Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-11 / 36. szám
egyebet, ami az önellátáshoz szükséges. Látja, palántanevelőt építettem, két fóliasátrat emeltem, de nem vágtam kt minden fát. Szeretjük a gyümölcsöt. MENNYIT ÉR A SZERZŐDÉS? Sokan mondják, lassan nem lesz érdemes kertészkedni. Sok munkát ad a kellékek beszerzése, a palántanevelés, a növényápolás, s mire piackész az áru, törhetjük a fejünket, kinek adjuk el. Sajnos ez a helyzet Gután is. — Az évek során megtanultuk, hogy mindenre szerződést kell kötni — mondja Őszi Károly. — Kár, hogy ennek eile nére alig csökkent a gondunk A Zelenina, nem a legjobb part ner, viszont a Jednota faivá sárló telepéről kinéznek ben nUnket. Gyakran úgy fest t helyzet, hogy a szemétdomb» termelünk. Mi úgy mondjuk hogy Árok Jánosnak. Tudja-e mennyi zöldség megy vészén dőbe itt évente? Egy átlagai termelő legalább háromezer ко ronás kárról beszélhet. Egysze , érdemes lenne megnézni, meny , nyi zöldséget hordanak ki i s kertészkedők. a szemétbei Та- valy legalább tíz mázsa ubor- kát etettem föl a malacokkal i, és körülbelül háromezer kara- lábénk is tönkrement, mer- megrepedezett, mire akadt r:- vevő. Pedig arra is volt szer 5 ződés. Akárcsak most a paprí tönkre a termés. Azt mondják, szervezni, irányítani kell a háztáji termelést, hogy olyan javakat és annyit produkáljon, amennyire a társadalomnak szüksége van. Ezzel egyetértünk, hiszen önellátásra is mindenki csak annyit termel, amennyit képes elfogyasztani. De ki szervezzen, irányítson, ha nem a termeltető, akivei szerződést kötünk? MELYIK FAJTA JOBB? Akik retket termelnek, gyak.ran mondogatják, hogy rossz a vetőmag; ha eredményt akar fölmutatni az ember, nagyon meg kell nézni, melyik fajtát választja és milyen magot tesz a földbe. Vendéglátónk erről így vélekedett: — Jó minőségű vetőmagot valóban nehéz beszerezni, s a forgalomban lévő fajták között bizony nagy a különbség. Például a nagyon reklámozott Ilkából soha többé nem vetnék egy grammot se. Egyszer próbálkoztam vele, mind magszárat nevelt. A Granát jó, de még. jobb a Slávia. Gyönyörű nagy gumót nevel, és csupán öt darabot kell belőle tenni egy csomóba, nem tizet, mint a többiből. Ebből következik, hogy négyzetméterenkénti átlagban nagyobb jövedelmet nyújt. Ami pedig a magot illeti, vetés előtt ajánlatos átrostálni, hogy legalább megközelítőleg azonos nagyságú magokat vessünk. Így egyenletesebb lesz a növényállomány és korábban kapunk szinte egyszerre szedhető tér* mést. Ez a terület ésszerű kihasználása, a főnövény időben! kiültetése szempontjából igen fontos. —dek Öszi Károly az egyik fóliasátorban főnövényként paradicsomot (Bonset) hajtatott. Igaz, a növényzet időközben kinőtte a sátrat, de gazdag termést nyújtott Így kezdődött: június elején levelet hozott a postás, melyben Őszi Károly gútai (Kolárovo) kertésztárs a következőket írta — hosszú évek óta rendszeres olvasója lapunknak, s kedvteléséből következik, hogy örömmel tapasztalja, az utóbbi időben egyre több szakmai tanáccsal szolgálunk a szakrovat böngészőinek. Május derekán 6 is fölfigyelt a „Lesz-e egysoros vetőgép?“ című írásunkra, melyben a nyáradiak (TopoTovec) által kifejlesztett, de még senki által nem gyártott kézi vetőgépről Irtunk. Olvasónk elárulta, sok hasznos ötletet merített a „Tanuljunk egymástól“ rovatban népszerűsített hazai és külföldi tapasztalatokból. Éppen ezért fogott tollat és megírta, hogy a múlt télen ő is készített egysoros és ötsoros kézi vetdgépet, melyek az idén tavasszal sikeresen vizsgáztak. Gondolta, ha a helybeli kertésztársak érdeklődnek a gépei iránt, talán szakrovatunk olvasói is kedvet kapnak hasonló gépek készítéséhez. Hívott, nézzük meg a vetőgépeit, és ha jónak találjuk őket, írjunk róluk. Elmentünk, megnéztük. A mellékelt felvétel is tanúsíthatja, ügyesen megszerkeztett, külalakra is tetszetős gépeket barkácsolt Őszi Károly. — Aki zöldségtermesztéssel foglalkozik, tudja, milyen fáradságos munka a vetés — mondta vendéglátónk. — A palántanevelő asztal földjét még csak bevetjük valahogyan, de a sárgarépához, petrezselyemhez, retekhez, mákhoz nagyot kell hajolni. Egy-két ágyás bevetése is derékfájást okoz, hát még ha árutermeléssel foglalkozik az ember, és már nem is a legfiatalabb. Volt, aki egész télen az asztal fölött görnyedt, vékony papírszalagokra ragasztgatta a magokat. Igaz, tavasszal könnyű dolga volt, meghúzta a sort, lefektette a szalagot, betakarta földiái, és megvolt a vetés, egyelni, ritkítani sem kellett. De télen megdolgozott ezért a kőnnyebbségért. Én Inkább spekuláltam, kalapáltam, fúrtam, faragtam, mígnem elkészült az egysoros vetőgép. A palántanevelő asztalt már ezzel vetettem be. Mihelyt zöldülni kezdett a vetés, azonnal elkészítettem az ötsoros gépet. Az elsővel sárgarépát vetek, a másikkal mindenféle aprő magvakat, de főleg Szervező is legyen a termeltető retket. Az ötsorossal is lehet sárgarépát vetni, de akkor minden második magvezetőt el kell zárni, különben nem tudnánk megtartani a szükséges sortávolságot. VALAHA TEHENET TARTOTT... Őszi Károly hatvanéves. Amíg az egészsége engedte, a Bálvá nyi (Balvany) Állami Gazdaság királynéréti gazdasági részlegén dolgozott mint zootechnikus. Otthon szintén állattenyésztéssel foglalkozott; tehenet tartott, bikákat hizlalt, nyulakkal bíbelődött. Volt év, amikor háromszáz pecsenyenyulat értékesített s a járás hírnevét öregbítő, legeredményesebb nyulászok között emlegették a nevét. Egy időben vezetőségi tagként szorgalmazta a város kisáilattcnyésztési mozgalmának fejlesztését. Szívesen foytatta volna a munkát, de az egészsége nem engedte. Így lett az állattenyésztőből kertészkedő. — A kertészkedők alapszervezetének hetvenegy óta vagyok tagja, de szerződéses zöldségtermeléssel csak hat éve foglalkozom. Családi segítség gél salátát, retket, karalábéi, paprikát, paradicsomot, uborkát, fokhagymát és karfiolt termelek. És persze minden kára. Olyan apróságokon már nem is bosszankodunk, hogy első osztályú áruként átvett terményért másodosztályú árat kapunk. Örülünk, hogy egyáltalán szállíthattunk és nem kell tehetetlenül néznünk, hogv száron vagy ládákban megy A házilag barkácsolt ötsoros vetőgép Fotó: е-bor 3 za. Ezért ajánlatos a szedés előtt a színező öntözéshez folyamodni, ha száraz az időjárás. A gyümölcsöknek éppen csak a felületi nedvesedése segíti elő a színeződést. A nagyobb mennyiségű öntözővíz már a hajtásbeérést gátolná. MIKOR SZEDJÜK A TÉLI ALMÁT? Sok kiskerttulajdonos áll tanácstalanul Iái előtt az őszi időszakban, mert nem tudja eldönteni, mikor kell leszedni a gyümölcsöt. Az avatatlanak а zonnal tudnák a választ, mégpedig a legkézenfekvőbbet: „amikor már megérett!“. Persze az érésfokozatok megállapítása nem ilyen egyszerű. ELŐBB A MÉRET ÉS AZ ALAK A gyümölcsök fejlődése során először a külső bélyegek adják a legjobb támpontot arra, hogy közeledik a szedés ideje. Valamennyi fajta más és más mértékben fejlődik, de mindre jellemző, hogy előbb a hosszanti méret lesz végleges, majd csak ez után kezd „hízni“ az alma. A méret elsősorban a berakódottságtól, nem pedig a fák tápláltságától, vagy a növényvédelemtől függ. Ha sok gyümölcs van a fán, akkor apróbb, ha viszont kevesebb, akkor méretesebb lesz. 0,5—15,0 százalékos napi növekedéssel is számolhatunk. Ha többször szedjük a fán levő gyümölcsöket, akkor a fönnmaradok mérete tovább növekszik. A fajtára jellemző iméret elérésekor azonban csak akkor kezdjük meg a szüretet, ha hűvös, száraz helyre tudjuk eltenni az almát. A fák alatt hagyott gyümölcs nemcsak súlyából veszíthet sokat, de az időjárás hatására utas károsodások is érhetik lapadási veszteség, esetleg fagy). Ez az eltarthatóságot csökkenti. Az utóérő gyümölcsök — ilyen a téli alma is — csak az érés előrehaladtával kezdik gyümölcseiket hullatni. Tanácsosabb megvárni, míg egy-két szem gyümölcs a földre esik és csak ekkor nekilátni a szüretnek. Ez jóval kevesebb veszteséget okoz, mint a túlzottan „óvatos“, korai szedésből eredő súlyveszteség. A FEOOSZlNEK KIALAKULÁSAKOR Előbb a gyümölcs alapszíne alakul ki, amely többnyire sárgászöld. Csak később kezd beszíneződni,^mégpedig a héj festékanyagainak változása révén. A jól színcződött gyümölcsök keményebbek, mint a színszegények, eltarthatóságuk is jobb. A színeződést az alacsonyabb hőmérséklet és a gyümölcs felületére jutó nedvesség fokoz-HA CSÖKKEN A HÜSKEMÉNYSÉG Az utóérő gyümölcsök csak a szüret után kezdenek puhulni. Megszűnik a szövet sejtjeinek egymáshoz való tapadása. A téli alma csak a tárolás során veszít keménységéből. A gyümölcs keménysége azonban évenként és tájegységenként is változó. Az alma oldalán metsszünk le a húsból és egy négyzetcentiméter alapterületű fémrudacskát helyezzünk a gyümölcsre. Ha nyolc kilogrammnyi súly hatására a rudacska egy centiméternyire a húsba mélyed, akkor már szedésre érett a gyümölcs. HA MÄR NINCS KEMÉNYÍTŐ Az almában levő cukor keményítőből képződik. Ennek a folyamatnak a kimutatására használatos a jódpróba. Jódkáii oldattal kell átitatni a vékonyra szeletelt almagerezdeket. Ha a jód hatására a hússzövetnek töb.mint a fele megkékül, még ne lássunk szedéshez. Ha viszont már csak alig harmada veszi fel a kék színt, akkor ne halogassuk tovább a szüretet. Ezek tehát a legalapvetőbb szüret előtti, házilag is megoldható „kémpróbák“. Ha így látunk a szedéshez, akkor biztos sokáig eláll kamránkban, pincénkben a gyümölcs. De a szedés is fontos munkai Körültekintően szüreteljünk, mert a gyümölcs érzékeny, nem viseli el a legkisebb koccanást sem. (Bazsó Cs., Kertészet és Szőlészet) Oj növények ahioszemzéssel Gyakori gond, hogy jó néhány új gyümölcsfajtából, díszfából és díszcserjéből hiába keresünk szaporítóanyagot, még sehol sem kapunk belőlük. Ne sajnáljuk a fáradságot, használjuk ki a nyár végét alvószemzések készítésére, és állítsuk elő magunk a keresett nő vényeket. Alanynak alkalmasak az ősszel telepített dugványok, megfelelnek a magról kelt fiatal, erős suhángok, de az idős fák tövéből előtörő vadsarjak is. Sőt felhasználhatunk még olyan 8—10 éves fákat Is, amelyek termésével nem voltunk megelégedve, és jobb fajtát szeretnénk helyette. A szemzés jó eredésének alapfeltétele, hogy az alany héja a farésztől jól elváljon, mert ha a héj erősen tapad, és csak rostosán emelhető meg, kevés a remény az eredésre. Ezért a döntő az alany kielégítő vízellátottsága. Célszerű ezért szemzés előtt 8—10 nappal néhányszor alaposan megöntözni az alanyokat. A szemezőhajtást csak termő korban levő, egészséges, bőtermő fáról, bokorról szedjük. Megszedés után a leveleket ügy vágjuk le, hogy fél, egy centiméteres levélnyelek maradjanak csak. A szemzőhajtás friss, félig fásodott legyen. A rózsa szemzőhajtása például akkor megfelelő, ha tüskéi a héj felszakadása nélkül, könnyen lepattinthatók. Dísznövények közül a gömb alakú és csüngő növésű díszfákat és díszcserjéket szaporíthatjuk alvószemzéssel. Érdemes mindig megérdeklődni a szomszédtól, hogy azon a helyen milyen alanyok a legjobbak. Az alanyt gyökérnyakban szemezzük be, az Idősebb fák esetén a korona vesszőibe tehetők a szemek. Szemzés előtt az alanyt a felső gyökerekig bontsuk ki, hogy a gyökérnyak szabadon maradjon, és gondosan törölgessük meg a szennyeződéstől. Ezután az alanyon éles szerazőkéssel készítsünk egy T alakú vágást, aminél a T függőleges szára 5—6, a vízszintes kb. 1,5—2 cm legyen. Majd az alany héját óvatosan emeljük fel, válasszuk el a farésztől. A szemet 2,5—3 cm hosszúra ügy vágjuk, hogy a nemes hajtást csúcsával magunk felé fordítjuk és a csúcs irányába egyetlen húzással úgy metsszük kt, hogy a rügy a szempajzs közepén legyen. (Ezt annak, aki még nem szemezett, érdemes néhányszor orgonán gyakorolnia.) A nemes szempajzsot úgy csúsztassuk az alany T alakú vágásába, hogy a rügy a T-metszés függőleges szárának közepén helyezkedjen el, a pajzs felső része pedig a T vízszintes szárával legyen egy vonalban. A szemzést óvatosan — nehogy a szempajzs elmozduljon —, de szorosan úgy kössük be, hogy a rafia vagy műanyagszál-kötözés teljesen elzárja a sebet, és csak a rügy maradjon szabadon. Az eredést az jelzi majd, hogy a levélnyélcsonk kissé sárgul, és érintésre könnyen leválik. Körülbelül három hét múlva, összeforradás után a kötözőanyagot lazítsuk meg, nehogy bevágjon az alanyoa. Sz. F. — Jó napot, Kovács úr! Visszahoztam a kutyáját. — ??? — Maga azt mondta, hogy ez a kutya csak este nyolc után eszik. — Es? — Még maga kérdezi? Ez a dög naponta annyiszor eszik, ahányszor elébe teszek valamit! — la, kérem, minek kényeztetik... (bor) A kerti bútorok választéka bizony szerény, viszont az ábrán látható — egymásba helyezve tárolható — asztalkákat magunk is elkészíthetjük.
