Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-09 / 1. szám
Л. GYÜMÖLCSÖSBEN Január az év leghidegebb, legzardabb hónapja. Tudom, Ilyenkor nehéz kimozdulni a meleg szobából, mégis akad tennivalónk a kertben, a tárolóban. A körültekintő gyümölcsész még a tél beállta előtt gondolt a fák rágcsálók (nyulak, egerek) elleni védelmére. Most ajánlatos ellenőrizni, nem lazultak-e föl a fákon a védőkötések, nincsen-e valahol rés a kerítésen? Ahol ősszel sok volt az egér, félő, hogy ezek a rágcsálók — más élelem híjén i— megrágják a fák gyökereit, illetve a törzs alsó részét. Ha módunkban áll, helyezzünk ki a fák tövéhez csalétket (mérgezett búza), fgy talán elejét vehetjük a kártételnek. Én а faiskolában már ősszel tetemes kártételt tapasztaltam. A tárolt gyümölcsöt ajánlatos rendszeresen ellenőrizni, mert — minőségi okoknál fogva —. az idén sok gondunk lesz a tárolóházi betegségekkel. A romlásnak indult gyümölcsöt azonnal távolítsuk el a rekeszből, de a tároló helyiségből is. Nem árt, ha a tárolóban is fokozott figyelmet szentelünk az egerek irtásának. Most kell megszedni az oltóvesszőket (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy stb.). A fejlett rügyekkel rendelkező, jól beérett, 40—50 cm hosszú veszszőket kötegelve, címkével ellátva, hűvös, párás, de fagymentes helyen kell tárolni, lehetőleg 5—10 cm-es homokrétegbe állítva (a homokot tartsuk mindig nedvesen). A veszszők csúcsát akkor se távolítsuk el, ha egyik másik hoszszabb a kelleténél. A bekurtított oltóvessző több nedvességet párologtat. Aki tavaszi telepítéshez készül, enyhébb napokon megás ' hatja a gödrüket. Annál is inkább, mert ilyenkor, télen sem árt meg a friss levegőn végzett fizikai munka. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy lehetőleg ne ugyanoda ültessük a fiatal csemetét, ahonnan ősszel termő fát vágtunk ki, s ha más meg oldás tényleg nem kínálkozik, akkor legalább ne ugyanolyan gyümölcsfát teleptfsünk a régi helyébe. S ami ugyancsak fontos, ne sajnáljuk a fáradságot, ássunk rendes gödröt. На a termőréteg alatt vizet át nem eresztő réteg van, azt föltétlenül ki kell emelni a gödörből. Ha ilyen réteggel nem kell számolni, akkor elég 60—70 cm mély, de legalább 150X150 cm-es gödröt ásni. A feltalajt az egyik, az altalajt a másik oldalon halmozzuk föl. A gödör aljára tegyünk érett szerves trágyát, egy marék szuperfoszfátot, ugyanannyi kállsőt, majd félig takarjuk be a gödröt, mégpedig a külön fölhalmozott termőrétegből. Az így előkészített gödrökben tavaszszal porhanyős földbe ültethetjük a facsemetét. Ha otthon tároljuk a telepítésre szánt csemetéket, rendszeres ellenőrzéssel óvjnk őket •s egerek kártételétől. Aki tavasszal akar csemetét vásárolni, azoknak eláruljuk, hogy a faiskolák nyári- és télialmakínálata kielégítő, viszont ajánlatos ügyelni az alanyra. U- gyanis az alanytői függ, hogy milyen fát tudunk nevelni az oltványból. Az M I és M II, Illetve a vadalanyú oltványokból fél- vagy magastörzsű fát nyerünk, az M IV és A 2 alany negyedtörzset, az M IX, M 26 és M 27 alany pedig törpefát vagy bokortörzsü fát ad. Otmutató a fajtaválasztáshoz: a szaporított nyári almafajták (James Grieve Red, Oldenburgovo, Üvegalma, Nonetit) Jő termőképességgel jeleskednek. Megjegyzem, az Oldenburgovo és a Nonetit inkább őszi, mint nyári, hiszen szeptember elenivaló. Még egyszer fontolóra vesszük, mit és hogyan is szeretnénk termelni az idén, hogy tökéletesen kihasználjuk a kertet, ellássuk a családot, s esetleg a közös asztal gazdagabbá tételéhez is hozzájárulhassunk. Ha elképzeléseinket konkretizáltuk, legfontosabb, hogy azonnal beszerezzük a vetőmagot. Igen ám, de milyen fajtáknak előlegezzünk bizalmat? Melyiket válasszuk az éppen kapható fajták közül? Ehhez szeretnénk útbaigazítást adni. Salátából fóliás hajtatásra a Kamýk, Smaragd és Triumf, szabadföldi termesztésre pedig a Král mája ajánlható. Aki inkább karalábét termel, annak a Moravia, Soroksári hajtató és a Knauf ideal (kék) fajtát A salátát 20X20 cm-es térállásban ültetjük, így négyzetméterenként huszonöt növényt nevelhetünk Fotó: —bor jén szüretelhető. A Stark Earliest gyönyörű piros gyümölcsöt nyújt, telepítését mégsem javaslom, mert gyéren terem, s később gyümölcsei egyenetlenekké válnak, nem lesznek szépek, egyforma nagyságúak. Helyette a magyar Éva fajtát javasolhatom, amely iránt nagy az érdeklődés (már szaporítjuk). Alakban, színben és érési időben nagyon hasonlít a Stark Earliest fajtára, ráadásul jobban terem. BELUCZ JÄNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A ZOLDSÉGESKERTBEN A kertet ugyan — remélhetőleg — hő borítja januárban, de számunkra azért akad tenjavasoljuk. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmasak. Káposztából a Ditmarská skorá és a Tofftegard, karfiolból a Bravo és az E-43, kelből a Skorý žltý, Predzvesť és a Rakéta fajták ajánlhatók. A csemegepaprikát termelők zöme bizonyára továbbra is kitart a PCR mellett, mégis javasoljuk a Citrina, Fehér özön és Rubin fajtákat. Aki fólia alatt szeretne paradicsomot termelni, azoknak a Bonset Fi, illetve a Pionier K-3H fajtát tudom ajánlani. Aki kitart a hagyományos szabadföldi termesztésnél, a Kecskeméti 262, vagy а К 567 fajtával próbálkozzon. Minden évben sokan termelnek szerződéses alapon salétanborkót. Számukra a Gemini, Market Moro, Budai félhoeszú, illetve a Hoffman produkta jelenthet szép sikert. Aki tököt tervez termelni, annak a Diamant (zöld) vagy a Sparto (sárga) faj-tát ajánljuk. A retekre szakosodók a Saxa, Korai vagy a Szentesi piros fajtából igyekezzenek vetőmagot szerezni. A vetőmag vásárlásánál vagy megrendelésénél a növénynek kiszemelt terület nagyságától, illetve az ezermagsályból kell kiindulni, s természetesen ismerni kell a tenyészterület iránti igényt is. Útmutatóul: a salátát 20 X 20 cm-es térállásban ültetjük, tehát egy négyzetméterre 25 növény kerül. A karalábéból (25X20 cm) húsz, salátauborkából (100X50 cm) kettő, tökből (120 X 60 cm) 1,5 növényt kell számítani egy négyzetméterre. A paprika esetében fajtaigény Jelentkezik. Például a PCR-t 70 X 40 X 30 cmre (6 db), a Fehér özönt 40X 30 cm-re (8—9 db) ültethetjük. Aki saját fogyasztásra termel, általában inkább vásárol, mint nevel palántát. Aki árutermeléssel foglalkozik, annak gazdaságosabb otthon fölnevelni a palántát Ehhez üvegházra, illetve melegágyi eblakokrak, keretekre és fertőtlenített talajra van szükség. A talajt fizikai (gőzölés) vagy kémiai (vegyszeres kezelés) módszerrel fertőtleníthetjük. A gőzölés lényege, hogy a talajt 25—30 percen át 80—90 C-fokos gőzzel kezeljük. Ezzel elérjük, hogy a talaj mentesül a hervadást (palántadőlés] okozó betegségektől, ráadásul a gyommagvakat Is megsemmisítjük. A háztájiban elsősorban ezt a módszert kellene alkalmazni, mert olcsó és nem Igényel drága, nehezen beszerezhető vegyszert (Orthocid, Brassicol, Dithane. Basamid). A felesleges kockázat elkerülése végett, kizárólag fertőtlenített földbe érdemes vetni. Aki fóliás salátahajtatésra készül, január első napjaiban vesse el a magot, majd a hónap vége felé 5X5 cm-es tápkockákba tűzdelje át a zsenge növénykéket. A keléshez 12— 15 C-fokos hőmérséklet szükséges. A hajtatásra szánt karalábét később kell vetni, és persze ritkábbra is, hiszen itt nem lesz tűzdelés. A karalábét tíz nappal korábban készített melegágyba vethetjük. Január végén kell vetni a paprikát. Keléséhez 25 C-fokos hőmérsékletre van szükség, a magvakat előcsíráztathatjuk. A szabadföldbe szánt korai káposztafélék (káposzta, kel) vetését ugyancsak január végére kell beütemezni. Aki palántaneveléssel foglalkozik, nagyon ügyeljen az adott növénynek leginkább megfelelő hőmérséklet állandósítására, mert a hőingadozás károsan hat a csírában levő zöldségfélék — főleg a melegkedvelő fajok : fejlődésére. DORÄK ALAJOS Az fiiatok termelőképességét a környezeti tényezők sokasága befolyásolja. A külső tényezők leginkább közvetve — az idegrendszeren keresztül — hatnak, s a szervezetben különböző fizikai, kémiai és hormonális változásokat idéznek elő. A külső tényezők közül elsősorban a takarmányozás játszik fontos szerepet, de a fényhatásnak is nagy jelentősége van. Régóta ismeretes, hogy a levegő és a fény az élet forrása. Ennek ellenére a fénynek az állati szervezetre gyakorolt hatását a tudomány csak az utóbbi időben kutatja. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a fény gazdaságosan felhasználható a tojáshozam növelésére. A napfény ügy hat az Altat szervezetére, hogy közvetlenül érinti a bőrt, a szőrzetet vagy a tollazatot és ingerli az idegrendszert. A fény serkenti a növekedést, ezért kora tavasszal az állatok jobban növekednek. A fény élénkíti az anyagcserét, sőt a kísérletek során szerzett tapasztalatok szerint, a madarak nemi életét is. Madaraink kottása a napsugárzás csúcsidőszakával esik egybe. Azokon a helyeken, ahol évente két ilyen — napfényben /kfflünösen gazdag — időszak fordul elő (pl. Ceylon szigetén], ott minden évben kétszer költenek a madarak. Ebből következik, hogy jó részt a fényhatással magyarázható a tyúkok tavaszi és nyár elejei intenzivebb tojástermelése. A felismerést csakhamar igyekeztünk a gyakorlatban kamatoztatni. Az ólak, a baromfiszállás mesterséges megvilágítása titán javult a tojástermelés. S nemcsak a minőségi szinten levő, elismert tenyészetekben, de ott is, ahol vegyes állományt tartottak, és a takarmányozási alapelvek megtartására nem nagyon ügyeltek. A tojástermelés növekedése a megvilágítás hatására, természetesen, csak átmeneti jellegű, de megéri a fáradságot. Régi felfogás szerint az intenzívebb termelést az idézi elő, hogy a több napfényes (világos) Ara alatt az állatok több eleséget fogyasztanak. A tudományos kísérletek bebizonyították, hogy a nappalok mesterséges meghosszabbftásá nak hatására a tyúkok akkor is több tojást termelnek, ha a napi takarmányadagot nem nö véljük. Azt sem árt megjegyezni, hogy a férty a tojások termékenységét is kedvezően befolyásolja. Újabban elterjedt a sötét, ablak nélküli tojóházak és csibenevelők építése. Magától értetődik, hogy ezekben a létesítményekben egyszerűen nélkülözhetetlen a megvilágítás. A hagyományos állatszállások megvilágítása is megoldható, csupán némi leleményesség kell hozzá. Érdemes foglalkoz ni aa kérdéssel, hiszen tyúkjaink tojástermelése az őszi és a téli hónapokban mintegy 25 százalékkal növelhető a mesterséges megvilágítással. Ez persze átlagos mutató, de a kiváló hasznosságú egyedek esetenként 35 százalékos javulást is mutathatnak. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megvilágítási költség és a nagyobb takarmányfagyasztás jövedelmezően megtérül a növekvő tojáshozammal, tehát a legalább 40—50 tojót tartó tenyésztőknek feltétlenül gondolniuk kellene a nappalok mesterséges meghosszabbítására. TAPASZTALATAIM A MESTERSÉGES megvilAgItAssal Háztáji föltételek közepette négy éve kísérletezek a nappalok mesterséges meghosszabbításával. Az első évben október 20-ón kapcsoltam be először a villanyt, mégpedig reggel és este is két-két órára. így napi 13—14 órán át volt nappali világosság a tyúkólban. A módszer, sajnos, nem hozta meg a várt sikert, így később már napi bat órán át üzemeltettem a mesterséges megvilágítást. Az eredmény még mindig nem volt kielégítő, bér novemberben, decemberben és januárban egyetlen napot sem hagytam ki. Csupán tavasz elején tapasztaltam némi hozamnövekedést, de erre — gondolom — megvilágítás nélkül is sor került volna. A második évben ismét október 20-án kezdtem a kísérletet, s a hónap végéig 4,30 órától 7 óráig üzemeltettem a fényforrást. Novemberben, decemberben és januárban 4 órától 7,30 óráig volt mesterségesen megvilágítva az 61. A csapófészkek lehetővé tették az egyedi megfigyelést. A tojáshozam lényegesen jobb volt az előző évinél, ezért a következő két évben hasonló módszert alkalmaztam. Végül is arra a következtetésre jutottam, hogy jó, másoknak is ajánlható ez a módszer. RÖVIDEN AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL Az utóbbi két évben két tyúkcsoporttal kísérleteztem. Az egyik csoport hagyományos módon, megvilágítás nélkül telelt, a másiknál viszont a második évben bevált megvilágítási módszert alkalmaztam. A hagyományos módon teleltetett csoport tyúkonkénti átlagban 182 darabos évi tojástermelést ért el. Ezzel szemben a mesterségesen megvilágított szálláson tartott állatok darabonként 236 tojást termeltek. A különbség 54 tojás, persze egy tyűk átlagában. És ezért már érdemes fáradozni. Megjegyzem, hogy nem fajtatiszta állományról van sző, és a legmegfelelőbb takarmányokat sem tudtam biztosítani. Véleményem szerint, a nappalok mesterséges meghosszabbítása akkor nyújtana igazán jó eredményt, ha a nappalihoz hasonló világosságot teremtő fényforrás fokozatosan gyengülne — mintegy utánozva a természetes esti szürkületet —, hogy a baromfi üsztönszerűen elüljön. Ha a világítást hirtelen kikapcsoljuk, az állatok elvesztik a tájékozódó képességüket, többségük a padlón kuporogva tölti az éjszakát. Márpedig ez kedvezőtlenül hat a termelékenységre, mert az állatok nem pihenik ki magukat, s könnyen megfázhatnak. A reggeli megvilágítás azért jobb, mert a hirtelen támadt világosságban az állatok kaparászni kezdenek, tehát mozognak, hőt termelnek s még a legnagyobb zimankóban sem fáznak meg. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy nem lenne előnyösebb a iokuzatosan erősbödő reggeli fényforrás, de ez már műszaki megoldást igényel. Én az állatszállás megvilágítására hagyományos izzókat használok. A megvilágítás erőssége 3 lux (ha egy négyzetméterre 1 lumen fényáram esik, akkor 1 lux erősségű megvilágításról beszélünk — a szerk. megjegyzése). Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyetlen 25 W-os izzó 12 m2 alapterület megvilágítására elegendő. Ha a tyúkól 220 cm-nél nem magasabb, és a mennyezet sima és fehér színű, akkor az izzót nem szükséges ernyővel ellátni. Ellenkező esetben feltétlenül szükség van a lámpaernyőre, hogy visszaverje a fényt. Nagyobb álban az izzókat úgy kell elhelyezni, hogy egyenletesen megvilágítsák az egész alapterületet. A tenyésztőtársakon múlik, hogy a téli időszakban milyen módszerrel és mennyire tudják kihasználni állataik termelőképességét. A mesterséges megvilágítás megvalósításához nem kell különösebb befektetés, (a baj megelőzése céljából a szerelési-bekötési mnnkát inkább bízzák szakemberre), csupán gondosság és rendszeresség. Az utóbbit külön hangsúlyoznám, hiszen nem szabad kihagyogatni, minden nap a megszokott időben be kell kapcsolni a világítást mindaddig, amíg az éjszakák hosszabbak a nappaloknál. Ha egy-két napot kihagyunk, megzavarjuk az állatokat, megtörik a termelés folyamatossága, és a várt siker elmarad. Végezetül még annyit: a tojástermelésre bizonyos mértékben az ülőkék alkalmassága is hatással van. Legjobbak a keresztmetszetben félhold-alakú ülőrudak. A szögletes ülőrúdon a tyúkok nem érzik magukat biztonságban, gyakran lefordulnak róla, nem pihenik ki magukat rendesen, s ez végső fokon a tojástermelés színvonalában mutatkozik meg. KESZI MOLNÁR FERENC A fényhatás szerepe a tojástermelésben Ha eltakarítjuk a havat, enyhébb napokon télen is kiengedhetjük néhány órára a tyúkokat a kifutóba, hadd kaparásszanak, sütkérezzenek egy kicsit a napon, friss levegőn Fotó: —bor
