Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-25 / 38. szám

a Bízunk folytatásban Vehovszky Pali bácsi, a fejlődő mozgalom fáradhatatlan harcosa. A szerző felvételei :A «ÄäiÉ8&í -i tét, almát, uborkát mutatott be. t\z 6 bronzérmes kollekcióján Jun láttunk cslllagtököt' és kín nai díszbabot is. Sinkovlcg Isin t'án nyolcféle paradicsomot, egész sor paprikafajtát, szép «■yökórzöldséget, tököt és dinyn íyét állított ki. No és persze latalmas kolbásztököt, amivel iranyérmet nyert. Veliovszky fái Vilmos körtéjét és argenn tfnal fekete paprikáját ugyaim -csak aranyéremmel jutalmazta az értékelő bizottság. A szakbizottság egyébként öt-öt arany-, ezüst- és bronzn érmet ítélt oda a legszebb tér­­mékeket bemutató kertbarátod nak. A kiállítási szemle után ellán tugattunk Vehovszky Pali bán esi birodalmába, hogy megnézn ziik, mivel tölti nyugdíjas napn jatt egy vérbeli ktskertész, aki hosszú éveken át rendszeres munkatársa volt lapunk szak­rovatának. Mindenkor nagyra értékeltük igyekezetét és önzet­lenségét, s azt is, hogy szóban és írásban megosztotta tudását és tapasztalatait. Mindenekelőtt a kertben néz­­tünk körül. Bekukkantottunk a ióliasátorba, megnéztük a ki-< állításon aranyéremmel jutol­­mázott argentínai fekete pap­rikát, a lugasszerűen nevelt vietnami kolbásztököt, megcso­dáltuk a terhük alatt roskado­zó, nem egyszer többszörösen átoltott gyümölcsfákat, megkós­toltuk a zamatos körtét s el­beszélgettünk a kertészkedök beszerzési gondjainak enyhíté­se céljából, önszorgalomból szaporított facsemetéket kínáló faiskolánál. Szomorúan hallot­tuk, hogy Pali bácsinak nagyon megromlott a látása, és ezentúl már aligha vesz oltó-szemző kést a kezébe. Végül kocintot­­tunk a háziak egészségére és abban a reményben intettünk búcsút a városnak, hogy a jó ügyet szolgálók mozgalmának fellendítésén fáradozók szor­galma a jövőben sem hagy alább. KADEK GABOR (Folytatás az 1. oldalról) tudom, hogy a mozgalom fej­­lesztési elképzelései szerint, a gyümölcstermesztés fellendíté­sét szorgalmazzák. Nehezíti a dolgukat, hogy a faiskolák még napjainkban sem képesek kielégíteni az ültetőanyag irán­ti igényeket. Más lapra tarto­zik, hogy az amúgy Is bonyo­lult helyzetet maguk a kertész­­kedők tovább súlyosbítják. Na­gyon sokan évente rendelnek csemetét, de még egy szem gyümölcsöt sem szüreteltek a korábban telepitettekről. Néha valóban az oltvány rossz, más kor a termelő követ el hibát Sokan életükben először ültet nek fát, és nem is kérdezik meg a tapasztaltabbakat. Fog­ják az ásót, csinálnak egy göd­röt, a szegény csemetét bele­szorítják a köves földbe, jól megtapossák, és kész. Egy vil­la trágyát, egy vödör vizet nem adnak neki, hogy meg­eredhessen, fejlődhessen, csak sopánkodnak, hogy megint ki­szúrtak velük, nekLk, kezdők­nek adták a legsflányabb fá­kat. Ha már meghívtak, körülnéz­tünk a kiállításon. Szerény be­mutató volt, mégis sok szép zöldséget és gyümölcsöt lát­tunk. És ami különösen meg­lepett — sok különlegességet, valódi kertbaráti buzgalomra utaló újdonságot. Bogár Lajos Gigant karalábét, többféle kör- Bogár Lajos kiállított termékei bronzérmet nyertek Ipolyvisken (Vyškovcenad Ipľom) hatvannégy de­cemberében alakult meg a Szlovákiai Kísállattenyésztők Szövetségének alapszervezete. Az új úton Indulók tizenhatan voltak. Közülük többen — pl. Tuhárszky Tibor, Mudrák Lász­ló, Breznyík Ferenc, Anka Jó­zsef, id. Miško Béla — ma is a legszorgalmasabbak közé tar­toznak. Gergely János elnöktől tudom, hogy a szervezetnek napjainkban már 142 tagja van, és ogyre többen érdeklődnek a szervezeti élet iránt. A vállal­kozók zöme a nyúltenyésztés iránt vonzódik, de sokan tarta­nak baromfit, galambot és ju­hokat is. A község határában sok kaszálnivaló akad, a nem­zeti bizottsággal és az ipoly­­sági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz vezetőségével is jó a kapcsola­tuk, tehát tulajdonképpen sem­mi nem fékezi az állattartók munkáját. Kivéve persze az ab­rakellátást, hiszen az Idén jú­liusig egyetlen kiló tápot sem kaptak a központi alapokból. Nagy gond ez, hiszen a község­ben 270 törzskönyvezett nyulat, 1445 fajtatiszta tyúkot, 675 lu­dat és 536 kacsát tartanak a szervezet tagjai. Eddig nem szóltak, mert tudták, hogy nincs miből osztani, de most bíznak benne, hogy a korábbi ígéret­nek megfelelően megkapják a több mint húsz tonnás hátralé­kot. Különben aligha folytat­hatják a megkezdett munkát. A nyulászok tavaly három tonna nyúlhúst értékesítettek. Az idén négyszer hívták a föl-Szorgalom és kitartás Gergely János, az SZKSZ ipolyviski alapszervezetánek elnöke nyúltenyésztéssel tölti szabad perceit Fotó: :—bj—. vásárlókat, de azok csak há-< romszor szálltak ki. Igaz, meg­ígérték, hogy ezentúl folyama­tos lesz a fölvásárlás. Ennek a falubeliek nagyon örülnek, mert legalább annyi nyulat sze­retnének eladni, mint tavaly. A baromfitenyésztők közül négyen rendelkeznek elismert А-tenyészettel, és átlagosan mintegy ötezer keltetőtojást adnak a szövetség lévai (Levi­ce) keltetőjének. Az ipolyvis­­kiek nem Idegenkednek az ét­kezési tojás termelésétől sem. Az alapszervezet egy tagra szá­mítva körülbelül ötszáz tojást képes átadni a Jednotának. Újabban ismét nagy az érdek­lődés a Juhtenyésztés iránt« Ma hetvenkét merinó juhot tar­tanak a község lakói, akik az idén négyszáz kiló gyapjút ér­tékesítettek. Misko István ju­hász négy község kisállatte­nyésztőinek juhait őrzi, össze­sen kétszáz darabot. Ebben a községben tehát szorgalmasan és eredményesen dolgoznak a kísállattenyésztők. Tehetik, mert a fain és a szö­vetkezet, illetve az útkarban­tartó vállalat és az Agrostav nem akadékoskodik, inkább fel­karolja és támogatja a kezde­ményezőket, akik a közhasznú társadalmi munkától sem vona­kodnak. A szervezet tagjai w a NOSZF 65. évfordulója tiszte­letére — eddig másfélezer órát dolgoztak társadalmi munká­ban: szénát gyűjtöttek és falu­jukat csinosították. Belányi János, Deménd (Demandice)’ Párkányban (Štúrovo) és vidékén az utóbbi öt év­ben komoly fejlődés volt tapasztalható a kertbarátinuz­­galomban. Az előbbrelépésl el­sősorban a társadalmi szemlé­letmód változása serkentette, de tagadhatatlan, hogy a vezető­ségi nemzedékváltás is komoly szerepet játszott. A tenni vá­gyók élére Németh Imre sze mélyében a közös ügyért lelke sedő, elkötelezett kertbarát ke­rült, aki nem tette félre, ha­nem megoldotta a problémákat. Egyszeriben föllendült a szer­vezeti élet, sok új taggal gya­rapodott a kezdeményezők tá­bora. s az alapszervezet egyre rendszeresebben ad életjelt ma­gáról. A párkányi kertészkedök ed­dig három ízben rendeztek ter­ménybemutatót. A negyedik ki­állításra a múlt hónap elején került sor. Ezúttal harminckét 1 kertbarát mutatta be legszebb termékeit. Az előző kiállításo­kat nem láttam, viszont maguk részvételt sem sikerült biztosí­tania a vezetőségnek. Szerve­zeti szempontból több község tartozik a városhoz, mégis ki­zárólag a helybeliek tartották érdemesnek és fontosnak, hogy részvételükkel hozzájáruljanak a hagyományteremtést, népsze­rűsítést szolgáló rendezvény si­keréhez. Molnár Lajos alapszervezeti titkártól tudom, hogy immár több mint négyszáz kertbarátot tenyésztők tavaly öt, az idén pedig négy hektáros földterü­letet kaptak kerttelep létesíté­sére. Így a szervezet tagjainak mintegy hatvan százaléka kert­telepi kiskerttel rendelkező, a szó szoros értelmében vett kertbarát. Az arányból követke­zik, hogy az Itteni kezdeménye­zők zöme valóban kedvtelésből kertészkedik. Persze, városról lévén szó, a házikertek több­ségében Is az önellátás az el­sődleges, de azért értékesítés-» re is jut a megtermett javak-» bői. A szervezet tagjai az idén másfél millió korona értékű zöldséget (60 százalék) és gyü­mölcsöt adtak át a fölvásárló szervezeteknek. Az otthon vagy a városi piacokon eladott meny­­nylséget még hozzávetőlegesen Is nehéz lenne meghatározni. A vnb áltaj juttatott földte­rületen kialakított kerttelepek kiskerttulajdonosai közül so­kan kisállattenyésztéssel is foglalkoznak, és a háztájiban is szinte mindenütt vannak apró­­állatok. Ebből kiindulva, a kép» tészkedők alapszervezetének vezetősége úgy határozott, hogy jövőre a kisállattenyésztőkkel együttműködve rendezi meg az immár hagyományos kiállítást Így egy akció keretén belül népszerűsíthetnék a közös ügyet egyformán szolgáló kedv­teléseket, s minden érdeklődőnek nyújthatnának vonzó látnivalót. Az alapszervezet titkárától (Folytatás a 4. oldalon) Sinkovics István ■ hatalmas, aranyér­mes kolbásztökkel Bízunk a folytatásban a rendezők úgy mondták, az tartanak nyilván, akik összes­idei seregszemle a tervezettnél' ségében harminc hektárosnál és a korábbi bemutatóknál is nagyobb földterület ésszerű ki­­szerényebbre sikerült. Akit csak használásáról gondoskodnak, megkérdeztem, mindenki úgy Az elfekvő földterületek fölku­­vélckedett, hogy ez elsősorban tatását és kihasználásának biz­­a tagok bűne, hiszen mindenki tosítását szorgalmazó, központi tudta, hogy lesz kiállítás, de rendelkezés értelmében a szer­­ennek ellenére a tíz százalékos vezett kerlészkedők és kisállat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom