyag A cukorrépa mint döntő növénykultúra a mezőgazdasági üzem teljes mértékű gépesítésében A cukorrépa hazánk répatermelő körzeteinek egyik legbelterjesebb gazdasági növénye. Vetésterületének szántóföldi részaránya az egyes mezőgazdasági üzemekben eléri, sőt, meg is haladja a 20 százalékot. A hazai cukorszükséglet kielégítésére és a cukorkiviteli feladatok biztosítására irányuló cukorgyártás fontos nyersanyagát képezi. Hazánkban az egy főre jutó évi cukorfogyasztás jelenleg eléri a 38 kilogrammot. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium reszortjának keretében a cukor képezi az exportfeladatok értékének kb. a 40 százalékát. A cukorrépának fontos szerepe van a gazdasági állatok takarmányozásában is, mivel 37 tonnás Ueiktáronkénti gyökértermés esetén csupán az egyes melléktermékek (répalevél, melasz, cukorgyári répaszelet) formájában egy heklárnyi répaföldről kb. 910 kg emészthető nitrogéntartalmú anyagot 9275 kg keményítőértéket nyújt, ami 5300 kg tej vagy 600 kg hús termelésére elegendő. Ugyanannyi tápanyag és tömeg termelésére átlagban 1,5 hektár silékuikorica vagy 2 hektár búza szükséges. A cukorrépa a répatermelő körzetek vetésforgójának is fontos, alapvető gazdasági növénye. Termesztésével javul a talaj biológiai és fizikai állapota. Hozamnövelő hatása révén a többi gazdasági növény, főként a gabonafélék kiváló elöveteménye. * A CSKP Központi Bizottságának 13. plenáris ülése többek között a cukorrépa-termelés fejlesztésével is foglalkozott. A határozatok értelmében az ipari feldolgozásra termelt cukorrépa vetésterületét 220—230 ezer hektár körül kell állandósítani, és igyekezetünket a hektáronkénti cukortermelés növelésére, valamint a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésére kell összpontosítani. Nagy hangsúlyt fektettek a nagy teljesítményű és minőségi munkát végző gépek, valamint a komplex technológiai gépsorok biztosítására. Mező gazdaságunkat a 7. ötéves terv időszakában 10 ezer darab 8 tonna befogadóképességű tehergépkocsival kell ellátni, ezeket pedig többnyire a cukorrépa szállításánál kell felhasználni. A CSKP XVI. kongresszusa megállapította, hogy a mezőgaz dasagi termelés további fejlesztése megkívánja a termelőerőknek az adott nehézségek leküzdésére Irányuló nagyobb mértékű mozgósítását. Hangsúlyozta a mezőgazdaság következetes belterjesítésének a szükségességét, a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok és az anyagi eszközök ráfordítási mértékének egyidejű csökkentése mellett. A mezőgazdasági termelést évente 2 százalékkal, ebből a növénytermesztést 2,8, az állattenyésztést pedig 1,3 százalékkal kell növelnünk. A cukorrépa-termelésben a 7. ötéves tervidőszak folyamán 12— 13 százalékos növekedési ütemet kell elérnünk. A CSKP Központi Bizottsága 4. plenáris ülésének határozatai pontosították a mezőgazdasági termelés további fejlesztését a tökéletesített irányítást rendszer érvényesítése útján. Hang súlyozták, hogy meg kell teremteni a tudományos-műszaki haladásnak a mezőgazdasági gyakorlatba való rendszeresebb és egyetemesebb alkalmazásához szükséges előfeltételeket, amit a szállító és felvásárló vállalatok útján is szorgalmazni kell. A cukorrépa-termelés során olyan kapcsolatokat kell teremteni a cukorrépa-termelők és a cukorgyártó vállalatok között, amelyek elősegítik az együttműködés állandósítását és a cukorgyártást a fejlett répatermelő országok szintjére emelik. Legfőbb figyelmünket a következő időszakban arra keil fordítanunk, hogy hektáronként legalább 6,5 tonna cukornyeredéket, ebből pedig 5 tonna finomított cukrot termeljünk. A megfelelő gépi eszközök biztosítása érdekében 1971-ben kidolgozták „A csehszlovák mezőgazdaság komplex gépesítésének rendszerét", melyet a CSSZSZK kormányának elnöksége hagyott jóvá. A gépesítési rendszert ötévente felújítják, és a KGST-országok géprendszerével hasonlítják össze. A KGST-országok 1974-től együttműködnek a cukorrépatermelés és -betakarítás gépeinek kutatásában, fejlesztésében és gyártásában. A cukorrépa-termelés legfontosabb gépeit a részt vevő államok által jóváhagyott műszaki megrendelések alapján oldják meg. A CUKORRÉPA-TERMELÉS AGROTECHNIKAjA A cukorrépa homogén talajt igényel. Ezt kizárólag szántással érhetjük el, amelynek révén a tápanyagok és a humusz egyenletes eloszlását biztosítjuk a szántórétegben. A humusz-« tartalom a . talaj vízháztartását is szabályozza. Nagy jelentősége van a gépesített termelés és betakarítás szempontjából, elsősorban csapadékos időjárási viszonyok között befolyásolja a répaszedő gépsorok üzemeltetését. A cukorrépa-hozamokat szántással akkor befolyásolhatjuk nagyobb mértékben, ha a répát a minimális talajelőkészítést igénylő gabonafélék után termesztjük. Fontos, hogy a kelés számára optimális feltételeket biztosítsunk. Erre mindenekelőtt a szemenkénti vetés esetén van szükség, amikor a növényzet kelése és a cukorrépa terméshozamai között közvetlen kapcsolat van. A gabonafélék után termesztett cukorrépa számára elsőrendű követelmény az idejében és jól végzett tarlóhántés. Ennök fő feladata a talaj hajszálcsővességének (kapillaritásánakj a megbontása. Szárazabb vidékeken mélyebb (150 mm-es) tarlóhántást kell végezni, kevésbé hajszálcsöves, «könnyű, homokos talajokon sekélyebben (100 mm mélyen) kell hántani a talajt. 'A tarlóhántást ajánlatos egybekötni az ipari vagy szerves trágyáik bedolgozásával. A fölszecskázott szalmát vagy a szerves trágyákat középmély szántással rendszerint 180—200 mmre dolgozzuk a talajba, amit a tarléhántást követő 6 napon belül el kell végezni. Az őszi szántás minősége elsősorban a szántás időpontjától' és a talaj nedvességtartalmától függ. Mivel a növényzet ke-« lése a későbbi (novemberi) szántás esetében kedvezőtlenebb, a szántás időpontját differenciáltan, a termesztési technológiától függően határozzuk meg. A szemenkénti vetés alá a szántás optimális időpontja október közepéig tart. A sűrűbb vetés esetében a szántást november közepéig végezzük el. Ennél későbbi szántás cukorrépa alá nem engedhető meg. Zöldtrágyázás esetén a szeptemberi és októberi csapadékot a zöldtömeg növekedésére hasznosítjuk, de a növényzetet legkésőbb november elején leszántjuk. Az őszi szántás optimális mélysége 300 mm. Az ennél mélyebben végzett szántás csak az egyes gyomnövények nagyobb mélységbe való takarása és az öntözéses cukorrépa-termelés esetén célszerű. Hasonlóképpen szükségtelen minden talajtípuson elvégezni az altalajlazítást, amennyiben ezzel nem helyettesítjük a mélyszántást. Az altalaj lazítása az agyagtalajokon és az erősen tömött altatajú talajodon Indokolt. A cukorrépa alá végzett kát szántás rendszerében be kell tartani a szántott réteg forgatási mélységének fokozatos növelési elvét. A vetés előtti talajelőkészítés minimalizálása szempontjából az őszi talajművelés folyamán szükséges a barázdaormok előzetes, durva egyengetése. Ezt a beavatkozást az utolsó szántással egyidejűleg, vagy közvetlenül utána el kell végezni minden talajtípuson, amennyiben nem hajlamosak az clvizenyősödésre. Ezzel elérjük, hogy a talaj felszíni rétege tavaszszal egyenletes nedvességű lesz, ami biztosítja — elsősorban a tavaszt talajkéreg-iképződés esetén — a nagyobb mértékű és egyenletesebb kelést, valamint a gyomirtó szerek, hatékonyságának növelését. A laza szerkezetű talajok szántásakor
