Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-25 / 38. szám
1982. szeptember 23. SZABAD FÖLDMŰVES 13 csák napi fejadagja nem haladhatja meg a fél kilogrammot. Húsz százalék koncentrátum adagolása esetén — az egyedenkénti napi húsz gramm karbamid biztosításához — naponta 0,75 kiló takarmánypogácsa takarmányozható. Ha a karbamid takarmányozását megszakítjuk, s bizonyos Idő múltán megkezdjük a karbamlddal dúsított takarmányok adagolását, minden esetben meg kell ismételni az állatok szoktatását. Ugyanis a karbamid adagolásának beszüntetése után a baktériumok száma rohamosan csökken a gyomorban. Arra is kell ügyelni, hogy többszöri takarmányozás esetén a karbamid megszabott maximális napi adagja egyenletesen legyen szétosztva az állatok napi takarmányadagjában. A karbamid teheneknek, hízómarháknak és hat hónapon felüli növendék állatoknak adagolható, feltéve, ha a takarmányok beltartalml értéke eleszélein. Ezért a takarmányt úgy kell adagolni, hogy ez a karbamid maximális napi adagjának két harmadát tartalmazza. A karbamld-tartalmú takarmánykeverékeket — beleértve a BKTK kon-,, centrátumot Is — nem ajánlatos 5—7 napnál tovább raktározni. Hosszabb Idejű raktározás esetén fokozottan fennáll a mérgezés veszélye, mivel a karbamid a takarmányban rögösödlk, s így megfelelő adagolás esetében Is akaratlanul túlléphető a maximálisan engedélyezett mennyiség. A karbamiddal kevert takarmányokat mindig ugyanazon tartályokba kell elhelyezni, nehogy a karbamid más takarmányfélékbe is bekerüljön. Fontos tehát, hogy a karbamiddal dúsított takarmányokat egyéb takarmányféléktől és műtrágyáktól elkülönítve, száraz, hűvös és bezárható helységekben raktározzuk. A elmondottakból arra következtethetünk, hogy a karbamid általi mérgezések akkor következnek be: # ha a gazdaságokban elmulasztják az állatok szoktatását és túllépik a karbamid engedélyezett maximális napi adagját; I ha a karbamidot hat hónapnál fiatalabb állatoknak, vemhes, szárazon álló teheneknek, a nagy hasznú egyebeknek és a laktácló kezdetén lévő teheneknek adagolják; § ha a takarmányok száraz anyagában a nitrogéntartalmú anyagok meghaladják a 13 százalékot, vagy az állatok napi takarmányadagja nem tartalmaz elegendő mennyiségű szénhidrátos takarmányfélét; 0 ha a karbamidot oldat formájában takarmányozzák; # ha elmulasztották a karbamid maximális adagjának egyenletes eloszlását az etetések során. Ha a gyomorsavban — száz milliliterre számítva — az ammónia szintje túllépi a 80 milligrammot, a vérben pedig a 0,6 milligrammot, ez azt jelenti, hogy nem tartották be a karbamid adagolásának elveit. A mérgezés tünetei: étvágytalanság, reszketős, csökkent pulzus stb. Súlyosabb mérgezés esetén elhullás Is előfordulhat. A mérgezés tüneteinek észlelésekor — addig, amíg az állatorvos meg nem érkezik — az állatok gyomrába kell juttatni négy liter vízből és másfél liter 8 százalékos töménységű ecetből előkészített oldatot. Ezáltal a gyomorsavban lévő ammónia semlegesíthető. Felfúvódás veszélye esetén a gyomorban felgyűlt gázokat szúrcsap, vagy szonda segítségével kell eltávolítani. A mérgezések elkerülése érdekében az állatgondozókat Ismertetni kell a karbamid takarmányozásának elveiről, valamint a mérgezések megelőzéséről. A gondozókat és az éjjeliőröket ki kell oktatni a legfontosabb állategészségügyi teendőkről a mérgezés észlelésekor. t—Inf^ Napjaink mezőgazdaságának fájó pontja a gépesítés. Csoda-e tehát, ha az országos mezőgazdasági kiállításon a gyakorlati szakemberek a korszerű, új mezőgépek tanulmányozásának szenteltek legtöbb időt? Felvételünkön az ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz szakemberei tanácskoznak Fotó: .—bor aróti arstSgc termelési tep TALAJJAVlTÄSSAL A Szovjetunió termőterületének mintegy hatvan százaléka olyan körzetekben terül el, amelyekben érzékeny a csapadékhiány. E körzetekben ezért a mezőgazdasági termelés belterjesltésének járható útja a talajjavítást munkák jelentős mértékű növelése. A múlt év végével a Szovjetunióban a mezőgazdasági földterület 10 százaléka volt öntözhető, s erről a területről az összes bruttó mezőgazdasági termelés 34 százalékát érték el. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig a gabona- és zöldségfélék esetében az öntözési lehetőségeket a termőterület felén, a kukorica esetében az egész termőterületen, a cukorrépa esetében a termőterület harminc, a takarmánynövények esetében pedig a termőterület negyven százalékán használják ki. Azzal számolnak, hogy 1985-ig az 1980-as év valóságához viszonyítva az összes növénytermesztési termék nagysága öntözhető területekről 32 százalékkal növekszik. A talajjavítási munkák a jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben több mint negyven milliárd rubel értékű beruházást igényelnek. A talajjavítás zöme az Oroszországi SZSZSZK nem feketeföld-övezetét, a Volgán túli körzeteket, Szibériát, Távol-Keletet és a Kaukázuson túli köztársaságokat érint. Az öntözhető területek nagyságának kiszélesítésével is számolnak, elsősorban a krasznodari területen, valamint Ukrajna és Moldávia déli részén. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 3,8 millió hektár mezőgazdasági terület válik öntözhetővé, 3,8 millió hektár vizenyős területet pedig lecsapolnak. REKORDTERMÉS A Kubai Köztársaság az 1981/1982 es idényben rekordtermést ért el cukornádból. Az előző évhez viszonyítva 10,6 százalékkal több cukornádat dolgoztak fel és 8,2 millió tonna nyers cukrot nvertek, ami 11,5 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. GAMMA SUGARAK ÉS A SZAMÓCA A gamma-sugarakat ezidáig elsősorban az iparban és a tudományos laboratóriumokban használták. Újabban a mezőgazdaságban is eredményesen használható. A Bolgár Népköztársaság kutatói és mezőgazdasági szakemberei megállapították: ha a szamócapalántákat gamma-sugarakkal kezelik, a termés egy héttel korábban szedhető és a terméshozam 25 százalékkal nagyobb. »WWW4^\--^v«^rfV<^V>^WWVW4^VWV4»WWVS/VWWV/WWWW^/WW^^WWVN/VA -.лЛЛЛЛДЛЛЛЯ.*. • ÚJ GÉPEK SEREGSZEMLÉJE A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez egyre több nagy teljesítményű, univerzális gépre van szükség. Egy-egy Ilyen példány megjelenését nagy örömmel fogadják az egyes ágazatvezetők, szakemberek, növénytermesztési dolgozók. Ezt igazolta a nagykürtöst (Vefký Krtíš) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság által szervezett „Üj technika napja“ Is, melyre az lpolynyéki (Vinica) Béke szövetkezet szőlészetében került sor. Talajlazító és műtrágyaszóró gép A szakmai találkozón két jelentős termelési ágazat, a zöldségtermesztés és a szőlészet problémáit vitatták meg a járás minden érdekelt szövetkezetének és állami gazdaságának felelős szakemberei. Elsőként a zöldségtermesztés körüli gondok kerültek „terítékre“. Megvitatták a termelési feltételek javításának lehetőségeit, a primőr áru főliasátras termelésével kapcsolatos problémákat, valamint az áruértékesítés. Illetve a felvásárlás körüli hiányosságokat. A megbeszélés jelentőségét növelte, hogy a bemutatón jelen volt a Zelenina közép-szlovákiai igazgatóságának agronómusa, Rücker mérnök is, aki az elhangzott javaslatokat, előterjesztett követeléseket tolmácsolja majd vállalata felelős dolgozóinak. Az új szőlészeti gépek bemutatóját nagy érdeklődéssel figyelték a szakemberek. A szőlészet vezetője, Marta Korcsogová agrármérnök a CH 3-025 típusú csonkázógépet mutatta be, mely 195—225 centiméter magasságban végzi a csonkázást. Teljesítménye nagy, hiszen a traktor sebességét csak a talajfelszín egyenetlensége korlátozza. A másik gép a CH-103 jelzésű speciális szerkezetű talajlazltó, mely egyúttal az ömlesztett műtrágyát Is a talajba juttatja, szintén megnyerte a szakemberek tetszését. Ennek üzemel• tetéséhez nagy teljesítményű traktorra van szükség, a nyéki szövetkezet szőlészetében egy Zetor 12045-ösre szerelték. Bemutatták a„Sleza“ típusú lengyel permetezőgépet és a saját készítményű nehéz-tárcsát Is, melyet Volkpvics Gyula, i szövetkezet kitüntetett dolgozója szerkesztett. Az „Oj technika napja“ keretében bemutatott gépek, melyekkel egyelőre csak az ipolynvéki szövetkezet rendelkezik a járásban, nagy érdeklődést váltottak ki, különösen a talajlazítót szeretnék beszerezni mások Is. Nem csoda, teljesítménye nagy, munkájával Is elégedettek, s ára mindössze 11 ezer korona. —o— A CH 3-025 típusú csonkázógép Képek és “szöveg: Böjtös János Az „Oj technika napja“ keretében a résztvevők megtekintették a szövetkezet szőlőültetvényét Is. A gazdaság vezetői elmondták, hogy az eddig telepített 105 hektár szőlőültetvényből már 84 hektár termő. A fajták közül a Fehér burgundi, az Olasž rizling, a Peszekl Leányka, az Irsal Olivér és a Rizlingszilváni dominál, de van Kabernet és Pannónia kincse is, sőt az utóbbi években Piros traminit Is telepítették. A szőlészetben átlagban negyven nő dolgozik, a gépekkel pedig Kelemen Ferenc, Kelemen István, Lukács Imre és Dobos István végzi a tennivalókat. Köztudott, hogy a kérődzők takarmányozásában a fehérjetartalmú erő- és tömegtakarmányok nitrogénanyagainak hiánya szintetikus anyagokkal, lagyakrabban' karbamiddal pótolható. Az előgyomorban a szintetikus nitrogéntartalmú anyagok bomlásakor ammónia szabadul fel, amelyet az emésztőszervi baktériumok fehérlékké alakítanak át. Tehát a takarmányok karbamidos dúsításával jelentős mennyiségű emészthető fehérje pótolható. Szükséges megjegyezni, hogy a karbamidnak takarmányozási célokra való felhasználása nagy szakértelmet és elővigyázatosságot követel. Ugyanis az utóbbi években egyre gyakrabban fordulnak elő mérgezések a karbamid helytelen alkalmazása következtében. A mérgezéseknek aránylag gyakori esete, amikor a takarmánysót műtrágyázásra szánt karbamiddal cserélik össze, vagy a karbamldot közvetlenül az állatok napi takarmányadagjába keverik. A karbamiddal dúsított takarmánypogácsák és kukoricaszilázs is előidézhet mérgezést, ha ezekbe nagyobb mennyiségben keverik a karbamldot. A takarmányipar által forgalmazott karbamiddal dúsított keveréktakarmányok például а Н2В, a H2G, a DOP és a DOV P, valamint a 13 százalékos karbamid-tartalmú BKTK fehérjekoncentrátum — amely 16—20 százalékos arányban keverve a takarmánypogácsák gyártásának egyik fontos adalékanyaga — esetében csak ritkán fordulnak elő takarmányozási mérgezések. A karbamid adagolása szempontjából optimális, ha a bomlás következtében felszabadult ammónia szintje a gyomorban — 10 ml gyomorsavra számítva — nem lépi tűi a húsz milligrammot. A karbamldból képződő nitrogéntartalmú anyagok mennyiségét úgy számítjuk ki, ha 2,87 koefficienssel a karbamid grammokban kifejezett értékét beszorozzuk. A BKTK fehérjekoncentrátum például 13 százalék, azaz egy kilogrammban 130 gramm karbamldot tartalmaz. Ez a mennyiség — az adott koefficienssel beszorozva — 373 gramm nitrogéntartalmú anyagnak felel meg. Ezek szerint abban az esetben, ha a BKTK koncentrátumot 16—20 százalékos arányban a takarraánypogácsákba keverjük, akkor ezekben a karbamid szintje 20,8— 26 gramm között alakul. Az állatokat a karbamiddal dúsított takarmányokra fokozatosan kell rászoktatni. A szoktatás Időszaka rendszerint hat-tfz napig tart. Ezalatt a karbamid napi fejadagját tíz grammról fokozatosan húsz grammra növeljük. Ezáltal a karbamldot bomlasztó gyomorba ktériumok megfelelő mértékben elszaporodnak, és az állat szervezete megszokja a szintetikus anyagokat. A jobb szemléltetés érdekében nézzük meg egy-két példán, hogy menynyi takarmánypogácsát vehet fel az állat a szoktatás Időszakában. Az adott esetben — ahhoz, hogy az állat naponta csupán tíz gramm karbamldot vegyen fel —, ha a takarmánypogácsa 16 százalék BKTK.koncentrátumot, vagyis 20,8 gramm karbamldot tartalmaz, akkor a takarmánypogágendő mennyiségű szénhidrátot tartalmaz és a száraz anyag fehérjetartalma nem haladja meg a 13 százalékot. Ezeknek a feltételeknek kukoricából, kapásnövényekből és egyéb nagy szénhldráttartalmú növényekből készített takarmányfélék felelnek meg. A karbamid adagolását állatcsoportok és hasznosság szerint kell módosítani. A hízóállatok esetében a karbamid maximális napi adagja 35 gramm, a növendék állatok esetében pedig harminc gramm lehet — száz kilogramm élősúlyra számítva. A tehenek esetében hasznosság szerint kell adagolni a karbamldot. A napi 5 kilogrammos fejési átlagnál a napi takarmányadag nitrogéntartalmú anyagainak 35 százaléka, 12 kilogrammos fejési átlagnál a 30 százaléka, 20 kilogrammnál húsz százaléka, 25 kilogrammos fejési átlag pedig 10 százaléka helyettesíthető, száraz anyagban számítva. A nagy tejhasznü egyedeket — harminc kilogrammon felüli napi fejési átlaggal — és a szárazon álló teheneket nem szabad etetni karbamiddal dúsított takarmányokkal. Ha az állatok napi fejadagja többféle karbamiddal dúsított takarmányból áll, akkor nagyon kell ügyelni arra, hogy a karbamid mennyisége ne lépje túl a megszabott maximális napi adagot. Általános szabálynak kell tekinteni, hogy az állatok napi takarmányadagjában mindig csak egy karbamiddal dúsított takarmányféle szerepeljen. Vagyis a karbamiddal dúsított szilázs takarmányozása esetében nem adhatunk az állatoknak kartiamldot tartalmazó takarmánypogácsát és fordítva. A karbamiddal dúsított keverékek esetében figyelembe kell venni azt a fontos tényt, hogy a tárolókban egyenlőtlenül oszlik meg a takarmányban lévő karbamid. A tartály közepén például a takarmány nagyobb menynyiségű karbamldot tartalmaz mint a Előzzük meq a karbamid által előidézhető mérgezéseket!
