Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-11 / 36. szám
1982. szeptember 11.SZABAD FÖLDMŰVES A hiba a „közvetítövonalban” van? MIÉRT HALMOZÓDIK FEL SOK ZÖLDSÉGFÉLE A TERMELŐKNÉL, ÉS MIÉRT VAN KEVÉS A BOLTOKBAN? Forrön tűz a nap, az ember bármerre néz, mindenütt zöldet lát. Ilyenkor nem csupán a fű, fa zöldell. Ez a szín az uralkodó a piacok asztalán, a zöldségboltok polcain is: paprikahegyek, uborka- és paradicsomhalmok, gyümölcskupacok vannak. Nem csoda, hiszen a nagytermelőktől naponta indulnak a teherautók a friss zöldséggel a fogyasztó felé, s a kertészkedők Is egymással versengve adják piacra a vitamlntermést. Az elmondottakból ítélve az tűnhet ki, hogy a dolgozók asztalára naponta odakerül a szükséges vitaminadag, és minden a legnagyobb rendben van. Ez Igaz is, meg nem is, mert amíg Szlovákia déli körzeteiben elegendő zöldség áll a vásárlók rendelkezésére, addig az északt Járások lakót csak ritkán Jutnak . friss és elegendő zöldségféléhez, gyümölcshöz Erre a „kétarcúságra" kerestem a választ a ZELENINA közép-szlovákiai vállalatának igazgatóságán, Banská Bystricán. ■ Mekkora területet lát el zöldségfélével a Zelenina, és milyen gondok fékezik az igények maradéktalan kielégítését? — kérdeztem Dušan Kolár igazgatóhelyettest. *— Területünk eléggé terjedelmes, a déli határ menti Járásokon kívül a prtevtdzal, a žiari, a zvolení és a Banská Bystrlcal-1 Járások üzleteit Is ellátjuk áruval. A zavartalan ellátás nem mindig jár teljes sikerrel. Ennek több oka is van. Köztük az egyik a zsenge áru rövid tartósság! ideje, vagyis az, hogy az áru a hosszadalmas szállítás miatt nem a legjobb minőségben kerül a vásárló elé. Előfordul tehát, hogy nem talál vevőre az járu, s a veszteség az eladót terheli. Gondolok Itt a JEDNOTA boltokra, mert a vállalat nem írja le a megromlott árut. Ez nagy óvatosságra Inti a tapasztalt boltost, csak kevés és olyan árut rendel, melynek tárolási ideje hosszabb, s az áru gyengébb minőségben Is elkel. Emiatt igen gyenge a választék, hiányos az ellátás, ami jogos panaszra ad okot. Ш A termelőktől megkapják a szükséges árut? — Terményhíáflyra nem panaszkodhatunk, a nagytermelők elegendő árut szállítanak. Jó kapcsolatunk van az ipolysági (Šahy), a záhorcei, az ipolyfaalogi (Balog nad Ipľom), a méhi (VCelince) ég a rimaszécsi (Rim. Seő) szövetkezetekkel. Korai zöldségfélét természetesen a nyugat-szlovákia! kerületből is beszerzőnk, mivel a közép-szlovákiai kerületben később „nyilS"“ a tavasz. A mennyiségre tehát nincs panasz, ám ha a választékot nézzük, már szomorú képet kapunk. Zöldpaprikából, uborkából, paradicsomból, korábban salátából van elegendő, ám több karfiolra, zöldhagymára lenne szükség. Kedvező év esetén a kistermelőktől Is Jelentős mennyiségű árut vesznek át. Előfordul viszont az is, hogy ezek szintén tőlük vásárolnak bizonyos zöldségfajtákat. Az Idén például akkora volt a paprikabőség, hogy leszállított áron kínálták a fogyasztónak. — Fokhagymából és vöröshagymából viszont nem kapunk eleget, epertermesztéssel pedig senki nem foglalkozik. A kertészetekben nincs elegendő munkaerő, a kistermelésben pedig nem hagyományos az epertermelés. Így állandó a hiány. Az idén. csupán 20 tonnányi került a boltoktfe. Ezt viszont az MNK-ból Drégelypalánk környékéről szereztük be a kishatárforgalom keretében. Így került boltjainkba 145 tonna zöldborsó Is. ■ Az idén problémák voltak a korai burgonya átvételével. Mi ennek az oka? — A burgonyát a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat Járási üzemel veszik át a termelőktől. A feltett kérdésre ők tudnának kielégítő választ adni. Gondolom a készlet felvásárlását a későn érkező tavasz is előidézte, a burgonya nem fejlődött úgy, ahogyan tervezték, s a termelők a nagy hozam érdekében halogatták a kiásást. A fogyasztót viszont el kell átni. A kereslet biztosítására májusban 500 tonna tavalyi burgonyát hoztunk be az MNK-ból, Július második felében pedig újburgonyát 46 vagonnal Bulgáriából és Romániából. A piac igényeit ezzel kielégítettük, a termelők meg, akik egyszerre kínálták az egész készletet, forgalmazási gondokkal küszködtek. ■ Az utóbbi években a déligyümölcs fogyasztása mellett megnőtt a hazai termés iránti érdeklődés is. Van elegendő gyümölcs az üzletekben? — Bár a tervszerű fejlesztés következtében Jelentősen nőtt a gyümölcsösök területe, mégsem tudjuk kielégíteni a keresletet. Szűkös a választék. A szövetkezetek leginkább almát termelnek. Nagyobb területen Závada, Dolné Plachtince, Pliešovce, Sőreg (Surlce) termeszti az almát, de a prievidzai Járásból Dolné Vestenicéből Is beszerzőnk korai almát. Külföldről is jelentős mennyiséget vásárolunk, hogy az igényeket minél Jobban kielégíthessük. Egyre nagyobb gondot okoz a cseresznyehiány, pedig Krupina és Hrušov határában most Is bőven terem. A őelovcei ropogós cseresznye kitűnő, de nincs, aki leszedje. Három évvel ezelőtt több mint 50 vagonnal vásároltunk belőle, az idén viszont alig hat vagonnal. Ipolynyék (Vinica) környékén az országutakat cseresznyefák szegélyezik, ám a termés leszedése gondot okoz. Az Állami Utak igazgatósága az utóbbi években azt a megoldást alkalmazza, hogy az érdeklődőknek „fákként“ adja el a termést. .Prievídzán cseresznye helyett meggyet kezdtek termeszteni. Ebből évente mintegy 20 tonna kerül hozzánk. A Sőregi Efsz-ben Jelentős területen őszibarackot termesztenek. A kiváló minőségű termésből évente 200—300 tonnát vásárolunk meg, és adunk el. Keresett fogyasztási cikk a dinnye is. Termesztésével nálunk kevesen foglalkoznak. Az igényelt mennyiség túlnyomó többségét Magyarországról, Bulgáriából és Albániából hozzuk be. A dinnye szállítása okozza a legnagyobb gondot, mert rendkívül munkaigényes, hiszen minden darabot külön kell megfogni. Gondot okoz ez akkor, ha egyszerre nagy mennyiség érkezik. Mivel a júliusra tervezett szállítmány szintén augusztusban érkezett, tíz napon belül 160 vagonnal kellett széthordanunk az üzletekbe. A le- és felrakás mellett még az is gondnt okozott, hogy nem minden elárusítóhely közelében van hídmérleg, ahol a szállítmányt mázsáin! lehet, így olykor csak a bizalom volt a biztosíték a szállított mennyiségről. ■ Az elmondottakból az tűnik ki, hogy probléma van a zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Milyen megoldást lehetne találni a helyzet javítására? — A termelők és a felvásárlók közti apróbb súrlódásokat, idő és átvételi zavarokat, úgy gondolom, ki lehetne küszöbölni, ám a termeléstől való „idegenkedés“ leginkább az árpolitikában rejlik. Ismert tény, hogy a nyugat-szlovákiai kerület déli részén korábban érkezik a tavasz, tehát az ottani termelők Jelentős időelőnyhöz jutnak, így korábban adhatnak piacra, kedvezőbb áron értékesíthetik a terméket, mint a kö zép-szlovákiai termelők, akik csak a „második hullámban“ szállíthatnak. Az előbbieket az is segíti, hogy a fűtést sok helyen megoldhatják a hőforrásokkal, míg a közép-szlovákiai termelők drága fűtőolajat használnak a palántaneveléshez. Az itteni termelők azért sürgetik, hogy az Illetékes szervek az egységes árakat „területi árakká“ változtassák át, esetleg „területi pótlékban“ részesítsék az előnytelen természeti adoU- sággal rendelkezőket, hogy a kedvezőtlenebb feltételek mellett gazdálkodóknak is gazdaságossá váljon a zöldségtermesztés. Az árkülönbözet növelhetné a termelési kedvet és közvetve segítene a főbb termények előteremtésében. • • • Akad tehát elintézésre váró feladat bőven a zöldség- és gyümölcstermesztők „házatáján“, s a ZELENINA zavartalan áruellátása területén. BÖJTÖS JÁNOS Tizenkettedszer a fiatalok falujában A Csallóköz határán Járunk. Gútát (Kolárovo) elhagyva az eddig szeszélyesen kanyargó országút megnyúlik, kiegyenesedik előttünk, jobbról a megszelídült Vág simul hozzá, baloldalt szemet pihentető kilátás nyílik a határtalannak tetsző csallóközi rónára. Néhány kilométer után égbe nyúló nyárfák sorfala közé fut be az út. Annyira egyformák, hogy talán meg sem lehetne különböztetni őket egymástól. Karcsú lombkoronáik csúcsát ott, fenn, a magasban, mintha egy képzeletbeli vonal mentén metszette volna nyílegyenesre egy óriás kertész ollója. Halkan zúgnak a szélben; talán születésük történetét mesélik. Egyszerre születtek, együtt nőttek a községgel, amelynek kapuját monumentális diadalívként díszítik, s amelynek nevét szerényen meghúzódó tábla adja tudtul az első faőrlás oltalmazó árnyékában: DEDINA MLÁDEŽE — Ifjúságfalva. Kifejezőbb nevet nem is lehetett volna adni ennek a községnek, amelyet harminchárom évvel ezelőtt kezdtek építeni lelkes fiatalok százai. Kezük munkája nyomán ú| község született a kenyérteremtő csallóközi rónán, amely a mezőgazdaság és a falu szocialista átalakulásának szimbólumává vált. U- gyanúgy jelkép az Is, hogy évről évre — az idén immár tizenkettedszer — itt adnak egymásnak találkozót az egykori építők utódai, a mezőgazdaságban dolgozó falusi fiatalok Akárcsak annakidején elődeik, úgy ők is Szlovákia legkülönbözőbb tájairól gyűlnek össze, hogy három napon keresztül a dal, a tánc, a szórakozás mellett kicseréljék tapasztal jtaikat, tanuljanak egymástól, tisztelegjenek a szocializmus első új nemzedékének műi-e előtt. • 9 • Az idei találkozón több mint négyszáz fiatal vett részt Szlovákia minden tájáról. Augusztus 20-án, pénteken, már délután négy órától sorra kanyarodtak be a különböző járások Jelzéseit viselő autóbuszok az ifjúságfalvi művelődési ház előtti tágas térre; a Szocialista Ifjúsági Szövetség egyenruháját viselő fiatalok csapatai tódultak ki belőlük. Néhányan népviseletbe voltak öltözve, vagy hangszerüket cipelték a hónuk alatt; a téren csakhamar vidám ének- és zeneszó csendült. Az első Ismerkedések, a közös éneklés közbeni barátságkötések után hamarosan megtelt a művelődési ház ünnepien feldíszített nagyterme, és minden készen állt a háromnapos rendezvény ünnepélyes megnyitására. • • • Lelkes taps köszöntötte a bevonuló vendégeket: az SZLKP KB küldöttségét, amelyet Ivan Panik mérnök vezetett, a SZISZ Központi Bizottságának küldöttségét J. Húsár titkárral az élen, a szervezet szlovákiai bizottságának küldötteit, élükön Dušan Longauer alelnökkel, aki a rendezvénysorozat egyik fő irányítója volt. Ügyszintén a díszvendégek soraiban foglaltak helyet a község egykori alapítói, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői, valamint a járási és a helyi párt- és társadalmi szervezetek küldöttei is. Az egybegyűlt fiatalokat a SZISZ Szlovákiai Bizottsága nevében Štefan Balia üdvözölte, majd Dušan Longauer megnyitó beszéde következett. Longauer elvtárs a rendezvény céljaként a falusi és a mezőgazdasági SZISZ-alapszervezetek tevékenységének demonstrálását, a fiatalok aktivitásának és kezdeményezőkészségének további elmélyítését, a mezőgazdasági termelés egyre igényesebb feladataihoz való pozitív hozzáállás széles körű népszerűsítését jelölte meg, miközben valamennyi említett területről bőven szolgált jó példákkal. Külön szólt az Ifjúsági Fényszóró nevű mozgalom kiemelkedő eredményeiről, és a fiataloknak a takarmánybetakarításban, valamint az aratási munkákban tanúsított aktivitásáról. A megnyitó szaval után gazdag kultúrműsor következett. Fellépett Naďa Lechanová énekesnő, aki sajátos hangulatú dalait maga kísérte gitáron, Nagy Péter, a politikai dalok sokolovi fesztiváljának idei győztese, és a nyárasdi (Topolnfky) citeraegyüttes. Az est fénypontját azonban Pavol Hammel fellépése jelentette: közismert és népszerű dalait együtt énekelte a közönséggel. A Vrchári nevű ismert bratislavai folklórcsoport színpadra lépése pedig jeladás volt a tánc kezdetére: a hatalmas terem néhány perc alatt színes forgataggá változott. A kitűnő hangulatú est tizenegy órakor ért véget. • • • A szombati nap legfőbb eseménye a fiataloknak a Nemzett Front választási programjában vállalt feladatai teljesítéséről keresztmetszetet adó aktíva volt. Ezzel kapcsolatosan D. Longauer mindenekelőtt a középszlovákiai fiatalokról szólt dicsérő szavakkal. A kötelezettségvállalások teljesítésében élen járók között első helyen a poltári Haladás Efsz fiatalokból álló komplex ésszerűsítő brigádját nevezte meg. A nap további részét amatőr művészek fellépései, valamint sportversenyek töltötték ki. • • • A három napos rendezvénysorozat méltó befejezése volt az Agrokomplex '82 Országos Mezőgazdasági Kiállítás közös meglátogatása. ŰJ tapasztalatokkal, élményekkel, friss munkakedvvel gazdagodva, itt mondott egymásnak búcsút vasárnap délután a kitűnően sike rült találkozón részt vett négyszáz fiatal. VASS GYULA 11 v Nitrán az AGROKOMPLEX ‘82 Országos Mezőgezdasági Kiállításon a korábbi évek anyagától eltérően az idén komplexebben, nagyobb terjedelemben mutatták be a Magyar Népköztársaság mezőgazdaságának fejlődését dokumentáló műszaki és szellemi értékeket. , A gyártmányokat bemutató napon, vagyis augusztus 25-én dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint a minisztérium két vezető dolgozója tartalmas előadás keretében ismertette a mezőgazdaság fejlődését, s a vele összefüggő problémákat is. Dr. Magyar miniszterhelyettes elvtárs kiemelte, hogy 1950-től napjainkig a magyar mezőgazdaság bruttó termelése megduplázódott. Jelentős fejlődést értek el továbbá a gabonatermesztésben is. A búza hektárhozama például a hetvenes évek második felében túlszárnyalta a négy, a szemes kukoricáé pedig az öt tonnás országos átlagot. Cukorrépából napjainkban harminchét, harmincnyolc, burgonyából tizenöt, tizenhat tonna az országos hektárhozam. Arról is említést tett, hogy az erő- és a tömegtakar{mányok termesztésének színvonalával korántsem elégedettek, hiszen az elért húsz tonna silókukorica, vagy az 5,5 tonna lucerna hektáronkénti hozama nem arányos a termelésben rejlő lehetőségekkel, amely a korábbinál nagyobb erőfeszítésre sarkallja a termelőket. A magyar mezőgazdaság dinamikus fejlesztésében jelentős szerepe van az anyagi-műszaki bázis megteremtésének, de főleg annak, hogy az utóbbi tíz esztendőben nagy előrehaladást értek el a géppark felújításában és korszerűsítésében, de a vonóerő tekintetében is minőségi javulás történt. Az ésszerű üzemanyaggazdálkodás, s a korábbinál tökéletesebb tervezés kézzelfogható eredménye, hogy a magyar mezőkön napjainkban mintegy húsz százalékkal kevesebb traktor szükséges, mint régebben, ugyanakkor a rendelkezésre álló géppark vonóereje harminc százalékkal jobb, mint 1970-ben. A gabonakombájn-park mennyiségileg maradt a régi, teljesítménye viszont a felújítás eredményeként megduplázódott. Az utóbbi tíz esztendőben a műtrágyák használata — évi átlagban — a régebbi 837 ezerről 1 millió 400 ezer tonnára nőtt, a vegyszerek igénybevétele pedig megduplázódott. Rövid évtized alatt mintegy millió szakosított farmot építettek az állattenyészés fellendíésére. Ezekben teremtik elő az állati termékek több mint harmadrészét. A magyar mezőgazdaság a szocialista nemzetközi együttműködés keretében a traktorok túlnyomó többségét a Szovjetunióból, a tehergépkocsikat, a gabonakombájnokat és más mechanizmusokat pedig az NDK-ból kapja. Az utóbbi években a növényvédő szerek importját is növelték a szocialista országokból. A hazai élelmiszerszükséglet a korábbinál tökéletesebb kielégítés céljából a miniszterhelyettes rendkívül fontosnak és időszerűnek tartja az igényekhez való rugalmas igazodást. Ide tartozik az olcsóbb áruválaszték arányainak a létrehozása, a minőség szüntelen növelése stb. Törekvésükben főleg a hazai forrásokra támaszkodnak, s ennek megfelelően alakítják ki a termelés szerkezetét is. Az MNK-ban ugyanakkor jelentős szerep jut a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari termékek exportjának. A soron lévő öt esztendőben a versenyképességre törekedve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportját mintegy harmadával növelik. Rendkívül fontos népgazdasági feladatként említette a miniszterhelyettes elvtárs az MNK gabonatermesztési programjának sikeres megvalósítását . segítő feltételek rugalmas létrehozását. Ez érthető is, hiszen ennek sikerétől függ a hústermelés további fellendülése, a hazai szükségletek még jobb kielégítése, s az exportfeladatok megvalósítása. Arra törekednek, hogy 1985-ben országos átlagban összesen 15 millió tonna gabonát érjenek el. Ez viszont azt jelenti, hogy búzából 45—48, szemes kukoricából pedig 55—57 mázsás átlagos hektárhozammal számolnak. A hozamok nagyobbik felét termésnövekedéssel, további hányadát pedig területbővítéssel akarják elérni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközt és lehetőséget kihasználnak. Ide sorolható például a műtrágya és a növényvédőszerek korábbinál jobb hasznosítása, az öntözési hálózat tökéletesebb igénybevétele, a termőtalaj optimális mértékű használata, a gabonatermesztés és a legelőgazdálkodás tervszerű váltakozása (ahol ezt a feltételek lehetővé teszik), a talaj, gyorsított ütemű rekultiválása és gabonatermesztésre történő felhasználása, s végül a mezőgazdasági szemponból felhasználható földterületek más célokra való felhasználásának csökkentése stb. Távlati szempontból arra törekednek, hogy a rendelkezésre álló biológiai anyagot még célszerűbben kihasználják. A jövőben búzából 7—8, őszi árpából 6—7, tavaszi árpából 5—6, hibrid szemes kukoricából pedig 11 — 12 tonna hektárhozam elérésével számolnak, de napirenden tartják a termelékenyebb biológiai anyagok választékának előteremtését is. A törekvés persze arra is irányul, hogy lényegesen javuljon a gabonafélék és más termények összes választékának beltartalmi minősége, vagyis tápanyagértéke. Ennek megfelelően kell majd elrendezni a műtrágyázás technológiáját, a trágyázás és vegyszerezés tudományosan megalapozott módozatait. HOKSZA ISTVÁN Mezőgépek a kiállításon
