Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-21 / 33. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1962. augusztus 2Í. 8 A baráti kapcsoíatokről Sokszor (elvetik a házastársak azt, a kérdést, hogy a (érinek, vagy a (eleségnek lehet-e tartós baráti kapcsolata másnemű egyénnel szexuális kapcsolat vagy szerelem nélkül. Igen, de azt is hozzá kell tennünk, hogy erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az illető ugyanakkor a házasságban szexuális és szerelmi szükségletét tel|es mértékben kielégítheti. Ebben az esetben mi sem természetesebb, minthogy tágabb baráti körűn belül szexuális vagy szerelmi kapcsolat nélkül igen színes, meleg és teljes szolidaritást jelentő baráti kapocs (űz össze több embert is. Ha erős két ember között a hűség, a szolidaritás kapcsa, és a szükségletek kielégítése megközelíti az optimálisát, néhány közeli barát semmiféle veszélyt nem jelent a házastársak számára. De még az is gyakori emberi szituáció, hogy valaki a hűséges házastársi kapcsolaton belül is sokat és rokonszenvvel gondol valakire, egy harmadikra. Ilyen eset egy életen át nem is egyszer (ordul elő. Ettől az érzelemtől magának az átélőnek sem kell megriadnia. Egyszerűen helyére kell tennie azt. Legjobb, ha úgy fogja (el, hogy a rokonszenv talán több is, mint barátság, de tudja azt, hogy okosabb, jobb, ha nem engedi korlátozás nélkül elburjánozni magában ezeket az érzelmeket. Önfegyelem is van a világon, meg ész, tudat is, s az előrelátás, a következmények tudati előrehozása egyedül az ember tulajdona. Bizonyos helyzetekben élni kell tehát vele, és mérlegelés után rá kell jönni, bogy úgyis csak átraeneit érzelemről van szó, amiért nem érdemes a stabil, rendszerint több ember jogos érdekeit érintő kapcsolat létét kockáztani. Ha pedig mégis úgy látszik, hogy élére kell állítani a dolgot, ezt teljesen nyíltan kell csinálni, s vállalni kell a választás, a döntés feladatát. Sokszor csak a „vagyvagy“ félreérthetetlen felvetése oldhat meg nehéz kérdéseket. Ilyenkor mérlegelni kell a teljes helyzetet, s döteni kell. mennyi áldozatot ér meg a kapcsolat. Az igazi szovjet vendéglátás elképzelhetetlen halleves és tésztában sütött vagy tejfölös harcsa nélkül. A halételek egyikének elkészítési módját ajánljuk most olvasóink figyelmébe. Harcsa helyett tőkehalat, sügért, lepényhalat vagy más halfajtát is felhasználhatunk. TEJFELES SÜLT HAL: Hozzávalók 4 személyre: 1 kg friss hal, V2 kg burgonya, 2 fej vöröshagyma, 2 kemény tojás, liter tejföl, olaj szükség szerint, 5 dkg vaj, 2—3 evőkanál reszelt sajt, 2 evőkanál liszt, Vi kg friss gomba, ízlés szerint ső, bors és kapor. Készítése: a gombát durvára vágjuk és 40—50 porcig sós vízben pároljuk. Míg a gomba fő, megtisztítjuk, a halat, kifilézzük, megsózzuk, beborsozzuk és minden egyes halszeletet lisztben megforgatunk, majd forró olajban aranyos barnára sütünk. Ezután megpirítjuk a finomra vágott hagymát is. Közben elkészít-Konyhaművészet jük a tejfeles mártást. A lisztet gondosan elkeverjük az olvasztott vajjal, megsózzuk, majd állandó keverés mellett hozzáadjuk a rottyanásig felforralt tejfölhöz. Ezután vékony karikákra vágjuk a tojásokat és a meghámozott nyers burgonyát, levesszük a tűzről a gombát, leöntjük a levét, apróra vágjuk vagy húsdarálón étdaráljuk, majd 5—7 percig egy kis vajon megpirítjuk. Ezután a halszeleteket egy mély serpenyőbe, vagy vastapsibe helyezzük, meghintjük pirított hagymával és a gombával, a tetejére tojáskarikákat teszünk, majd egy réteg karikára vágott burgonya következik. Végül leöntjük a tejfeles mártással és egy kis olvasztott vajjal, s 25—30 percre sütőbe dugjuk. £gy olyan tör- CSICSAY ALAJOS: ténetet mondok el, ami ha eszembe jut, ma is szégyellem magamat miatta. Régen volt, mégsem tudom elfelejteni. Talán mert akkor annyira bántott és annyira fájt, hogy okulásképpen egész életemen át elkísér. Pedig látszatra nem is olyan nagy dolog. Hány éves voltam, nem tudom, csak arra emlékszem tisztán, világosan, hogy nagyon szerettem volna egy lovat. Szépet, feketeszörüt, csillagos homlokát, mint amilyen Jóska bátyámé volt. Édesapám folyton ígérgette, ha összegyűlik a pénzünk, biztosan veszünk rajta lovat. Am az a kutya pénz nagyon ritkán jött be hozzánk, s ha be is jött, vékonyka volt és hamar elillant. m i Mi \, >.- \ ч \ Ssalay Ferenc TALÁLKOZÁS Egy reggelen édesanyám azzal ébresztett, hogy éd.esapám vezeti ám a paripát. Úgy ugrottam ki az ágyból, mint akit friss vízzel öntöttek nyakon. Usgyi az ablakhoz, de a nagy meglepetéstől szóhoz sem jutottam. Sőt azt sem tudtam sírjak-e, vagy nevessek. A lovacska fehér volt, igen-igen apró, bár büszke járású, csak éppen hasított körmű és a feje bábján két görbe szarvacska ékeskedett. Kis öcsém, aki ott ágaskodott mellettem egy kisszéken, ahelyett, hogy nylhahával üdvözölte volna, azt kurjantotta felé: Me-e-eet Gondoltam sebaj, ha ló nincs, kecske is jó. Egyébként már minden pajtásomnak volt kecskéje, ágy látszik édesapám ezzel akart kedveskedni nekem. Legeltettem hűségesen, jutott ts neki hely bőven a libalegelőn. Kedves jószágom lett a vékonylábú kérődző, de vágyamat az Igazi ló után nem tudta csillapítani. Törtem a fejemet, hogyan tudnék magamon segíteni- Egyszer aztán olyan ötletem támadt, hogy befogom Miclt. Miért ne? Kölcsön veszem öcsém szekerét, amit a születésnapjára kapott Feri bátyámtól, szerszámot pedig magam ts tudok készíteni. Öcsém kocsija inkább ökrök után való járműre hasonlított, de mit számított az? Micl sem volt ló, csak kecske, de én akkor mar igazi lónak képzeltem. Arra hamar rájöttem, hogy a szájába nem való zabla. Az sem baj, megteszi az egyszerű kantár is, aminek két oldalára kötöttem a kendermadzagból font gyeplőt. Szügyére istrángot húztam, amit futócsomóval a hámfa két végére Illesztettem. A szekér kicsi volt, ráülni nem lehetett, de nem ts_ akartam. Repesett a szívem az örömtől, ahogy végignéztem a fogatomon. Nem hiányzott arról semmi sem. Volt lőcse, saroglyája, Rüllős kereke, de még vendégoldala is két vékonyka botból. Mici türelemmel tűrte a kegyetlen tortúrát, csak a kocsist szavakra volt érzéketlen a füle. Képtelen volt megtanulni mit kell tennie, ha azt mondom neki gyi, hajsz, tüled és hő! De ha meg suhintottam csípős ostoromat, úgy megugrott a szekérrel, altg bírtam mellette szaladni. Lett szórakozásom egész nyárra. Már az igazi lovat is kezdtem felejteni, hiszen minden gyerek engem irigyelt, de még a felnőttek is megbámulták furcsa fogatomat. — Hogy hívják a lovadat öcskös? — kérdezte egy hetyke legény. —- Micinek — húztam ki magam büszkén. — Csak nehogy bodzát etess vele, mert büdös lesz tőle a teje — csúfolódott. Mit törődtem én vele. Föl- és leszerszámoztam Mictt naponta ki tudja hányszor. Kövér fűből és pimpóból maroknyi kévéket kötöttem, azzal raktam meg a szekeret, akár az igazi gazdalegények, s ha Mid makacskodott, nem akart hűzni, ostorommal a farára csapkodtam. Hiába intett édesanyám; — Ne bántsd az állatot fiam! — sosem előtte játszottam a- goromba kocsist. A játék heve s a különös öröm, hogy ura lehetek egy élőlénynek, elnyomta bennem a lelkiismeretet. Mikor beérett a gabona, a libákat tarlóra tereltem, s magam előtt hajtottam Miclt Is. Nagy tábla zabtarlón legeltettem, s míg a ludak a begyüket tömték, én kitaláltam, hogy felszántom a tarlót Mícivel. píersze csak képzeletben. Szekér helyett most egy ekeforma faágat akasztottam mellé, és elordítottam magam: Gyia te! A „16“ megmakacsolta magát és nem hallgatott a szóra. Az ostor sem segített. — A fene beléd! — szitkozódtam és dühösen rángattam a gyeplőt. A kecske ugrált ide-oda, -de minden erőlködésem ellenére sem volt hajlandó a barázdába állni. — Majd megtanítalak én téged, te nyavalyást — És addig cibáltam, téptem a kantárt, míg rémülten vettem észre, hogy a kecske száján kibuggyant a vér. Ügy meglepődtem, hogy szinte kővé meredtem. Kipottyant kezemből az ostor és térdre estem az állat mellé. Mid egész testében remegett. Átfogtam a nyakát, a fejét felém fordítottam és akkor láttam, hogy a nyelve sérült meg. — Mici, Micike! — szólongattam. Bűnbánóan simogattam busa fejét, s mikor észrevettem, hogy jámbor szeméből könny csordogál, feltört belőlem a zokogás. Alig bírtam kinyögni a bocsánatkérö szavakat: — Ne haragudj rám Micike, nem foglak be többé, ígérem. — S mintha megértette volna az oktalan állat, fejét a váltamra hajtotta és úgy sírdogáltunk ketten az árva zabtarlón. válaszol Kedves régi olvasónk prosztata műtéten esett át és azt kérdezi: „... hogyan tovább az életben?“ A kérdés azért érdekes, mert pontosan ez az egvtk olyan szerve az embernek, amiről aránylag keveset tud, még az is, aki egyébként kitűnően tájékozott. Nézzük teháü a prosztata — magyarul „dülmirigy“ — a kismedencében a húgycsőnek a húgyhólyagból váló torkolódásában úgy öleli körül a hűgycsövet, mintha annak a gallérja lenne. Nyúló váladékának az ondó összeállásában van komoly szerepe és ez már azt is megmagyarázza, hogy főleg a fiatal és középkorban van különösebb jelentősége. A prosztatát mégis inkább az öregebbek emlegetik, mert fiatal korban rendszerint nincs különösebb baj vele. Bezzeg idősebb korban! Már maga a névl Sokszor hallható: „... prosztatám van, kétségbe vagyok esvel“ Miért? Prosztatája minden egészséges férfinak van, a baj ott kezdődik, amikor a prosztata megbetegszik. És ez — ismétlem — idősebb korban gyakori. Fiataloknál a prosztata betegségek közül a fertőzött és a nem fertőzésből származó prosztata gyulladással kell számolni az urológus szakorvosnak. Mert a prosztata minden betegségének _ gyógyítása szakkézelést igényel. idősebb korban a prosztata Idült gyulladásról, a prosztata megnagyobbodásáról és — sajnos -» a rosszindulatú daganatáról, a prosztata rákról lehet szó. A prosztata panaszok között a fájdalmon kívül a legjellemzőbb a vizelet elrekedése, ami sürgős orvosi beavatkozást, esetleg gyors műtétet igényel. Ezek azok az általános tudnivalók, amik nélkül a prosztata kérdést Igen nehéz lenne megközelíteni. Aki áN esett prosztata műtéten, az ezeket már igen jól ismeri és azzal arról kell szót érteni, hogy van-e valami olyan feltétlenül szükséges tenni és tudnivaló, aminek az elmaradása veszedelmes lehet? Hát nincs! A prosztata műtét utáni állapot semmiben sem különbözik egyéb műtét utáni talpraállás, illetve megerősítés feladataitól. Lassan, folyamatosan és kíméletesen kezdje és folytassa a gyógyult azt a munkát, amit betegsége abbahagyatott vele. A munkához-szokás legyen párhuzamos a hétköznapi élet tennivalóinak az újrakezdésével: tisztálkodás, szabad levegő, mozgás, ésszerű kímélő táplálkozás és derűs életszemlélet. Izgatószerek, dohányzás, alkohol, csak igen mérsékelten, a kezelő orvos tudtával. Az izgató fűszerektől, a borstői, a paprikától, de még a túlsózástől is tanácsos tartózkodni. Egyesek szerint az ecet, a mustár és hasonló csípős étel se tesz jót, függetlenül attól, hogy táplálkozzék rendszeresen és tartalmasán, hogy ne fogyjon le. Még a sexuális élet sem tilos, ha egyébként sikerül. A legfontosabb az, hogy a prosztata operált ne érezze magát fogyatékosnak, ne képzelje, .hogy most már csökkentértékü, mert a prosztatáját eltávolították. Sőt! Örüljön annak, hogy túl van a műtéten és kellemetlen panaszaitól megszabadult. Ha viszont még többet akar minderről tudni, akkor szerezze meg H. J. Reuter stuttgarti urológus tanár kitűnő könyvét, aminek eredeti elme: ABC FÜR' PROSTATAKRANKE, — Ein Ratgeber auch für den Prostatatttlskranken. A német könyvet Stuttgartban adták kl, jó régen. Azóta többször bővítették és több nyelvre lefordították. Feltehetően szlovák nyelvre is. Magyarra Kuntner Mária fordította, de sajnos ma már csak antikváriumban kapható, amíg új kiadás nem lesz. Mindenesetre sokan keresik. Mert a prosztatabetegek száma több mint ahógyan egyesek képzelik. Augusztus 23 1 BENCE Hétfő , FILIP Augusztus 24 1 BERTALAN Kedd 1 BARTOLOMEJ j Augusztus 25 ! i LAJOS t Szerda ĽUDOVÍT Augusztus 26 { IZSÓ Csütörtök 1 SAMUEL Augusztus 27 1 GASPáR Péntek SILVIA Augusztus 28 , ÁGOSTON , Szombat ( AUGUSTIN ’ Augusztus 29 1 A Szlovák Nem. Vasárnap 1 Felkelés (1944) ятшттшттЛк Шгжтлтт * Fűz, fűz, fűz, égeti az alkonyati tűz. Alkonyati, napnyugati tűz, Ni Tűz, tűz, tűz feketedik, üszkösödik," eílobban. Pirosodott, úgy lobogott mindjobban. Fűz, fűz, fűz, a levele éjfekete, de ízibe tűz szegi be, csillagfény. Se nyugati, se keleti, arra terem az egeken, onnan kél. GYŐRI LÄSZLÔ VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része, zárt betűk: r, ny, a, a, ö, 1, n. 10. Vészhír. 11. Nem az enyém. 12. Csuk. 13. Modor közepe. 15. Mesefilm. 17. Akadémiai titulus rövidítve. 18. Gyapotrész. 19. Az államosított vállalatok neve az NDK-ban. 27. Átkarol. 24. Milyen célra. 25. Genf része. 26. Hiányos alkat. 27. Régi hosszmérték. 29. Fegyvere., 30. Fundamentum. 32. Figura. 33. Kettős mássalhangzó. 34. A technikai atmoszféra rövidítése. 35. Bartók Béla. 36. Izomkötője. 37. Szolmlzáciős hang. 38. Egy angolul (ONE). 39. Temérdek. 40. E napon. 41. Talmi. 42. Rangjelző. 44. Szomszédos betűk .46. Igen olaszul. 48. Három olaszul. 50. Vágó eszköz. 51. Bécsi tojás. 52. Káros. 54. Lekvár. 55. Közép-Európa Kupa. 56. Ékezettel lángol. 57. Tégladarab. 58. Fél ember. 60. Magyarországi lóversenytér. 64. Becézett Pál. 66. Vissza kettős mássalhangzó. 68. Tesz. FÜGGŐLEGES: 1. Ismert opera. 2. Allatkert. 3. Házőrző. 4. Latin „és“. 5. Gyümölcs. 6. A rejtvény 4. része. 7. Félig édes. 8. Mutatésző. 9. Nagy edény. 10. A rejtvény 2. része, zárt betűk: t, sz, é, z, f, t, 1. 14. A rejtvény 3. része. 16. Azonban. 19. Római hét. 20. A Brit Légiforgalmi Társaság neve. 22. Talál. 23. Üjság. 28. Végtag. 31. Névelő. 34. Bank része. ra-a 36. Elektromos töltésű atom. 38. Folyó Romániában. 43. Rés. 45. Kínai hosszmérték. 47. Jegyez. 49. Sír. 53. Rak. 56. Válogatott. 59. Mázsáit. 60. Női hangnem. 61. Lőösztökélés. 62. Az első nő. 63. Helyrag. 6. Ady Endre. 67. Francia névelő. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 10., 14. és 6. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 36. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Tegyünk meg mindent az évi terv teljesítésért.“ Nyertesek: Sinkó István, Gyerk (Hrkovce), Molnár Anikő, Gelle (Ноlice na Ostrove), Bartók István, Tornagörgő (Hrhov).
