Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-25 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. szeptember 25 14 ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET^* Tizenegy évtized sikerekkel, gondokká! Hazánkban a méhészkedésnek haladé hagyománya, több évtizedes gazdag múltja van. Az idén tizenegy év­tizede annak, hogy Csehország területén a méhészeti csoportosulások, társulások és céhek tevékenységének az összehangolása céljából megalakították a méhészek központi intézményét, a mai értelembe vett méhészeti szövetség elődjét. Az első méhészeti tárgyú feljegyzéseket Csehország­ban 993-ban a bfevnovi kolostor krónikája tartalmazza. A korabeli anyagok számot adnak róla, hogy a 14. szá­zad méhészete fejlődésénél fogva mézből és viaszból tekintélyes mennyiséget juttatott külföldre. A fejlődés­sel párhuzamosan azonban a problémák Is tornyo­sultak. Emiatt vált szükségessé és Időszerűvé a köz­ponti szervezet kialakítása, mely védhette a méhészek érdekeit, és szervezhette az önsegélyes tevékenységet. A kezdeti szervezeti formák aránylag sokáig uralták a helyzetet. Később viszont felbomlottak, s helyükben különféle méhészeti Jellegű csoportosulások alakultak. Ezek külön-külön szervezeti szabályzatot hoztak létre, és nem volt egységes vezetésük. A méhészek többsége azonban már akkoriban felismerte, hogy csak az egy­séges és tevékeny központi szervezet segítheti őket az érdekek védelmében, csak Ilyen szervezet lehet képes a méhészet továbbfejlesztésére, s arra, hogy messze­menőkig biztosítsa a tagok társadalmi tevékenységét stb. Ilyen központi szervezet kialakításával már 1871- ben foglalkoztak. Erre a hatásra Prágában egy előké­szítő bizottság azon munkálkodott, hogy olyan méhé­szeti szervezet megalakítására tegyen javaslatot, amely tömöríti majd az összes csoportosulásokat, összehan­golja és egységessé teszi ezeknek a tevékenységét. A szóban forgó méhészeti csoportosulás alapszabá­lyait 1871-ben hagyták jóvá, s a szervezet alakuló köz­gyűlését 1872 március közepén Prágában tartották, így létre Is jött a méhészek központi intézménye. Le­rakták ezzel a későbbi szervezeti formák alapjait. A számtalan helyi jellegű méhészeti társulás és csopor­tosulás tevékenységének az összehangolása nem volt könnyű. Közülük jó néhány nem tartotta kötelezőnek, hogy alávesse megát a központi Intézmény irányításá­nak. Csak a legnagyobb méhészeti csoportosulások kép­viselőinek az egyezménye döntötte el 1873-ban, hogy klzálólagosan a méhészek központi Intézményének In­téző bizottsága jogosult rá, hogy Illetékes helyen fel­lépjen a méhészek érdekében. így a központi Intézmény klsebb-nagyobb bonyodalmak közepette dolgozott, majd 1884-ben újra módosították az alapszabályokat. 1919. január 3-án határozat született a Méhészeti Egyesülések Területi Szövetsége Központjainak a meg­alakítására. A szövetség alapszabályait 1920-ban dolgoz­ták ki, és 1921-ben meg is alakították ezeket a köz­pontokat. Arra törekedett a szövetség, hogy segítséget nyújtson tagjainak az adómentes — etetéshez szüksé­ges — cukor beszerzésében és más fontos dolgokban. A szövetség vezetősége kapcsolatot épített ki más or­szágok méhészeti szervezeteivel. Így gyümölcsöző együtt­működés Jött létre a szövetség és a Szovjetunió méhé­szeti szakemberei között is. A mezőgazdasági tárca keretében a méhészeti szövetséget tartották a legtevé­kenyebb társadalmi szervezetnek Csehszlovákiában. A fasiszta megszállás idejéig, vagyis 1938-lg a mé­hészet szervezete Csehszlovákiában jelentős erőt kép­viselt. A fasiszta megszállás sajnos kedvezőtlenül be­folyásolta a szervezet további fejlődését, s emiatt a méhészet Jócskán visszaesett. A felszabadulás után <— 1945-ben — egy előkészítő bizottság mór azon fáradozott, hogy újjáalakítsa a szö­vetséget. A területi központok vezetőségeibe Csehor­szágban 1947-ben tartották a választásokat. A korábbi szervezeti formák megtartása, Illetve felújítása érde­kében területi központokat létesítettek Morvaországban és Sziléziában Is. Ugyanakkor előkészítő bizottságot je­löltek ki az egységes csehországi szervezet létrehozá­sára. Ez a bizottság dolgozta ki az alapszabályok terve­zetét, t 1947-ben Prágában a Belügyminisztérium jóvá­hagyta azt. A felszabadulás után így jött létre Cseh­országban az egységes méhészeti szervezet A februári események után — 1948-ban — megalakí­tották a területi központokat, és véglegesen egy méhé­szeti szervezet vette kézbe az irányítást. Az ötvenes években a szervezet feladatul kapta a mezőgazdaság* minisztériumtól, hogy gondoskodjon a nagyüzemi mé­hészeti farmok hálózatának a létrehozásáról. Igv ala­kultak meg hazánkban a szövetkezetek, az állami gaz­daságok és más szocialista mezőgazdasági üzemek mé­hészeti telepei. A méhészeti nagyfermok élére sok tapasztalattal ren­delkező méhészeket állítottak, de arról is gondoskod­tak, hogy ezek az emberek tovább fejlődhessenek. Több körzetben az egyéni méhészek által ajándékozott csa­ládokkal és méhrajokkal rakták le a nagyüzemi mé­­hészikedés alapjait. A szakkáder utánpótlás céljából 1951-ben a szövetség közreműködésével méhészeti szakiskolákat létesítettek, s a hallgatók az Intézményes oktatás keretében sajátít­hatták el a méhészeti tudomány alapjait. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1955-ben részletesen elemezte a méhészet helyzetét, s az ismeretek birtokában kitűzte a szövetség tervfelada­tait Kormányrendelettel arra kötelezték a szövetség vezetőségét, hogy gondoskodjon a méhcsaládok létszá­mának növeléséről, vagyis arról, hogy a korábbi évek 815 ezres állományvalóságához képest 1955-ben orszá­gos méretben 1 millió 100 ezer családra fejlessze fel a méhállományt. Ugyanakkor a szövetség alapszabály­zat-tervezetet dolgozott ki az egységes Csehszlovák Méhészszövetség kialakítására, s azt 1957 márciusában az I. Országos Méhészeti Kongresszus küldöttei jóvá­hagyták. A kongresszuson érdemben határoztak az egy­séges szervezet létrehozásáról. Szlovákiában viszont ezt a jogkört e Szlovákiai Méhészek Szövetsége tölti be. A Csehszlovák Méhészszövetség II. kongresszusát 1981-ben tartották, hol határozatban foglalták, hogy a szövetség a Nemzeti Frontnak ugyanolyan tagja, mint más szervezetek. A kongresszus anyagai leszögezték, hogy a CSKP vezetésével a szövetség gondoskodik tag­jai hazafias neveléséről, tehát arról, hogy hasznos tagjai legyenek szocialista társadalmunknak. Ezen a kongresszuson az alapszabályokat a kollektív vezetés és a demokratikus centralizmus alapelveivel egészítet­ték ki. Szlovákiai viszonylatokban a szövetség feladatkörét a központi bizottság. Illetve a központi választmány megbízatásából az elnökség, Illetve a titkárság végzi a határozatok szellemében. Az Illetékes szervek nagyra értékelték a Szlovákiai Méhészek Szövetségének múlt­ban kifejtett tevékenységét, s a szövetséget érdemdús munkájáért 1969 áprilisában Munka Érdemrenddel tün­tették ki. Ez viszont arra kötelezi a méhészeket, hogy a hagyományokhoz híven sikeresen valósítsák meg a rájuk háruló feladatokat. (hoksza) Méhkaptárak Szabó Béla kétyi (Kvetná) méhész kertjében Fotó: K. 0, тажжвамишшци,. amsat. , •^aT—tnirrais Néhány szó A T Pl Pl ее f?01 5?:.? ВEB ЁК» Й 1 кЗазз й Ж Ё2Ш A telelés örök témája lesz mind a gyakorló méhészeknek, mind a kuta­tóknak. A kutatóintézetekben sokféle­képpen vizsgálják a méhek telelésé­nek körülményeit. Különösen fontos, hogy hogyan hat a méhekre a hideg. Emiatt a kaptárakat ellátták elektro­mos mérőberendezésekkel és fűtőbe­rendezésekkel is. Az egyikkel mérték a kaptár hőmérsékletét annak külön­böző részeiben, a másikkal pedig szabályozták ezt a hőmérsékletet. Nemcsak fűtöttek, hanem a kísérlet céljaira hűtötték le a kaptárt. Egyes méréseknél a kaptár belsejében —38 C-fokos hőmérsékletet is előállitottak. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a rendes körülmények között betelelt méhek nincsenek rosszabb helyzet­ben, mint a fűtött térben telető mé­hek. Különösen kedvezőtlennek mu­tatkozott, amikor a kaptár belsejében 12 C-fok meleget előállítottak. Igen kedvező volt a —3,9 C-fokon, egyen­letes hideget tartő méhcsalád hely­zete, az Ilyen méhcsaládok tavasszal jobb állapotban voltak, mint a mele­gebb kaptárakban lévők. Goromba kísérleteket is végeztek a méhcsaládokkal. Kísérleti célokból jól takart és kevésbé takart méhcsa­ládokat 50 napon át mélyhűtött he­lyiségekben tartottak, ahol a méhcsa­ládok —45 C-fokos hőmérsékleten voltak. A méhcsaládok életben ma­radtak. Ezekből a kísérletekből arra a megállapításra jutottak, hogy a kap­tár takarásával nem lehet megőrizni a méhek energiáját, mert a méhcsa­lád télen a kaptár belső hőmérsékle­tét nem növeli; —17,8 C-fokos hőmér­sékletet mértek takart és takaratlan méhcsaládokban Is, mert a telelőfürt nem füti a fürtön kívüli teret a kap­tárban. Miután a kaptár levegőjének hőmérséklete alacsonyabb a fürt fe­lületének hőmérsékletétől, a fürt kül­ső részén Igen sok méh tömörül, vé­dő réteget alkot, és ez a réteg érzi a fürt belsejének melegét. Alacso­nyabb hőmérsékleten a fürt összébb húzódik, a belsejében levő hőmérsék­let növekszik. Ennek oka, hogy a méhek Ilyenkor a fürt belsejében ak­tívabbak és több meleget termelnek. A belső hőmérséklet, a fürt átmé­rője és a külső réteg vastagsága kö­zött meghatározott kapcsolat van. A fürt belsejében termelt melegnek ugyanis annyinak kell lennie, ameny­­nyi meleg a külső rétegen át eltávo­zik. Ennek a hőnek az előállításához megfelelő mennyiségű méhre van szükség. Ha ez nincs meg, a mellek­nek nagyobb munkát kell kifizetniük. Ezzel magyarázható az, hogy a meg­felelő erősségű méhcsalád könnyeb­ben, a gyenge méhcsalád nehezebben tudja fenntartani az egyensúlyt. ID- I ) A Szabad Földműves 28. számá­nak MÉHÉSZET rovatában „Védjük a poszméhet“ cím alatt Csurllta József méhésztárs tollá­ból rendkívül hasznos, tanulságos írást olvastam. A cikkben felvázolja gyermekkori élményeit, beismerve azt, hogy akkortájt barátaival együtt részt vettek a poszméhek pusztításá­ban. Kitért persze arra Is, hogy ké­sőbben, traktorost minőségben újra összetalálkozott a poszméhekkel, a­­zonban nem védhette őket, mert a mezsgyék felszántása közérdekké vált. A cikket többször figyelmesen át­olvasva megállapítottam, a szerző ag­gódik a poszméhek sorsa miatt, mert egyre kevesebb van belőlük a termé­szetben. Ezt azzal magyarázza, hogy életűk fenntartásához nem elegendő a mézelőnövény. Talán mondanom sem kell, hogy Csurllla méhésztárs aggodalma meny­nyire Jogos, tehát észrevételei helyt­állóak. Ezért Időszerű, hogy mindnyá­jan védelmezzük a vörös here bizton­ságos megporzőjét, a poszméhet. Fel­merül a kérdés, hogy az emberek sokasága mennyire Ismert a poszmé­het Ennek megállapítása céljából el­határoztam, hogy beszélek néhány traktorossal, s az eredményről tájé­koztatom a közvéleményt. A traktorosok egyike, aki szintén méhészkedlk, szorgalmas olvasója a Szabad Földműves Méhészet rovaté­nak. Ezt onnét tudom, mert egyszer tanácsoltam neki, hogy rendelje meg a hettlapot, s akkor említette, hogy régi előfizetője. Feltettem neki tehát a kérdést, hogy olvasta-e a „Védjük a poszméhet“ című Írást, mire Így válaszolt: e— Igen, olvastam. Én persze nem elégedtem meg ennyivel, ezért tovább kérdezősköd­tem. — Ismeri a poszméhet? — Ismerem. A válaszbői azonban észrevettem, hogy ténylegesen nem Ismeri, emiatt tovább érdeklődtem. Megkérdeztem tőle, hogy ml a különbség a poszméh, és a „dongó“ között. Traktoros méhésztársam a dongó említésére pozitívan reagált, tehát MIÉRT Ismerte azt, a poszméhet azonban nem. Hasonló kérdéseket még további négy traktorosnak feltettem, s a vá­lasz szinte ugyanaz volt. A „dongót“ mindannyian Ismerték, a poszméhet viszont nem. Csak természetes, hogy megmagyaráztam nekik, hogy ugyan­arról a hasznos rovarröl van sző. Sajnálatos volt viszont, hogy a „don­gó“ hasznosságáról úgyszólván sem­mit nem tudtak. A hiányos Ismeretek miatt fogtam tollat, hogy a témát fel­elevenítsem. Ezt azért, Is tettem mert Csurilla méhésztárs cikke nem említette a „dongó" elnevezést. A szerkesztő megjegyzése: Csurllla jözsef, a sok éves tapasztalattal ren­delkező méhész cikkének valójában „A dongók védelmében“ címet adta. Ml viszont fellapoztuk dr. örösi Pál Zoltán professzor „Méhek között“ és Svancer Lajos „Gyakorlati méhész“ című szakkönyvét, és a „dongó“ el­nevezést sehol nem találtuk. Ez azzal magyarázható, hogy dr. Örösi s ugyan­úgy Svancer tudománytalannak talál­ta a „dongó“ elnevezésnek még emlí­tését Is, mindenekelőtt azt tartva szem előtt, hogy a nyomtatásban megjelenő könyv, vagy más anyag szigorúan ragaszkodjék a tudományos Ismeretek nyomán meghatározott el­nevezésekhez. Ezeknek a népszerűsí­tése nem Jelenti azt, hogy a tudomá­nyos Ismereteket a primitivizmus szintjére alacsonyitsuk, hanem ennek a fordítottja szükséges. Tehát arra kell tés harmadik évében figyeltem meg, törekednünk, hogy a méhészeti alap- hogy egy-egy fürtön tíznél is több a szervezetekben színvonalasabbá vál- paradicsom. Ebben az évben viszont Jék a téli szakoktatás, ahol ragasz- sok fürtön számláltam 30—40 darab kodnt kell a tudományos ismeretek- paradicsomot. Akadt köztük persze bői fakadó elnevezéseknek, a gyakor- olyan fürt Is, amelyen 54 darab ter­­latba történő átültetéséhez. Ez azért més fügött. Ezt a poszméhek segít­ls fontos, mert a megkérdezett trak­torosok a „döngő“ hasznosságáról úgyszólván semmit áem tudtak. Így miért ne Ismernék meg a tényeket helyes tállalásban vagyis a poszmé­­hen keresztül... Több éves megfigyelések alapján állítom, hogy a poszméh a növények megporzása szempontjából haszno­sabb, mint a mézelő méh. A herén kívül megporozza a konyhakerti nö­vényeket Is. Rászáll a virágzó papri­kára, hagymára, mákra, tökre, napra­forgóra, paradicsomra stb. Ezeket a paradicsom kivételével persze a mé­zelő méh ts megporozza. A paradi­csom virágát viszont a poszméhek keresik fel, és sikeresen megporoz­zák. Rendkívül Jő paradícsomfajtát sze­reztem be, s ezt azért tartom hasz­nosnak, mert korán ad érett gyümöl­csöt. Ezt a fajtát azóta minden évben termesztem. Persze egyéb fajták ts vannak választékomban. Arra töreke­dem, hogy sikereket érjek el a para­dicsom keresztezésében. Ezt a mun­kát a poszméhekre bízom. Az ered­mény meg Is mutatkozott. Nagyobb lett a termés, Jobb a színeződés, ked­vezőbb az érés stb. Mintegy hat évvel ezelőtt kezdtem a korán érő paradicsom termeszté­sét. Kezdetben a fürt bogyóinak szá­ma csak 6—7 darab volt. A termesz­ségével történő kereszteződés ered­ményének tulajdonítom. Megfigyeltem azt Is, hogy a folya­matosan növő paradicsomok között megkülönböztethető növényegyedek Is vannak, ezek szárán nem a negye­dik és az ötödik levél között helyez­kedik el a fürt, hanem egymás után három fürt Is következik. Ezen para­dicsom növény levélzete ugyanolyan, mint a többié, gyümölcse viszont na­gyobb, sötétebb színű, későbben érő és a szára merev. Egy másik jelentős megfigyelésre Is szert tettem a poszméhek munká­jával kapcsolatosan. Az egyik téli körtét termő fám május 8-án kezdett virágozni. A 15—18 C-fokos hűvös Idő miatt a mézelő néhek a virágzó fát nem látogatták. Sütött ugyan a nap, de virágzáskor hideg északi szél fújt. Ez nagymértékben befolyásolta a mé­zelő méhek „mozgásét“. A nappali hőmérséklet csak május 16-án érte el a 25 C-fokot, akkorra persze a körte­fa elvlrágzott. A mézelő méhek nem porozhatták meg a virágokat, mégis sok körte van a fán, mert a poszmé­hek a szeles, hideg időben Is seré­nyen dolgoztak. Már régen tudok a poszméhek hasz­nosságáról, ezért ahol csak lehet, védem őket. Kertem végében a körte­fa alatt él egy poszméh család. Fész­ke a föld felszínén van. A befödött síiteké* az esőtől száraz ffirsnmóval védik. Egvszer megnéztem a fészket. A fűcsovnő alatt 13 befedett sejtet leltem, s vagy tíz fiatal poszméhet találtam. A fészek fölé meghajlított pléjidarabot tettem, hogy védjem az esőtől. Azért cselekedtem így, mert a poszméhek a mezőgazdasági növé­nyeken kívül a konyhakerti növények virágait Is megporozzák, megtalálhat­juk viszont őket a virágbaborult gyü­mölcsfákon és bokrokon is. Befejezé­sül tehát még annyit, hogy Csurilla József méhésztárs cikkét azért tartom rendkívül hasznosnak, mert felhívta a közfigyelmet a poszméhek hasznos­ságára és védelmére. Feltételezhető, hogy sokan okultak belőle. Lengyel Sándor Értesítjük a tisztelt méhésztársa­kat, bogy a beküldött viaszból meg­rendelésre 10,— koronáért, — son­kolyból pedig kilónként 12,— koro­náért jó minőségű mülépet készf­­lünk, s ezt kívánatra fertőtlenítjük. A mülépet megrendelés szerinti mé­retre vágjuk, s ha partnereink kí­vánják. foszforral feljavítjuk, hogv a méhek egészségesen szaporodja­nak. A viaszt és a sonkolyt, s a meg­rendelést az alábbi címre küldték Výrobňa medzistiennk 991 06 Zetovce

Next

/
Oldalképek
Tartalom