Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-09 / 40. szám
1982. október 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A maga nemében egyedülálló rendezvénynek számít a galántal Járásban Immár hagyományosan megtartott „Állattenyésztést Napok“, amelyet a közelmúltban Nagyfödémesen (Veiké Ofany) hetedik alkalommal szerveztek meg. A háromnapos rendezvények fő célja volt megismertetni az állattenyésztők népes táborát az állattenyésztés és nemesítés terű létén elért eredményekkel, s a következő Időszak legfontosabb feladataival. A rendezvény kiváló alkalomnak bizonyult az állattenyésztés valamenyriyl területén tevékenykedő élenjáró dolgozók eredményeinek népszerűsítésére, nyilvános erkölcsi elismerésre és méltányolásra, azzal a céllal, hogy a nehéz körülmények között végzett önfeláldozó munkájuk, szorgalmuk és kitartásuk mások számára Is pélflaként szolgáljon. A rendezvény arra Is alkalmat adott, hogy a járás mezőgazdaságát irányító vezetők tárgyilagosan értékeljék az állattenyésztésben az eltelt négy év alatt, vagyis 1978-től végbemenő fejlődést. Mutassanak rá a pozitív és a negatív jelenségekre, s tár-Тяк/Sn* Mi Glembová Judita és Baňaiová Mária. Takács Mária Takács Tibor Fotó: Ju —Košť— Ják fel a termelés további színvonalemelésének tartalékait.-A beszámolóból kiderült, hogy tz értékelt Időszak alatt az állattenyésztés bruttó termelése 28,6, árutermelése pedig 31 százalékkal növekedett. A szarvasmarha-állomány 3 ezer 771 darabbal — ebből a tehénállomány 853 darabbal bővült. Az állomány fejlesztésben a Sopnrňal, a peredi (Te- Sedíkovo), a nádszegi (Trstlce), a farkasdi (Vlčany) és a zslgárdl (2lharec) szövetkezet áll az ^len. Jelentős előrehaladás történt a tejtermelésben. Tavaly Járási viszonylatban elérték az egyedenkénti évi 3450 literes tejtermelés! átlagot Ezer literén felüli tejtermeléssel — egy hektárnyi mezőgazdasági területre számítva — a nádszegi és a zsigárdi szövetkezet, valamint a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság dicsekedhetett. A leggyengébb, háromezren aluli tejhasznosság a szenckirályfal (KráTová pri Send) és a farkasdi szövetkezetben volt Igaz, a komoly takarmányozási problémák következtében az Idén leromlott a tejtermelés színvonala. Azonban a hátralévő Időszakban a takarmányalap kedvezőbb alakulása következtében fokozott erőfeszítéssel bizonyos mértékben mérsékelhető a kiesés. Ogyszólván mindegyik gazdaságban csökkent a hízómarhák hasznossága. A borlúelválasztásban sem sikerült elérni a célul kitűzött feladatot. A le maradozók számára jő példával Jár nak elő a felsőszeli (Horné Sallby), a hidaskürti (Mostová), a sftks(Seüce), a vágsellyei (Šaľa) és a zsigárdi szövetkezet, valamint az Ürföldi (Slovenské Pole) és a Tornőrí (Trnovec nad Váhom) Állami'Gazda ság állatgondozói, akik — száz te hénre számítva <— több mint száz bor Jöt választottak el. A sertéstenyésztésben jelentősen ja vultak az újratermelési mutatók. Az ellések és a választott malacok száma növekekedett, miközben az elhullás csökkent. E tekintetben a legjobb eredményeket az ábrahámi, a Pusté Sady-i, a nagyfödémesi és a farkasdi szövetkezetben, valamint a Galántai Állami Gazdaságban érték el. Az egyes gazdaságok között a sertések súlygyarapodásában jelentős különbségek tapasztalhatók. Tavaly például a napi súlygyarapodási átlae 0,39—0,55 dekagramm között ingadozott, s ez jelentős tartalékokra utal Az elkövetkezendő Időszakban a já/ rás állattenyésztőire még Igényesebb feladatok hárulnak: a szarvasmarhaállomány sűrűségét —• száz hektár töltötte ki. A nehéz körülmények között pihenést, megállást nem ismerve társai között mindig az élen járt. Hiszen a> hajnali és az est! fej' 1 mindig ott kellett lennie. Eközben két gyermeket nevelt fel. Munkájáról ekképpen vélekedik. — A rám bízott teendők mellett mindig a lehető legnagyobb tejhozam elérésére törekedtem. Igyekeztem a fiatalabb munkatársaimmal megértetni azt az elvemet, hogy munka közben az ember nemcsak a kezét, la az eszét is használja. Mindig 1- dolkodjon, töprengjen azon, hogyan lehetne jobban, eredményesebben... Glembová Judita 25 éve, Baňaiová Mária pedig 27 éve dolgozik a nagyfödémesi szövetkezet tehenészetében. Unokatestvérek, s egy istállóban, közösen végzik munkájukat, amelynek eredménye ugyancsak másfél -’i,liő liter tej. — A kimagasló eredmény elérése verítékes, áldozatkész munkát Igényel, de megéri a fáradozást — vélekedik mindkettő. — Fontos a munkához való hozzáállás, a pontosság, a következetesség. Legyen meg az emberben az elszántság, hogy az átlagnál többet, jobbat nyújtson. Ez nemcsak az egyén, de az egész közösség Javát szolgália. Igaz, a kimagasló eredmények csakis közös munkával, Jó együttműködéssel érhetők el. Takács Tibor a deáki szövetkezet sertéstenyésztésében 26 évet dolgozott le, s ezalatt az Idő alatt húszezer darab malacot nevelt fel. A gondjaira bízott 74 kocától egyedenkénti évi átlagban 18—19 malacot választott el. — Fontos, hogy az ember mipdlg odafigyeljen a munkájára —■ mondotta. — Kiismerje az állatokat, hogy a nem megfelelő egyedeket ki selejtezhesse, a Jókat meg megtartsa Ehhez több éves gyakorlat szükséges Vagyis az, hogy az ember hű maiad jón munkahelyéhez. Igaz, ehhez ki tartás, akaraterő szülséges. Merem állítani, hogyha a fe,3k, az állatgondozók többsége úgy gondolkodna és cselekedne, mint e néhány megszólaltatott élenjáró dolgozó, az objektív nehézségek dacára Is lényegesen eredményesebb lehetne az állattenyésztés minden területen. Hiszen azok, akik kimagasló eredményeket érnek el, nincsenek a többieknél klváltságosabb helyzetben, ha....... hasonló feltételek között végzik munkájukat, s ugyanazon problémákkal küszködnek, mint a többiek. Viszont gazdagabbak a Jőf, becsül^' ' vé-vé •Ondrej Saling' mérnök, a galántai |árási pártbizottság vezető titkára kitüntetéseket nyújt át a legkiválóbb állattenyésztési dolgozóknak nása a munkahelyhez valő ragaszkodás, az áldozatkész, odaadó munka, a hangyaszorgalom és a kitartás, ^a nem utolsósorban szaktudás és tennb akarás a közös ügy érdekében. Takács Mária ^ Ive do’. k i deáki (DIakovce) szövetkezetben mini fejőnő. Hosszúéves odaadó munkájának eredményét a másfél millió liter kifejt tej fémjelzi. Mi minden áll ezen eredmény mögött...? Élete java részét a tehenészetben végzett munka Ä napokban megkérdeztem egy agronómust, mit szól a veröfónyes nyárutóhoz? őszintén mondom, azt sem tudta, örüljön-e vagy inkább bosszankodjon. Tagadhatatlan, hogy a szokatlanul meleg, aszályos időjárás kimondottan kedvezett a megtermelt javak betakarításán fáradozóknak, akik a korábbinál jobb szervezéssel igyekeztek kihasználni az eszményi feltételeket. Viszont a talajmunkákkal megbízott traktorosok, a répakombájnok kezelői és a jövő évi gabonatermésért aggódók már ugyancsak’türelmetlenül kémlelik az eget. No meg a szőlészek Is, hiszen lassan megaszalódnak az augusztusban még bő hozamot ígérő fürtök. Bárhogy van Is, részben a napsütésnek köszönhetjük, hogy a kertészetekben lassan alábbhagy a munkaláz, s átcsoportosíthatjuk a munkaerőt a gyümölcsösökbe, szőlőskertekbe és a mezőre, ahol nagyjából most kezdődik a munkacsúcs. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési bizottságának szeptember végi ülésén pozitívan értékelték a betakarítás eddigi eredményeit. Megnyugtató, hogy a sok-sok nyári gond után — kisebb helyi problémáktól eltekintve — lényegében zavartalanul folyik a zöldségfélék fölvásárlása. Igaz, az ösztönző fölár ellenére néhány gazdaságban késve kezdték a paradicsom betakarítását, és most panaszkodnak, hogy a konzervgyárak nem győzik a munkát. A földolgozási kapacitás behatárolt, de a nyersanyag üzemközi elosztásával ezt a gondot Is meg lehet oldani. Föl-Öröm is, gond is az aszályos nyárutó téve persze, hogy a késlekedők megszervezik a kézi betakarítást, .mert a paradicsomlé átvételére nem rendezkedett be minden konzervgyár. Ha minőségi kifogás nem merül föl, a paprika értékesítése általában nem okozhat gondot, hiszen a konzervipar és a kereskedelem is várja az újabb szállítmányokat. Viszont a hagymatermelők és a gyümölcsészek panasza többnyire logos, mert a zsákok és rekeszek területi elosztásában egyelőre problémák mutatkoznak. Szilvából sokat vártunk, de kiderült, hogy az eredetileg tervezett mennyiséget sem tudjuk fölvásárolni. Már az árat is módosítottuk, de a kínálat ■—> elsősorban a kistermelők részéről —i szinte minimális. Így kevesebb lesz a kompót, és a szeszgyárak sem kapják meg a tervezett nyersanyagot. Fordított a helyzet a hullott almánál. A kínálat minden várakozást fölülmúl. A feldolgozó Ipar eddig tizenötezer tonna hullott almát vett át, de még legalább húszezer tonna a kínálat. A földolgozás teljes ütemben folyik, a fölvásárlás Is folyamatos, tehát remélhető, hogy ez a gond megoldódik. Viszont nagyon sok a másodosztályú piaci alma, melynek a fogyasztók körében alig van keletje. Bizonyára enyhítene a gondunkon, ha a kereskedelem nem ragaszkodna a maximális árszinthez, hanem — mint ahogy azt a központi rendelkezés kimondja — körzetenként a keresletnek megfelelően módosítaná az árakat. Egy két-három hetes kedvezményes almavásár segítségünkre lehetne a téli tárolásra alkalmatlan, de közvetlen fogyasztásra kiváló gyümölcstermés hasznosításában. Mint megtudtuk, a Ttelenina minden eddiginél gazdagabb készletekkel kívánja kezdeni a téli Idényt. Ogy tűnik, burgonyából végre eleget termeltünk. A hozam Jó, a gumók egészségesek, és a betakarítás Is gyorsan halad. Viszont a nagyraktáraknak gondot okoz, hogy a nagyobb fogyasztók késlekednek a rendelt mennyiség elszállításával, holott az esetek többségében ők Is. jó tárolőhelvekkel rendelkeznek. A fölvásárló szervezetek ígérik, hogy sárgarépát, karottát, petrezselymet bármilyen menpylségben átvesznek. Sötl Arra kérik a kis- és 'nagytermelőket, hogy ne halogassák a betakarítást, hanem még a tartósan csapadékos Időszak beköszöntése előtt kezdjék meg a munkát. Korábban ugyanis gyakran előfordult, hogy a késlekedés miatt a termés zömét már nem győzték ősszel betakarítani, aminek a bolti ellátásra utalt fogyasztók látták kárát. Karfiolból állítólag Ismét kicsi a kínálat, tehát Itt ugyanúgy nem okozhat gondot az értékesítés, mint a káposztánál. A fokhogymáról külön fejezetben kell szólni. Évek óta Ismételjük, hogy meg kell oldani a nagyüzemi termelést, mert másként nem megy. A termelés tulajdonképpen a háztájira alapozódik, ami nem Is lenne baj. Csakhogy a kertészkedők gondolnak egyet, mint például az Idén is, és hiába emeljük az árat, hiába hangsúlyozzuk a társadalmi érdekeket, egyszerűen nem adják el a termést. Pedig számoltunk vele. Most aztán mehetünk fokhagymáért külföldre. Ennek a bizonytalanságnak tdeje véget vetni. A bizottság helyesen döntött, amikor kimondta: ki kel! dolgozni a nagyüzemi fokhagymatermesztés fejlesztésének tervét, s a feladat teljesítésére vállalkozó gazdaságokat el kell látni a szükséges gépi eszközökkel. Ha utánaszámolunk, ez sem lesz költségesebb, mint az évenkénti behozatal, ráadásul 'véget vetünk az állandó bizonytalanságnak, no meg a kistermelői spekulációnak. A mezei munkák üteméről szólva a bizottság megállapította, hogy a szilázsolást gazdaságaink agrotechnikai határidőn belül befejezték. A cukorgyárak megfelelő tartalékkal rendelkeznek, és az elképzeléseknek megfelelően halad a kukorica CCM módszerrel történő betakarítása. Többszőr szóba került, hogy nagyon kellene már egy kiadós eső, mert a száraz, kemény talaj töri, szaggatja a gépeket, csökkenti a teljesítményt. Lassan halad a talaj előkészítése, nagy veszteséggel, rosszabb minőséget nyújtva dolgoznak a répakombájnok. Néhány gazdaságban máris kézzel szedik a cukorrépát, * hogv 6v|ák a gépeket, minimumra csökkentsék a veszteséget. A kezdeményezők példáját elsősorban azok követhetnék, elüknek rosszul kelt, és most ritka a répájuk, esetleg úgy elgvomosodott, hogy a gépek csak nehezen tudják követni a soro-, kát. A napos időben gyorsan szárad a kukorica. A hagyományos betakarítást csak akkor szabad megkezdeni, ha a szemek nedvességtartalma harminc százalék alá csökken. Ezzel energiatakarékosabbá tehetjük a szárítást és megóvhatjuk a termés beltartalml értékét. Az utószedést mindenütt szervezni kell s nem szabad megengedni, hogy illetéktelenek dézsmálják a közös Javakat. Ahol föltétlenül kézi betakarításhoz kell folyamodni, a központi rendelkezés értelmében túlléphetik a bérkeretet. A szorgoskodók munkáját még segítik a diákok, s a napokban már a néphadsereg hatékony segítségére is számíthatunk. Az ősziek vetése egyelőre összhangban van az agrotechnikai követelményekkel, viszont lassan halad az istállótrágyázás, és hosszabbított vagjy éjszakai műszakok szervezésével kel] gvorsabbá tenni a magágykészítést és az őszi mélyszántást. KÄDEK GABOR mezőgazdasági területre számítva - nyolcvan darabra, az egyedenként évi tejtermelési átlagot 3600 literre a marhahizlalásban a napi súlygyara podásl átlagot egy kilogrammra, i sertéshizlalásban pedig 0,53 kilón kell növelniük. Az újratermelési mu tatókat Is javítani kell, úgyhogy já rási átlagban száz tehénre számítvi 99,7 borjút, egy kocától pedig / leg alább 18 darab malacot neve’ionsi fel. E célok megvalósítása az állatte nyésztés fokozott mértékű belterjes! tését követeli meg. A tudományosai megalapozott és ésszerűen irányítót takarmányozás, az állatforgó meg gyorsítása és a mesterséges termé kenyítés teljes mértékű bevezetési zett munka nemes érzetével. Örvendetes lenne ha minél többen, főleg a fiatalok közül a nyomdokaikba lépnének. Hiszen az állattenyésztésnek utánpótlásra, fiatal, szakképzett munkaerőre van szüksége. Mert a hétköznapok élharcosai, a fejlődés előmozdítói rövidesen a megérdemelt pihenőre vonulnak. De addig Is fényes példamutatásukkal készülnek átadni a stafétabotot a fiatal nemze* déknek. ►- it i mellett komoly feladatok hárulnak a nemesitől munkára és az állategészségügyi szolgáltatásra. Ezen túlmenően szükséges a korszerű állattartó telepek építése és a technológiai folyamatok tökéletesítése. Természetesen mindig szem előtt kell tartani azt, hogy az igényes feledetek megvalósításában a legfontosabb tényezők az emberek. Aktív hozzájárulásuk nélkül a termelés eredményessége elképzelhetetlen. A felsorakoztatott élenjáró dolgozók fényesen tanúskodtak arról, hogy nehéz feltételek mellett is jó eredmények érhetők el. A Járás harmincnégy legkiválóbb fejője például a rájuk bízott tehenektől 11 literen felüli napi fejésl átlagot ért el. Közülük tizenkilenc sokéves munkája során egymillió liter tejet fejt, de akadtak olyanok is, akik elérték vagy felülmúlták a másfél millió litert. Hasonló kiemelkedő példákkal találkozhatunk az állatgondozók különböző csoportjaiban Is. Valaroennviük közös vo-
