Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-25 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. szeptember 25. 8 m régi görögök is tudták, hogy gyermeket nevelni, tanulásra *“ ösztönözni erkölcsi kényszerrel, erőfölénnyel, parancsszóval, rábeszé­léssel, büntetéssel, fenyegetéssel, te­kintéllyel, példamutatással lehet. Ma már tudfuk: eredményesebb nevelési módszer a két utóbbi, melynek során olyan ember irányításával, felügyele­tével történik a tanítás, nevelés, aki­vel fó együtt lenni, akit tisztelnek és szeretnek. Az a pedagógus, aki nem tudja megnyerni magának diákfait, akt tet­tével nem hitelesíti szavait, valóid­ban alkalmatlan a nevelömunkára. Bármit mond, az hatástalan. Akaratá­nak csak kényszerűségből, vonakodva engedelmeskednek. Csak az a tanító tud hatni a gyermekre, akit a gyér тек elfogad, hisz szavának, akit vál­lal és követ, akinek ad a vélemé­nyére, aki előtt bizalmasan kitárul­kozhat. Valójában kevés kell hozzá fs egyben sok isi, hogy ezt elérje a pedagógus. Például minden csele­kedetében a feltétlen tárgyilagosság és igazságosság vezérelje, kiegyensú­lyozott fó kedély és munkakedv jel­lemezze. A „citromba harapottsava­nyú, kedélytelen, borúra hajlamos ember, aki ráadásul a hiányos szak­mai-politikai tudását fölényességgel és kicsinyes okoskodással akarja pó­tolni, nehezen boldogul ezen a pá­lyán. Azok sem boldogulnak, akik állan­dó feszült légkört teremtenek maguk körül, akiknek nincs türelmük, s je­lentéktelen apróságokból is olyan Hűvösebb napokra Ami в nyári di­vatban a pettyes minta, az az őszi ben a kockás. Idán számtalan változa tát viselhetjük: az apró pepitától a nagykockáig. Cj donságnak számít hogy néha a két tőt együtt is; azo nos színű fonalbó szőtt kisebb-na gyobb kockákat melyek hallatlanul derűssé teszik az összeállítást. A ké pen látható kis kosztüm zöld fehér kockás fel sőrésszel, ugyan ilyen színű tweed levasalt hajtások ba rakott szoknyá val. A gallért és kézelőt a szoknya anyaga szegélyezi A másik modell bordó-lila, kockás hatású, de csíkos dzsörzé kétrészes ruha. Kabátja pad­lizsánlila velúr, bé­lése azonos a ru­ha anyagával. ügyet csinálnak, mint valami súlyos erkölcsi botlásból. Furcsán hangzik, de ilyenkor a helytelen tanári ma­gatartás vált ki a tanulókból olyan viselkedést, amelyre egyébként soha­sem kerülne sor. Persze a jóhiszemű tévedés jogát a pedagógustól sem vi­tathatja el senki. A tanulók is mél­ilüllllitlli' tányolják, ha a tanár szükség esetén korrigálja önmagát. Mégis többször hallunk, olvasunk olyan esetekről, amikor nyilvánvaló tévedését nem meri beismerni a tanár, s a tanulót, aki megpróbálja igazát bizonyítani, végső soron elmarasztalják a tekin­tély védelmében. Ki tehát a jó tanító? Aki tgyek szik bizonyítani, hogy nincs mit félni tőle, a tanulók egyenrangúak vele, csakhát ők még fiatalabbak. Az önálló — esetleg tanárával el­lenkező — véleményt nyilvánító kis­vagy nagydiák sok helyütt mindmáig szemtelennek minősül /sokszor talán az is/, és büntetést kap. Lehet, hogy valóban nyeglén lépett fel, nyersen fogalmazott, de erre figyelmeztetni kell. Ebben mi is hibásak vagyunk, mert nem tanítottuk meg a tanulókat kulturáltan véleményt mondani, s le­het, hogy a nyegleséget és fennhéjá­­zást tőlünk tanulta. Sokszor a tanulók bírálata valóban igazságtalan, de tulajdonképpen még ez ts értékelhető jelzés. Megtudjuk belőle, hogy nem ismerik pontosan a dolgok mibenlétét, a körülményeket, esetleg a követelményeket, s meg­gondolatlanul gyakorolják a véle­ményt, bírálatot. Ez a jelzés eligazít abban ts, hol kell, mely tetrületen, a nevelői tekintélyt megerősíteni. A tanári tekintély nélkülözhetetlen. Olyan megbecsülést kap a tanulóktól, amennyit emberségével, szakmai-poli­tikai felkészültségével, munkavállal­­lásával kivív. Manapság gyakran hal­lani, hogy nincs elég tekintélyük a pedagógusoknak. Az igazi tekintélyt kívülröl-félűiről megteremteni, irányí­tani nem lehet, legalábbis iskolai méretebn nem. Nehéz lenne olyan in­tézkedéseket elképzelni, amelyek bi­zonyos tanárnak tekintélyt biztosíta­nának tanítványai előtt, ha ő maga nem képies rá. Milyen tekintélye le­het annak a tanárnak, aki a törté­nelem órán a materialista világnézet mellett tör lándzsát, aki áldozni, bér­málni viszi gyermekét, akt kinyilat­koztat,* de nem tűr ellenvéleményt stb. Pedig a tanár-diák viszony — mégha különleges kapcsolat is — az általános emberi érintkezés egyik formája, amelynek a kölcsönös meg­becsülés, a tisztelet és a humanitás az alapja. Ez a megállapítás a szü­lőkre is vonatkozik, akiknek szintén türelmet kell tanúsítaniofc a pedagó­gusok irányában. K. M. F. ' a щШ Délutánonként ketten mentek az oviba Kisgazdiért. Apu és Bukfenc, a szőrgombolyag kis pulikutya. Ktsgaz­­dinakr legtöbbször ez volt az első kér­dése: — Apu, hoztál rágót? 'A válasz egy fejrázás. — Es te Bukfenc? Te se?l — Ez már olyan csalódottan hangzott, hogy a kis puli mindegyre azon törte a fejét, miként ts tudna kedvére tenni a következő ovis találkozáson Kis­­gazdtfának. Es elkövetkezett a nap, amikor újra elhangzott 'nagy kese­rűen: — Te se?! Bukfenc nem bírta tovább, nagyot fohászkodott a Jóságos Kutyatündér­hez, s egy apró ropihoz hasonló pál­cikát érzett a jobb mellső mancsá­ban. Nem tudta mire vélni a dolgot, s nem tudta, mire való a pálcika. Szórakozottan hozzáérintette a Nts­­gazdl kezében levő üveggolyóhoz. Uram, bocsá’, abban a pillanatban rágógumivá változott az üveg. Zsoltt­­ka bekapta azon nyomban: — NarancsosI — állapította meg elégedetten. Bukfenc nem tudta pontosan, med­dig terjed a pálcika varázsereje, ezért kifelé menet hozzáérintette az óvoda kilincséhez. Hát az is abban a pilla­natban rágógumivá vált. Erről aztán nem mert szólni. De visszanézve még látta, hogy a gumiktllncs egy anyuka kezében marad, s gyorsan betömi a kisfia szájába. Aztán apu gombjával kísérletezett Bukfenc, az eredmény ugyanaz. Még szerencse, hogy Kisgaz­­dt hirtelenében eltüntette, mielőtt apu észrevette volna. Az eredménytől Bukfencnek és Zsoltinak fergeteges jó­kedve támadt. Rohantak végig a Du­­nakavlcs utcán, és bokrot, füvet, fát, hirdetőoszlopot sorjában rágógumivá változtattak. A gyerekek csapatostól jártak a nyomukban, és nem győzték teleenni magukat. Az ilgyesebbje va­lóságos nagy gumilabdát ts ki tudott fújnt a rágóból, s mihamar parázs foctmérkőzésbe kezdtek. Ám egyszer csak megdermedt az egész vidám társaság. Egy hatalmas ugrással Bitó, a környék rosszhírű kutyája termett köztük. Mielőtt szét­rebbentek volna a rémült gyerekek, Bukfenc Bitóhoz érintette a varázs­­pálcikát. A rosszhírtí gumivá dermedt. Hej, micsoda hancúrozást csaptak ve­le a gyerekekI Meglovagolták, dobál­ták egymásnak, kötelet kötöttek a nyakára és felsöpörték vele a járdát. — Most pedig együk megl — aján­lották a Szökő testvérek. Nekiestek a gyerekek, ahol érték. De már az első harapás után meg­lepett arcot vágtak. A nagyobbik Szö­kő fiú ki ts mondta mindannyiuk vé­leményét: *— Pfújl Ez nem rágógumi... ez kutyagumit Azzal fogták, és a kukába vágták Bitó maradékáti Szétszéledtek a gye-A jó konyha titkaiból Firenzei sertésmáj: Három evőka­nál olajon vllágossárgára sütünk egy kis fej apróra vágott vöröshagymát, hozzáadunk 20 deka megtisztított, felszeletelt gombát, meghintjük egy klskanál pirospaprikával, törött bors­sal, és 3—4 percig pároljuk. Bele­teszünk 40 deka, két cent) széles, öt centi hosszú darabokra vágott ser­tésmájat, és élénk tűzön megsütjük. Végül közékeverünk egy kis doboz­nyi paradicsompürét, meghintjük kés­­hegynl majoránnával, és egy deci tejföllel slmár^ keverve, még egy­szer felforraljuk. (Ha túl sürü lenne, kevés vizet Is adhatunk hozzá.) Csak tálalás előtt sózzuk, de keverhetünk bele egy klskanálnyl ételízesítőt Is só helyett. Spagettivel, salátával kínál­tuk. Padlizsán saláta télire: A sütőben ■nogsüttlnk öt kilő padlizsánt és egy­­i:gy kilő vastag húsú zöldpaprikát meg piros paradicsompaprikát. Meg­hámozzuk, ledaráljuk a padlizsánt, 'ehúzzuk a paprikák barna hártyáját, kicsumázzuk, és húsát ledaráljuk, a mdllzsánnal összekeverjük. Egy fél Her olajon, állandóan kevergetve, 'árazra pároljuk, sózzuk, borsozzuk, u-ajd akkora üvegekbe töltjük, ■mennyit egyszerre elhasználunk. Le­kötjük, és szárazgőzbe tesszük. rekek. Ktsgazdiék is hazafelé tartot­tak. Bukfenc a mancsára néz, nem látja sehol a pálcikát. — Elhagytad? — támad rá Zsolti­­ka. — Nem — Ingatja a fejét Bukfenc — végétért a varázslat. Csótány néni, a Dunakavics utcai bűbájos pedtg hiába várja haza ked­vencét. Belenéz a varázsgömbjébe, s látja mi sorsra futott. Rácseppent valamit a gömbre. Bitó megelevene­dik a kukában, és olyan fülsiketítő csaholással indul hazafelé, hogy még félóra múlva sem látni teremtett lel­ket sem a környéken. ATANYI LÁSZLÓ Egy régi — feltehetően vándor — anekdota szerint az egyszeri földes­­úr megdicsérte a szomszédos paraszt­­gazda saját taposásé borát, mondván, hogy igen jő a szaga. — Szaga, nagy jó uram, a trágyá­nak van, de nem a bornak. Annak az illatát tetszik érezni — felelte a gazda és részben igaza is volt, mert az Igaz, hogy az illat, az mindig kel­lemes, de az is, hogy a szag nem mindig kellemetlen. Egyes nyelvjárá­sok az illat szót nem is ismerik és csak jó vagy rossz szagot emleget­nek. Érdemes ezt a témát az anatómia felöl is megközelíteni. A levegőben a legkülönbözőbb anyagok molekulái lebegnek és légvételkor bejutnak az orr legíelsőbb kagylójába, amit az érzékeny szaglóhám bélel. Ebben van­nak az tdegvégkészíllékek, amelyek felfogják, és az idegek tovább viszik az ingert az agyállományba, a szag­­lóközpontba. Ott érzi a szagot em­ber, állat egyaránt. Egyes vélemé­nyek szerint a mai ember szagérzése eltompult, míg, az ősemberé igen gazdag, fejlett volt. De jól is van ez így, mert néha olyan szag — akarom modani — illatorkán hullámzik az ember körül, hogy valósággal termé­szetes védekezésnek számít a szag­­érzés eltompulása. Gárdonyit idézem: ,,A molnár marsot kiálltott a kutyá­jának és ezt helyesen cselekedte, mert az esőnek kedves, tiszta Illatá­val az ázott kutya szaga nem verse­nyezhetett.“ Csakhogy az ember szaglása nem­csak a kellemes Illatok, vagy a kel­lemetlen szagok egyszerű érzékelésé­re hivatott, hanem az ízeket Is jelen­tősen kiegészíti és ezzel a zamat megismerését is lehetővé teszi. Ilyen­kor az ételek jellegzetes Illata a ga­raton át a szaglőhámhoz Jut. Ha nem jut — mint ezt a náthás ember Is tapasztalja *- elvész a ételeknek még az íze Is. Ez pedig egyáltalán nem mindegyt Az orrnyálkahértya egyéb Ingerei Is zavarhatják a szag­érzést. Így a szalmiákszesz, vagy a savak szűrős, kellemetlen hatása, ami olyan erős Inger, hogy elsősegély­­nyújtáskor az ájultak felélesztésére használhatjuk. Mégis, az ember szaglőszerve arány­lag gyorsan fárad, érzékszerveink kö­zött ez a legfáradékonyabb. Azért egy idő után az ember a kellemetlen szagot éppúgy megszokja; pontosab­ban: nem érzi, mint a kellemes, meg­szokott illatot. Ezt a vegyipari üze­mek dolgozói, a gyógyszerekkel és Il­latszerekkel foglaíatoskodók bizonyít­hatják legjobban. Vagy azok, akik még a saját környezetük jellegzetes szagát sem érzik. Néhány levélírónk azonban arról panaszkodik, hogy néha nagyon is érzékeny, máskor pedig kifejezetten érzéketlen a szagokra és kérdi, hogy mi lehet ennek az oka. Az imént em­lítettük az orrban található szagló­­hámot, aminek érzékenysége néhány esetben megváltozhat. De zavart okozhat — átmenetileg vagy tartósan — a szaglő idegpályák, Illetve a szaglókéregközpontok megváltozott működése is. Az orrlégzés akadályozottsága, az orrnyálkahártya betegsége rendsze­rint csak átmeneti zavart okoz és meg ts gyógyul. De ha a szaglóhám elsorvad, vagy a szaglőideg, esetleg a szaglőközpont károsodik, akkor a szagtompulás, vagy a teljes kiesés végleges. Téves szagérzés — félre­­szaglás — esetén nem a valóságos szagot érzi valaki, hanem vagy olyat, ami egyáltalában nincs, vagy valami mást, mint ami van. A szaglászavarok tisztázása az orr-, fül-, gégeszakorvos, esetleg az ldeg­­gvőgvász feladata. Ha valakinél bár­melyik jelentkezik, érdemes szakor­voshoz fordulni vele, hiszen ezeknek az érzeteknek élettani jelentőségük van, számos feltételes reflex épül rá­juk. S bár önmagukban többnyire nem kétségbeejtő egészségkárosodá­sok, mégis hozzájárulhatnak az em­ber étvágytalanságához, vagy étvá­gyához, kellemetlen vagy kellemes közérzetéhez. Dr. BUGA LASZLÚ-------------------------— — fát fá&fytSűrfá* 1 Szeptember 27, i ADALBERT Hétfő ] CYPRJÄN Szeptember 281 VENCEL Kedd 4 VÄCLAV Szeptember 29] MIHÁLY Szerda 1 MICHAL Szeptember ЗО4 fEROMOS Csütörtök ( JAROMlL Október 1 MALVIN Péntek ARNOLD Október 2 PETRA Szombat , LEVOSLAV Október 3 1 HELGA Vasárnap 1 STELA ERESZTR EJTYENY í grawgffiräffBWBfflgr тятвыб Barna, borongó, zúgó, zengő, zsongó, csengő, füttyös, fuvolás, erdő. Repeső, lengő, rengedező, rengő, remegő, hajlő, titkot sóhajtó, erdő. ŕ ff ; ' : (j f j V;': i;;:. • !! Sziporkás, fényes, tünde, tüneményes, zöld selyemkendő, hűsen derengő, erdő. Dénes György VÍZSZINTES: 1. Az első aforizma első része (zárt betűk: L, S, U, A, I). 11. Állatnak has alatti prémje. 12. Papír jelzője. 13. Személyem. 14. D betűvel az ele­jén érdes. 16. Idő­egység. 17. Harc­kocsi. 19. Folyó az NSZK-ban. 21. Mű­vészet — latinul. 22. Futőmadár. 25. Az első aflrozma befejező része. 27. Egyiptomi marsall. 28. Latin elöljáró. 30. „A“ költemény. 31. Akadály. 32. Tény, 34. Lakásban van! 35. Ittrlum, kálium. 36. Hentes­áru. 38. Föka azo­nos hangzói. 39. Képzó. 40. Jelfogó. 41. Dán pénznem. 42. Névutó. 45. Ká­ka fele. 46. Vissza: határozói ragpár. 47. Késó ősz. 48. Leányközépiskola. 51. Hivatal — németül. 53. Plusz. 54. Spanyol regényíró. 56.... de France, egykori francia tartomány. 58. Kug­li. 80. A szamárium jele. 61. Gyom­növény. 64. A légnyomás egyik mér­tékegysége. FÜGGŐLEGES: 1. A második afo­rizma első része (zárt betűk: N. Ü, L, E, L, E). 2. Orosz uralkodó volt. 3. A második aforizma befejező része. 4. Személyes névmás. 5. Előtag. 6. Gázlőmadár. 7. Patak közepe. 8. Ál­lóvíz. 9. Hazánk egyik városából va­ló. 10. Hátaslő. 15. Növényevő hal. 18...........tus, nézőpont. 20. Vásárban vanl 21. Épületszárny. 23. Gazdasági növény, névelővel. 24. Rádiólokátor. 26. Némán jár. 29. Kihasználható ember. 32. Névelő. 33. Szervíroz. 36. Város Romániában. 37. M. É. 38. Nő te németül. 39. Magyar színész. 41. Vénebb. 43. Kötősző. 44. Azonos be­tűk. 46. Ételízesítő. 49. Íme. 50. Bé­ke — szlqvákul. 52. Kezd magához térni. 55. Becézett női név. 56. Hogy­ishívják. 57. Fíúnév. 59. A Déli-Ba­­kony legmagasabb hegye. 62. Rege közepe. 63. Arzén. Beküldendő a vízszintes 1. és 25., a függőleges 1. és 3. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 35. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Szép­­tember elejét ismét egy új iskola­évvel kezdjük, remélhetőleg sikerrel.“ Nyertesek: Ciglan Edit, Szécsénke (Sečianky), Rózsa Margit, Nyárasd (Topofníky), Tamaska Gyuláné, Nagy­­kapos (Veiké Kapušany).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom