Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-21 / 33. szám
A következő leveszöldség receptet elsősorban a bérházakban lakó háziasszonyoknak ajánlom, akiknek — hűvös pince hiányában — nem áll módjukban zöldségféléket tárolni. Másfél kiló petrezselyemgyökeret, 1 kiló sárgarépát, külön-Ф E Hűvös pince hiányában külön 0,25 kiló zellergyökeret, karalábét, karfiolt és kelkáposztát, valamint 0,5 kiló fehér zöldpaprikát és csomó petrezselyem zöldjét, összesen tehát 4 kilányi zöldségfélét megtisztítva, vékonyra szeletelve húsdarálón ledarálunk. Ehhez a négykilónyi masszához negyedrésznyi, azaz 1 kiló sót teszünk, összekeverjük, egy napig állni hagyjuk, s befőttes üvegekbe tömörítjük. Két evőkanálnyi kell a levesbe — főzéskor fehér vászonzacskóba kötve, így nem tapad a húshoz. E mennyiség egész télre elegendő egy 4 személyes családnak, s nincs gond a zöldségvásárlásra. Ugyanígy paradicsompaprikát is darálhatunk a pörkölthöz. Egy kiló paprikához 25 deka sót teszünk, s üvegekbe rakjuk. Ezzel tetszés szerint ízesíthetjük az ételünket. így már csak kevés só kell kiegészítésül a leveshez vagy a pörkölthöz. Jó munkát és jó étvágyat kívánok! B. Gy. A víz a rostokra merőlegesen ejtett vágási felületeken keresztül szívódik fel leggyorsabban és legmélyebbre a fában. Az Ilyen vágási felület nyitott sebnek tekinthető, tehát ennek megfelelően kell kezelni, ha azt akarjuk, hogy a fából készült oszlopok — legyenek gömbölyűek vagy szögletesek — hosszú élettartamúak legyenek. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy az oszlop teteje ne legyen vízszintes, lapos, inkább ferde vagy csúcsban végződő, hogy az esővíz, illetve a hőié a lehető leggyorsabban lecsurogjon róla. Persze, a ferde lap kiképzése még r ímagában nem megoldás.. Az oszlop végét alaposan be kell engedni valamilyen impregnáló anyaggal, amely a fát vízhatlanná teszi. A vízhatlanító készítményből annyit kell felhordani a fára, amennyit az képes fölszívni. A művelet elvégzéséhez a meleg, nyári idő a legalkalmasabb. A rendelkezésre álló készítmények közül is inkább a meleg impregnáló anyagokat válaszszűk, mert azok gyorsabban fölszívódnak. Eleink nagy előszeretettel alkalmazták a vékony deszkából vagy lécből készült, tetőszerűen kiképzett védőburkolatot. Igaz, akkor még jóval olcsóbb volt a fa, mint napjainkban, de az is lehet, hogy ez a megoldás már divatjamúlt. Aki mégis ilyet szeretne, a deszka fedőlapot úgy készítse, hogy körülbelül két centiméterrel túlérjen a védelemre szoruló oszloprészen. Az impregnálást, persze, ilyenkor sem ajánlatos mellőzni. Sőt! Az jár el helyesen, aki nem csupán az oszlop végét itatja át a készítménnyel, hanem a fedőlapnak használt deszkát is, mégpedig mind a két oldaláról. Az így előkészített deszkalapot rozsdamentes szegekkel rögzítjük. Valaha . szokás volt bádogból kalapot- készíteni az oszlopokra. A pontosan méretre vágott 0,4—0,6 mm vastag horganyvagy rézlemezt az ossloora helyezték, a sarkaknál bevágták, majd az oldalakat lehajlították, végül horganyzott vagy rézszögekkel rögzítették. Bádog helyett ma aszfaltlemezt használhatunk, amit a bádoghoz hasonlóan kell fölhelyezni és rögzíteni (lehetősség szerint horganyzott, speciális szögekkel-). Persze, ha az utóbbi módszereket választjuk az oszlop védelmére, a vegyszeres impregnálást akkor se mulaszszuk el. Az építmény élettartamának meghosszabbítása mindenképpen megéri a fáradozást és a költséget. (Mešfan R„ Zahrádkáf) Dinnyehéjből — csemege Finom téli csemegét készíthetünk a dinnye héjából, ha rajta 10—15 mm-es húst hagyunk. A dinnyehéjat hideg vízben mossuk meg, majd egészen vékonyan hámozzuk le a külső zöld részét. Recés késsel vágjuk 50—60 mm hosszú, 15—20 mm széles szeletekre. Gyengén ecetes vízben abáljuk (10—15 percig forraljuk), majd öblítsük le hideg vízzel és leszűrve mély porcelántálba tegyük. (Sohase fémedénybe!) Készítsünk sűrű szirupot: 1 kg dlnynyehéjhoz 3/i kg cukorból és 1 liter vízből. Miután besürűsödött, hagyjuk a szirupot kihűlni és csak azután öntsük a dinnyére. Hagyjuk állni 1—2 órán át, majd a szirupot leöntve, 4—5 dkg cukor felhasználásával újra sűrítsük, hűtsük, majd ismét öntsük a dinnyére, s hagyjuk állni. Ezt követi az utolsó, a harmadik besűrítés, újabb 4—5 dkg cukor felhasználásával. Végezetül két citrom levét csavarjuk о szirupba, és hűtsük langyosra. A dinnyeszeleteket kis üvegekbe tegyük, s önt-sük le a sziruppal úgy, hogy teljesen ellepje. Néhány citromkarikával gazdagíthatjuk az ízét. Végül kössük le az üvegeket. —t— Hogyan mérjük ki? A növényvédő és gyomirtó vegyi készítmények tagadhatatlanul nagy segítséget jelentenek a háztájiban is, de a gondjainkat is szaporítják. Ugyánis egyelőre kevés növényvédő szert forgalmaznak kimért, héttíz-tizenöt-húsz liter permedé elkészítéséhez elegendő port tartalmazó csomagolásban. így néha hígabb, máskor meg töményebb az cédát, egyszer a kártevők mosolyognak, máskor meg mi bosszankodunk. Postai levélmérleget nem vehet mindenki, a patikai mérleg Ilyen célra drága, a gyakran ajánlott házi mértékegysége« (késhegynyi, kiskanálnyl s b.) nem pontosak, hiszen a szerek fajsúlya változó. Magam Is sokat töprengtem, hogyan oldjam meg a problémát. Végül a következő módszert választottam: egy régi, évek óta az udvar szegletében porosodó kerékpárról leszereltem a hajtókart, a taposó pedállal együtt, és az egészet a falra erősítettem. A pedálon áthúztam egy szorosan illeszkedő, körülbelül 50 cm-es lécet. A léc két végére — szög és drót segítségével — serpenyő gyanánt egy-egy konzerves dobozt függesztettem. A pedál végére — a lécre merőlegesen — bicikliküllőt vagy hurkapálcikát lehet erősíteni, ez lesz a mérleg nyelve. Ha a hajtókart letakarjuk fokbeosztá- Sú kartonlappal, amolyan valódi, házilag készített patikai mérleget kapunk. No és a legfontosabb — a súlyok. Ez is egyszerű: az ötös csavarénva 1 grammos, a hatos 2 grammos, a nyolcas'pedig 5 grammot nyom. Igaz, nem hiteles, de én jó ideje így használom, s eddig még nem származott bajom belőle. Majoros Győző, Gömör (Gemeri тлиииимк EGYMÁSTÓL 12 BESZÉLGETÉS ezúttal a laskagomba-termesztésrol (Folytatás az 1. oldalról) szedheti. Ha a kertben vagy a kerítés tövében van a tuskó, akkor vásárolt csírával is érdemes termésre késztetni. A tuskóba néhány háromszög alakú éket vágunk, a vágási felületet bedörzsöljük oltóanyaggal, majd visszahelyezzük, és szöggel rögzítjük az éket. A tüsköt betakarjuk fóliával, földet dobunk rá, és- két-három hónapon át locsolgatjuk. öszszel kitakarjuk, meglocsoljuk, és várjuk, hogy megjelenjenek a gombák. • Ez az eljárás vonzónak tűnik. Kis ráfordítással, egyszerű eszközökkel lehet gombát teremteni az asztalra. Csakhogy ilyen gombatelep nem teremhet valami sokat, azonkívül az időjárás is befolyásolja az eredményességet. — Igen, a farönkön való gombatermesztés viszonylag olcsó, de éppen a külterjessége miatt — elég sok bizonytalanságot rejt magában. Aki nagyobb mennyiséget akar termelni, esetleg jövedelem-kiegészítő árutermelési céllal indul, az Intenzív termelési eljárást válasszon. Ennek során a lágy szárú mezőgazdasági növények hulladékát hasznosítjuk. A mezőgazdasági növényi maradványokon a laskagomba gyorsabban növekszik, és jóval hamarább hoz termést, mint természetes tápanyagán, a fán. Itt a beoltástól a termés leszedéséig terjedő idő kilenc hétre rövidül. 0 Az intenzív termelési eljárás során milyen alapanyagok jöhetnek számításba? 0 A háztájiban mindenekelőtt a lomblevelű fák földolgozásakor nyert fűrészport, továbbá a szalmát, a pelyvát, a kukoricaszárat és a csutkát lehet hasznosítani. Lehetőleg mindig friss alapanyaggal dolgozzunk, amely kevés természetes csírát tartalmaz. Sajnos, olykor a tapasztalt termelők Is kudarcot vallanak, mert elhanyagolják az előkészítést, és engedik, hogy elszaporodjanak a penészgombák. # Akkor most beszéljünk az alapanyag előkészítéséről. — A szalmát, kórót vagy csutkát 1 cm-nél kisebb darabokra kell zúzni (kalapácsos daráló), majd fertőtleníteni kell. Az előkészített anyagot (így a fűrészport Is) nagy edényben vízbe tesszük, egy órán át főzzük, betakarva 24 órán át állni hagyjuk, majd a folyamatot háromszor megismételjük. A harmadik főzés után az anyagot szűrőkanállal kimeregetjük, lecsöpögtetjük, s azonnal fóliazsákba rakjuk. A zsákot úgy kötjük be, hogy a szájába háromszázalékos chloramin-oldatba mártott rongydugót helyezünk. A zsák kihűlés közben levegőt szív be, de a gombacsírákat a fertőtlenítő dugó elpusztítja. Akinek van katlanja, gyorsan végez a fertőtlenítéssel. Aki kisebb edényekkel dolgozik (pl. kifőző fazék), az körülbelül tizenöt nap alatt tud megtölteni egy zsákot. Persze, most ért véget az aratás, faluhelyen már akad friss szalma, s ezt — akárcsak a friss fűrészport — elég egyszer kifőzni. 0 Tegyük föl, hogy már tele a zsák. Most mi a további teendő? — Ha megtelik a zsák, egy napig állni hagyjuk, majd előkészítjük a gumikesztyűt, az asztal műanyag lapját letöröljük 3 százalékos chloramin-oldattal, s kezünk ügyébe (az asztalra) készítjük a beosztáshoz szükséges farudat (pl. seprőnyelet), amit denaturált szeszszel fertőtlenítünk. A zsákot csak annyira nyitjuk meg, hogy beleszórhassuk a gombacsírát, (1 liter csíra 50 liter alapanyag beoltására elegendő), és a bottal jól belenyomkodhassuk az oltóanyagot a termőközegbe. Ha ezzel készen vagyunk, Visszahelyezzük a steril dugót, a zsákot bekötjük, alul néhány helyen kilyukasztjuk, majd 3—4 napig állni hagyjuk. Utána következik az átszövés. 0 A rönköket a kertben kellett elásni. A zsákolt alapanyagra milyen sors vár? — Ha van kertünk, a termŐ- közeggel teli zsákot is eláshatjuk. Ha nincsen kert, akkor a zsákokat a kamrában, pincében vagy az erkélyen is elhelyezhetjük, de ruhával alaposan be kell takargatni, mert az anyag átszövetéséhez sötétségre van szükség. A takarót néha meglocsoljuk, amivel nem csupán a nedves környezetet biztosítjuk, de a hőmérsékletet is szabályozzuk. Legideálisabb a 20—27 °C. Az átszövetés fűrészpornál 2—3 hónap, szalmánál, kórónál és csutkánál négyhat hét. Alacsonyabb hőmérsékleten az átszövés! idő hoszszabb, magasabb hőmérsékleten a gombafonalak nem fejlődnek. # Hogyan állapíthatjuk meg, hogy kellően átszőtte-e már a gombafonálzat a termőközeget? — Egyszerű szemrevételezéssel. Ha az alapanyagban jellegzetes fehér szövedék képződik (ezt a zsák megbontása nélkül is megállapíthatjuk), jó munkát végeztünk. A fűrészporos zsákot ajánlatos megbontással ellenőrizni, mert itt nem fehér a szövedék. Ha a fonálzat már tökéletesen átszőtte az anyagot, a zsákokat nedves, világos környezetbe (a kert vagy udvar árnyékos szegletébe, izzóval megvilágított helyiségbe) telepítjük, ahol 16 C fokosnál hidegebb hőmérséklet uralkodik. Késő ősszel a megüresedett fóliaházat is betelepíthetjük, de a jelentkező termőiesteket naponta meg kell permetezni friss vízzel. Az erkélyen tartott Zsákot ősszel egyszerűen kitakarjuk, néha meglocsoljuk, de szükség szerint árnyékoljuk, és várjuk a termést. Ha pincében vagy más helyiségben termelünk, akkor érdemes a zsákokat egymásra helyezve, amolyan termőfalat kialakítani. A zsákok oldalán, főleg ott, ahol már jelentkeznek a termőtestek, bevágásokat ejtünk. Ez főleg a vastagabb fóliából készült zsákok esetében fontos. • Az elmondottakon Elvül mit kell még tudnia a termelőnek? — A kezdőknek figyelmébe ajánlom, hogy a szalma és a kukoricacsutka közvetlenül termőrefordulás előtt néha 30 C- fokosnál melegebbre is fölhevül, ami a gombafonálzat pusztulásához vezethet. Ennek megelőzésére a zsákba ajánlatos lyukat fúrni és hőmérővel ellenőrizni a termőközeg hőmérsékletét. Ha a hőmérő 27 C- fokot mutat, hidegvizes locsolással mérsékeljük a fölmele-* gedést. Jó tudni, hogy a fűrészpor lassan fordul termőre, de hosszabb ideig terem. A szalma korábban ad termést, és egyszerre többet terem. Szedéskor legjobb egy-egy gombacsokrot éles késsel egészben levágni. Zárt helyen számolni kell vele, hogy a levegő sok spórát tartalmaz, s ez az érzékeny szervezetű embereknél légzési nehézséget okoz. Ezért, főleg szedéskor, légárammal kell szellőztetni vagy ruhaanyagból készült védőmaszkot kell viselni. S végezetül: a fiatal laskagombát úgy hasznosthatjuk, mint a baromfi- vagy borjúhúst, a fejlett gombát pedig a marhahús elkészítési receptjei szerint értékesíthetjük a konyhán. Lejegyezte- KÄDEK 3ÄB0R ш 9 Análunk termesztett sárgadinnyék érettségét nagyon egyszerűen, kfinynyen, biztonsággal megállapíthatjuk. Az érett sárgadinnye héja világosabb, a kehely felöli oldala megpuhul és kellemes illata már messziről érezhető. A sárgadinnye teljes íz és illat harmóniáját csak tövön érlelve fejleszti ki. A hosszabb szállításra szedett dinnyét azonban 70—80 százalékos éreti ségben szedik le és az a meg vásárlás időpontjában válik fo gyaszthatővá. Az érés utolsó négy napjában fejlődnek ki leginkább az íz- és zamatanya gok, és a házikerti termesz tésben éppen ezt az--érettsége! érdemes bevárni. A sárgadinynye a virág megtermékenyüle sétől számítva 30—33 nap múlva fejlődik ki fogyasztlia tóvá. Sokan úgy vélik, hogy я sárgadinnyét nem kell leszed ni, amikor megérik, a termés leválik magától is a kocsányról. Ez igaz, csak a leváló tér-Mikor érett a dinnye? raések már túlértek. Ez pedig tot az érés megállapítása nem kívánatos, mert az alko- igényli. A görögdinnye éréséholos erjedés gyorsan megin- nek jelei nem annyira egyérdul bennük és veszítenek élve- telműek, mint a sárgadinnyéé, zeti értékükből. Utóérlelése sem lehetséges! Az A görögdinnye termesztése idő előtt leszedett görögdinnye során a legnagyobb gyakorta- színtelen, íztelen. A túlérett termés pedig sokat veszít üdítő ízéből, zamatából. A tapasztalt termesztők több tulajdonság alapján állapítják meg az érettséget. Kopogtatásra az érett dinnye mélyebb, kongó hangot ad, héja -ötétebb, fényesebb, a hasi — talajjal érintkező — részén sárga folt jelenik meg. Az érett dinnyén a hajnali harmatlecsapódás nagyobb, a termés melletti kacs elszárad. A nővirág termékenyülésétől eltelt 30—55 nap múlva várható a lenes érettség. A felemelt és tenyerünkre helyezett dinnyét a kés nyelével ütögetve „rengést“ érzünk. A sárga- és a görögdinnyét lehetőleg a reggeli órákban szedjük. A termést késsel vágjuk le a hajtásról, s 3—5 centiméteres kocsányrészt hagyjunk rajta. A kellő érettségben, szakszerűen szedett dinnye fagyasztása tovább növeli e kedvelt zöldségfaj élvezeti értékeit. I NAGY J. Kertészet és Szőlészet)
