Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-17 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 17. 2 BELPOLITIKAI KOMMENTAR Jog és felelősségtudat A közelmúltban fontos törvény­hozási intézkedések történtek a helyi, pontosabban székhely­községi nemzeti bizottságok jogköré­nek bővítésére úgy, hogy jobban ér­vényesüljön az a pártkongresszuso­­kort is elfogadott és szorgalmazott elv, hogy a lakosság minél inkább kapcsolódjék be az államigazgatásba és irányításba. Ebből következik a helyi nemzeti bizottságok szerepének megnövekedése — mind a lakosság aktivitásának fokozódása, mind a kép­viselők és a hatalmi szervek na­gyobb felelősségtudata. Alkotmányunk minden állampolgár­nak biztosítja azt a jogát, hogy sé­relmeivel, panaszaival, vagy közérde­kű bejelentéseivel és' javaslataival bármelyik, akár a legmagasabb ál­­lamszervíg forduljon. Ez természetes is. A lakosság Ilyen levelei bizonyos fokú bizalmat tükröznek az állami szervek Irányában, részben fokmérői a közszellemnek, másrészt rámutat­nak a képviseleti szervek munkájá­ban előadódó fogyatékosságokra és orvoslást sürgetnek. Sok esetben nem­csak egyének elszenvedett vagy vélt sérelmeiről van szó, hanem olyan bejelentésekről is, amelyek esetében a közösséget érték sérelmek, a köz­szellemmel, közgondolkodással ellen­tétes esetek fordultak elő szocialista társadalmunkban. Ugyanakkor *— az érem másik oldalát Is látva — tapasztalhat­juk, hogy eléggé elterjedt je­lenség a levélírás, elsősorban panasz­levelekre gondolunk, melyek szerzői nem egy esetben megszállott levél­írók, maniákusok, akik vélt sérel­meikkel Ponciustől Pilátusig menné­nek, csakhogy ... Mivel mindenkit meg kell hallgatni, nem kétséges, hogy az ilyen levelek sorsa örök kör­forgás. Egyik intéző szervtől a mási­kig vándorolnak, alulról felfelé és felülről lefelé, s a levélíróra nézve nem úgy végződik az ügy, ahogyan kívánná. Aztán kezdődik minden új­ra. A levelekből és intézésükből sok mindent ki lehet olvasni. Ezért for­dít elemzésükre oly nagy gondot az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága. Tavaly. —példáiil-• -a - minisztériumok, egyéb központi szervek és a nemzeti bizottságok 37 202 panaszt, bejelen­tést és javaslatot kaptak a levélírók­tól. E levelek száma általában az előző évek szintjén volt. A levelek­nek több mint a felét (55,4 százalé­kát) az illetékes nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek intézték el. Am aggasztó, hogy vala­melyest emelkedett az indokolt pa­naszok száma, a levelek 48,3 száza­lékában jogos panaszról volt szó. A nemzeti bizottságok esetében 48,9 szá­zalékos volt a panaszok Indokoltsá­ga. A panaszok éle leginkább a gaz­dasági szervek és szervezetek, to­vábbá a lakosság mindennapi prob­lémáival törödő nemzeti bizottságok ellen irányult. A panaszok előidézői egyrészt az irányító és ellenőrző munka fogyatékosságaiban rejlettek (az esetek 13,7 százalékában), 12,4 százalékában pedig a törvényesség és az állami fegyelem megszegéséből ki­folyólag került sor panasztevésre. Felfigyeltető, hogy az Indokolatlan panaszlevelek íróit tájékozatlanság késztette toll ragadására. A vizsgáló szervek társadalmi szempontból negatív jelenség­ként könyvelték el, hogy nőtt a névtelen levelek száma, sőt a be­jelentések indokoltsága Is. Tavaly például 4300 névtelen levelet intéz­tek, s ezeknek 36 és fél százaléka megalapozott bejelentést tartalmazott. Ezek a levelek zömmel a szocialista tulajdonnal szembeni bűncselekmé­nyekre — korrupció, árdrágítás, tiszt­séggel való visszaélés eseteire — hív­ták fel a figyelmet. Az olvasót természetesen felette érdekli, milyen lépések történtek a panaszlevelek intézése folytán a negatív esetek előfordulásáért felelős személyekkel szemben. A kimutatott eljárásokból kitűnik, hogy az egyes érintett szervek és szervezetek hatás­körében túlsúlyban ajkalmaztak dor­gálást és nyilvános dorgálást, bár a múlttal szemben nagyobb mértékben került sor anyagi felelősségre vonás­ra, személyi intézkedésekre, sőt oly­kor bírósági eljárásra is. A megejtett ellenőrzés kimutatása szerint az ügyintézésben a nemzeti bizottságok mutatkoztak a leggyen­gébb láncszemnek. Ez nem meglepi, mert a nemzeti bizottságok mint nép­képviseleti szervek állandóan fejlődő organizmust jelentenek az államigaz­gatásban, sok kívánnivalót hagy ma­ga után munkatársaik politikai és főként szakmai felkészültsége is, ami különösen kitűnik majd most hatás­körük bővülésével, a helybeni ügy­intézés kiterjedésével kapcsolatban. Egyszerűsítve a teendőket, lehetőleg minél kevesebbszer tévedjenek dön­tésükben. Ugyanakkor további általá­nos, országos jelentőségű feladat a lakosság körében kifejtett jogpropa­ganda színvonalának emelése, kiter­jesztése, hogy az emberek eligazod­janak az érdeklődést kiváltó kérdé­sekben. A nemzeti bizottságok munkatár­sainak pedig különösképpen tudatosítaniuk kell, hogy bár­minő fegyelemszegésük ellentétben van a társadalom érdekeivel és a párt politikájával. A panaszlevelek tekintélyes része a kereskedelem és a szolgáltatások problémáit érintette. A levelek 62,2 százaléka, vagyis 1969 volt ilyen jel­legű, s a jogos panaszokból kiindul­va a bizottság megállapította, hogy a fogyatékosság előidézője számos esetben az, hogy a termelés és a ke­reskedelem nem mindig ismeri kellő időelőnnyel a szükségleteket, s így nem tudja választékban és minőség­ben jól kielégíteni a lakosság igé­nyeit keresett árucikkekkel. Például az SZSZK Kereskedelmi Minisztériu­mának kimutatása szerint tavaly 171 millió 130 ezer korona értéket kép­viselő reklamációt intéztek, a fo­gyasztók, zömmel élelmiszercikkek, zöldség és gyümölcs minőségére pa­naszkodtak. A panaszlevelekből az is kitűnt, hogy a lakossági szolgáltatások álla­­ponta, színvonala és minősége sem felel meg a követelményeknek. A bí­rált jelenségek között van a keres­kedelmi dolgozók udvariatlansága, árucikkek eltitkolása, a lassú kiszol­gálás, ismerősök előnyben részesített kiszolgálása és természetesen a pult alatti árusítás. A levelek alapján a másik ilyen gyakran bírált terület a lakásgazdál­kodás. Több mint háromezer levél érintette ezt a kérdést, ezeknek több mint a negyedrésze indokolt panasz volt. A lakáshiánnyal és a szociáli­san ráutalt személyek elhelyezésének sürgős eseteivel kapcsolatban a nem­zeti bizottságokat bírálták. Rámutat­tak a túlméretezett lakások ügyének túl toleráns intézésére, valamint arra, hogy járási és kerületi székhelyeken dolgozó egyéneknek ugyanott új la­kást utalnak ki, noha a közeli köz­ségekben családi házuk van. Gyakori bírálat tárgya volt a melegvízszolgál­tatás és a fűtés. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a dolgozóknak az állami szervekhez intézett ’evelei a szocia­lista állam iránti bizalmukat, a prob­lémák megoldásában való együttmű­ködési készségüket bizonyítják. Éppen ezért fontos, hogy az egyes szerve­zetek és intézmények, melyeknek munkáját a panaszlevelek érintették, az illetékes pártszervezetekkel és az ellenőrzési szervekkel megelőző in­tézkedéseket tegyenek a felrótt hiá­nyosságok kiküszöbölésére. LÖRINCZ LÄSZLÖ Eletekért és értékekért Ojra itt a nyár, a szabadságok, kirándulások Ideje. Fejlett moto'rlzá­­cióval rendelkező ország lévén — hazánkban ma nyolc lakosra jut egy személygépkocsi — várhatóan több­nyire kocsival kelünk majd útra. Ha ehhez a megnövekedett hazai autós­népvándorláshoz hozzászámítjuk a külföldi autós turisták tízezreit, nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a nem­rég még kényelmes, zavartalan autó­zást biztosító utak egyszeriben szűk­nek bizonyulnak: aránytalanul töb­ben mozgunk vagy éppenséggel szo­rongunk rajtuk, mint néhány hónap­pal ezelőtt. Az sem szorul különö­sebb bizonyításra, hogy ilyenkor a jármüvek sűrűségével egyenes arány­ban növekszik a balesetveszély. Elég csupán azt felldéznük, hogy tavaly az SZSZK közutain Július és augusz­tus folyamán több mint négyezeröt­száz baleset történt, amelyek követ­keztében száztíz ember életét vesz­tette, 1650-en pedig megsebesültek. A nyár tehát joggal a fokozott közlekedésbiztonsági akciók Időszaka is. Az idén sem lesz ez másként, illetve csupán annyiban, hogy az el­lenőrzések még szigorúbbak, alapo­sabbak és több részletre kiterjedőek lesznek. A korábbi esztendőkhöz ké­pest a legjelentősebb változásnak mégis az ígérkezik, hogy a gyako­ribb közúti ellenőrzések és a köz­lekedés biztonságával összefüggd egyébb Intézkedések az Idén nem korlátozódnak csupán júliusra, hanem az egész nyári idény a fokozott köz­lekedésbiztonság jegyében zajlik majd. Formailag tehát megszűnik a „július — a közlekedésbiztonság hó­napja“ megnevezés, bár az intézke­dések természetesen ezt a hónapot is érintik ugyanúgy, mint a korábbi esztendőkben. A közbiztonsági testület képviselői­től kapott értesülések alapján jelen­tős változások várhatók a közúti el­lenőrzések formáját és a szabálysér­tések elbírálását illetően is. Elsősor­ban: szigorúbbak lesznek az ellen­őrzések. A közbiztonsági testület tag­jai minden eddiginél nagyobb mű­szaki apparátust vetnek be a sebes­ségkorlátozás betartásának ellenőrzé­sére. Érdemes tehát emlékezetébe vésni minden autósnak: közutainkon a megengedett legnagyobb sebesség 90, autópályán 110, lakott települé­sen belül pedig 60 kilométer órán­kénti Ez utóbbival kapcsolatosan még csak annyit: a „lakott telepü­lés“ az annak nevét jelző táblától kezdődik; semmiféle mentség vagy kimagyarázkodás nem. jöhet tehát számításba a közvetlenül a tábla mö­gött elhelyezett radarkészülék által mért hetven-nyolcvan kilométeres óránkénti sebesség „tisztázására“ i,., Az eddigi évek szomorú tapaszta­latai alapján lényegesen megszigorít­ják az alkohol ellenőrzését a volán mögött. Az ilyen irányú ellenőrzések kiterjednek majd a nap különböző szakaszaira, és helyszíneiket illetően is szélesebb körűek lesznek az eddi­ginél. Az ittasan volán mögé ülő gépjárművezető számára pedig való­ban em létezik klbeszélés, a közle­kedési szabályok egyértelműen ki­mondják: az alkoholnak semmi ke­resnivalója a volán mögött. Évekig viszonylag elnézőek voltunk a gyalogosokkal és a kerékpárosok­kal mint a közúti közlekedés részt­vevőivel szemben. A baleseti statisz­tikák azonban azt bizonyítják, hogy radikális intézkedésekre van szük­ség. A gyalogos, Amikor a tilos jel­zés ellenére keresztülfut az úttesten, semmivel sem követ el kisebb sza­bálysértést, mint ha a gépkocsivezető tenné ugyanezt. Ami pedig a kerék­párosokat illeti, közlekedési szabá­lyaink gyakorlatilag teljes jogú fél­ként tartják őket számon; joggal kö­vetelik meg tőlük a fegyelmezett közlekedést. Emiatt a gyalogosok és a kerékpárosok fokozott ellenőrzése szerves része a nyári idényre terve­zett közlekedésbiztonsági intézkedé­seknek. Külön felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekeiket csak az alapvető közlekedési szabályok is­meretében engedjék az előírásoknak megfelelően felszerelt kerékpár nyer­gébe ülnil Az emberi tényező mellett a gép­járművek műszaki állapota az, ami közvetlen összefüggésben áll a köz­lekedés biztonságával. A közbizton­sági testület tagjai ezért alapos és részletes ellenőrzések tervét dolgoz­ták ki ezen a téren is. Az ellenőr­zésekbe az eddiginél nagyobb mér­tékben vonják majd be a segédrend­őröket és a néphadsereg speciális műszaki alakulatait. Ez utóbbi körül­mény szavatolja, hogy ezek az ellen­őrzések távolról sem lesznek rutin­­jellegflek vagy felületesek, hanem a magas színvonalú technikai felsze­reltségnek köszönhetően reális képet nyújtanak majd a gépkocsi műszaki állapotáról. A fékrendszer, a kor­mánymű állapota vagy a gumiabron­csok mintázatának kellő mélysége alapvetően kihat a közlekedés biz­tonságára, ezzel minden gépjárműve­zető tökéletesen tisztában van, vi­szont érdemes megemlíteni, hogy az a gépkocsi, amelynek kipufogógázai a porlasztó helytelen beállítása kö­vetkeztében a megengedettnél na­gyobb arányban tartalmaznak szőn­­monoxidot, vagy fényszórói rosszul vannak beállítva, a közúti közleke­désre alkalmatlan. Még nincs késő meglátogatnunk a legközelebbi autószervizt annak ér­dekében, hogy bárhol nyugodt lelki­ismerettel állhassunk meg, ha ma­gasba emelkedik előttünk a közbiz­tonsági testület képviselőinek Jól is­mert piros tárcsája. Ami pedig a töb bit illeti, kizárólag felelősségtuda­tunkon és önfegyelmünkön múlik. VASS GYULA Tapasztalatcsere-látogatás Antonín Kapok, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a prá­gai városi pártbizottság vezető titká­ra a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottságának meghívására küldöttség élén ötnapos látogatáson Magyarországon tartózkodott. A látogatás napirendjén a két ba­ráti város pártszervezetei együttmű­ködésének továbbfejlesztése és mun­katapasztalat-cseréje szerepelt. A küldöttséget Maréthy László, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogadta. Nixon Prágában Richard Nixon, az Egyesült Álla­mok volt elnöke a napokban rövid magánlátogatáson hazánkban időzött. A prágai repülőtéren Evžen Erban, a Csehszlovák Nemzetközi Kapcsola­tok Társaságénak elnöke fogadta a vendéget. Richard Nixont fogadta Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök. Találkozójuk során a jelenlegi nem­zetközi helyzetet és a csehszlovák­amerikai kétoldalú politikai és gaz­dasági kapcsolatokat érintő kérdések széles körét vitatták meg. Nixon volt elnököt Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke is fogadta. Időszerű nemzetközi kérdésekről ta­nácskoztak, továbbá megvitatták a parlament szerepét és küldetését a népek közötti békés kapcsolatok fej­lesztésében. Az exelnököt Bohuslav Chnoupek külügyminiszter is fogadta. A megbeszélések időszerű nemzet­közi kapcsolatokról, elsősorban a ke­let-nyugati kapcsolatokról folytak. A csehszlovák—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét megvitatva hang­súlyozták, Csehszlovákiának érdeke, hogy a kölcsönös kapcsolatok az egyenlőség, be nem avatkozás és az amerikai megkülönböztető intézkedé­sek hatálytalanítása alapján fejlődje­nek. A fogadásokon arra is rámutattak, hogy a békés egymás mellett élés politikája, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista állam szorgalmaz, pozitívan hozzájárul az általános nemzetközi helyzet fejlődéséhez. A hetvenes évek első felében annak folytán is, hogy az akkori Nlxon­­kormány reálisabb politikát folyta­tott, e politika alapján számos köt­és sokoldalú egyezményt kötöttek, amelyek jelentős mértékben hozzájá­rultak nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásához, hanem a nemzetközi légkör Javulásához. A megbeszélések igazolták, hogy a politikai párbeszéd szükséges és hasznos az államok kapcsolataiban megnyilvánuló bizalom erősödése és a békés egymás- mellett élés politi­kájának folytatása végett. Támogatjuk a palesztin népet A múlt héten Prágába látogatott az Izraeli Kommunista Párt küldött­sége, melyet Meir V i 1 n e r, a Köz­ponti Bizottság főtitkára vezet. A kül­döttséget fogadta Vasil B i I а к, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, a KB titkára. Szívélyes elvtársi beszélgetés keretében a két vezető tájékoztatta egymást pártjaik feladatairól s egyúttal kicserélték ta­pasztalaikat. Megelégedéssel érté­kelték az együttműködés elért szín­vonalát, s bővítésének óhaját fejezték ki. A nemzetközi kérdéseket érintve elsősorban a közel-keleti, főként a libanoni helyzetet elemezték. Izrael itt az amerikai imperializmus közvet­len támogatásával agressziót folytat Palesztina és Libanon népe ellen. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritá­sukat és teljes támogatásukat az ön­rendelkezési és független államalapí­tás! jogai igazságos érvényesítéséért küzdő palesztin népnek. Bifak elvtárs értékelte az izraeli kommunisták hősi magatartását — nehéz feltételek kö­zött következetesen küzdenek a kö­zel-keleti népek jogaiért és igazsá­gáért, s megtestesítik az arab és zsi­dó dolgozók osztálytestvériségét. Kuvaiti vendég hazánkban A hónap elején négynapos hivata­­lós látogatást tett hazánkban Szabah Ahmad Dzsabir Szabah sejk kuvaiti miniszterelnökhelyettes és külügymi­niszter, akit Gustáv Husák köztársa­sági elnök is fogadott. A vendéggel a teljes megértés légkörében orszá­gaink barátsága és kölcsönös együtt­működése további elmélyítésének le­hetőségeit Ľubomír Strougal szövet­ségi miniszterelnök vitatta meg. A külügyminiszterek eszmecserét foly­tattak felette időszerű nemzetközi kérdésekről, megvitatták országaink kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és távlatait. Egyetértettek abban, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi béke megszilárdításáért. Behatóan foglalkoztak a közel-ke­leti helyzettel, s felszólították a világ­közösséget, tegyen meg mindent a Libanonba behatolt izraeli csapatok azonnali kivonásáért. Bohuslav Chűou­­pek külügyminiszter meghívást ka­pott Kuvaitba. Új hadsereg született Az első csehszlovák ' katonai egy­ség, mely később a csehszlovák nép­hadsereg alapja lett, negyven évvel ezelőtt szovjet területen jött létre a szovjet és csehszlovák kormány kö­zött 1941. július 18-án kötött szerző­dés alapján, amelyet később további egyezményekkel egészítettek ki. A Szovjetunió területén az első csehszlovák egység a Ludvík Svoboda alezredes parancsnoksága alatt álló 1. csehszlovák önálló tábori zászló­alj volt, melynek formálását 1942 februárjában kezdték el az Orenburg! terület Buzuluk városában. Zömét a Szovjetunióban elő csehszolvák emig­ránsok és részben hadifoglyok, a kö­rülmények folytán Tiso bábhadsere­gébe, valamint a német és magyar hadseregbe került csehek és szlová­kok alkották. A csehszlovák fél be­leegyezésével cseh és szlovák nem­zetiségű szovjet állampolgárok is ön­ként beléptek a zászlóaljba, s kész­ségesnek mutatkoztak, hogy küzdje­nek Csehszolvákia felszabadulásáért. A zászlóalj formálódására és a ha­dicselekményekre való felkészítésére nagy befolyással voltak a kommunis­ták, valamint közvetlenül a CSKP moszkvai vezetősége is, melynek élén Klement Gottwald állott. A kommu­nistákat őszinte vágy jellemezte, hogy mielőbb katonai ismeretekre tegyenek szert, hogy a fronton lever­hessék az ellenséget. Katonai köte­lességeik példás teljesítésével harcos­társaikat is magukkal vonzották. Klement Gottwald kétszer kereste fel Buzulukot, ismerkedett a zászló­alj helyzetével, találkozott a kato­nákkal, vizsgálta hangulatukat. Nagy hatással volt a katonákra 1942 má­jusi fellépésével, amikor elmagyaráz­ta a rájuk váró feladatokat a haza szabadságáért vívott harcban. Külön hangsúlyozta, hogy a zászlóalj kato­náinak és tisztjeinek tanulniuk kell harcművészetet a szovjet katonáktól, legyenek méltó fegyvertársaik. A csehszlovák fél kérésére tapasz­talt szovjet oktatótisztek kerültek a zászlóaljhoz, melynek 1942 március végén már hatszáz katonája és tiszt­je volt. Szovjet fegyverekkel rendel­keztek, s éjjel-nappal tanulták keze­lésüket. Később saját tiszti- és altisz­ti iskolát létesítettek, melyben a múlt szokásaitól eltérően, képességeik sze­rint képezték a parancsnok-kádere­ket. 1942. július 15-én már bevetésre készen állt. Augusztusban kérték is a szovjet kormányt, küldje ki őket a frontra. A londoni emigráns kor­mánynak ez nem volt ínyére, s ki­tartott amellett, hogy csak szimboli­kus katonai egység tartózkodjék a szovjet hátországban, és csak akkor avatkozzék be a harcokba, ha majd a szovjet hadsereg megközelíti a csehszlovák határt. A szovjet kormány eleget tett az egység kérésének, s az 1. csehszlo­vák önálló zászlóalj 979 katonája 'Szokolovo térségében Harkov alá vo­nult. A 8zokolovói csatában 1943 ja­nuár végén átesett a tűzkeresztségen. Súlyos harcokban becsülettel teljesí­tette feladatait, s ezzel bebizonyítot­ta harci felkészültségét és rendkívüli erkölcsi-politikai fejlettségét. Fontos része lett a nemzeti felszabadító harc külföldi frontjának, s a leendő csehszlovák néphadsereg alapvető erejét alkotta. JÄN MICATEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom