Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-02 / 39. szám
1982. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES 11 ÉSSZERŰ, GAZDASÁGOS, JÖVEDELMEZŐ Idén az AGROKOMPLEX Országos Mezőgazdasági Kiállításon Müller Lászlóval, az MNK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma osztályvezetőjével a tehénállomány Igényelnek legjobban megfelelő fal nélküli, azaz szabadtartásos lstállótlpusok építésének nép- és üzemgazdasági előnyeiről beszélgettünk. Müller elvtárs megemlítette, hogy alig 10 esztendővel ezelőtt egy-egy tehénférőhely elkészítése az MNK-ban Is rendkívül nagy összegbe került. Ez viszont arra ösztönözte őket, hogy takarékosabb módszerek megoldását szorgalmazzák. Adva volt az úgynevezett szabadtartásos, fal nélküli istállók építésének a lehetősége. Ezeknek az eleje teljesen nyitott, de a két oldaluk és a hátuljuk hullámlemezből elkészíthető. *— Hogyan érezheti magát a tehén télen egy Ilyen „lenge“ istállóban? kérdeztem Müller elvtársat. t— Hasznossági eredményeink, tejtermelést rekordjaink meggyőzően bizonyítják, hogy a szóban forgó lstállótlpus minden korábbi típusnál Jobban megfelel az állat természetének. Tudatosítani kellett főleg azt, hogy a korábbinál lényegesen olcsóbb Istállótípusok építésével gazdaságosabbá, vagyis eredményesebbé kell tenni a tejtermelést. Erre jónak ígérkezett az említett rendszerű Istálló. Ehhez viszont szorosan kapcsolódnia kellett a biológiai anyagnak, vagyis a fajtaválasztéknak, a takarmányozási technológiának, de egyebeknek Is. Megbízható adatanyagot ehhez csak a számítástechnika, tehát a tudományosan kimunkált megoldások egész sorának az Igénybevétele, tudatos alkalmazása nyújthat. Ez teszi csak lehetővé a gazdaságos, tehát a Jövedelmező termelési szint elérését. A fentieknek egyoldalú értelmezése tehát nem tette volna lehetővé a célkitűzések elérését. Szemléletváltás kellett ahhoz, hogy megtalálják a megoldás valódi kulcsát. Mivel a tejtermelés szüntelen növelése s az egységnyi termékre Jutó költségek csökkentése döntő fontosásggal bír, az Is szükségszerűvé vált, hogy a legkényesebb probléma, az utódnevelés Is érdemben megoldódjék. Tán mondani sem kell, hogy ebben a kérdésben Is az említett tartástechnológiához folyamodtak. Az állatokat a szabadban, egyszerűen fából készített, hullámpalával fedett ketrecekben helyezték el, s ezekben nevelik őket egész évben — még télen is — kitűnő eredménnyel. A korábbi tartástechnológiához viszonyítva az állományból úgyszólván teljesen száműzték a betegségeket, a járványos tüdőgyulladást és egyebeket. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a költségesen épített lstállótlpusok és tehenészeti telepek tulajdonképpen melegágyai a betegségeknek és a Járványoknak, tehát fékezik a gazdaságos, Jövedelmező termelést. Ez arra figyelmeztette őket, hogy átértékeljék a korszerűség fogalmát, s erre sor Is került. Akkor ébredtek rá, hogy nem feltétlenül az a korszerű, ami tele van csillogással, hanem sokkal Inkább az, ami meghozza a várt hasznot, még ha nem Is annyira csillogó. További lépésnek számított a marhahústermelés kérdésének az ésszerű megoldása. Manapság az MNK-ban 300—400-as csoportokban télen és nyáron Istállózás nélkül a legelőn hizlalják meg a vágómarhát, s tegyük hozzá, hogy kitűnő eredménynyel. Az állatok a tudományos alapokra támaszkodó takarmánykiosztás mellett télen nagyon Jól elviselik a szabad levegőt. A hízómarhák részére csupán az etetőhelyet fedik be. Ennek négy oldala viszont teljesen szabad. Korábban egyesek úgy vélték, hogy a hízómarha a tél folyamán a szabad ég alatt a takarmány Jelentős hányadát testének fűtésére használja majd fel. Ezek alaposan tévedtek. Tudomásul kellett venniük ennek az ellenkezőjét, vagyis a hasznosság lényeges növekedését ■— Az persze Igaz — jegyzi meg Müller elvtárs —, hogy a szabadban tartott hlzómarha napi takarmányfogyasztása átlagosan 4—5 százalékkal nagyobb a korábbinál. Ez azonban nem veszteség, mert a többletfogyasztás többlethúsban térül meg. Ez azzal magyarázható, hogy a szabadban tartott állatoknak a friss levegő, az egészséges környezet hatására a korábbinál erőteljesebb a vérkeringése; Jobb az étvágya, a takarmánytöbblet viszont arányban van a gyarapodással. Nem a véletlen műve tehát, hogy az MNK-ban a szarvasmarha-tartás vázolt módozata már nagy általánosságban Is tért hódított. Azóta lényegesen javult a termékegységre jutó jövedelmezőség. Nem csoda tehát, hogy a módszert a sertéstartásban Is honosítani szándékoznak. A gazdaságok túlnyomó többsége visszatért az állatok hagyományos almozására, és a szabad tartástechnológiát részesíti előnyben. A felmérések és a tudományos elemzések során bebizonyították, hogy az almozásos állattartás, ha valóban a nagyüzemi módszert alkalmazzák, megfelelő gépeket iktatnak közbe, nem munkaigényes. A szóban forgó tartástechnológiával rendkívül jó ered ményeket érnek el, hiszen az állatok biológiai tűrőképessége lényegesen jobb, mint korábban a zárt istállókban. Megfelelő takarmányozással, munkaszervezéssel, s egyebekkel sok minden elérhető, tudni kell viszont, hogy egy állat mit bír el, és mit nem. Nem viseli el például a huzatot, jól bírja viszont a hideget. Ezt tudnia kell az állattartónak, és ehhez kell igazodnia. Müller elvtárs arról Is említést tett, hogy a Komáromi Állami Gazdaság nagyon jó eredménnyel alkalmazza a fal nélküli, szabad tartásos technológiát. Ez adta az Indítékot, hogy a gazdaság szakembereivel Is beszélgessek. Góra Mihály telepvezető és Willerding György tájékoztatója alapján 1977-ben a MÉM közreműködésével kísérleti tehenészeti telepet hoztak létre. Az 1326 férőhelyes telepen tiszta vérvonalból származó holsteln-fríz és az ezektől felnevelt keresztezett leányutódokat helyezték el. A szabadtartásos Istállókba összesen 1200 tehén került. A vázolt tartástechnológiára jellemző, hogy a ketrecekben hasznossági azonosság szerint általában 80 darab tehén került. A csoportokat napi öt literes tejátlag eltéréssel alakították ki. Minden csoport állományát havonta ellenőrzik, s újra csoportosítják a hasznosság szerint. A szabadtartásos istállózás, a jó takarmányozás, az állatokról történő fokozott komplex gondoskodás eredménye, hogy a múlt évben a holsteln-fríz tej henek tejátlaga 6500 (4,4 százalék zsírtartalom), a telepi átlag a kérész - tezettek 5100 literes hasznosságából eredően pedig 5800 liter lett. A telep egy-egy dolgozójára átlagban számítva (ide értve a szakmai irányítást és az állategészségügyi dolgozót is) 50—80 tehén gondozása jut. A fejő naponta szigorúan ledolgozza a nyolc órát. Ugyanez vonatkozik a telep többi alkalmazottjára is. Ez befolyásolja a kimagasló hasznosságot, tehát a mi szövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői is okulhatnának belőle. Az sem lényegtelen, hogy mindössze két ember látja el táplálékkal az 1200 tehenet. Az eleség felrakása és kiosztása természetesen gépesített. A tehenek mindegyike fémvázas boxban fogyasztja el táplálékát Az istállókat, kifutókat szalmával almozbelseje box rendszerrel Kil'utóK, háttérben a szabadtartásos, fal nélküli istállókkal • V zák. A boxokba a gondozók kézi erővel szórják be a szalmát. Az állatok a boxokban nem ürítkezhetnek, mert a fém korlátok csak egy állat szélességűek, s nem teszik lehetővé az oldalra fordulást. így a géppel kialmozható szabad térségbe hull íz ürülék. A könnyű elemekből készített szabadtartásos istállók — az MNK viszonylatában — 60 százalékkal olcsóbbak, mint például a régi, bekötéses rendszerű Istállók,’ s 45 százalékkal olcsóbbak a tömbösített elrendezésű farmok építményeinél, ami nem elhanyagolható. A szabadtartásos módszer nagy előnye, hogy az állatot a napi kétszeri fejés kivételével tulajdonképpen senki és semmi nem zavarja. A fejést 2 X20-as halszálkás elrendezésű Alfa-Laval fejőállásokon végzik. A tehenek fő tápláléka az erjesztett takarmány, vagyis a, silókukorica meg az energiát pótló, csövesen sllózott nedves, kukoricazúzalék. A tehenek kapnak ezenkívül kitűnő minőségű lucernálisztet is. A fehérje-kiegészítőt a szója, a napraforgó és a repcepogácsa biztosítja részükre. Kapnak a tehenek még búzadarát vagy korpát Is hasznosság szerint, mintegy 10—15 százalék erejéig. A búzadarát persze Jól helyettesítheti az árpadara Is. A napi táplálékhoz nyáron 10 kiló zöldlucernát, 3—4 kiló sárgarépát és csövesen silózott kukoricazúzalékot kapnak a tehenek. Ez tulajdonképpen nem más, mint energiatakarékos megoldás, mert a takarmányt nem kell költséges ráfordítással megszárítani, tehát az állatok a tartósított takarmányt, de a frisset is eredményesen hasznosítják. Még az Is említést érdemel, hogy a Komáromi Állami Gazdaság Jelenleg mintegy 2300 üszőborjat nevel továbbtartásra, utánpótlásnak. Ezeknek körülbelül 20 százalékát vemhes állapotban más gazdaságoknak adják el. A tenyészanyag értékesítését két formában Is végzik. Az egyik változat szerint vemhes üszőket szállítanak megrendelésre a partnernek, a másik módszer alapján viszont a vemhes üszőkkel együtt a tartástechnológiát is szállítják, illetve felszerelik a szabadtartásos istállókat, s azokat benépesítik. Sok olyan .gazdaság van az MNK-ban, amely a tartástechnológiával együtt a vemhesüszők százait veszt át, mert ezt előnyösnek tartja. A beruházott összeg Így biztonságosan, s aránylag hamar megtérül. A technológia és a biológiai anyag szállítója viszont szavatolja a Jó eredmény elérését. Megköveteli persze, hogy a szóban forgó gazdaság vezetősége betartsa a technológiai folyamat tudományosan kimunkált módozatait. Tény, hogy a szabadtartásos módszer nem újdonság. Ami új benne, az a szemléletváltás, tehát a tudc 1- nyos felismerés eredménye. Ehhez, mint már szó volt róla, tökéletesen meg kell ismerni az állatok tűrőképességét, s a gyakorlatban konkrét eredményekkel bizonyítani azt, hogy a biológiai anyag a természetes környezetben nagyon Jól érzi magát, nagyobb teljesítményre képes, mint a hajmeresztő költséggel épült, palotának is beillő, csecsebecsékkel körülaggatott, egyesek által korszerűnek hitt farmokon. Amellett, hogy az állat a szabadban Jobban* érzi magát, s a módszer komplex alkalmazásával többre képes, mint korábban, a berendezések, Illetve az istállózás költsége is kedvezőbben alakult, mint régebben. Ez már gazdaságos, és főleg jövedelmező megoldás, ezért van a gyakorlatban létjogosultsága. Időszerű tehát, hogy az istállók kivitelezése, az állattartó technológia alkalmassága tekintetében nálunk is tért hódítson a gazdaságossági és a Jövedelmezési szempontokat előnyben részesítő, tudományos alapokra támaszkodó szemlélet, mert a rendkívül költséges hígtrágyás rendszerekkel tulajdonképpen semmit sem oldunk meg, az ezzel összefüggő problémák viszont egyre tornyosulnak. HOKSZA ISTVÁN (нами -A szovjet vállalatok csupa újdonságot mutattak be A Brnői Nemzetközi Gépipari Vásáron ax Idán a Szovjetunióból húsznál tübb külkereskedelmi szervezet több mint 70 vállalat és termelési társnlás gyártmányait sorakoztatták tel. A gépek, berendezések és tárgyak 80 százaléka újdonságként került a vásárra. A kiállítók között világhírnévnek Örvendő szovjet vállalatok túlnyomó többsége rendszeres kiállítója a Brnói Nemzetközi Vásárnak is. Közöttük említhető például Moszkvából a Vörös Proletár, a Moszkvics termelési társnlás, Krasznodarból az elektrotechnikai mérőberendezések termelési társulás, Tallinból a Volta vállalat és sok egyéb szovjet nagyvállalat. A Szovjet Tudományos Akadémia külön tálalásban, „Új anyagok a tudomány és a technika számára“ jelszó alatt sorakoztatta fel az alapanyagokat Vezérfonalként vezetett végig a vásáron a Szovjetunió és a CSSZSZK kölcsönös előnyökre alapozott kereskedelmi együttműködésének sok-sok dokumentuma, a szocialista nemzetközi együttműködés gyümölcsöző elmélyülését bizonyító gyártmányok felsorakoztatása. Az Is kidomborodott a vásáron, hogy az utóbbi tíz esztendőben hazánk és a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma több mint a háromszorosára nőtt. A Szovjetunióból nagy mennyiségű gázolajat, földgázt, kőszenet, nyersvasat, vasércet, színesfémet, műtrágyát, gyapotot, vagyis döntő fontossággal bíró feldolgozó ipari nyersanyagot, valamint fémmegmunkáló gépeket, építőipari berendezéseket és sok más felszerelést kapunk, amelyek nélkül népgazdaságunk nem valósíthatná meg a dolgozó nép életszínvonalát egyensúlyban tartó kitűzött célokat. A szocialista nemzetközi együttműködés keretében a Szovjetunióból kaptuk egyebek között a Jaslnvské Bohunice-i atomerőmű 800 ezer KW-os komplex berendezését, amely évi átlagban 6,7 milliárT. kWó villamosenergiát juttat a hálózatba. Csak természetes, bogy a tudomány és a műszaki fejlesztés tekintetében is elmélyülnek, vagyis bővülnek kapcsolataink a Szovjetunióval, ami főleg részünkre e!őnvös. Naníainkbnn nél-A 25 lóerős Vlagyiinirec kerekes traktor kevés üzemanyagot fogyaszt, ezért főleg a belüzemi szállításban hasznosítható. Fotó: =rhaÍT* dául hazánk és a Szovjetunió tudósai 30 alapfontosságú tudományos tematika — komplex megoldásán munkálkodnak. A szovjet külkereskedelmi szervezetek által felsorakoztatott gyártmányok között láthattuk például az AVTOEXPORT vállalat színpompás választékát is. Ez a vállalat a világ 81 országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Hazánkban például jól ismerik az általa szállított Moszkvics és Lada gépkocsikat. A brnói vásáron viszont újdonságokat is felsorakoztatott, amelyek elnyerték a kereskedelmi szakértők tetszését. A MEDEXPORT és több más külkereskedelmi szervezet számtalan újdonságnak számító közegészségügyi gyártmányt mutatott be a vásáron. Ide tartozott például a „SKALPEL-1“ lézersugaras sebészeti berendezés és az UZT-101 lézersugaras szemsebészeti berendezés stb. A TRAKTOREXPORT külkereskedelmi társulás rendkívül hasznos mezőgépekkel tarkította a vásár választékát. A sok berendezés és erőgép között láthattuk például а Т-150 К traktort és a KSK-100 önjáró herebegyöjtő kombájnt is. A szakavatottak ezeket rendkívüli érdeklődéssel szemlélték. Például a Szovjetunió а Т-150 К traktorral több nemzetközi vásáron már öt aranyérmet szerzett. Ezeket ma már a világ harminc országának a mezőgazdaságban több tízezres nagyságrendben szép sikerrel hasznosítják. A szovjet gépszerkesztők viszont már az új Т-200 К traktor elkészítését szorgalmazzák, azonban más új erőgépek kivitelezésén is munkálkodnak. A KSK-100 önjáró herebegyűjtő kombájn például a Brüsszeli' Világkiállításon a Grand Prix elismerést, hazánkban és az NDK-ban pedig aranyérmet kapott. A kombájn nagy élőn éré válik sokrétű hasznosításának a lehetősége. Az olyan gazdaság, amelynek ilyen kombájnja van, több egyéb gépet és berendezést leállíthat, s ezzel költségmegtakarítást érhet el. A TRAKTOREXPORT külkereskedelmi társulást a közelmúltban az expnrtfeladatok példás megvalósításáért az Arany Merkúr és több más nemzetközi szintű díjjal tüntették ki. —hai—
