Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-23 / 42. szám
A lévai (Levice) járásban a harmincas évek elejéig nyúlnak vissza a szervezett kisállattenyésztési mozgalom gyökeret A léva alapszervezet, amely e vidéken elsőként karolta föl a kedvte lésből folytatott állattartás híveit, márciusban emlékezett meg a jeles kezdeményezés ötvenedik évfordulójáról. Az immár egységes alapokra helye zett kisállattenyésztési mozgalom utóbbi negyedszázada alatl elért eredményekről, jelenről, múltról és jövőről a legilletékesebbekkel, Nemec Ladislav elvtárssal, a Szlovákiai Kisál lattenyészlők Szövetsége járási bizottságának elnökével, és Nagy Tibor titkárral beszélgettünk. Örömmel hallottuk, hogy az egykori úttörők közill sokan még ma is aktív tagjai a terebélyesedő mozgalomnak. Vendéglátóink elmondták, hogy amikor hazánkban megalakult a kistenyésztőket egységes szervezetbe tömörítő, országos szövetség, a lévai járásban is sokkal népszerűbbé vált a hasznos kedvtelés. A mozgalom fejlődését fékezte, hogy a sok-sok kezdeti nehézség és probléma megoldására hivatott járási bizottság igen mostoha körülmények között dolgozott. Nem volt sem székhelyük, sem függetlenített tisztségviselőjük, így a bizottság tagjai alkalmanként a titkár lakásán találkoztak. Ebben az időben harminc alapszervezetben mintegy kétezer kisállattenyésztő tevékenykedett. A nehézségek ellenére a fejlődés útját járták. Hetvenben már négyezer taggal dicsekedhettek. Ekkor ha« tározták el, hogy a mozgalom eredményeinek népszerűsítésével, a szervezett tevékenység, Illetve a fajtatiszta állomány előnyeinek köztudatba vitelével minden községben kezdeményezésre ösztönzik az állattartókat. A társadalmi szemléletmód változása, a települések fejlődése és a városiasodás sok esetben keresztülhúzta a számításokat. Volt rá példa, hogy sok fáradozás árán megalakítottak egy szervezetet, viszont másik kettő fölbomlott. A községek zömében a hnb nem támogatta a kezdeményezőket, de sok esetben maguk az alap-' szervezet tagjai és vezetői Is úgy álltak hozzá a dolgokhoz: ha lesz szervezet jó, ha nem lesz, úgy is jó. Múltak az évek, változott a szemléletmód, megváltozott az emberek hozzáállása Is. A szabadidejüket kisállattenyésztésnek szentelek munkáját immár társadalmi elismerés övezi, a kezdeményezők támogatásban részesülnek. A szakosított alapszervezeteket is beleszámítva, a járásban ma hetvenöt helyi szervezete van a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének, s ezekben a szervezetekben összesen négyezer-hatszáz állattartó tevékenykedik. Akárcsak a múltban, ma is a baromfitenyésztők tábora a legnépesebb, de — s ez elsősorban az utóbbi években tapasztalt rohamos fejlődésnek köszönhető —■ immár komoly vetélytársként jelentkeznek a nyulászok. A kisállattenyésztés fejlesztésében elért eredményeivel a szövetség lévai járási bizottsága másodszor is elnyerte az SZKSZ III. kongresszusának vándorzászlaját Fotó: t—bor Mint megtudtuk, a baromfi« tenyésztők figyelme mindenekelőtt a tyúktartásra összpontosul. A járásban már 151 elismert A és. egy В tenyészet van. Példamutató kezdeményezés, hogy a keltetőt a járási bizottság üzemelteti, s évente körülbelül ötvenezer naposcsibét bocsájt az érdeklődők rendelkezésére. A keltető tojások minősége szavatolt, hiszen a tenyészkakasokat a járási L.zottság vásárolja meg az elismert lói dolgoznak a galambászok ■ újabban már szakelőadásokat és asztali értékelést Is tartanak .—, és Ígéretesen fejlődik a juhtenyésztés. A járásban tavaly ötven tonna gyapjút vásároltak föl a kistenyésztőktöl, ebből harminc tonnát a szervezett kisáUatteuyé&itők értékesitettek, akik az idén már 181 vágóállat eladására is ígéretet tettek. A járási bizottság most azon fáradozik, hogy a valamilyen módon a hanyatállománnyal rendelkezők részére. További kedvezmény, hogy a keltetési tojást termelők az első száz tojásból kikelő csibéket ingyen kapják vissza a keltetőből. A járási bizottság az érdeklődőknek évente 50 ezer kiskacsát és 20 ezer kislibát biztosit. A baromfitenyésztők viszont 2,6 millió darab étkezési tojást adnak át a Jednotának. A fölvásárló maga is ösztönzi a termelőket, hiszen az általuk kínált szárazbabért baromfieleséget ad cserébe. » Örömmel hallottuk, hogy vendéglátóink büszkék a háztáji nyúltenyésztés fejlesztésében elért sikereikre. A fölmérések szerint a járásban immár legalább háromezer szövetségi tag tart nynlakat, s közülük nagyon sokan bekapcsolódtak a szerződéses állattartásba. Ennek köszönhetik, hogy tavaly több mint 76 ezer pecsenyenyulat adhattak át a fölvásárlással megbízott nyitrai Branko vállalatnak. Viszont elszomorító, hogy újabban csökken a szerződéses nyúltartás iránti érdeklődés. Ennek egyik oka a családok önellátásra törekvése, a másik viszont — és ez a lényegesebb — az, hogy még mindig késik a fölvásárlást ár rendezése. lóban lévő kecsketenyésztést le Xöüendítse. Amikor a jövő felől érdeklődtünk, vendéglátóink nagy lelkesedéssel sorolták az elképzeléseket, hogyan és mivel kívánják segíteni a közjó érdekében fáradozó kisállattenyésztők munkáját. Mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy a járási bizottság Is kedvezőbb feltételek közepette dolgozik. Van saját irodaházuk, a napi ügyek intézéséről fizetett titkár gondoskodik. Van kiállítási területük, vannak ketreceik — a napokban tartották a tizenkilencedik járási bemutatót —, központi keltetőt létesítettek, s amit a tenyésztők minden bizonnyal örömmel fogadtak, korszerűbb, nagyobb raktárral rendelkező helyiséget biztosítottak a tenyésztői kellékeket forgalmazó szakboltnak. Említést érdemlő kezdeményezés, hogy itt a járási bizottság veszi át a központi alapból kiutalt takarmányt, maga tárolja és meghatározott napokon maga osztja szét az alapszervezetek között. Most a mozgalom fejlődését segítő szolgáltatások bővítésén fáradoznak. Л Zalaegerszegen (MNK) szerzett tapasztalatokat kamatoztatva, minden hónap el9Ő vasárnapját a kisállaltenyésztők napjává nyilvánítutták. A járási bizottságon ilyenkor kétszáz tenyésztő is összejön, hogy részt vegyen a tapasztalatcserén. Sokan állatokat hoznak értékelletni, cserélni, mások csak beszélgetnek, ismereteket gyűjtenek és adnak át. És nem csupán idevalósiak, más járásbeliek is. A járási bizottság ketrecek, kellékek bemutatásával, szakirodalom népszerűsítésével kívánja színvonalasabbá tenni ezeket a találkozókat. A nyulászok gondját enyhítené, ha valóban sikerülne megvalósítaniuk a járási méretű tölvásárlásl. A vágóállatukat a járási bizottság venné át, s ő közvetítene a Branko felé, viszont azonnal fizetne a tenyésztőnek és átadná a járó takarmányt is. Ugyanakkor maguk szeretnék megoldani a gerezna fölvásárlását is. Bárhogy, vesszük, komoly elképzelésekről van szó, hiszen a járás tavaly több vágónyulat adott, mint az egész közép-szlovákiai kerület, és csupán nyúlgereznáből 195 ezret értékesítettek az itteni kistenyésztők. A városiasodás itt is sokakat rákónyszerftett, hogy fölhagyjanak a baromfi-, nyúl- vagy, galambtenyésztéssel. Közülük sokan akvarisztikával vagy. díszmadarakkal kezdtek foglalkozni. A* új igényekhez igazodva, a járási bizottság járási hatáskörű, szakosítóit alapszervezeteket létesített, hogy ezeket a tenyésztőket, no meg a fiatalokat is segítse. Sőt! A járási bizottság olyan kerttelepet akar létesíteni, ahol a kisállattenyésztők is folytathatták volna választott kedvtelésüket. A várostól öt kilométerre lévő, elfekvő földterületet azonban nem fogadhatták el, hiszen Ilyen messzire nem járhatnak ki naponta a tenyésztők, hogy ellássák az állatállományt. Beszélgetésünk alkalmával sok szó esett a fiatalok fölkarolásáról. Vendéglátóim hangsúlyozták, hogy eddig a szervezeti tevékenység fellendítésében mindenekelőtt az idősebb korosztályra alapozlak. Ma már tudják, hogy ez helytelen voltv hiszen a hagyományt nemsokára a mai fiataloknak kell ápolniuk. De ehhez előbb meg kell velük szerettetni a kisállattenyésztést. Az utóbbi néhány, évben már erre is gondoltak, Ma tizenegy szakkörben 115 alapiskolás ismerkedik a kisállattenyésztés legfontosabb tudnivalóival. Az ifjú tenyésztők anyagi támogatásban részesülnek, bevonják őket a kiállítások előkészítésével járó munkákba, s viszonzásai tenyészállatokat kapnak az induláshoz. A legjobbak lehetőségeti kapnak a kiállításon való bemutatkozásra, találkozhatnak az Idősebb tenyésztőkkel, versenyekre, országos Ifjúsági ta* lálkozőkra küldik őket, Ьощ minél többet lássanak és tanúra jónak. A fiatalok szakköri tevés kenységének fejlesztését segítené, ha a kisállattenyésztés-] ben jártas pedagógusok haté'-' konyábban segítenék a járást" bizottság munkáját! kAdek sabor 1982. október 23 az időtől működött az országos szövetség szlovákiai bizottsága. А III. kongresszus jóváhagyta a kétlépcsős irányítási rendszert, majd 1969-ben megalakult a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége. Az eltelt huszonöt év alatt lényegesen megváltozott a szövetség tevékenysége és módosait a társadalmi küldetése is. A szövetség fontos önkéntes szocialista érdekvédelmi szervezetté lépett elő, amely imlóen, állandóan nőtt és napjainkban is gyarapodik a szövetség tagjainak száma. Igen komoly fejlődés volt tapasztalható a hatvanas években, amikor a kormányrendelet a kisállattenyésztés népszerűsítésére, a kezdeményezők támogatására ösztönözte a nemzeti bizottságokat. E feladat jelentőségét 1963-ban a CSKP KB májusi ülése is aláhúzta. Így ebben az időszakban az 1958-ban nyilvántartott 3600-as tagiét-FÁRADOZÁSUK A KÖZ JAVÁT SZOLGÁLJA Hazánkban a kisállattenyésztésnek igen gazdag hagyománya van. A kezdeményezők inár a századforduló idején a szervezeti tevékenység megalapozásán fáradoztak, s nem eredménytelenül. A szervezeti összetétellel kapcsolatos nézetek ugyan különböztek egymástól, visznnt a tenyésztők már egyesületekbe, klubokba slb. tömörültek. Az embereket akkor még kizárólag a család szükségleteinek kielégítésére törekvés mozgósította, a kedvielésszerü állattartás, a legjobb fajták fenntartását és hasznosságuk javítását célzó munkálkodás csak később került kistenyésztőink figyelmének középpontjába. Most, amikor az ország kisállattenyésztőit egységes szervezetbe tömörítő Csehszlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége megalakulásának negyedszázados jubileumát ünnepeljük, elismeréssel kell szólnunk a néhai kezdeményezőkről és mindazokról, akik kezdettől fogva lelkes hívei voltak a szárnyát buutogató mozgalomnak. Nekik köszönhetjük, hogy a korábbi egyesületekből csakhamar kialakultak az egységes szervezet helyi és járási kirendeltségei, hogy sikerült leküzdenünk az új szervezeti formával szemben tanúsított kezdeti bizalmatlanságot és lépésről tépésre megvalósíthattuk a kisállattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Szövetségünk életében komoly szerepet játszott а II. kongresszus, amely fokozott aktivitásra ösztönözte a tagokat és a tisztségviselőket. Ettől már nem csupán azt teszi lehetővé tagjai számára, hogy bekapcsolódjanak a kedvtelésből folytatott állattartás fejlesztésébe, de azt is, hogy aktív részesei legyenek a közéleti és politikai tevékenységnek. A szövetség a Nemzeti Front társadalmi szervezetei közé tartozik, s tagjai közül sokan aktívan részt vesznek a nemzeti bizottságok, illetve a választott szervek munkájában. Az alapszervezetek tagjai kiveszik részüket a választási programból eredő feladatok teljesítéséből, hozzájárulnak településeink arculatának csinosabbá tételéhez, és hatékony segítséget nyújtanak szocialista nagyüzemeinknek a sok munkaerőt igénylő, legfontosabb tennivalók idejekorán történő elvégzéséhez. A szervezett tevékenység iránti érdeklődésnek megfeleszám mintegy 43 ezer fővel gyarapodott. A fejlődés ütemét jelzi, hogy napjainkban a szlo vákiai szövetségnek 2057 helyi szervezete és 7Í ezer 518 tagja van. Munkájukat a szövetség, illetve a járási bizottságok tanácsadással, szakelőadásokkal, kiállításokkal, szakirodalommal, takarmány juttatásával, tenyésztői kellékek forgalmazásával, rendszeres állatorovosi felügyelet biztosításával, kedvező értékesítési lehetőségek megteremtésével stb. segíti. Ha a szövetség tagjainak eddigi tevékenységét értékeljük, akkor mindenekelőtt a fajtatiszta állományok kialakításában szerzett érdemeket kell méltányolnunk, hiszen a kedvtelésből folytatott háztáji állattartásnak elsősorban ez a küldetése. Ennek a szorgalomnak köszönhető, hogy sikerült az utókor számára megmentenüuk azokat a háztáji tenyésztésben bevált fajtákat, melyek egyébként már rég kipusztultak volna. A kisállattenyésztők szövetsége munkájában mindig a párthatározatokból indul ki, tevékenységét a társadalmi érdekek előtérbe helyezése jellemzi. A mozgalom fejlesztésével kapcsolatos távlati terveket a CSKP XVI. kongresszusának határozata értelmében dolgozták ki. A CSKP KB 13. ülése óta a szövetség nagy figyelmet szentel a gazdaságpolitikai irányelvek valóra váltásának. Fokozott erővel népszerűsítik a háztáji állattartás jelentőségét, egyre több embert nyernek meg a tervszerű munkának, tagjaikat a háztáji állatállomány gyarapítására, valamint a szerződéses háztáji állathhdalásba való bekapcsolódásra ösztönzik. A buzdító szó ezúttal is kedvező visszhangra talált, s örömmel mondhatjuk, hogy a szervezett kisállattartók Szlovákiában évente körülbelül 385 millió korona értéket képviselő háztáji termelésről adhatnak számot. És ne feledjük: a szabad idő tartalmas eltöltésével megtermelt javak nagyobb hányada a közös asztal gazdagítását szolgálja. Minden jel arra utal, hogy a szövetség tagjai a jövőben is folytatni kívánják a háztáji állattartás fejlesztését szorgalmazó, közérdekű tevékenységüket, hogy még nagyobb részt vállalhassanak az országépítő és gondenyhítö munkából. Kívánjuk, hagy igyekezetüket siker koronázza! 1 Köszönik a iniáló egységes kisállattenyésztő mozgalmat
