Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-20 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 20. 12 Számítógépes adatfeldolgozás A belüzemi önelszámolási rendszer működésének egyik alapvető tényezője a tervezett termelési és gazdasági feladatok teljesítésének pontos, részletes és rendszeres figyelemmel kisérése. A könyvelés hivatott e feladat ellátáséra. A jelenlegi gyakorlatban azonban sokszor tapasztalhatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben az elsődleges nyilvántartás, vagyis a könyvelés funkcióját túlértékelik, és helytelenül értelmezik. Ennek következtében a belttzemi őnelszámolás csupán a könyvelés és számvetés tekintetében fejlődik, miközben az egyes láncszemek közötti kapcsolatok háttérbe szorulnak. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Közgazdaságtani Kutatóintézetben huszonnyolc kiválasztott mezőgazdasági üzem példáján vizsgáltuk, hogy a gyakorlatban milyen mértékben használják ki a belüzemi önelszámolás egyes elemeit. A vizsgálat többek között kiterjedt az önelszámoló egységeken belüli tervfeladatok teljesítésének nyilvántartási és megfigyelési módszereire, különös tekintettel a gazdasági vonatkzású információk számítógépes feldolgozásának a lehetőségére. A jelen Időszakban a könyvelést a hagyományos vagy a számítógépes adatfeldolgozás segítségével végzik. A hagyományos könyvelés azonban nem teszi lehetővé az újratermelési folyamatok leforgásának és eredményeinek olyan pontos ábrázolását, mint az automatizált Információs rendszerek alkalmazása esetében. Vonatkozik ez főleg a szerteágazó és széttagolt szervezeti szerkezetű gazdaságokra, ahol kedvezőek a feltételek több önelszámoló egység létrehozatalára. A kutatásból világosan kiderült, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a könyvelést számítógépes adatfeldolgozás segítségével végezték, ott általában öttel-hattal több gazdaság! központ alakult, mint a többi hagyományos könyvelést alkalmazó üzemben. Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek több mint 40 százalékában az elsődleges nyilvántartást számítógépes adatfeldolgozás segítségével végzik. E gazdaságok számának kerületenkénti megoszlása különböző, s többnyire a számítógépesJpchnlka területi hálózatától Щ kapacitásától függ. A belüzemi önelszámolás elveinek következetes érvényesítésével kedvező feltételek teremthetők az automatizált információs rendszerek által feldolgozott adatcsomagok sokoldalú hasznosítására. Ezek elsősorban a tervfeladatok teljesítésének figyelemmel kísérése és ellenőrzése, a gazdasági eredmények elemzése, a gazdasági-műszaki szabványok és normatívák kialakítása, a nyilvántartási és statjsztlkal kimutatások kidolgozása tekintetében előnyösek. A mezőgazdasági üzemek többségében az automatizált Információs rendszerek legnagyobb előnyének tartják, hogy több Információt nyújtanak, az önelszámoló egységek keretén belül pedig a költségek és a hozamok alakulásáról jobb áttekintést engednek. Az automatizált Információs rendszer alrendszerei közül a belüzemi szervezeti egységek könyvelési és termelési adatainak számítógépes feldolgozása bír a legnagyobb jelentőséggel, a belüzemi önelszámolási rendszer elmélyítése szempontjából. A „készletek“, a „gazdasági állatok“, a „munkaerő“ adatait tartalmazó alrendszerek kiegészítőként szolgálnak és segítőeszközök a felmerülő negatív jelenségek feltárásában. Azokat a számítógépes adatcsomagokat, amelyek a belüzemi önelszámolási rendszer működéséhez nélkülözhetetlenek, a mezőgazdasági üzemek meg Is rendelik, viszont az önelszámoló egységek vezetőinek csupán 40 százaléka használja ki ezeket. Több mezőgazdasági üzemben az automatizált információs rendszerek adatait a jobb kihasználás érdekében ért-KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA hetőbb és áttekinthetőbb formában (táblázatok, kimutatások) dolgozzák fel. Több mezőgazdasági üzemben az automatizált információs rendszer adatcsomagjainak elégtelen kihasználását azzal Indokolják, hogy a belüzemi önelszámoló egységek vezetői csak kevés érdeklődést tanúsítanak a termelés gazdasági eredményeinek alakulása iránt. Ez elsősorban annak a helytelen gyakorlatnak a következménye, miszerint a részlegvezetők tevékenységét mindenekelőtt a termelési feladatok teljesítésé re Irányították, s nem vezették őket arra, hogy a gazdálkodás hatékonyságának alakulását Is figyelemmel kísérjék. Ezért nem Is tanúsítanak kellő érdeklődést az általuk Irányított részleg gazdasági eredményeivel szemben. A belüzemi önelszámolás elveinek következetes alkalmazása érdekében feltétlenül változtatni kell a helyzeten. A műszaki-gazdasági dolgozóknak tudniuk kell nemcsak az elsődleges nyilvántartás pontos vezetését, hanem a termelési folyamat hatékonyságának növelése céljából meg kell tanulniuk kihasználni a rendelkezésükre álló Információs rendszer adatait is. Ehhez pontosan ismerniük kell azt, hogy egyegy gazdasági beavatkozás milyen ökonómiai következményekkel jár. Természetesen nem lehet elvárni, hogy ezek a , dolgozók egyszerre birkózzanak meg mindazokkal a problémákkal, amelyek az automatizált információs rendszerek alkalmazásával járnak együtt Továbbképzésben kell őket részesíteni. Szükségesnek látszik a szaktanácsadói szolgálat kiszélesítése, elsősorban a Mezőgazdaság és Élelmezésügy Irányításának Ésszerűsítését Kutató Intézet részéről. A vizsgált üzemeknek több mint a felében megfelelőnek tartották a számítógépes adatcsomagok leadásának Időpontját és gyakoriságát. Többségük viszont a „könyvelés és termelés“ alrendszerei adatainak korábbi — a statisztikai jelentés Időpontját megelőző — beküldését követelte. A mezőgazdasági üzemeknek több mint egyharmada különböző módosításokat, kiegészítéseket javasolt. Többek között a gazdaságok érdekeinek és szükségleteinek nagyob mérvű figyelembevételét, a feldolgozott adatoknak a nyilvántartás és a könyvelés módeszerelvel való tökéletesebb összehangolását és egyszerűsítését követelték. Az elemzésből kiderült, hogy az automatizált információs rendszer szélesebb körű kihasználása érdekében szükséges az egyes programokat gyakorlati alkalmazásuk elótt részletesebben felülvizsgálni, az egyes adatcsomagok közötti összefüggéseket jobban összhangba hozni, az adatfeldolgozó gépek számát kibővíteni, ezek meghibásodását csökkenteni, továbbá a módszertani segítségnyújtást kiszélesíteni. Kívánatosnak látszik a rűvldebb szintetikus adatcsomagoknak az alkalmazása Is, amelyek az alapvető mutatókat tartalmazzák. Ugyanis ezeket a jelen Időszakban nagy munkaigényeséggel a terjedelmes adatcsomagokból ki kell keresni, s ezután áttekinthetőbb kimutatások formájában feldolgozni. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra Is, hogy az adatcsomagok lehetővé tegyék a tervnek a valósággal való öszszehasonlítását, elsősorban azon adatcsomagok esetében, amelyek a gazdaság és a belüzemi egységek elemző tevékenységét szolgálják. Mindent összevetve megállapítható, hogy az automatizált információs rendszer — annak dacára, hogy szüntelenül tökéletesítésre szorul — a jelen Időszakban Is kedvező feltételeket biztosít a belüzemi önelszámolási rendszer további elmélyítéséhez. Mindenekelőtt azáltal, hogy lehetővé teszi az önelszámolási rendszer szerkezetének optimalizálását, valamint a mezőgazdasági üzem szükségleteinek megfelelően a költségek és a hozamok figyelemmel kísérését az egyes gazdasági és költségközpontok keretén belül. Az automatizált Információs rendszer hatékonyabb kihasználása érdekében azonban feltétlenül szükséges magasabb szintre emelni az önelszámoló egységek gazdasági-műszaki dolgozóinak közgazdasági vonatkozású felkészültségét. AMBROZYOVA MARGITA közgazdasági mérnök, a Bratislaval Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Közgazdaságtani Kutatóintézet munkatársa. Küzdelem a termőföldért A galántal járás politikai, gazdasági és szociális életében a fokozódó iparosodás mellett Is kiemelkedő szerepe van a mezőgazdasági termelésnek. A Járás 90 ezer 225 hektárnyi összterületéből a mezőgazdasági terület 83 ezer 409 hektárt, ebből a szántó 78 ezer 489 hektárt foglal el. E terület túlnyomó hányadán a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodnak. A kistermelők csupán a terület 2,8 százalékát veszik igénybe. Ezért a termőföld védelme, további csökkenésének korlátozása és termőképességének növelése létfontosságú. Igényes feladatok elé állítja a járás pártós közigazgatási szerveit, a tömegszervezetek tagjait. Felelősségteljes hozzáállást követel a tervező és beruházó vállalatoktól, az építkezni szándékozóktól, de nagyobb megértést Is az egész lakosságtól. Az elmúlt Ötéves terv Időszakában a járás mezőgazdasági területe évi átlagban 130 hektárral csökkent. Beruházásokra évente hatvan hektár esett ki a mezőgazdasági termelésből. Ma úgy tfinik, hogy a szigorított intézkedések hatására járásszerte erőteljes kampányt indítottak a termőföld védelme és kihasználása érdekében. A „minden talpalatnyi területet kihasználni“ jelszó nemcsak a papírra fektetett határozatok és intézkedések sokaságát képezi, hanem konkrét formákat öltött, amelynek gyakorlati érvényesülése rövid időn belül is érzékelhető. Pavol Kočan mérnök, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási osztályának vezetője elmondotta, hogy a területi tervezés átértékelésével és szigorításával, valamint az igényelt területek jogosultságának felülvizsgálatával gátat vetettek a termőföld pazarlásának. Az előző évek gyakorlatával szemben tavaly csapán 29 hektárnyi területet vontak ki tartósan a mezőgazdasági művelésből, a beruházók pedig 23 hektár nem mezőgazdasági jellegű terület rekultiválásával részben pótolták a kiesést. Igaz, az egyes beruházók és tervezők részéről ma is tapasztalható a könnyebb, kevésbé költséges megoldásra való törekvés. A talajvédelemért felelős szervek a beruházók által igényelt összterületnek csupán a tíz százalékát hagyták jóvá. A talajvédelemről szólő tőrvény megszegéséért tavaly több mint 180 ezer korona, az idén a mezőgazdasági terület jogtalan elsajátításáért pedig . 447 ezer korona bírságot róttak ki. A nemzeti bizottságok és а tömegszervezetek a járás minden egyes községében fokozott figyelmet szenteltek a kl nem használt területek felkutatásának. Ez a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek és a mezőgazdasági üzemek számára tartós feladat. Tavaly 32, az idén pedig 11 hektár mezőgazdaságilag nehezen megművelhető területet adtak 6t a kertészkadők és kisállattenyésztek használatában. Kočan elvtárs elmondotta, bogy a lakosság körében sokán félreértik a talaj védelmével és kihasználásával kapcsolatos határozatok jelentőségét. A „termőföld kihasználásában" a társadalmilag nem kívánatos érdekeket a meggazdagodás vagy a hétvégi házak jogtalan építésének lehetőségét látják. Olyan kistermelők is akadnak, akik a helyi szövetkezetek gépeivel műveltetik meg földjeiket és takaríttatják be a termést. Igaz, bőven akadnak a másik végletbe esők is, akik elhanyagolják, nem művelik meg kertjeiket, vagy a tulajdonukban lévő földeket, amelyek nemcsak hogy nincsenek kihasználva, hanem a gyomnövények szaporító telepeivé válnak. Sokan még nem tudatosították, hogy a „minden talpalatnyi terület kihasználása" irányelv össztársadalmi célokat szolgál, miszerint a kistermelők csakis a nagyüzemileg ki nem használható területeket hasznosíthatják, elsősorban saját családjuk ellátásúra, a szabadidő haznos eltöltésére. Kočan elvtárs szavai szerint széles körű felvilágosító és meggyőző tevékenységgel igyekeznek háttérbe szorítani e negativ jelenségeket. Azokat, akik nem képesek maguk megművelni földjeiket, arra próbálják rábírni, hogy ezeket a nagyüzemeknek adják át. Az utóbbi időben egyre több azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a száma, ahol a szabad területeket a dolgozók gondozásába adták gyümölcsfák, díszcserjék kiültetésére vagy zöldségtermesztésre. E tekintetben jó példával járnak elöl a Galántal jEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet, a Vágsellyel (Sala) Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, száma évről évre esőken. A jó példák közül elsősorban a zslgárdi (Žiharec) és a nagyfödémesi (Veľké Üfany) szövetkezetét, valamint a Galántai Állami Gazdaságot kell megemlíteni. A járásban fokozott figyelmet szentelnek nemcsak a termőföld védelmének, ésszerű kihasználásának, hanem termőképessége növelésének Is. S a mp o r fán agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa elmondotta, hogy a nem beruházásos jellegű talajjavítás! munkákra az idén bét millió koronát fordítottak. A járás keleti részén — Pered (Tešedfkovo), Zsigárd határában —, ahol túlnyomóan kötött, vizenyős talajokon gaidálkodnak, talajjavftó altalajlazítást végeztek. Folyamatban van a Vitahummal történő trágyázás és a meszezés Is. A fontos feladatok között szerepel a mezei utak rendezése. A talajjavítást az idén több mint ezer hektáron végezték el. A hozamok növelésének egyik alapvető lehetőségét a széles körű, korszerű öntözőhá'ózat kiépítésében látják, jelenleg 29 ezer 799 hektárnyi terület öntözhető. A járásban 40 Fregatt típusú öntözőberendezés üzemel. Az öntözhető területet 1985-ig további 10 ezer 844 hektárral bővítik. Az öntözőberendezések kihasználásában szlovákiai viszonylatban a ga-A vizenyős területek lecsapoiásában a korszerű gupek felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak. Foto: Kovács valamint *■ Diószegi (Sládkovičovo) Agrokémiai Vállalat. Az intézkedések és a folyamatos ellenőrzések hatására a mezőgazdasági üzemek tBbbségében sikerült rendet teremteni a talaj és a termesztett kultúrák nyilvántartásában. Több mezőgazdasági üzemben rendezték a gazdasági udvarokat, s a farm melletti területeket takarmánynövények termesztésére, gyepterületek létesftéséro hasznosítják. Igaz, olyan esetek is előfordulnak, ahol a gazdasági udvarok rendezetlenek, gyomok borítják vagy roncstelepül szolgálnak. Szerencsére az ilyen gazdaságoknak a lántal járás a legjobbak küzütt van. Az idén az öntözőberendezések területi kihasználása 99,S' százalékos volt. Az öntözési tervüket jóval túlszárnyalták. Az öntözhető területet átlagban 3,6-szor öntözték az év folyamán. Remélhető, hogy a Járás vezetői a termőföld védelme és kihasználása érdekében kifejtett tevékenységüket a jövőben is eredményesen folytatják, tovább tökéletesítik. Ügy, hogy a termőföld küldetését szolgálja, s egyik alapvető eszközévé váljon a belterjes mezőgazdasági termelésnek KLAMARCSIK MAPIA A mezőgazdaság Jövü évi fejlesztési terve kapcsán a Kassa-vldékl (Košice-vidlek] járási pártbizottság októberi plénuma hangsúlyozta: megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésének elmélyítésére. E cél megvalósításéért minden mezőgazdasági üzemben javítani kell a növénytermesztés szerkezetét, növelni a hektárhozamokat, ugyanakkor gyarapítani kell az állatállományt és biztosítani számára a szükséges takarményalapot. Mindenütt meg kell valósítani a hatékony, belterjes gazdálkodást, a földterület minél jobb hasznosítását, a növénytermesztés és az állattenyésztés közti összhang megteremtését. • • • Azt, hogy a gyakorlatban mindez hogyan valósítható meg, jól példázzák az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet eddigi eredményei. Ez a gazdaság 1952-ben alakult, s azóta mindig kiváló eredményeket ért el mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Szorgalmuk és hozzáértő gazdálkodásuk méltányolásaként számtalan elismerő oklevelet és kitüntetést kaptak. A vezetőgárda összeszokott, jól Ismerik a gazdaság minden talpalatnyi földjét, a talaj kedvező és kedvezőtlen tulajdonságait, termőképességét. E tudás birtokában, a szövetkezet tagságával együttesen kialakították és jórészt megvalósították a korszerű gazdálkodással szemben támasztott elképzeléseiket. A szövetkezet a közepes nagyságú gazdaságok közé sorolható; összterülete 3666 hektár. Ebből 2736 hektár a szántő. Ez utóbbi 83,8 százalékán szemeseket termesztenek. Az Ipari növényeket a szántóterület 3,3, a zöldségféléket 2,4, a takarmánynövényeket pedig 30,5 százalékán termesztik. A növénytermesztés szerkezete biztosítja a megfelelő vetésforgó kialakítását, ami a nagy hozamok elérésének egyik alapvető követelménye. Első pillanatra talán tül nagynak tűnhet a termesztett takarmánynövények aránya, ám figyelembe kell venni, hogy csupán 730 hektár legelőjük van, az Is szikes föld, amely gyengén terem. A legelő fűtermése csak a juhoknak elegendő. Jelenleg ötezer juhot tartanak, ám az újbodvalak erőteljesen fejlesztették az állattenyésztés többi ágazatát Is. Korszerű Hatékony gazdálkodás, összehangolt ágazatok Istállóikban háromezer szarvasmarhát tartanak, melyből 1127 darab a tehén. Van még 1400 sertésük. Ennyi állat számára csak célszerű takarmánytermeléssel biztosíthatják a szükséges takarmányalapot. Köteles )ános, a szövetkezet elnöke szerint a növénytermesztés elsősorban az állattenyésztés takarmánytgényelnek kielégítésére összpontosul. Erőteljes és Igen eredményes ágazatuk a broiler csirke nevelése. Farmjaikon egy forgóban 117 ezer csirkét hizlalnak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden évben átlagban 1325 tonna csirkehúst adnak a közellátásinak. Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a gazdaság összjövedelmének hatvan százalékát az állattenyésztés adja. A növénytermesztés részvétele az össztermelésben mindössze harminc százalék, annak dacára, hogy ebben az ágazatban ts eredményesen gazdálkodnak. Az Idén például mind a búzából, mind az árpából jócskán túlhaladták a tervezett hozamokat, összesen 4,4 tonna átlaghozamokat értek el. Szemes kukoricából az Idén rekordtermést!" nem kevesebb mint 7 tonnát takarítottak be hektáronként májusi morzsolásban számítva. Az össztermelés fennmaradó tíz százalékát a melléküzemágak adják. Itt a bevételek oroszlánrészét — évente több mint 15 millió koronát — a mészégető és a kőbányák biztosítják. A szövetkezet az áruértékesítést feladatokat október végéig minden mutatóban teljesítette. Csak néhány képet villantottunk fel röviden a szövetkezet sokoldalú, szerteágazó, Jól összehangolt tevékenységéből. Eredményeikből kitűnik, hogy az itteni jó gazdák igyekeznek minél ésszerűbben és hatékonyabban kihasználni a kedvezó helyi adottságokat és termesztési fettételeket. A különböző üzemágak összehangolásával a tagság döntő többségének egész évben folyamatos munkát és jó kereseti lehetőséget biztosítanak. jól hasznosítják a több évtizedes tapasztalatokat, de fogékonyak az újra Is. A gazdaság minden ágazatában sikeresen alkalmazzák a korszerű technológiákat. Kitartó törekvésük meghozta a várt eredményeket. Október végén már végeztek a betakarítást munkálatokkal. A határban szépen zöldellő vetéseket láthattunk, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Bodva menti gazdák az előző évekhez viszonyítva jobban Igyekeztek, és már jóval a ^optimális határidő lejárta előtt végeztek a vetéssel. Példájük követésre méltó. ILLÉS BERTALAN
