Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-23 / 42. szám

II., Jesenské, Rim. Sobota II., Ratková és Hnúšfa éri el a leg­jobb eredményeket, a fiatal te­nyésztők pedig Ratkovában, Rimaszombatban és Tornaiján a legaktívabbak. Évente meg­rendezzük a fiatal tenyésztők járási találkozóját, a kiállításo­kon lehetőséget kapnak ked­venceik bemutatására, megte­kinthetik az élvonalbeli te­nyésztők állományát, elbeszél­gethetnek a tapasztalt kiste­­nyésztőkkel és országos ren­dezvények látogatásával is bő­víthetik ismereteik tárházát. Járási bizottságunk megkü­lönböztetett figyelmet szentel A mozgalom fellendítésén fáradozók áldozatkész munkáját szövetségi kitüntetések átadásával méltányoljuk gának szervei rendszeresen üléseznek, az időterveket be­tartva értékelik járásunk kis­állattenyésztésének eredmé­nyeit és fejlődését s rendsze­resen megvitatják a XVI. párt­­kongresszus, illetve a CSKP KB 4. és 5. ülése határozataiból eredő feladatok teljesítésében elért sikereket. Állandóan na­pirenden szerepel a „Mindent az emberért“ mozgalom, vala­mint a szerződéses háztáji ál­lattartás eredményeinek érté­kelése és népszerűsítése. Ered­ményeinkről rendszeresen tájé­koztatjuk a járási szerveket és szövetségünk központi bizottsá­gát. Alapszervezeteink közül Cerenčany, Bátka, Šafárikovo A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban már 1948-ban szervezkedni kezdtek a háztáji állattartás fellendítését szorgalmazó kis­­tenyésztők. Az érdekvédelmi szervezetek önkéntes tagjai az értékes apróállat-fajták fenn­tartását és hasznosságuk to­vábbfejlesztését tartották leg­fontosabb feladatuknak. A szervezetek sajnos csupán négy évig működtek, hiszen tevé­kenységüket alapszabályzat és jogrend sem szabályozta. Öt­vennyolcban, amikor hivatalo­san is megalakult a kisállatte­nyésztők szövetsége, járásunk­ban is akadtak kezdeményezők, akik a szövetség alapszerveze­teinek megalakítását szorgal­mazták. Megalakult a járási bi­zottság, amely elsősorban a baromfi-, nyúl- és galambte­nyésztés fejlesztésén fárado­zott. Az élenjárók munkája vál­takozó sikert hozott. Hatvan­ötig évente változott az alap­­szervezetek, Illetve a nyilván­tartott kisállattenyésztők szá­ma. Ebben az időszakban hu­szonegy-huszonnyolc alapszer­vezetünk volt, s ezek általában 480—560 kisállattenyésztőt kap­csoltak be a közérdekű tevé­kenységbe. A kritikus időszakban (1967 t—1369) járásunkban is vissza­esett a kisállattenyésztők tevé­kenysége, de a köz javát szem előtt tartók nem hagyták any­­nyiban a dolgot. A járási bi­zottság élére aktív tenyésztő­társak kerültek s ez a szerve­zeti életben is hamarosan érez­tette hatását. Ütőképes elnök­séget választottunk s a járási bizottság mellett működő szak bizottságok is hamarosan meg­kezdték munkájukat. Függet­lenített tisztségviselőnk még ekkor sem volt, így kiugró eredményt hiába vártunk. S mi több, fellendült a nagyobb gaz­dasági állatok háztáji tenyész­tése iránti érdeklődés, ami gon­dot okozott a fajtatiszta állo­mány fenntartására és bővíté­sére való törekvés megvalósí­tásában. A helyes irányvonal képviselőinek munkáját nagy­ban nehezítette, hogy akadtak közöttünk olyanok, akik belá­tásuk szerint jártak el a köz­ponti alapból származó takar­mány elosztásakor. A helyi tisztségviselők közül sokan az egyéni érdekeiket helyezték előtérbe, következésképpen so­kan hátat fordítottak az érdek­­védelmi szövetségnek, s több helyütt az alapszervezet is megszűnt. A tarthatatlan hely­zet megváltoztatására töreked­ve, a járási állami- és pártszer­vek javaslatára, hetvennégyben új járási bizottságot választot­tunk. A járási konferencia résztvevői jól választották meg az új tisztségviselőket, hiszen ettől az időtől kezdve már tervszerű munka folyt járá­sunkban. Más lapra tartozik, hogy a kisállattenyésztés fej­lesztésével kapcsolatos célkitű­zéseket még mindig nem sike­rült teljes mértékben megvaló­sítanunk. Már harminchét alap­­szervezetünk volt, s egy szak­kör Is működött, amely a fia­talokat igyekezett aktivizálni. Ezzel együtt 785 nyilvántartott kisállattenyésztővel dolgoztunk. Lényeges változásra hetven­kilencben került sor, amikor a járási konferencián új vezető­séget választottunk, s jóvá­hagytuk a nélkülözhetetlen szakbizottságok létrehozására tett javaslatot. Ettől az időtől kezdve járási bizottságunknak függetlenített titkára van, min­dennapi munkánkban a kidol­gozott fejlesztési terv teljesíté­sére törekszünk, s Immár az alapszervezetek is tervszerű munkát végeznek. Bátran mondhatom, hogy a hetvenkilencben megtartott já­rási konferencia óta járásunk­ban helyes irányban fejlődik a kisállattenyésztők terebélyese­dő mozgalma. Igen, terebélye­sedő, hiszen egyre többen va­gyunk, akik társadalmi szem­pontból is hasznos tevékeny­séggel töltjük el szabadidőnk nagyobb hányadát. A járási konferencia idején harminc­­nyolc helyi szervezetünk volt, s ha számításba veszem a fia­talokat mozgósító szakkör tag­jait is, akkor összesen 1428 szervezett kisállattenyésztővel dolgoztunk. A fizetett titkár azonnal munkához látott, s még a konferencia évében öt új alapszervezet alakult, s további négy szakkör kezdte meg mun­káját. Nyolcvanban tíz telepü­lésen tömörültek alapszerve­zetbe a kisállattenyésztés hívet, és további négy szakkör gon­doskodott az érdeklődő ifjúság fölkarolásáról. Tavaly hét alap­szervezet létesült, a fiatalok részére pedig két szakkört hoz­tunk létre. Az Idén folytattuk a szervező munkát, így nap­jainkban hatvankét alapszerve­zet és tizenhárom ifjúsági szakkör összesen 2055 kisállat tenyésztőt kapcsol be a hasz­nos tevékenységbe. Szövetségünk járási bizottsá­a központilag Is támogatott, szerződéses háztáji állattartás iránti érdeklődés fellendítésé­nek. A központi irányelvek ér­telmében kidolgoztuk a fejlesz­tési tervet, melynek teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Alap­szervezeteink tagjai szarvas­­marhát, sertést, nyulat és luda­­kat hizlalnak, malacokat nevel­nek, juhokat tartanak, tojást, gyapjút, húst és gereznát kí­nálnak, a keltetők pedig fajta­tiszta csibéket szállítanak a baromfitartás iránt érdeklődők­nek. Ilyen irányú tevékenysé­günk hetvenkilencben hét mil­lió, tavaly pedig 13 millió ko­rona értéket képviselt. Természetesen továbbra sem tévesztjük szem elől, nogy szö­vetségünk tagjainak elsősoroun a fajtatiszta állományok fenn­tartása a küldetése. A korábbi években 37—110 fajtatiszta tyúkállományt tartottunk nyil­ván, most 216 ilyen állomány­ról beszélhetünk. Most azon fá­radozunk, hogy hasonló ered­ményeket tudjunk fölmutatni a nyulaknál, galamboknál, lu­­daknál, kacsáknál, valamint az egzotikus madaraknál és a mind népszerűbbé váló nut­­riáknál is. Jó ütemben fejlődik járásunkban a juhtenyésztés; vannak színvonalas haszonte­nyészeteink és a hasznosság rendszeres ellenőrzésébe bekap­csolt állományaink Is. A pecse­nyebárányok hizlalásával és a gyapjúeladással kapcsolatos célkitűzéseket teljesítjük, bár aránylag sok gondot okoz a népes állomány legeltetése és a téli takarmánykészlet megte­remtése. A szervezett tevékenységet folytatók járásunkban 13 ezer 600 tyúkot, 1800 kacsát, 1300 ludat, nyolcezer galambot, ki­lencezer nyulat, ezernégyszáz juhot, nyolcvannégy kecskét, 249 nutriát, mintegy 2300 dísz­madarat stb. tartanak. Az állo­mány részére eddig közel hat­ezer mázsa szénát készítettünk be, elsősorban az elfekvő föld­területek, az árokpartok, erdő­­szélek stb. fűtermésének be­gyűjtésével. Akárcsak más já­rásokban, mi is segítséget nyúj­tottunk a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak: össze­sen 2792 mázsa szénát adtunk át a nagyüzemeknek, ebből 1812 mázsát a gépek számára hozzáférhetetlen területeken gyűjtöttünk. Külön fejezetben kell szól­nunk járásunk kisállattenyész­tőinek a választási program teljesítését segítő aktivitásáról. Alapszervezeteink tagjai évente 6—8 ezer óra társadalmi mun­kával Járulnak hozzá a fontos létesítmények mielőbbi felépí­téséhez, településeink arcula­tának csinosításához. A mező­­gazdasági munkacsúcsok idején tagjaink szintén legalább nyolc­ezer óra társadalmi munkát vállalnak. Büszkék vagyunk arra, hogy munkánkat a Szlovákiai Kis­állattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága elismerően értékeli. Hetvenkilenc óta há­rom oklevelet kaptunk a kisál­lattenyésztés fejlesztésében el­ért sikereinkért. A meghirde­tett országos versenyben járá­sunk nyolcvanban a hatodik, tavaly pedig az ötödik helyen végzett. Az értékelés szerint a közép-szlovákiai kerületben ml voltunk a legeredményesebbek. Valamennyi tenyésztőtársam nevében kijelenthetem, hogy továbbra Is ezen az úton kívá­nunk járni, s még nagyobb mértékben ki szeretnénk venni a részünket a köz javát szol­gáló mozgalom fejlesztéséből. Bábik Vojtech, az SZKSZ jb titkára A MOZGALOM SIKERÉHEZ Ml IS HOZZÁJÁRULTUNK A szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tar­tott kiállítás megrendezésével alapszervezeteink legjobbikát, a sobranceit bíztuk meg A napokban ünnepeljük kls­­állattenyésztőínk egységes or­szágos szervezete megalakulá­sának huszonötödik évforduló­ját. A jubileumra mi, a nagy­­mihályi (Michalovce) járás kis­állattenyésztői is büszkén ké­szülünk — ünnepi ülést és Já­rási kiállítást rendezünk hiszen fáradozásunkkal és ered­ményeinkkel részt vállaltunk a mozgalom fejlesztéséből. Az első években járásunk kisállattenyésztő mozgalmát is a szervezői és tenyésztői tevé­kenység folyamatos konszolidá­lódása és fejlődése jellemezte. Ebben az időszakban a járás­ban három helyi kirendeltsége volt a Csehszlovákiai Kisállat­tenyésztők Szövetségének. A michalovcei, sobrancei és vra­­novi kirendeltségek összesen kétszáztíz aktív tenyésztőt tar­tottak számon. A járási kiren­deltség hatvan novemberében alakult meg. Ennek sikeres mű­ködését mindenekelőtt Staška, Maruäka, Moskaľa, Vaneéík, Strejc és Szabó tenyésztőtársak szorgalmazták. Szép és mégis, nehéz volt a kezdet, hiszen még ülésezni sem volt hol. Arról, hogy nem voltak kiállítási ketreceink, egyetlen keltető sem üzemelt a járásban stb.., Inkább ne Is beszéljünk. Ám a lelkesedés legyőzte a buktatókat, s ebben nagy segítségünkre volt a szö­vetség kassai (Košice) kerületi kirendeltsége. Sok munkába került, de 1966-ban már hu­szonnégy helyi kirendeltségünk volt s a tagnk létszáma túlha­ladta a hatszáz főt. A vidéki tenyésztőtársak kezdeményezé­sére hatvankettőben Trhoviš­­fén, hatvanháromban Budkov­­cén, a következő évben nyolc, a rákövetkezőben megint nyolc településen tömörültek szerve­zetbe a tenyésztők. És ezzel nem szakadt vége a kezdemé­nyezésnek. Napjainkban hatvan alapszervezet működik a járás­ban, s ezek összesen 1708 kis­állattenyésztő munkájának e­­redményességét szavatolják. A fölmérések szerint a tervidő­szak végéig újabb nyolc alap­szervezet megalakulására van kilátás. Ez annyit jelent, hogy 1985-ig járásunkban is mi.., műm kétezer főre gyarapodik a szervezett kistenyésztők szá­ma. A kezdet kezdetén tagjaink elsősorban önellátási céllal foglalkoztak háztáji állattartás­sal, de a megtermelt javakból a közös asztalra is jutott. Az emberek többnyire tojást ter­meltek eladásra, mert a társa­dalmi igényből kiindulva, szö­vetségünk körültekintően szer­vezte a fölvásárlást. És miért tagadnánk: az egy kiló tojás ellenében juttatott két kilo­gramm takarmány is hatéko­nyan ösztönözte a kezdeménye­zést. Abban az időben a Jedno­ta évente legalább fél millió darab kbnzumtojást kapott já­rásunk szervezett baromi (tar­tóitól. Később csökkent a ház­tájiban megtermelt javak Irán­ti társadalmi igény, így a kis­tenyésztők is inkább kedvtelés­ből tartották az állományt, mintsem árutermelési céllal. A pár évvel ezelőtt elhangzott központi fölhívás nyomán is­mét megmozdult a falu, s tag­jaink lassan újra berendezked­nek a háztáji állattartásra. Járásunkban a kisállattenyész­tők tavaly szerződéses alapon 248 szarvasmarhát, 122 sertést, 218 juhot hizlaltak, több mint ötezer pecsenyenyulat, 891 ezer étkezési és 128 ezer darab köt­tetési tojást, 7160 kilogramm gyapjút és 94 ezer naposcsibét értékesítettek. Az idén ennél sokkal jobb eredmény várható, hiszen augusztus végéig te­nyésztőink több húst és tojást adtak át a fölvásárló szerveze­teknek, mint tavaly egész év­ben. Ha az élelmiszer-önellá­­tottsághoz való hozzájárulás anyagi oldalát nézzük, akkor lényeges fejlődésről kell be­szélnünk. Kistenyésztőink ta­valy ötmillió korona értékben adtak el állattenyésztési termé­keket, viszont az idén nyolc hónap alatt már túlléptük a 6,5 millió koronás szintet. Alapszervezeteink tagjainak munkáját értékelve, természe­tesen arról is szólnunk kell, milyen eredményeket érünk el a fajtatiszta állatállomány mennyiségi és minőségi fej­lesztésében. A hivatalos fölmé­rések adatai szerint, járásunk kisállattenyésztői lényegesen több juhot, nyulat és díszmada­rat tartanak, mint az előző években, viszont mérsékelten csökkent a fajtatiszta kaparó- és vízibaromfiak, diszgalámbok és kutyák száma. Ezzel kap­csolatban fontosnak tartom el­mondani, hogy a fölmérés csu­pán a szövetség alapszabályza­ta által engedélyezett állo­mánylétszámot veszi figyelem­be, viszont tagjaink közül na­gyon sokan lényegesen több állatot tartanak, mint ameny­­nyire takarmányt Igényelhet­nek a központi alapból. Kezde­ményezésük az árutermelést szolgálja. Külön fejezetben kell szól­nunk a szervezett kisállatte­nyésztők társadalmi tevékeny­ségéről. Minden alapszerveze­tünk tevékenyen bekapcsolódik a választási program teljesíté­sébe, és a mezőgazdasági üze­meknek is hatékony segítséget nyújtunk a munkacsúcsok ide­jén. Tagjaink 1980-ban 10 ezer 810 óra, tavaly pedig 21 ezer 250 óra társadalmi munkát vé­geztek. A kezdeményezés ki­bontakoztatása céljából évente meghirdetjük az alapszerveze­tek járási versenyét, a fiatal tenyésztők klubjainak vetélke­dőjét, rendszeresen^ bekapcso­lódunk a szövetség központi bizottsága által meghirdet tt versenyekbe stb. A legjobb eredményt fölmutató egyéneket és alapszervezeteket elismerés­ben részesítjük — okvelél, ju­talom, kitüntetés — és nevüket bejegyezzük a szövetség járási bizottságának krónikájába. A bejegyzések alapján járásunk­ban a következő alapszerveze­tek a legaktívabbak: Sobrance, Michalovce II. és IV., Pavlovce n/0., V. Revište, Žbince, Raku­­vec n/O., Obrež, Trnava pri Ĺab., Šamudovce és Lastomir. Az országos versenyek alkal­mával járási bizottságunkat mindig a kelet-szlovákiai kerü­let élenjárói között értékelik. Erre természetesen büszkék vagyunk és továbbra is úgy dolgozunk, hogy öregbíthessük járásunk' kisállattenyésztő moz­galmának hírnevét. A jövő si­kerei érdekében nagy gondot fordítunk a fiatalok fölkészíté­sére. járásunkban immár ti­zenkilenc klub működik, s e­­zekben több mint kétszáz fia­tallal foglalkoznak a tapasztalt tenyésztők. A munka javítása és a szakmai látókör bővítése érdekében aktívaértekezleteket, szakelőadásokat, tanulmányuta­­kat és kiállításokat rendezünk, hetvenkilenc óta negyedéven­kénti rendszerességgel megje­lentetjük a Zempléni Tenyésztő címfj kiadványunkat, a járási bizottság székházában megnyi­tottuk. az akvaristák és egzoti­kus madarakat tenyésztők klub­ját, ahol tenyésztői napokat tartunk. A járási ifjúsági és pionlrotthonnal együttműködve évente egyhetes táborozásra hívjuk a fiatal tenyésztőket és szakelőadásokat tartunk ré­szükre. Az Ifjúsági klubok min­den évben részt vesznek az „Ismerd meg a Szovjetuniót“ elnevezésű vetélkedőben, és a legeredményesebb fiatalok ki­állításokon is bemutathat5'к legszebb állataikat. Egyszóval nagy gonddal tanítjuk, nevel­jük a fiatalokat, hiszen a zász­lót, melyet ma is tartunk a ke­zünkben, holnap nekik kell to­vábbvinniük. KAROL PAVELKA mérnök, az SZKSZ JB titkára A színes kanárikat tenyésztők országos klubja Michalovcén székel, így az elmúlt időszakban sok színvonalas kiállítást tekinthettek meg a járás és e vidék érdeklődői

Next

/
Oldalképek
Tartalom