Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-23 / 42. szám

II., Jesenské, Rim. Sobota II., Ratková és Hnúšfa éri el a legjobb eredményeket, a fiatal tenyésztők pedig Ratkovában, Rimaszombatban és Tornaiján a legaktívabbak. Évente megrendezzük a fiatal tenyésztők járási találkozóját, a kiállításokon lehetőséget kapnak kedvenceik bemutatására, megtekinthetik az élvonalbeli tenyésztők állományát, elbeszélgethetnek a tapasztalt kistenyésztőkkel és országos rendezvények látogatásával is bővíthetik ismereteik tárházát.

Járási bizottságunk megkülönböztetett figyelmet szentel

A mozgalom fellendítésén fáradozók áldozatkész munkáját szövetségi kitüntetések átadásával méltányoljuk

gának szervei rendszeresen üléseznek, az időterveket betartva értékelik járásunk kisállattenyésztésének eredményeit és fejlődését s rendszeresen megvitatják a XVI. pártkongresszus, illetve a CSKP KB 4. és 5. ülése határozataiból eredő feladatok teljesítésében elért sikereket. Állandóan napirenden szerepel a „Mindent az emberért“ mozgalom, valamint a szerződéses háztáji állattartás eredményeinek értékelése és népszerűsítése. Eredményeinkről rendszeresen tájékoztatjuk a járási szerveket és szövetségünk központi bizottságát. Alapszervezeteink közül Cerenčany, Bátka, Šafárikovo

A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban már 1948-ban szervezkedni kezdtek a háztáji állattartás fellendítését szorgalmazó kistenyésztők. Az érdekvédelmi szervezetek önkéntes tagjai az értékes apróállat-fajták fenntartását és hasznosságuk továbbfejlesztését tartották legfontosabb feladatuknak. A szervezetek sajnos csupán négy évig működtek, hiszen tevékenységüket alapszabályzat és jogrend sem szabályozta. Ötvennyolcban, amikor hivatalosan is megalakult a kisállattenyésztők szövetsége, járásunkban is akadtak kezdeményezők, akik a szövetség alapszervezeteinek megalakítását szorgalmazták. Megalakult a járási bizottság, amely elsősorban a baromfi-, nyúl- és galambtenyésztés fejlesztésén fáradozott. Az élenjárók munkája váltakozó sikert hozott. Hatvanötig évente változott az alapszervezetek, Illetve a nyilvántartott kisállattenyésztők száma. Ebben az időszakban huszonegy-huszonnyolc alapszervezetünk volt, s ezek általában 480—560 kisállattenyésztőt kapcsoltak be a közérdekű tevékenységbe.

A kritikus időszakban (1967 t—1369) járásunkban is visszaesett a kisállattenyésztők tevékenysége, de a köz javát szem előtt tartók nem hagyták anynyiban a dolgot. A járási bizottság élére aktív tenyésztőtársak kerültek s ez a szervezeti életben is hamarosan éreztette hatását. Ütőképes elnökséget választottunk s a járási bizottság mellett működő szak bizottságok is hamarosan megkezdték munkájukat. Függetlenített tisztségviselőnk még ekkor sem volt, így kiugró eredményt hiába vártunk. S mi több, fellendült a nagyobb gazdasági állatok háztáji tenyésztése iránti érdeklődés, ami gondot okozott a fajtatiszta állomány fenntartására és bővítésére való törekvés megvalósításában. A helyes irányvonal képviselőinek munkáját nagyban nehezítette, hogy akadtak közöttünk olyanok, akik belátásuk szerint jártak el a központi alapból származó takarmány elosztásakor. A helyi tisztségviselők közül sokan az egyéni érdekeiket helyezték előtérbe, következésképpen sokan hátat fordítottak az érdekvédelmi szövetségnek, s több helyütt az alapszervezet is megszűnt. A tarthatatlan helyzet megváltoztatására törekedve, a járási állami- és pártszervek javaslatára, hetvennégyben új járási bizottságot választottunk. A járási konferencia résztvevői jól választották meg az új tisztségviselőket, hiszen ettől az időtől kezdve már tervszerű munka folyt járásunkban. Más lapra tartozik, hogy a kisállattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket még mindig nem sikerült teljes mértékben megvalósítanunk. Már harminchét alapszervezetünk volt, s egy szakkör Is működött, amely a fiatalokat igyekezett aktivizálni. Ezzel együtt 785 nyilvántartott kisállattenyésztővel dolgoztunk.

Lényeges változásra hetvenkilencben került sor, amikor a járási konferencián új vezetőséget választottunk, s jóváhagytuk a nélkülözhetetlen szakbizottságok létrehozására tett javaslatot. Ettől az időtől kezdve járási bizottságunknak függetlenített titkára van, mindennapi munkánkban a kidolgozott fejlesztési terv teljesítésére törekszünk, s Immár az alapszervezetek is tervszerű munkát végeznek.

Bátran mondhatom, hogy a hetvenkilencben megtartott járási konferencia óta járásunkban helyes irányban fejlődik a kisállattenyésztők terebélyesedő mozgalma. Igen, terebélyesedő, hiszen egyre többen vagyunk, akik társadalmi szempontból is hasznos tevékenységgel töltjük el szabadidőnk nagyobb hányadát. A járási konferencia idején harmincnyolc helyi szervezetünk volt, s ha számításba veszem a fiatalokat mozgósító szakkör tagjait is, akkor összesen 1428 szervezett kisállattenyésztővel dolgoztunk. A fizetett titkár azonnal munkához látott, s még a konferencia évében öt új alapszervezet alakult, s további négy szakkör kezdte meg munkáját. Nyolcvanban tíz településen tömörültek alapszervezetbe a kisállattenyésztés hívet, és további négy szakkör gondoskodott az érdeklődő ifjúság fölkarolásáról. Tavaly hét alapszervezet létesült, a fiatalok részére pedig két szakkört hoztunk létre. Az Idén folytattuk a szervező munkát, így napjainkban hatvankét alapszervezet és tizenhárom ifjúsági szakkör összesen 2055 kisállat tenyésztőt kapcsol be a hasznos tevékenységbe.

Szövetségünk járási bizottsáa központilag Is támogatott, szerződéses háztáji állattartás iránti érdeklődés fellendítésének. A központi irányelvek értelmében kidolgoztuk a fejlesztési tervet, melynek teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Alapszervezeteink tagjai szarvasmarhát, sertést, nyulat és ludakat hizlalnak, malacokat nevelnek, juhokat tartanak, tojást, gyapjút, húst és gereznát kínálnak, a keltetők pedig fajtatiszta csibéket szállítanak a

baromfitartás iránt érdeklődőknek. Ilyen irányú tevékenységünk hetvenkilencben hét millió, tavaly pedig 13 millió korona értéket képviselt.

Természetesen továbbra sem tévesztjük szem elől, nogy szövetségünk tagjainak elsősoroun a fajtatiszta állományok fenntartása a küldetése. A korábbi években 37—110 fajtatiszta tyúkállományt tartottunk nyilván, most 216 ilyen állományról beszélhetünk. Most azon fáradozunk, hogy hasonló eredményeket tudjunk fölmutatni a nyulaknál, galamboknál, ludaknál, kacsáknál, valamint az egzotikus madaraknál és a mind népszerűbbé váló nutriáknál is. Jó ütemben fejlődik járásunkban a juhtenyésztés; vannak színvonalas haszontenyészeteink és a hasznosság rendszeres ellenőrzésébe bekapcsolt állományaink Is. A pecsenyebárányok hizlalásával és a gyapjúeladással kapcsolatos célkitűzéseket teljesítjük, bár aránylag sok gondot okoz a népes állomány legeltetése és a téli takarmánykészlet megteremtése.

A szervezett tevékenységet folytatók járásunkban 13 ezer 600 tyúkot, 1800 kacsát, 1300 ludat, nyolcezer galambot, kilencezer nyulat, ezernégyszáz juhot, nyolcvannégy kecskét, 249 nutriát, mintegy 2300 díszmadarat stb. tartanak. Az állomány részére eddig közel hatezer mázsa szénát készítettünk be, elsősorban az elfekvő földterületek, az árokpartok, erdőszélek stb. fűtermésének begyűjtésével. Akárcsak más járásokban, mi is segítséget nyújtottunk a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak: összesen 2792 mázsa szénát adtunk át a nagyüzemeknek, ebből 1812 mázsát a gépek számára hozzáférhetetlen területeken gyűjtöttünk.

Külön fejezetben kell szólnunk járásunk kisállattenyésztőinek a választási program teljesítését segítő aktivitásáról. Alapszervezeteink tagjai évente 6—8 ezer óra társadalmi munkával Járulnak hozzá a fontos létesítmények mielőbbi felépítéséhez, településeink arculatának csinosításához. A mezőgazdasági munkacsúcsok idején tagjaink szintén legalább nyolcezer óra társadalmi munkát vállalnak.

Büszkék vagyunk arra, hogy munkánkat a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága elismerően értékeli. Hetvenkilenc óta három oklevelet kaptunk a kisállattenyésztés fejlesztésében elért sikereinkért. A meghirdetett országos versenyben járásunk nyolcvanban a hatodik, tavaly pedig az ötödik helyen végzett. Az értékelés szerint a közép-szlovákiai kerületben ml voltunk a legeredményesebbek. Valamennyi tenyésztőtársam nevében kijelenthetem, hogy továbbra Is ezen az úton kívánunk járni, s még nagyobb mértékben ki szeretnénk venni a részünket a köz javát szolgáló mozgalom fejlesztéséből.

Bábik Vojtech,

az SZKSZ jb titkára

A MOZGALOM SIKERÉHEZ Ml IS HOZZÁJÁRULTUNK

A szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott kiállítás megrendezésével alapszervezeteink legjobbikát, a sobranceit bíztuk meg

A napokban ünnepeljük klsállattenyésztőínk egységes országos szervezete megalakulásának huszonötödik évfordulóját. A jubileumra mi, a nagymihályi (Michalovce) járás kisállattenyésztői is büszkén készülünk — ünnepi ülést és Járási kiállítást rendezünk hiszen fáradozásunkkal és eredményeinkkel részt vállaltunk a mozgalom fejlesztéséből.

Az első években járásunk kisállattenyésztő mozgalmát is a szervezői és tenyésztői tevékenység folyamatos konszolidálódása és fejlődése jellemezte. Ebben az időszakban a járásban három helyi kirendeltsége volt a Csehszlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének. A michalovcei, sobrancei és vranovi kirendeltségek összesen kétszáztíz aktív tenyésztőt tartottak számon. A járási kirendeltség hatvan novemberében alakult meg. Ennek sikeres működését mindenekelőtt Staška, Maruäka, Moskaľa, Vaneéík, Strejc és Szabó tenyésztőtársak szorgalmazták.

Szép és mégis, nehéz volt a kezdet, hiszen még ülésezni sem volt hol. Arról, hogy nem voltak kiállítási ketreceink, egyetlen keltető sem üzemelt a járásban stb.., Inkább ne Is beszéljünk. Ám a lelkesedés legyőzte a buktatókat, s ebben nagy segítségünkre volt a szövetség kassai (Košice) kerületi kirendeltsége. Sok munkába került, de 1966-ban már huszonnégy helyi kirendeltségünk volt s a tagnk létszáma túlhaladta a hatszáz főt. A vidéki tenyésztőtársak kezdeményezésére hatvankettőben Trhovišfén, hatvanháromban Budkovcén, a következő évben nyolc, a rákövetkezőben megint nyolc településen tömörültek szervezetbe a tenyésztők. És ezzel nem szakadt vége a kezdeményezésnek. Napjainkban hatvan alapszervezet működik a járásban, s ezek összesen 1708 kisállattenyésztő munkájának eredményességét szavatolják. A

fölmérések szerint a tervidőszak végéig újabb nyolc alapszervezet megalakulására van kilátás. Ez annyit jelent, hogy 1985-ig járásunkban is mi.., műm kétezer főre gyarapodik a szervezett kistenyésztők száma.

A kezdet kezdetén tagjaink elsősorban önellátási céllal foglalkoztak háztáji állattartással, de a megtermelt javakból a közös asztalra is jutott. Az emberek többnyire tojást termeltek eladásra, mert a társadalmi igényből kiindulva, szövetségünk körültekintően szervezte a fölvásárlást. És miért tagadnánk: az egy kiló tojás ellenében juttatott két kilogramm takarmány is hatékonyan ösztönözte a kezdeményezést. Abban az időben a Jednota évente legalább fél millió darab kbnzumtojást kapott járásunk szervezett baromi (tartóitól. Később csökkent a háztájiban megtermelt javak Iránti társadalmi igény, így a kistenyésztők is inkább kedvtelésből tartották az állományt, mintsem árutermelési céllal. A pár évvel ezelőtt elhangzott központi fölhívás nyomán ismét megmozdult a falu, s tagjaink lassan újra berendezkednek a háztáji állattartásra. Járásunkban a kisállattenyésztők tavaly szerződéses alapon 248 szarvasmarhát, 122 sertést, 218 juhot hizlaltak, több mint ötezer pecsenyenyulat, 891 ezer étkezési és 128 ezer darab köttetési tojást, 7160 kilogramm gyapjút és 94 ezer naposcsibét értékesítettek. Az idén ennél sokkal jobb eredmény várható, hiszen augusztus végéig tenyésztőink több húst és tojást adtak át a fölvásárló szervezeteknek, mint tavaly egész évben. Ha az élelmiszer-önellátottsághoz való hozzájárulás anyagi oldalát nézzük, akkor lényeges fejlődésről kell beszélnünk. Kistenyésztőink tavaly ötmillió korona értékben adtak el állattenyésztési termékeket, viszont az idén nyolc

hónap alatt már túlléptük a

6,5 millió koronás szintet.

Alapszervezeteink tagjainak munkáját értékelve, természetesen arról is szólnunk kell, milyen eredményeket érünk el a fajtatiszta állatállomány mennyiségi és minőségi fejlesztésében. A hivatalos fölmérések adatai szerint, járásunk kisállattenyésztői lényegesen több juhot, nyulat és díszmadarat tartanak, mint az előző években, viszont mérsékelten csökkent a fajtatiszta kaparó- és vízibaromfiak, diszgalámbok és kutyák száma. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a fölmérés csupán a szövetség alapszabályzata által engedélyezett állománylétszámot veszi figyelembe, viszont tagjaink közül nagyon sokan lényegesen több állatot tartanak, mint amenynyire takarmányt Igényelhetnek a központi alapból. Kezdeményezésük az árutermelést szolgálja.

Külön fejezetben kell szólnunk a szervezett kisállattenyésztők társadalmi tevékenységéről. Minden alapszervezetünk tevékenyen bekapcsolódik a választási program teljesítésébe, és a mezőgazdasági üzemeknek is hatékony segítséget nyújtunk a munkacsúcsok idején. Tagjaink 1980-ban 10 ezer 810 óra, tavaly pedig 21 ezer 250 óra társadalmi munkát végeztek. A kezdeményezés kibontakoztatása céljából évente meghirdetjük az alapszervezetek járási versenyét, a fiatal tenyésztők klubjainak vetélkedőjét, rendszeresen^ bekapcsolódunk a szövetség központi bizottsága által meghirdet tt versenyekbe stb. A legjobb eredményt fölmutató egyéneket és alapszervezeteket elismerésben részesítjük — okvelél, jutalom, kitüntetés — és nevüket bejegyezzük a szövetség járási bizottságának krónikájába. A bejegyzések alapján járásunkban a következő alapszervezetek a legaktívabbak: Sobrance, Michalovce II. és IV., Pavlovce n/0., V. Revište, Žbince, Rakuvec n/O., Obrež, Trnava pri Ĺab., Šamudovce és Lastomir. Az országos versenyek alkalmával járási bizottságunkat mindig a kelet-szlovákiai kerület élenjárói között értékelik.

Erre természetesen büszkék vagyunk és továbbra is úgy dolgozunk, hogy öregbíthessük járásunk' kisállattenyésztő mozgalmának hírnevét. A jövő sikerei érdekében nagy gondot fordítunk a fiatalok fölkészítésére. járásunkban immár tizenkilenc klub működik, s ezekben több mint kétszáz fiatallal foglalkoznak a tapasztalt tenyésztők. A munka javítása és a szakmai látókör bővítése érdekében aktívaértekezleteket, szakelőadásokat, tanulmányutakat és kiállításokat rendezünk, hetvenkilenc óta negyedévenkénti rendszerességgel megjelentetjük a Zempléni Tenyésztő címfj kiadványunkat, a járási bizottság székházában megnyitottuk. az akvaristák és egzotikus madarakat tenyésztők klubját, ahol tenyésztői napokat tartunk. A járási ifjúsági és pionlrotthonnal együttműködve évente egyhetes táborozásra hívjuk a fiatal tenyésztőket és szakelőadásokat tartunk részükre. Az Ifjúsági klubok minden évben részt vesznek az „Ismerd meg a Szovjetuniót“ elnevezésű vetélkedőben, és a legeredményesebb fiatalok kiállításokon is bemutathat5'к legszebb állataikat. Egyszóval nagy gonddal tanítjuk, neveljük a fiatalokat, hiszen a zászlót, melyet ma is tartunk a kezünkben, holnap nekik kell továbbvinniük.

KAROL PAVELKA mérnök,

az SZKSZ JB titkára

A színes kanárikat tenyésztők országos klubja Michalovcén székel, így az elmúlt időszakban sok színvonalas kiállítást tekinthettek meg a járás és e vidék érdeklődői