Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-11 / 36. szám

14 .SZABAD e'ÖLDMÜVES. ,1982. szeptember 11. 4 MÉHÉSZÉT 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 ötven éve méhészkedik A napokban meglátogattam Miha­­lics Gézát, Gúta (Kolárovo) környé­ke gazdag tapasztalatokkal rendelke­ző, 83. életévét betöltő méhészét, aki Idestova ötven esztendeje méhészke­dik. Géza bácsi az eltelt Időszakra így emlékezik vissza: — Úgy kezdtem, hogy 1923-ban szal­­‘ makasokkal együtt két méhcsaládot vásároltam. Akkor­tájt még nem so­kat értettem a mé­­hekhez, mégis arra törekedtem, hogy állományiamat gya­rapítsam'. Arány­lag rövid időn be­lül 15 méhcsaládom volt, figyeltem szorgos méhelm viselkedését, és a legszükségesebb ismereteket is elsa­játítottam. Amikor azt hittem, hogy révbe Jutottam, valaki néhányat le­­kénezett családjaim közül. Biztosan kedve kerekedett a méz megdézsmá­­lására. Ez az eset elszomorított, s a megmaradt családokat keserűségem­ben eladtam. • A méhészettől mégsem vált meg. — Ilyen az élet. Nagyon megked­veltem az apró Jószágokat, s képtelen voltam nélkülözni őket. Kapóra Jött, hogy a közeli Királyréten (Kráľka) befogtam egy gazdátlan rajt. Néhány éven belül megalapoztam a méhésze­tet. Az állományt 40 családra szapo­rítottam. Az 1965-ös nagy árvíz ideién kaptárjaim Királyréten voltak. Más­fél méter magas állványra raktam fel őket, hogy a víz el ne érje. Amikor tudomást szereztem róla, hogy a víz­szint emelkedése miatt méheim ve­szélyben forognak, mellig érő áradat­ban akartam őket megmenteni, de si­kertelenül, minden méhcsaládom oda­veszett. • Ezután újrakezdés következett? Igen, a harmadik újrakezdés. Az egyik Ismerősöm befogott egy rajt, mely annyira támadó hajlamú volt, hogy azt nekem ajándékozta. Ez szol­gált az állomány elszaporítására. A magam erejéből valósítottam meg mindent. Közben sokat tanultam a ha­zai és a külföldi hírneves méhészek­től, az ismereteket méhészetemben kamatoztattam. Másfél évtizede rend­szeres olvasója vagyok az MNK-ban szerkesztett „Méhészet“ szaklapnak. Rendkívül hasznos példányait meg­őriztem, s olykor a régi számokat visszalapozgatom, mert mindig lelek bennük újat, ma is hasznosat. Több méhésztársam címét éppen a „Mé­hészetiből szereztem meg. Levelez­tem például dr. Deák Gáborral, a ne­ves méhésszel. Dr. Orösi Pál Zoltán viszont hasznos irodalmi művekkel gyarapította a méhészek ismerettárát. Köztük említhető az „Egyszerű anya­nevelés“, a „Méhek között" című kiadvány és egyebek. Sokat tanultam ezekből a müvekből. Ugyanakkor Ignác Sándor „Méhészet“ című alko­tását is hasznosnak tartom. Hazai szerzők müveiből a kezdőknek mele­gen ajánlhatom a néhai Svancer La­jos „Méhészkönyv kezdőknek“ című alkotását. Csak természetes, hogy a Szabad Földműves méhészeti szakro­vatának cikkeit is érdeklődéssel olva­som, sok hasznosat lelek bennük. Val­lom, hogy ötven év Ismeretanyagának a birtokában is van mit tanulnom, tapasztalnom, s az ismereteket mások­kal megosztanom. A kezdők közül többen Géza bácsi szellemi útmutatósa alapján kezdték a méhészkedést. Most pedig Kiss Ist­ván kezdő méhész lépéseit egyengeti. Tőle vásárolt meg 12 erős családot „B“ típusú kaptárakkal együtt. Neki viszont a hazai normalizált kaptárak állománya maradt meg, hogy tovább fejlessze azt, amit elkezdett. • Hogyan vélekedik a vándorlás­ról? — A méhcsaládok vándoroltatását rendkívül hasznosnak tartom. Nyugdí­jaztatásom óta azonban lemondtam a vándoroltatásról. Családjaim az állan­dó tanyán is eredményesen termelnek, meghálálják a gondoskodást. Mézet és virágport termelek a rneglévő 30 családdal. A vlrágporgyűjtésre tulaj­donképpen Germán jános, az SZMSZ komáromi (Komárno) alapszervezeté­nek elnöke vezetett rá. Géza bácsinak jól felszerelt műbe-A KAPZSISÁG KÖVETKEZMÉNYE A Varroa atkát hazánkban első al­kalommal dr. ). Hanko CSc. 1978-ban a téli hulladék ellenőrzése során Vyšné Nemecké körzetében fedezte (el. A határsáv községeiben (Kelet- Szlovákia) még ugyanabban az évben 15 újabb fertőzött gócot állapítottak meg. A Varroa atkával fertőzött csalá­dokat a gócokban felszámolták, és 35X50 kilométeres körzetben zárla­tot rendeltek el. Ez annyit Jelent, hogy a méhcsaládok áthelyezésére senkinek sem volt joga a zárlat fel­oldásáig. Attól eltekintve, hogy hatékony in­tézkedéseket léptettek életbe az atka elhatalmasodásának megfékezésére, ez mégsem hozta a várt eredményt. Né­hány méhész ugyanis még a zárlat elrendezése előtt már körzetbe szál­lította méhállományát. Kolbasov köz­ségből például 10 méhcsaládot a Spit­­ská Nová Ves-i járásba telepítettek át, s ezzel az atka újabb körzetben terjedhetett el. Amikor 1980-ban tudomást szerezi tek az áthelyezett méhcsaládok ere­deti származásáról, a Varroa atka már 27 környező község 1300 méh­családjában garázdálkodott. A vándorlásra berendezkedett csa­ládok tulajdonosat az atkafertőzés felfedezése előtt nektárgyűjtés céljá­ból részben a déli fekvésű, részben pedig a poprádl Járásba szállították méheiket, s ott Is befertőzték környe­zetük egészséges családjait. Bratislava körzetéből az egyik mé­hész például a Spišská Nová Ves-i járásból 4 méhcsaládot szerzett be, ezekkel a kórokozót is behurcolta, méhésztársai állományát is megfer­tőzte. Így Szlovákiában ebben az év­ben már több fertőzött gócot tarta­nak nyilván, mint korábban. A legfrissebb Ismeretanyagok szá­mot adnak róla, hogy a Varroa atka a humennéi, a michalovcei, a tőkete­­rebesi (Trebišov), a poprádi és a Bra­­tislava-vidéke járásban számos méh­családot megtámadott. Atkával fertő­zött gócokat fedeztek fel továbbá a losonci (Lučenec), a senicai s a ult­rái Járásokban is. Ez szükségessé tette, hogy Szlovákiában megszervez­zék a méhállomány alapos kivizsgá­lását, mert csak így szerezhető pon­tos áttekintés a fertőzés tényleges állapotáról. A CSSZK-ban például 1981 tavaszán vették észre, bogy a korábban elren­delt óvintézkedésektől eltekintve Dsti nad Orlici körzetében az atka elter­jedt, s nagy károkat okozott az otta­ni méhállományban. Eredetét kutatva megállapították, hogy egy-egy méhész a Varroa atkát 1978-ban fertőzött méhcsaládokkal Humenné környéké­ről hurcolta be. Az Üetf nad Orlicf-i és a svitavyi járásban azóta 51 község 770 méh­családjában fedeztek fel Varroa atkát, de a CSSZK más körzeteiben ts talál­tak atkás gócokat. Természetesen nem tétlenkedtek, hanem az erősen megtámadott családokat felszámol­ták. A CSSZK-ban a tél végén minden méhcsalád hulladékát alaposan kivizs­gálták, s ezzel újabb atkával fertő­zött gócokat fedeztek fel. Megtalál­ták az atkát a benešovi járás határ­­sávjában, a ŕraha-nyugat, továbbá Jablonec nad Nisou, Liberec, Semily és más Járások egyes községeiben Is. A családok ellenőrzése akalmával az Is kiderült, hogy a fertőzést min­den esetben Varroa atkával megtáma­dott méhek behurcolása okozta, tehát egyetlen esetben sem állapítottak meg természetes úton előidézett fer­tőzést. Az illetékes szakemberek bebizonyí­tották a gyakorlatban, bogy a Varroa atka legjobban az indiai és a mézelő méhrajokon élősködhet és szaporod­hat. Azt is megállapították, hogy az atka elhatalmasodása szempontjából a mézelő méh kedvezőbb táptalajt nyújt, mint például az indiai (Apis cerena) (aj. A szóban forgó indiai méhfajnak ugyanis csak a herefiasí­­tása, a mézelő méhnek pedig a mun­­kásfiasítása is kedvező táptalaj a Varroa atka szaporodására. Az Indiában élő többi méhfaj, tehát az Apis florea és az Apis dorsata megvizsgálása során nem fedeztek fel Varroa atka fertőzést. Ez annyit jelent, hogy ezek a méhfajok eddig ellenállnak a fertőzésnek. Az Euró­pában folytatott kutatások alkalmával kiderítették, hogy az atka sem a poszméhet, sem a darazsat nem fer­tőzte meg. Az elmondottak azt bizo­nyítják, hogy az atka terjedését, és elhatalmasodását a lelkiismeretlen, kapzsi emberek okozták. Közreműkö­désükkel terjedhetett el, s a Varroa atka kártételének a felszámolása is az emberek következetes magatartá­sán múlik. hel­lyé van. ö készítette el a virágpor­­szedőket is. Az egyik klállítá®on Bu­dapesten alaposan megszemlélt egy virágporszárítót, hazatérése után szerzett egy hőszabályozó automatát, és a szomszéd asztalos segítségével elkészítette az új virágporszárítót. Naponta háromszor gyűjti össze a be­hordott virágport. Megszárítja, szel­lőzteti és készen Is áll a szállításra. Ebben az évben 100 kiló virágpor eladására szerződött, de többre Is van kilátás. • A virágporkészletet mind eladja? — Körülbelül 25 kilót meghagyok méhállományom részére, hiszen ta­vasszal nagy szükség lesz rá a csalá­dok fejlődéséhez. Az idén méhcsalád­jaim az esztelen permetezések miatt több alkalommal is kárt szenvedtek. A környék kerttulajdonosai a szer­készítményeket nem az előírásoknak megfelelően használják fel, így fára­dozásaim mások hibájából kárba vesz­tek. Géza bácsi nyolc éven keresztül volt a Bálvány! (Balvany) Magnemesítő Állami Gazdaság méhészmestere, ahol 250 családról gondoskodott. A gazda­ságban szép eredményeket ért el. A kezdőknek azt tanácsolja, hogy csak megbízható helyről vásároljanak mé­­heket, sokat tanuljanak, gyarapítsák ismereteiket, ö Is azt tartja, mint sok más tapasztalt méhész, hogy a teljes sikerhez jól petéző fiatal anya, egész­séges állomány és mindennapi gon­doskodás szükséges. P. j. PLAVEC Segítsük a méhészeket Feltételeink között Szlovákiában évente 4000—4500 tonna mézet gyűi tenek a méhek. Ha egy lakosra szá­mítva átlagosan 35 deka méz fogy el, akkor Szlovákiában a szükséglet 1750 tonna, s a hátramaradó mennyiség egy részét exportálhatjuk, a többit pedig a méhészek saját maguk hasz­nosíthatják. A galántai (Galantal MEDOS évente 3500 tonna mézet vesz át a méhészektől, tehát mintegy 600 tonnával kevesebbet, mint amennyi a tényleges készlet. Ha tehát azt akarjuk, hogy a ki­termelt méz megállja helyét a világ­piacon, akkor arra kell törekednünk, hogy a kiváló minőség megtartása mellett minél nagyobb mennyiséget szállítsunk ki. Ha viszont Szlovákiá­ban egy lakosra számítva az évi méz­fogyasztás elérné a CSSZK jelenlegi szintjét, vagyis az évi 50 dekát, akkor legalább 4500 tonnára kellene állan­dósítani a méZ évenkénti termelését. Ebből külföldre legkevesebb 2 ezer tonnát kellene szállítani, hogy kellő devizát biztosítsunk társadalmunk­nak. Ahhoz viszont, hogy méhészetünk elérje, vagy esetleg túlszárnyalja ezt a színvonalat, szükséges, hogy az állományt állandósítsuk, megszüntes­sük a családok létszámbeli csökke­nését. Ez azt jelenti, hogy ha a cél­kitűzések elérésére a méhészek mind­egyike következetesen törekedik, a siker nem maradhat el, hiszen az utóbbi időszakban lényegesen javult a méhészeti termékek, közte a méz felvásárlásának egységára is . Gon­doskodni kellene viszont arról, hogy az illetékesek hatékony lépéseket te­gyenek az eszközellátás javítása ér­dekében. -hal­щт, 4- Kaptársor az erdő szélén... Foto: V. Tóthová 9 GAZDAG MÉZARATÄS • EGYÜTTMŰKÖDNEK A MEZŐGAZDÁSZOKKAL 9 JŰ A SZAKMAI SZÍNVONAL • NEM FÉLNEK A VARROA-ATKA FERTŐ­ZÉSÉTŐL A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás legnagyobb méhészeti alapszer­vezete a tornaijai (Šafárikovo). A szervezetnek összesen 4130 családja van', a méhekről 356 méhész gondos­kodik. Minden évben növekszik az állomány, mivel a fiatalok szívesen méhészkednek. Az idei pörgetés gazdagon jutal­mazta a méhészek fáradozását. Tíz éve nem volt hasonló akáctermés. Egy-egy családtól átlagban 25 kiló akácmézet pergettek és 8—10 kiló repcenaktárl értek el. Ez már re­kordnak számít. A méhészek többsége vándorol a családokkal. Felkutatják a változatos méhlegelőt. jól együttműködnek a mezőgazdasági üzemekkel. A szimbió­zis mindkét félnek gyümölcsöző. Négy év óta a gazdaságok — a Tornaijai Állami Gazdaság, a méhi (Včelínce) és a kalosal (Kaloša) szövetkezet — szerződést kötnek a méhészekkel a repce, a maglucerna, a lóhere, s a ló­bab megporzására azzal a feltétellel, hogy a jelzett Időpontban a megjelölt parcella mellé szállítják a méheket, s ott legalább két hétig kitartanak. A mezőgazdasági nagyüzemek a hek­­tárhnzamnövelő szolgáltatásért pénz­jutalomban részesítik a méhészeket. Egy hektár repcéért 80, a lóhere és a lucerna megporzásáért pedig 120 koronát fizetnek. Ebben az évben 304 hektár repcéről a kihelyezett méh­családok több mint százezer korona hasznot hoztak a méhészeknek. Egyéb jövedelemforrásra ts van lehetősége a szervezetnek. A pempö­­ért és a virágporért is szép összege­ket fizet a megrendelő, de korántsem vásárolják fel azt a mennyiséget, amennyit a méhek gyűjthetnek vagv készíthetnek. A szervezetben hatan foglalkoznak — de többen Is szeret­nének — pempőszedéssel. Ebben az esztendőben a partnerek csak kilenc­ven dekára tartanak szerződésileg Igényt, holott négy, vagy akár hét kilót ts összegyűjthetnének. Érthetet­len, hogy miért nincs rá szükség. Ha esetleg gyógyszeriparunk nem is tud­ja mind felhasználni, valutáért még el lehetne adni. Tizennyolc méhész összesen 25 mázsa virágpor eladására kötött szerződést. Vannak virágpor­­termelő-specialisták, mint píldául Lesták Elemér, aki 110 családtól egy­maga tizenöt mázsára szerződött. A jó gazdálkodás — a szakmai fel­készülés eredménye —, a méhészek magas tudásszintjét tükrözi. A meg­­porzás legújabb Ismereteit Viczén István kiváló szakelőadó terjeszti. Az itteni méhészek többsége szakfolyó­iratokból gyarapítja tapasztalatait, s szerzi be a hasznosítható Ismereteket. A jó szellemi felkészültségnek köszön­hető, hogy a méhészek nem estek pá­nikba az egyre terjedő Varroa-atka vész miatt. Minden energiát, lelemé­nyességet arra fordítanak,-hogy a fer­tőzés esetleges „érkezéséig“ elsajátít­sák és elkészítsék a védekezés vala­mennyi módszerét, eszközeit. Sokan hozzáláttak a termokamrák készíté­séhezi Sok méhészeti alapszervezetnek gondot jelent a vándorlás. A tornai­jai méhészek ügyesen megoldották a problémát. A szervezet tíz kiselejte­zett traktort vásárolt erre a célra. Mivel sokba került az üzemeltetés, a traktorokat átadták a tagoknak ma­gánhasználatra. A szervezetnek nincsen közösen használt, kikölcsönözhető felszerelé­se. Szükség volna azonban Tornaiján a meglevő, de hiányosan ellátott üz­letsarok helyett egy jól felszereit szakboltra, ahol megvásárolhatnák a méhészkedéshez nélkülözhetetlen esz­közöket. Évek óta hiány van keret­drótból és más eszközökből is. A méhészek köztudottan nemcsak méheikkel foglalkoznak, hanem be­kapcsolódnak a közösségi m-unkába Is. A nyári csúcsidényben sokat se­gítettek a mezőgazdaságnak, lakhe­lyükön társadalmi akciókon vesznek részt és természetesen gondot fordí­tanak a méhlfigelő gyarapítására. Hárs- és fűzfacsemetékkel ültetik be a kihasználatlan területeket. K L. Az SZMSZ KB szencklrályfai (Kráfová pri Sencí) 14. Populus ntgra tanintézete az alábbi mézelő fákat, cserjéket és frobusta magvakat kínálja egyéneknek és közületeknek óriás fekete megvételre: nyárfa 5,— — 7,— Kčs 1.5—2,5 m 1. Acer pseudoplatanus rubrum 15. Aesculus hipocastanum i erdei vöröslevelű-jávor 8,— Kés 2—3 m vadgesztenye 17,— Kčs 1,5—2 m 2. Acer platanoldes 16. Symphorlcarpos platán levelű jávor 7,50 Kös 2—3 m rivelaris 3. Tilia cordata hóbogyó 3,— Kčs 0,5—1 m kislevelü hárs 7,50 Kös 1,5—2,5 m 17. Robinla pseudoacacia 4. Salix alba pendulate oszlopos magyar akác 7,50 Kčs 1—2 m szomorú fűzfa 10,— Kős 2—3 m-18. Evódla breles 5. Salix caprea mézesfa 7,50 Kčs 1—2 m kecskefűz — 19. Caryopteris 17 változatban 7,50 Kčs 2—3 m szakállvirág 7,50 Kčs 0,5 m 6. Hibiscus syreacus 20. Koelreutherla szíriai mályva cserje csörgefa 5,­------7, Kčs 0,5 m és fa — négy színben 7,50 Kčs 0,5—1 m 21. Úlmus americana 7. Tamarix galllcia amerikai szilfa 7,50 Kčs 1—2 m tamaríská 5,— Kčs 1—1,5 m 22. Cornus mas 8. Amorpha fruticosa nemes somfa 7,50 Kčs 0,5—1 m gyalog akác 7,50 Kčs 1—2 m 23. Laburnum 9. Gledítsia triacanthos aranyeső 7,50 Kčs 1—2 m lepényfa 7,50 Kčs 1,5—2,5 m 24. Fragxinus excelsior 10. Junglans nlgra kőris 7,50 Kčs 1—2 m fekete dió 7,50 Kčs 1,5—2,5 m 25. Picea excelsa 11. Forsythia lucfenyő 15,— Kčs 1 — 1,20 m aranyfa 5,— Kčs 1—1,5 m 26. juglans regia 12. Thuja occldentalis szelektált dió fajta 15,— Kčs 1,5-2,5 m nyugati tuja 15,-----20,— Kčs 0,5—1 m 27. Ainus 13. Populus nlgra égerfa 7,50 Kčs 1,5—2 m fekete nyárfa 28. Phacella tanacetifolia fehér törzzsel 5,— -- 7,— Kčs 1,5—2,5 m mézontófű magja 1 kg 28,— Kčs

Next

/
Oldalképek
Tartalom