Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-30 / 43. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 3D. Ésszerűbb takarmánygazdálkodás, kiegyensúlyozottabb áruértékesítés Az Idei, részben objektív, részben pedig szub­jektív Jellegű súlyos takarmányozási problémák nemcsak az állattenyésztőknek okoztak komoly gondokat, hanem nehezítették a lakosság folyama­tos ellátását, főleg tejtermékekből. Több járásban akadozott az áruértékesítési ütemterv teljesítése, olyannyira, hogy bőségesebb takarmányozás eseté­ben sem lesznek képesek behozni az év végéig a lemaradást. A takarmányozási nehézségek a komáromi (Ko­márno) járás mezőgazdasági üzemeit sem kerülték el. Mégis, ha az év elejétől figyelemmel kísérjük a negyedévenkénti áruértékesítési feladataik ala­kulását, örömmel állapíthatjuk meg, hogy ütem tervüket járási viszonylatban folyamatosan telje­sítették — sőt esetenként túlszárnyalták — egy­két mutató kivételével. slteniiik. Ez pedig csakis a hasznos­ság növelésével érhető el, mivel a kapacitások korlátozottsága miatt az állományok bővítésével nemigen szá­molhatnak. Az idén minden lehetőséget meg­ragadtak a takarmányalap növelésé­re. Azokat a táblákat, ahol a kedve­zőtlen időjárási viszonyok következ­tében az átlagosnál gyengébb termés mutatkozott, felszántották, s újra ve­tették főleg takarmánykeverékekkel. A másodnövények termesztését azok­ban a gazdaságokban is szorgalmaz­ták, ahol nem rendelkeztek kellő ta­pasztalatokkal, vagy a feltételek nem voltak éppen a legmegfelelőbbek. Vi­szont a többletmunka és a ráfordítás kifizetődött, még akkor is, ha a várt zöldtömegnek csupán az ötven száza­lékát gyűjtötték be. Ez is számot­tevő mértékben hozzájárult a takar­mánykészlet kiegészítéséhez. Továbbá engedélyezték a cukorrépa korábbi fejezését, hogy az értékes le­veles répafejet még a kedvezőtlen időjárás beállta előtt szilázsolhassák. E munka gyors elvégzése érdekében a gépek kooperációban történő ki­használását szorgalmazták. A haté­kony intézkedéseknek köszönve, ha­bár bőségesnek nem mondható, de azért szolid tömegtakarmány-készle­­tekkel néznek a tél elébe. A járásban javultak az állattenyész­tői és tartási feltételek is. A jelen időszakban felülvizsgálják valameny­­nyi gazdaságban az állategészségügyi körülményeket, valamint az ezzel kapcsolatos előírások betartását. Szük­ség esetén intézkednek az észlelt hiá­nyosságok rugalmas orvoslása érdé-' kében. Természetesen a járásban számta­lan lehetőség kínálkozik a szar­vasmarha-tenyésztés további fejlesz­tésére. A legnagyobb tartalékok az emberek munkájában rejlenek, akár az irányítás, a szervezés, az ellen­őrzés vonalán, akár az állatgondozók és a fejők munkájában. Ebben a te­kintetben igényes feladatok hárul­nak a vezetőkre, járási és üzemi szin­ten egyaránt. KLAMARCSIK MÄR1A Október tizedikéig a húsértékesités tervét — baromfihús nélkül — 102 százalékra, ebből a marhahúsét 113, a sertéshúsét pedig 96 százalékra tel­jesítették. A sertéshúsnak a tervvel szembeni négy százalékos kiesését a sertésállományok csökkentése okozta. A baromfihús értékesítésében is há­rom százalékkal maradtak el a ter­vezettől. Viszont ján Peťovský agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatóhelyet­tesének szavai szerint intézkedéseket hoztak, hogy a lemaradást az év vé­géig maradéktalanul behozzák. Ezzel szemben dicséretre méltó eredménye­ket értek el a tojástermelésben, ahol az értékesítési kötelezettségüknek 116,3 százalékban tettek eleget. Csak méltányolni lehet azt az igye­kezetei, amelyet a tejtermelés bizto­sítása érdekében tanúsítottak. A tej értékesítési tervét az év elejétől száz százalékra teljesítik. Ezt pedig való­ban fokozott erőfeszítések árán, az adott lehetőségek ésszerű felmérésé­vel és kihasználásával sikerült elér­niük. Az előzetes- felmérések is arra utalnak, hogy az állattenyésztés sza­kaszán az év végéig az előirányzott áruértékesítés! kötelezettségüket ma­radéktalanul teljesítik. Igaz, nem mindegyik mezőgazdasá­gi üzem járult hozzá egyenlő arány­ban a lakosság állati eredetű termé­kekkel való ellátásához. Viszont az is megállapítható, hogy egyre több gaz­daság igyekszik eleget tenni kötele­zettségének. A járás huszonöt mező­­gazdasági üzeme közül feltehetően tizennyolc gazdaság teljesíti vagy túlteljesíti a húsértékesítés tervét. Ezzel szemben nem ártana, ha na­gyobb igyekezetét fejtenének ki pél­dául a csicsói (Ciiíov), a hetényi (Chotín), a martosi (Martovce), a mo­­csi (MoCa), a lakszakállasi (Sokol­­ce), a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szövetkezetekben, vagy a Bajcsi (Bajé) Állami Gazdaságban. Ezekben nagyobb mérvű lemaradás mutatkozik és valószínű, hogy az év végéig sem lesznek képesek megbir­kózni búsértékesitési feladatukkal. Az, hogy a járás év elejétől meg­felelő ütemben teljesíti a tejértékesí­tés tervét, elsősorban az olyan élen­járó tejtermelő gazdaságoknak kö­szönhető, mint például az ógyallal (Hurbanovo), az izsai (lža), a gú­­tai (Kolárovo), a vojnicei, a vrbo­­vái, a nemesócsai (Zemianska Olča) szövetkezet, amelyek túlteljesítették tervüket és az előzetes felmérések szerint százezertől kétszázezer literig terjedő arányban több tejet értékesí­tenek az év végéig. Az előbbrelépés­­ről az a tény is tanúskodik, hogy a huszonöt mezőgazdasági üzem közül csupán nyolc nem teljesítette a tej­értékesítés tervét. Aránylag nagy — az év végéig alig behozható — lemaradás mutatkozik a hetényi, a marcelházi (Marcelová), a mocsai, a lakszakállasi, a csallóköz­aranyosi szövetkezetben, valamint a Bajcsi Állami Gazdaságban. Tehát a komáromi járásban is akad még bőven tartalék az eredmények továb­bi javítására. De nézzük meg közelebbről, hogyan is sikerült a járásban a nehéz körül­mények ellenére megtartani a szintet, a termelés csökkenése nélkül. Erről Riszdorfer László agrármér­nök, a jmi szarvasmarha-tenyésztési osztályának vezetője tájékoztatott. Az elmondottakból kiderült, hogy a járásban közös összefogással, köl­csönös segítségnyújtással igyekeztek megoldani a téli és a kora tavaszi időszakban a komoly nehézségekkel járó takarmányozást. Ggy is lehetne fogalmazni, hogy járási méretben a meglevő tömegtakarmány-késztetek ésszerű — gazdaságonként szükség szerinti, egyenletes — szétosztására és hasznosítására törekedtek. Azokat a gazdaságokat, amelyek nagyobb ta­karmánykészletekkel rendelkeztek, ar­ra kötelezték, hogy segítsék ki a tö­megtakarmányok hiányával küzdőket. Meglehet, hogy látszatra ez a meg­oldás kissé igazságtalannak tűnik azokkal a gazdaságokkal szemben, amelyekben fokozott igyekezetei fej­tettek ki a tömegtakarmány-alap meg­teremtésére, vagy ehhez kedvezőbbek voltak a feltételeik. Feltehetően lé­nyegesen nagyobb hasznosságot ér­hettek volna el, ha nem kellett vol­na osztozniok „szegényebb“ szomszéd­jaikkal. A járás vezetősége e döntés ho­zatalával helyesen mérte fel a hely­zetet. Tudatosították, hogy nem egyé­ni vagy helyi jellegű, hanem össz­társadalmi érdekről van szó. S nép­­gazdasági szempontból nagyobb kár származik abból, ha engedik, hogy egyes gazdaságokban az elégtelen ta­karmányozás következtében fizioló­giailag leromoljon a tehénállomány, ami nemcsak a hasznosság csökkené­sét, hanem a szaporodóképesség és a betegségekkel szembeni ellenálló­képeség leromlását vonja maga után. Az ilyen súlyos károknak helyreho­zatala a későbbi, megfelelő takarmá­nyozás esetében is évekig eltarthat. Intézkedésük helyességéről a tejter­melés szintjének megtartása és az értékesítési feladatok folyamatos tel­jesítése tanúskodik a legjobban. A tenyészidő folyamán is fokozott igyekezetét fejtettek ki járásszerte annak érdekében, hogy a téli idő­szakra a tavalyinál lényegesen na­gyobb mennyiségű és jobb minőségű takarmánykészletet biztosítsanak. A következő év kezdetétől fogva jobb kiindulási alapot szeretnének létre­hozni, ami a tejtermelésben előirány­zott egyre igényesebb feladatok meg­valósításához feltétlenül szükséges, hiszen az ötéves tervidőszak végéig a múlt év valóságához viszonyítva öt­millió literrel több tejet kell értéke-A sárgarépa kiszedését és osztályozását is meg kell gyorsítani A kertészetekben tevékenykedő asszonyok derekas munkát vé geznek Fotó: Matls Nagyüzemi zöldségtermesztés gondokkal A lénártfalvai (Lenártovce) szövetkezet százegy hek­táron termeszt zöldségféléket. Ebből negyven hektár a zöldborsó, tíz hektár pedig a paradicsom területe. Já­rási viszonylatban ők termesztenek legnagyobb mennyi­ségben fejes káposztát s— harminc hektáron. A hátra­lévő területen paprikát, zöldbabot és kelkáposztát ter­mesztenek. A zöldségtermesztésből származó három és fél millió korona bevétel a növénytermesztés összjövedelmének tizenkét százalékát teszi ki. Az elmúlt évben 650 ezer korona tiszta nyereségük volt. A zöldbab, a paprika, s újabban a zöldborsó termesztése kifizetődő. A borsót kilónként 4,80 koronáért értékesítik. így az idén hek­táronként 16 ezer korona nyereséget értek el. A ká­posztatermesztés csak a negyven filléres értékesítési árkiegészítéssel jövedelmező. Zöldborsóból az Idén rekordtermést takarítottak be. Egy hektárról 3,5 tonát, azaz több mint a dupláját a tavalyi termésnek. A biológiai termés öt éven keresztül közel azonos volt az ideivel. Az óriási betakarítási vesz­teség miatt nem tudták elérni az 1,4—1,5 tonnánál na­gyobb hozamot. A borsót kaszálógéppel, de arra is volt már példa, hogy kézikaszával vágták rendre, s felsze­dőkocsikkal szállították a cséplőgéphez. Mindkét mun­kafolyamatnál nagy volt a szemveszteség. Az Idén azzal a feltétellel vállalták a borsótermesztést, hogy a konzerv­gyár biztosít számukra egy magyar gyártmányú borsó­kombájnt. Az ígért gépet Időben le is szállították. Ez­zel kizárhatták a munkafolyamatból a rendfelszedő­kocsit. Az eredmény: 1,4 tonnáról 3,5 tonnára növelték a hektárhozamot, de elérhették volna a 4,5—5 tonnás hozamot is, ha még egy speciális, rendrekaszálőgéppel is rendelkeznének. A kombájn csak a rendre vágott, vagy összesodort növényt tudja felszedni és kicsépelnl. A Reform típusú kaszálőgép után viszont még sorolni kell a borsót. A hagyományos betakarításhoz 35—40 dolgozóra volt szükség. A kombájn bevetésével tizenötre csökken a munkaerőigény. Ha sikerülne megoldaniuk a komplex gépi betakarítást, három személy is elegendő lenne. A zöldborsó százhúsz tonnás értékesítési tervét a nagy hozam mellett is csak kilencven százalékra telje­sítették. A magyarázatot az adja, hogy hét hektárt ki kellett szántani, mert a bratislavat SEMEX által szállí­tott 71 százalékos cslraképességü, másodosztályú Frl­­mento fajta vetőmagból négyzetméterenként csupán huszonkét egyed kelt ki: A száztíz tonna zöldborsó mi­nősége ellenben kifogástalan volt. Téli káposztából Jó termés ígérkezik. Minden bizony­­nyal meglesz a kilencszáz tonnányi tervezett mennyi­ség, amelyből 150—200 tonnát savanyításra szánnak, ha jutányosabban értékesíthetik. Vagyis, ha a felvásárlók a savanyított káposztáért kilónként 2,90 koronát, azaz húszfillérrel többet fizetnek, mint amennyit a szabvány előír. A kikötés Indoklása: csak Ilyen értékesítési ár mellett kifizetődő a savanyítás. A hét hektár paprika termőterületéből három hektárt fólia borit. A száznegyven tonna tervezett termésből .negyven tonnával takarítottak be kevesebbet. A hiányzó mennyiséget a szedés utolsó szakaszában elverte a jég. A jégverés a paradicsomot is károsította, negyven tonna termés kárba veszett. \ A zöldbab, a paradicsom és a káposzta betakarításá­hoz sok kézi munkaerőre van szükség. A szövetkezet­ben július közepétől szeptember végéig társadalmi mun­kában segítők csoportjai váltották egymást. A zöldbabot például négy héten keresztül átlagban hetven középis­kolás tanuló szedte. De legalább ugyanennyien szorgos­kodtak a paprika- és a paradicsomföldeken is. Elhelye­zésük nagy gondot jelent a szövetkezetnek. A brtgádo­­sokat többnyire távoli városból Irányítják Ide. Ugyan­akkor a szomszédos helységek középiskolásait — akik­nek nem kellene szállást biztosítaniuk — Csehországba utaztatják. Nem ártana a jövőben a társadalmi munkát a helyi igények figyelembe vételével ésszerűbben szer­vezni. KORCSMAROS LÄSZLÖ Több ezer hektárnyi szemes kukorica betakarítása után sürgősen meg kell művelni a talajt. Előnyös, ha ezzel egymenetben a cseppfolyós műtrágyát is a talajba juttatjuk. Fotó: —baő—< ШШЗ így könnyebb a szántás! A kukoricaszár maradványainak beszántása sokszor nem csekély gondot okoz az ekét vontató trak­torosoknak. Ugyanis gyakran elő­fordul, hogy a növényi maradvá­nyok rátekerednek a gerendélyre, s menet közben összetorlódnak. Ennek következtében az megron­gálódik, gyakoriak az üres állá­sok, s a munkateljesítmény is je­lentősen csökken. Ilyen feltételek mellett lehetetlen a növényi ma­radványokat megfelelően bedolgoz­ni a talajba. A rendesen be nem dolgozott szármaradványok nagyban megne­hezítik a tavaszi magágy előkészí­tését. A kombinátorok, vetőgépek gyakran meghibásodnak, ami ugyancsak csökkenti a munkatel­jesítményt, nem is beszélve a több­szörösére növekedett üzemanyag­fogyasztásról. A voderadyi szövetkezet gépja­vítói egy ötletes újítási javaslattal igyekeztek e nehézségeket kikü­szöbölni. Az újítási javaslat lénye­ge abban rejlik, hogy a 7 RHx je­lű hétlemezes ekét hatlemezessé alakították át, miközben az eke eredeti-munkaszélességét meghagy­ták. Az eketestekre pedig beállít­ható hántolólapokat szereltek fel. A hántolólappal ellátott eke­testek menet közben a növény­maradványokra hántolják a földet, aminek több előnye van. Elsősor­ban jól befedik a szármaradvá­nyokat — így a növényzet nem csavarodhat rá a gerendélyre sem —, ami lehetővé teszi a talajba való jó bemunkálásukat. Minő­ségi szántás végezhető, s ennek következtében javul a talaj szer­kezete is. A gépek nem hibásod­nak meg, kiküszöbölhetőek az üres állások, a gépek teljesítmé­nye nagyobb, s jelentősen csök­ken az üzemanyag-fogyasztás. A mellékelt képen az újítás tervraj­za, valamint kivitelezett változata látható. — inf.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom