Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-25 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. szeptember 25 14 ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET^* Tizenegy évtized sikerekkel, gondokká! Hazánkban a méhészkedésnek haladé hagyománya, több évtizedes gazdag múltja van. Az idén tizenegy évtizede annak, hogy Csehország területén a méhészeti csoportosulások, társulások és céhek tevékenységének az összehangolása céljából megalakították a méhészek központi intézményét, a mai értelembe vett méhészeti szövetség elődjét. Az első méhészeti tárgyú feljegyzéseket Csehországban 993-ban a bfevnovi kolostor krónikája tartalmazza. A korabeli anyagok számot adnak róla, hogy a 14. század méhészete fejlődésénél fogva mézből és viaszból tekintélyes mennyiséget juttatott külföldre. A fejlődéssel párhuzamosan azonban a problémák Is tornyosultak. Emiatt vált szükségessé és Időszerűvé a központi szervezet kialakítása, mely védhette a méhészek érdekeit, és szervezhette az önsegélyes tevékenységet. A kezdeti szervezeti formák aránylag sokáig uralták a helyzetet. Később viszont felbomlottak, s helyükben különféle méhészeti Jellegű csoportosulások alakultak. Ezek külön-külön szervezeti szabályzatot hoztak létre, és nem volt egységes vezetésük. A méhészek többsége azonban már akkoriban felismerte, hogy csak az egységes és tevékeny központi szervezet segítheti őket az érdekek védelmében, csak Ilyen szervezet lehet képes a méhészet továbbfejlesztésére, s arra, hogy messzemenőkig biztosítsa a tagok társadalmi tevékenységét stb. Ilyen központi szervezet kialakításával már 1871- ben foglalkoztak. Erre a hatásra Prágában egy előkészítő bizottság azon munkálkodott, hogy olyan méhészeti szervezet megalakítására tegyen javaslatot, amely tömöríti majd az összes csoportosulásokat, összehangolja és egységessé teszi ezeknek a tevékenységét. A szóban forgó méhészeti csoportosulás alapszabályait 1871-ben hagyták jóvá, s a szervezet alakuló közgyűlését 1872 március közepén Prágában tartották, így létre Is jött a méhészek központi intézménye. Lerakták ezzel a későbbi szervezeti formák alapjait. A számtalan helyi jellegű méhészeti társulás és csoportosulás tevékenységének az összehangolása nem volt könnyű. Közülük jó néhány nem tartotta kötelezőnek, hogy alávesse megát a központi Intézmény irányításának. Csak a legnagyobb méhészeti csoportosulások képviselőinek az egyezménye döntötte el 1873-ban, hogy klzálólagosan a méhészek központi Intézményének Intéző bizottsága jogosult rá, hogy Illetékes helyen fellépjen a méhészek érdekében. így a központi Intézmény klsebb-nagyobb bonyodalmak közepette dolgozott, majd 1884-ben újra módosították az alapszabályokat. 1919. január 3-án határozat született a Méhészeti Egyesülések Területi Szövetsége Központjainak a megalakítására. A szövetség alapszabályait 1920-ban dolgozták ki, és 1921-ben meg is alakították ezeket a központokat. Arra törekedett a szövetség, hogy segítséget nyújtson tagjainak az adómentes — etetéshez szükséges — cukor beszerzésében és más fontos dolgokban. A szövetség vezetősége kapcsolatot épített ki más országok méhészeti szervezeteivel. Így gyümölcsöző együttműködés Jött létre a szövetség és a Szovjetunió méhészeti szakemberei között is. A mezőgazdasági tárca keretében a méhészeti szövetséget tartották a legtevékenyebb társadalmi szervezetnek Csehszlovákiában. A fasiszta megszállás idejéig, vagyis 1938-lg a méhészet szervezete Csehszlovákiában jelentős erőt képviselt. A fasiszta megszállás sajnos kedvezőtlenül befolyásolta a szervezet további fejlődését, s emiatt a méhészet Jócskán visszaesett. A felszabadulás után <— 1945-ben — egy előkészítő bizottság mór azon fáradozott, hogy újjáalakítsa a szövetséget. A területi központok vezetőségeibe Csehországban 1947-ben tartották a választásokat. A korábbi szervezeti formák megtartása, Illetve felújítása érdekében területi központokat létesítettek Morvaországban és Sziléziában Is. Ugyanakkor előkészítő bizottságot jelöltek ki az egységes csehországi szervezet létrehozására. Ez a bizottság dolgozta ki az alapszabályok tervezetét, t 1947-ben Prágában a Belügyminisztérium jóváhagyta azt. A felszabadulás után így jött létre Csehországban az egységes méhészeti szervezet A februári események után — 1948-ban — megalakították a területi központokat, és véglegesen egy méhészeti szervezet vette kézbe az irányítást. Az ötvenes években a szervezet feladatul kapta a mezőgazdaság* minisztériumtól, hogy gondoskodjon a nagyüzemi méhészeti farmok hálózatának a létrehozásáról. Igv alakultak meg hazánkban a szövetkezetek, az állami gazdaságok és más szocialista mezőgazdasági üzemek méhészeti telepei. A méhészeti nagyfermok élére sok tapasztalattal rendelkező méhészeket állítottak, de arról is gondoskodtak, hogy ezek az emberek tovább fejlődhessenek. Több körzetben az egyéni méhészek által ajándékozott családokkal és méhrajokkal rakták le a nagyüzemi méhészikedés alapjait. A szakkáder utánpótlás céljából 1951-ben a szövetség közreműködésével méhészeti szakiskolákat létesítettek, s a hallgatók az Intézményes oktatás keretében sajátíthatták el a méhészeti tudomány alapjait. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1955-ben részletesen elemezte a méhészet helyzetét, s az ismeretek birtokában kitűzte a szövetség tervfeladatait Kormányrendelettel arra kötelezték a szövetség vezetőségét, hogy gondoskodjon a méhcsaládok létszámának növeléséről, vagyis arról, hogy a korábbi évek 815 ezres állományvalóságához képest 1955-ben országos méretben 1 millió 100 ezer családra fejlessze fel a méhállományt. Ugyanakkor a szövetség alapszabályzat-tervezetet dolgozott ki az egységes Csehszlovák Méhészszövetség kialakítására, s azt 1957 márciusában az I. Országos Méhészeti Kongresszus küldöttei jóváhagyták. A kongresszuson érdemben határoztak az egységes szervezet létrehozásáról. Szlovákiában viszont ezt a jogkört e Szlovákiai Méhészek Szövetsége tölti be. A Csehszlovák Méhészszövetség II. kongresszusát 1981-ben tartották, hol határozatban foglalták, hogy a szövetség a Nemzeti Frontnak ugyanolyan tagja, mint más szervezetek. A kongresszus anyagai leszögezték, hogy a CSKP vezetésével a szövetség gondoskodik tagjai hazafias neveléséről, tehát arról, hogy hasznos tagjai legyenek szocialista társadalmunknak. Ezen a kongresszuson az alapszabályokat a kollektív vezetés és a demokratikus centralizmus alapelveivel egészítették ki. Szlovákiai viszonylatokban a szövetség feladatkörét a központi bizottság. Illetve a központi választmány megbízatásából az elnökség, Illetve a titkárság végzi a határozatok szellemében. Az Illetékes szervek nagyra értékelték a Szlovákiai Méhészek Szövetségének múltban kifejtett tevékenységét, s a szövetséget érdemdús munkájáért 1969 áprilisában Munka Érdemrenddel tüntették ki. Ez viszont arra kötelezi a méhészeket, hogy a hagyományokhoz híven sikeresen valósítsák meg a rájuk háruló feladatokat. (hoksza) Méhkaptárak Szabó Béla kétyi (Kvetná) méhész kertjében Fotó: K. 0, тажжвамишшци,. amsat. , •^aT—tnirrais Néhány szó A T Pl Pl ее f?01 5?:.? ВEB ЁК» Й 1 кЗазз й Ж Ё2Ш A telelés örök témája lesz mind a gyakorló méhészeknek, mind a kutatóknak. A kutatóintézetekben sokféleképpen vizsgálják a méhek telelésének körülményeit. Különösen fontos, hogy hogyan hat a méhekre a hideg. Emiatt a kaptárakat ellátták elektromos mérőberendezésekkel és fűtőberendezésekkel is. Az egyikkel mérték a kaptár hőmérsékletét annak különböző részeiben, a másikkal pedig szabályozták ezt a hőmérsékletet. Nemcsak fűtöttek, hanem a kísérlet céljaira hűtötték le a kaptárt. Egyes méréseknél a kaptár belsejében —38 C-fokos hőmérsékletet is előállitottak. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a rendes körülmények között betelelt méhek nincsenek rosszabb helyzetben, mint a fűtött térben telető méhek. Különösen kedvezőtlennek mutatkozott, amikor a kaptár belsejében 12 C-fok meleget előállítottak. Igen kedvező volt a —3,9 C-fokon, egyenletes hideget tartő méhcsalád helyzete, az Ilyen méhcsaládok tavasszal jobb állapotban voltak, mint a melegebb kaptárakban lévők. Goromba kísérleteket is végeztek a méhcsaládokkal. Kísérleti célokból jól takart és kevésbé takart méhcsaládokat 50 napon át mélyhűtött helyiségekben tartottak, ahol a méhcsaládok —45 C-fokos hőmérsékleten voltak. A méhcsaládok életben maradtak. Ezekből a kísérletekből arra a megállapításra jutottak, hogy a kaptár takarásával nem lehet megőrizni a méhek energiáját, mert a méhcsalád télen a kaptár belső hőmérsékletét nem növeli; —17,8 C-fokos hőmérsékletet mértek takart és takaratlan méhcsaládokban Is, mert a telelőfürt nem füti a fürtön kívüli teret a kaptárban. Miután a kaptár levegőjének hőmérséklete alacsonyabb a fürt felületének hőmérsékletétől, a fürt külső részén Igen sok méh tömörül, védő réteget alkot, és ez a réteg érzi a fürt belsejének melegét. Alacsonyabb hőmérsékleten a fürt összébb húzódik, a belsejében levő hőmérséklet növekszik. Ennek oka, hogy a méhek Ilyenkor a fürt belsejében aktívabbak és több meleget termelnek. A belső hőmérséklet, a fürt átmérője és a külső réteg vastagsága között meghatározott kapcsolat van. A fürt belsejében termelt melegnek ugyanis annyinak kell lennie, amenynyi meleg a külső rétegen át eltávozik. Ennek a hőnek az előállításához megfelelő mennyiségű méhre van szükség. Ha ez nincs meg, a melleknek nagyobb munkát kell kifizetniük. Ezzel magyarázható az, hogy a megfelelő erősségű méhcsalád könnyebben, a gyenge méhcsalád nehezebben tudja fenntartani az egyensúlyt. ID- I ) A Szabad Földműves 28. számának MÉHÉSZET rovatában „Védjük a poszméhet“ cím alatt Csurllta József méhésztárs tollából rendkívül hasznos, tanulságos írást olvastam. A cikkben felvázolja gyermekkori élményeit, beismerve azt, hogy akkortájt barátaival együtt részt vettek a poszméhek pusztításában. Kitért persze arra Is, hogy későbben, traktorost minőségben újra összetalálkozott a poszméhekkel, azonban nem védhette őket, mert a mezsgyék felszántása közérdekké vált. A cikket többször figyelmesen átolvasva megállapítottam, a szerző aggódik a poszméhek sorsa miatt, mert egyre kevesebb van belőlük a természetben. Ezt azzal magyarázza, hogy életűk fenntartásához nem elegendő a mézelőnövény. Talán mondanom sem kell, hogy Csurllla méhésztárs aggodalma menynyire Jogos, tehát észrevételei helytállóak. Ezért Időszerű, hogy mindnyájan védelmezzük a vörös here biztonságos megporzőjét, a poszméhet. Felmerül a kérdés, hogy az emberek sokasága mennyire Ismert a poszméhet Ennek megállapítása céljából elhatároztam, hogy beszélek néhány traktorossal, s az eredményről tájékoztatom a közvéleményt. A traktorosok egyike, aki szintén méhészkedlk, szorgalmas olvasója a Szabad Földműves Méhészet rovaténak. Ezt onnét tudom, mert egyszer tanácsoltam neki, hogy rendelje meg a hettlapot, s akkor említette, hogy régi előfizetője. Feltettem neki tehát a kérdést, hogy olvasta-e a „Védjük a poszméhet“ című Írást, mire Így válaszolt: e— Igen, olvastam. Én persze nem elégedtem meg ennyivel, ezért tovább kérdezősködtem. — Ismeri a poszméhet? — Ismerem. A válaszbői azonban észrevettem, hogy ténylegesen nem Ismeri, emiatt tovább érdeklődtem. Megkérdeztem tőle, hogy ml a különbség a poszméh, és a „dongó“ között. Traktoros méhésztársam a dongó említésére pozitívan reagált, tehát MIÉRT Ismerte azt, a poszméhet azonban nem. Hasonló kérdéseket még további négy traktorosnak feltettem, s a válasz szinte ugyanaz volt. A „dongót“ mindannyian Ismerték, a poszméhet viszont nem. Csak természetes, hogy megmagyaráztam nekik, hogy ugyanarról a hasznos rovarröl van sző. Sajnálatos volt viszont, hogy a „dongó“ hasznosságáról úgyszólván semmit nem tudtak. A hiányos Ismeretek miatt fogtam tollat, hogy a témát felelevenítsem. Ezt azért, Is tettem mert Csurilla méhésztárs cikke nem említette a „dongó" elnevezést. A szerkesztő megjegyzése: Csurllla jözsef, a sok éves tapasztalattal rendelkező méhész cikkének valójában „A dongók védelmében“ címet adta. Ml viszont fellapoztuk dr. örösi Pál Zoltán professzor „Méhek között“ és Svancer Lajos „Gyakorlati méhész“ című szakkönyvét, és a „dongó“ elnevezést sehol nem találtuk. Ez azzal magyarázható, hogy dr. Örösi s ugyanúgy Svancer tudománytalannak találta a „dongó“ elnevezésnek még említését Is, mindenekelőtt azt tartva szem előtt, hogy a nyomtatásban megjelenő könyv, vagy más anyag szigorúan ragaszkodjék a tudományos Ismeretek nyomán meghatározott elnevezésekhez. Ezeknek a népszerűsítése nem Jelenti azt, hogy a tudományos Ismereteket a primitivizmus szintjére alacsonyitsuk, hanem ennek a fordítottja szükséges. Tehát arra kell tés harmadik évében figyeltem meg, törekednünk, hogy a méhészeti alap- hogy egy-egy fürtön tíznél is több a szervezetekben színvonalasabbá vál- paradicsom. Ebben az évben viszont Jék a téli szakoktatás, ahol ragasz- sok fürtön számláltam 30—40 darab kodnt kell a tudományos ismeretek- paradicsomot. Akadt köztük persze bői fakadó elnevezéseknek, a gyakor- olyan fürt Is, amelyen 54 darab terlatba történő átültetéséhez. Ez azért més fügött. Ezt a poszméhek segítls fontos, mert a megkérdezett traktorosok a „döngő“ hasznosságáról úgyszólván semmit áem tudtak. Így miért ne Ismernék meg a tényeket helyes tállalásban vagyis a poszméhen keresztül... Több éves megfigyelések alapján állítom, hogy a poszméh a növények megporzása szempontjából hasznosabb, mint a mézelő méh. A herén kívül megporozza a konyhakerti növényeket Is. Rászáll a virágzó paprikára, hagymára, mákra, tökre, napraforgóra, paradicsomra stb. Ezeket a paradicsom kivételével persze a mézelő méh ts megporozza. A paradicsom virágát viszont a poszméhek keresik fel, és sikeresen megporozzák. Rendkívül Jő paradícsomfajtát szereztem be, s ezt azért tartom hasznosnak, mert korán ad érett gyümölcsöt. Ezt a fajtát azóta minden évben termesztem. Persze egyéb fajták ts vannak választékomban. Arra törekedem, hogy sikereket érjek el a paradicsom keresztezésében. Ezt a munkát a poszméhekre bízom. Az eredmény meg Is mutatkozott. Nagyobb lett a termés, Jobb a színeződés, kedvezőbb az érés stb. Mintegy hat évvel ezelőtt kezdtem a korán érő paradicsom termesztését. Kezdetben a fürt bogyóinak száma csak 6—7 darab volt. A termeszségével történő kereszteződés eredményének tulajdonítom. Megfigyeltem azt Is, hogy a folyamatosan növő paradicsomok között megkülönböztethető növényegyedek Is vannak, ezek szárán nem a negyedik és az ötödik levél között helyezkedik el a fürt, hanem egymás után három fürt Is következik. Ezen paradicsom növény levélzete ugyanolyan, mint a többié, gyümölcse viszont nagyobb, sötétebb színű, későbben érő és a szára merev. Egy másik jelentős megfigyelésre Is szert tettem a poszméhek munkájával kapcsolatosan. Az egyik téli körtét termő fám május 8-án kezdett virágozni. A 15—18 C-fokos hűvös Idő miatt a mézelő néhek a virágzó fát nem látogatták. Sütött ugyan a nap, de virágzáskor hideg északi szél fújt. Ez nagymértékben befolyásolta a mézelő méhek „mozgásét“. A nappali hőmérséklet csak május 16-án érte el a 25 C-fokot, akkorra persze a körtefa elvlrágzott. A mézelő méhek nem porozhatták meg a virágokat, mégis sok körte van a fán, mert a poszméhek a szeles, hideg időben Is serényen dolgoztak. Már régen tudok a poszméhek hasznosságáról, ezért ahol csak lehet, védem őket. Kertem végében a körtefa alatt él egy poszméh család. Fészke a föld felszínén van. A befödött síiteké* az esőtől száraz ffirsnmóval védik. Egvszer megnéztem a fészket. A fűcsovnő alatt 13 befedett sejtet leltem, s vagy tíz fiatal poszméhet találtam. A fészek fölé meghajlított pléjidarabot tettem, hogy védjem az esőtől. Azért cselekedtem így, mert a poszméhek a mezőgazdasági növényeken kívül a konyhakerti növények virágait Is megporozzák, megtalálhatjuk viszont őket a virágbaborult gyümölcsfákon és bokrokon is. Befejezésül tehát még annyit, hogy Csurilla József méhésztárs cikkét azért tartom rendkívül hasznosnak, mert felhívta a közfigyelmet a poszméhek hasznosságára és védelmére. Feltételezhető, hogy sokan okultak belőle. Lengyel Sándor Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, bogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért, — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű mülépet készflünk, s ezt kívánatra fertőtlenítjük. A mülépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják. foszforral feljavítjuk, hogv a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldték Výrobňa medzistiennk 991 06 Zetovce
