Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-11 / 36. szám
1982. szeptember íí. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az elóbbrelépés lehetőségei a TEJTERMELÉSBEN A rim a I A n osi (Rimavský Jenöven) szövetkezetben és a Torna U fai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban végeztem elemzést a tejtermelés helyzetéről, tapasztalatairól és továbbfejlesztésnek lehetőségeiről. A féléves eredmények értékeléséből kiindulva a te] értékesítési tervének teljesítésében a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemei közül a 12,2 literes napi és tehenenként! átlaggal a rimajánnsi szövetkezet áll az élen, az utolsó helyen pedig a Tornaijai Állami Gazdaság, ahol mindössze 1,4 liter tefet értékesítettek tehenenként! napi átlagban. •-*-< A* ezerkétszáz hektár szántóterületen gazdálkodó. Jó minőségű talajokkal rendelkező rlmajánosl szövetkezetben nyolcszáz darab tehenet tartanak. Az utóbbi öt esztendőben sokat fejlődött a tejtermelés, Javult a tömegtakarmányok minősége, növekedett a takarmányalap, megszűnt a munkaerőprobléma és az ágazatot szakemberek Irányítják. Tavaly a tehenenként évi fejésl átlag elérte a 3350 litert. Az Idén az első félévben 1695 volt a tejtermelést átlag. Június végén már 55 százalékra teljesítették a tej értékesítési Időtervét, A tej összmennylségének a 97 százalékát ei magas zsírtartalommal *-i az első minőségi osztályban értékesítették. Az állomány négy Istállóban van elhelyezve. A száraz, meleg, hagyományos Istállókban tartott teheneknél sokkal Jobb eredményeket érnek el, mint a 360 férőhelyes rostos Istállóban. A tejtermelésben a különbség közel ezer liter. A régi típusú épületekben hasznosság szerint csoportosították a fejőállományt, bevezették a differenciált takarmányadagolást és a napi háromszori fejőst. Szénából és szenázsból már biztosították a szükséges téli készletet. Ebben szerepet játszik az is, hogy a nyár folyamán intenzív legeltetést folytatnak. A tavalyi tömegtakarmánykészletükből még mindig van tartalék. Nyáron is Jó minőségű szenázzsal takarmányoztak, sőt a tornal- Jaiakat Is kisegítették néhányszáz tonna szenázzsall 0], ösztönzőbb Jutalmazási formát vezettek be a tehenészetben, ahol összesen 66 fejőnó, illetve állatgondozó dolgozik. Szinte valamennyien tapasztalt, megbízható, régi dolgozók. Oláhová Renka és Fizel Margit első helyezést értek el a Járási fejőversenyben. Egy liter tej önköltsége 3 korona 35 fillér. *-* — A Tornaijai Állami Gazdaság esetében nehéz tárgyilagosan megítélni a tejtermelés lemaradásának okát. A gazdaságban 2350 tehenet tartanak. Az állomány hatvan százaléka szlovák tarka, a hátralevő része pedig fekete tarka fajta. A napi fejési átlag S,5 liter. Az 1981-es évhez viszonyítva a tej értékesítési tervét 4,5 millió literről 4 millió 850 ezer literre növelték. A féléves értékesítési kötelezettségük teljesítésében 400 ezer literrel maradtak el a tervezettől. Az értékesített tej összmennyiségének negyven százaléka az első, 53 százaléka a második, hét százaléka pedig a harmadik minőségi osztályba került Egy liter tej előállítására 4,57 korona önköltséget fordítottak. v Az állomány harminc kilométeres körzetben tizennégy telepen szétszórtan van elhelyezve. Nyolc 100-as típusú Istállóban hiányzik a gépesítés. A takarmányozást, a kitrágyázást egyaránt kézi erővel végzik. A tej tisztaságát liven mostoha körülmények között nem tudják megőrizni. Az áldatlan helyzetből bizonyára kiutat Jelent majd a hat évvel ezelőtt megkezdett ezer férőhelyes Istálló befejezése, amely a korszerűség tekintetében egyedülálló. A létesítmény különlegessége, hogy a rostos Istállóval ellentétben almozott állású. Bár aljazónak 1400 tonna szalma szükséges évente. Az állatok gondozását 21, a fejősét pedig négy dolgozó végzi majd. A DZK—15-ös típusú fejőberendezés ugyancsak a legmodernebb. Eddig a korszerű tehenészeti telepen négyszáz darab vemhes üszőt helyeztek el. Első problémaként a vízhiány Jelentkezett. A közös tartály nem bírja fedezni a nagy fogyasztást. Egy hónapja tartálykocsikban hordják a hiányzó vízmennyiséget. Egy 562 férőhelyes, rostos, MIELE- 9-es típusú fejőházzal egybeépített új Istállóban gépesített ugyan minden munkafolyamat, ennek ellenére itt a legalacsonyabb a tejtermelés, tehenenként 7,1 liter a napi átlag, míg а К—95-ösökben 10,2 liter. A gyenge tejtermelésért elsősorban a kedvezőtlen rostos, tartási módszer okolható, emiatt nedves és hideg az Istálló, s nagyarányú a tüdőgyulladásos megbetegedés. Az állami gazdaságban a múltban elhanyagolták a legelőket. Kihasználásukra, belterjes művelésükre, termőerejük fokozására kevés gondot fordítottak. A több mint ezer hektárnyi legelőterületen tavaly kilpncszáz tehén legelt, azelőtt még kevesebb. Jelenleg 1200 állatot tartanak kint a legelőkön, de még mindig több mint ezer darabot istállókban tartanak. Szólni kell arról is, hogy közben nagy erőfeszítéssel végzik a begazosodott területek visszahódltását, termővé tételét. A tejtermelés gazdaságosságának fokozására Irányuló Intézkedések nyomán az Istállókban tartott tehenek zöldtakarmányozását is szabályozták. Azelőtt tavasztól őszig a zöldtakarmányt korlátlan mennyiségben adagolták a vályúkba, az Idén 50 kilogrammban szabták meg egy tehén napi zöldtakarmány fejadagját Az ezres Istálló tehénállományának egész évi takarmányellátását úgy kívánják megoldani a Jövőben, hogy 650 hektáros szántóterületen belterjes öntözéses legelőt létesítenek. A téli takarmányalap biztosításában alapvető problémákkal küzd a gazdaság. Az egyik legfontosabb teendő a rétek intenzív kihasználása, a termőerő fokozása. A műtrágya kiszórása nagy gondot Jelent. A hepehupás és lejtős terep miatt a műtrágyázás csak helikopter segítségével lehetséges, mert a rendelkezésükre álló repülőgéppel nem lehet megfelelő munkát végezni. A helyaljai területek rétjeinek a kaszálására és a termésbegyűjtésre nincsen megfelelő gépparkjuk. Kevés a -Reform típusú kaszálógép, ezért a begyűjtés nehézkes, munkaerőigényes. Saját erejükből nem mindig sikerül maradéktalanul begyűjteni a megtermett szálas takarmányt. Kevés raktárral rendelkeznek a széna tárolására. A kazlakban pedig nagy mennyiségű takarmány megy veszendőbe. A szántóföldi takarmánynövények hozamának tartós és fokozatos növelése az agrotechnikai határidők betartásával, a szakszerűen végzett vegyszeres és mechanikai növényápolással, a betakarítási és tárolási veszteségek minimumra való csökkentésével és az öntözőberendezések mielőbbi kiépítésével érhető el. A tejtermelés növelésére jelenleg azért nincs lehetőség, mert már most takarékoskodni kell a takarmánnyal. A többlettermelés a téli takarmánykészlet rovására menne, s ez nem gazdaságos. Az idén háromezer tonna szálastakarmány-hiánnyal számolnak! Ennek pótlása nagy feladat elé állítja a gazdaság vezetőit. Az Is a takarmányhiányra vezethető vissza, hogy saját nevelésből nem tudják biztosítani az állomány feltöltését; nincs zárt áliatforgó, mert nagy az elhullás. A közelmúltban beindult 1600 férőhelyes borjúnevelde Javulást Ígér ezen a téren. Ősszel egy 1300 férőhelyes üszőneveidét adnak át, s ebben a komplexumban szakszerű neveléssel és selejtezéssel a saját szükségletük kielégítése mellett eladásra Is fogják tenyészteni az üszőketl A gazdaság vezetői az eddigi lemaradás okainak feltárásával, a lehetőségek mérlegelésével kijelölték a fő teendőket, és megtették az első lépéseket a visszaesés megszüntetéséhez, illetve az előbbrelépéshez. Kocsis Zoltán mérnök, állattenyésztési főágazatvezető szavait idézem: >— Az utóbbi három évben összesen 100 millió koronát fordítottunk az állattenyésztés korszerűsitésérel Az építkezések befejezése után — 3—4 éven belül — nagy lehetőségünk nyílik szarvasmarha-tenyésztésre, s ezen belül a tejtermelés gazdaságos növelésére. Látogasson el időközben gazdaságunkba, hogy előrejelzésemet ellenőrizhesse. Ha nem úgy alakul a „jövőnk“, ahogy azt elképzeltük, vagyis ha összedőlne a szilárd és reális alapokra épített elképzelésünk, akkor azt mondom, hogy a hiba bennünk van és nem értünk ahhoz, amit csinálunk ... — * — A két gazdaság példájából az a tanulság vonható le.hogy míg az egyik gazdaságnak helyzeti előnyökből kifolyólag rövidebb távon sikerült felfejlődni, s kevesebb erő és energiaráfordítással tartani is tudja a szintet, ugyanakkor a másik mezőgazdasági üzem csak sokkal nagyobb erőfeszítések árán és távlatilag tudja mindezt [ megvalósítani. Korcsmáros László A vegyi nttvényvedeiem fejlődése és távlatai hazánkban A demográfiai előrejelzések alapján 200n-ben bolygónk lakosainak száma 8—7 milliárd lesz. Ha az élelmezésben — világviszonylatban — csupán kisebb fokú haladást akarunk elérni, akkor az elkövetkező harminc évben az élelmiszerkészleteket a kétszeresére kell növelni. Mivel a termőföld nagysága területileg behatárolt, egyedüli lehetőség a mezőgazdasági termelés belterjesítése marad, főleg a sajátos agrotechnikai eljárások érvényesítésén keresztül. X • X A monokultúrás növénytermesztés során optimális agroökológiai környezetet teremtünk a kártevők és a kórokozók számára egyaránt, s így, lehetővé tesszük nagyarányú elszaporodásukat. Ehhez rendszerint még további tényezők Járulnak, amelyek az egyensúlyt a kártevők, kórokozók javára billentik. Ilyen például a szűzföldek termékennyé tétele, a növénynemesítés és sok esetben a kártevők természetes ellenségeinek elpusztítása. Ebben a helyzetben a mezőgazdasági nagyüzemi termelés belterjesítését befolyásoló téoyezők közül a szó szoros értelmében a keinizálás a legfontosabb. A káros tényezők által okozott veszteségek- a mezőgazdaságban — világviszonylatban — megközelítik a harminc százalékot. Az élelmiszerprobléma sikeres megoldása megköveteli, hogy egyre behatóbban foglalkozzunk a növénykultúrák védelmével. Jelenleg a világon négyszáz-ötszáz hatóanyagú szert, készítményt használnak növényvédelmi céllal. Ezek közül hatvannyolc a növények légzésére, hetvennégy a fotoszintézisre, száznegyvennyolc az idegrendszerre, negyvennégy a bioszintézisre, negyvenhét a növények növekedésére hat, harmincegynek sajátos hatása van, hatvanhétnek pedig még Ismeretlen a hatása. A legutóbbi húsz év folyamán a peszticidek fogyasztása — világviszonylatban — a négyszeresére, ezen belül a rovarölő szerek fogyasztása a háromszorosára, a gyomirtó szereké a tizenkétszeresére, a gombaölő szerek fogyasztása pedig a háromszorosára nőtt. Ma a világon évente 2 millió tonna pesztiddet fogyasztanak, ami azt Jelenti, hogy minden egyes személyre megközelítőleg fél kilogramm növényvédő szer jut. X • X Hazánkban a kemlzálás fejlődése a második világháború utáni években kezdődött, amikor Jelentős mértékben megváltozott mind a mezőgazdaság, mind az ipar termelési szerkezete. Megalakultak az egységes földművesszövetkezetek, a már létező állami gazdaságok mellett. Az új feltételek között új problémák keletkeztek. Hazánk területén megjelentek a Járványt okozó kártevők (burgonyabogár, amerikai szövőlepke), aminek következtében a károk nagysága egyre nőtt. A mezőgazdasági növénykultúrák növényvédelme fokozatosan elválaszthatatlan részévé vált az agrotechnikai eljárásoknak. Hazánkban — a saját kutató munka eredményeként — egyre több rovarölő, gyomirtó és gorabaölő szert kezdtünk gyártani. A DDT- és HCH- készltmények után megvalósult a malation hatóanyagú Fosfotion és a tiometon hatóanyagú Intration rovarölő szerek gyártása. Később megkezdődött a Teration (a komlótermesztésben volt nélkülözhetetlen), a karbofenotion hatóanyagú Akaritíon E-50 és a fenltrotion hatóanyagú Metation E-50 rovarölő szerek gyártása. A gyomirtó szerek közül a Oikotex és a 2, 4 T-T következett, melyeket még ma Is Jiasználnak a gabonafélék termesztése során. A triazin típusú gyomirtó szerek közül meg kell említeni az atrazin hatóanyagú Zeazin és a prometrln hatóanyagú Selektín gyártását. Jóval később kezdődött meg a nitroszármazék hatóanyagú (CDNBP) gyomirtó szer és 1968-tól kezdve a kloridazon hatóanyagú Burex gyomirtó szer gyártása. Az utóbbi a cukorrépa-termesztés során használatos. Ezt követően kidolgozták a káplán és a faltan hatóanyagú gombaölő szerek fejlesztési tervezetét, és kifejlesztették az Agrostan csávázószert. Az utóbb említett Időszakban a növényvédő szerekkel kezelt területek évenkénti növekedése átlagosan tizenhárom százalékos volt. Az utóbbi években azonban a növényvédő szerek hazai gyártása stagnál. Ezzel még az is hátrányosan párosult, bogy a tőkés piacokon rohamosan emelkedett a növényvédő szerek ára. A növénytermesztés kemizálásának növekedésével párhuzamosan nőttek a peszticidek iránti igények. A növényvédő szerek növekvő fogyasztása ellenére hazánkban még nem értük el a fejlett mezőgazdasági termelést folytató országok színvonalát. A ren-i delkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Nyugat-Európában 2,18-szorta, Észak-Amerikában pedig 3,8-Szorta több peszticidet fogyasztanak, mint Kelet-Európábán. Kelet- Európa a világ peszticid-fogyasztásából tíz százalékkal részesedik. A KGST-tagországokban is jóval több növényvédő szert fogyasztanak, mint hazánkban. Például míg 1976-ban — száz hektár mezőgazdasági területre számítva — a Bolgár Népköztársaságiján ötszáznegyven, a Magyar Népköztársaságban ötszáztizenkilenc, a Német Demokratikus Köztársaságban négyszázhatvanegy kilogramm növényvédő szert használtak, addig hazánkban csupán kétszázkilencvenegy kilót. Hazánkban a szükségletet körülbelül hetven százalékban tudjuk fedezni, ami a nagyüzemi mezőgazdasági termelés viszonylatában kevés. Hazai gyártásból a növényvédő szerek szükségletének negyven, választékból pedig csupán tizenöt-húsz százalékban tudunk eleget tenni. Tekintettel arra, hogy a hazai gyártás és a szocialista közösség országaiból történő behozatal nem fedezi a szükségletet, Jelentős mennyiségű növényvédő szert kénytelenek vagyunk behozni a nem szocialista országokból. ' X • X A CSKP Központi Bizottsága 1979. évi 13. ülésének határozata értelmében a vágsellyei (Safa) DUSLO nemzeti vállalatban 1979-ben megkezdődött az Agro II. beruházási akció kivitelezése. Ezén akció keretében kapacitást építenek a Novozlr Mn 80 gumbaöló szer (a szóló és a burgonya gombabetegségei ellen használható], a Fatex 50 gyomirtó szer (a gabonafélékben a héla záb ellen használható), a Demection EC-20 rovarölő szer (a burgonyabugár és más kártevők ellen használható) és a Fademorf EK-20 szisztemikus gombaölő szer (az almafa-, ribiszke'-, uborka- és dohánvlisztharmat, valamint az árpa törperozsdéja ellen használható) gyártására. Az Agro II. programnak a hetedik ötéves tervidőszakban történő megvalósítása nagymértékben növeli a növényvédő szerek hazai gyártását. A kapacitások teljes mértékű kihasználásával — 1985 után — évente mintegy 305 millió korona értékű növényvédő szerrel kap többet mezőgazdaságunk. X • X A bratislavai Dimitrov Vegyiművekben most van folyamatban a fenoxisav-származék hatóanyagú (MCPA) gyomirtó szerek gyártási kapacitásának felújítása. Vizsgálják a Burex gyomirtó szer gyártási kapacitásának felújítási lehetőségeit Is, hogy megoldódjon a hazai szükséglet teljes mértékű fedezése. X • X A Bratislavai Agrokémiai Technológia Kutatóintézetben sikeresen megoldották a terbutrln és a prometrin hatóanyagú metil-triazin típusú gyumirtó szerek gyártási technológiáját. Gyártásukkal az Agro III. program megvalósulása után számolnak. Az intézetben a program megvalósulásáig szeretnék tökéletesíteni a már kifejlesztett gvártásl technológiát. Nyersanyag-problémák miatt azonban 1985-ig ez nem valószínű. A hetedik ötéves tervidőszakban előreláthatólag nem valósítjuk meg azokat a beruházási akciókat, amelyekkel mérsékelhetnénk hazánk paszszív szaldóját ezen a területen. A növényvédelemmel kapcsolatos legújabb tudományos Ismeretek a biológiai növényvédelemre hívják fel a szakemberek figyelmét. Most van folyamatban az erdőgazdaságban használható, valamint a si^lrómolyok és a cseresznyelegyek elten feromonok gyártási technológiájának kifejlesztése. A feromonok használata ugyanis Jelentős mértékben csökkentheti a rovarölő szerek fogyasztását. X • X Mivel a vegyi növényvédelem a mezőgazdaságban továbbra is az egyik fontos eszköz, tényező a kártevők és a betegségek okozta veszteségek csökkentésében, az új növényvédő szerek kifejlesztésének és gyártásának a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. Ňovosti vedy a techniky (11/82)
