Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-13 / 6. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1982. február 13.

2

Bonyolult helyzetben is fejlődött

politikai és gazdasági potenciálunk

A SZÖVETSÉGI ÉS A SZLOVÁKIÁI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE NÉPGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS A TAVALYI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL

A XVI. pártkongresszus határozatával összhangban az 1981. évi állami terv fő célja az volt, hogy érvényesüljön a munka nagyobb hatékonyságának, jobb minőségének, a népgazdaság intenzifikálásának Irányvonala, erősödjék a népgazdaság egyensúlya. A bonyolult külső és belső feltételek ellenére 1981-ben sok pozitívumot értünk el. Tovább nőtt az ország politikai és gazdasági ereje. Ehhez hozzájárult a dolgozók áldozatos munkája és kezdeményezése. Gazdasági fejlődésünk megőrizte pozitív irányzatát. Elértük, hogy a kivitel meghaladta a behozatalt, ami kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A komplex intézkedések érvényesítése 1981 kezdetétől az iparban pozitívan tükröződött vissza a módosított teljesítménytervek túlteljesítésében, anyagköltségek megtakarításában, a termelési alapok jövedelmezőségének növelésében. Az ipari vállalatok túlnyomó többsége teljesítette termelési tervét. A népgazdaságot folyamatosan ellátták fűtőanyaggal és villamos energiával. 1981-et a pártnak és a társadalomnak az a törekvése jellemezte, hogy teljesítsük a tervfeladatokat és érvényesítsek a minőségi követelményeket.

A tervfeladatok teljesítését kedvezőtlenül befolyásolták az objektív problémák, valamint az irányítási fogyatékosságok. Ezek az intenzív fejlesztés tényezőinek nem kielégítő kihasználásában, főként a tudomány és a technika vívmányéinak vontatott érvényesítésében, a munkatermelékenység csekély fokú növekedésében, az új kapacitások megkésett üzembehelyezésében, az állóalapok elégtelen kihasználásában, a gazdaság exportképésségében, a készletek aránytalan növekedésében nyilvánultak meg. A fűtőanyag-, energia- és fémmegtakarítás állami célprogramjait nem teljesítettük. A fogyasztásuk ésszerűsítésében elért nem kielégítő eredmények gyengítették a hatékonyság elérését célzó törekvést.

Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem mérsékelten növekedett és elérte a 454 milliárd koronát.

IPAR

Szlovákia tavalyi gazdasági fejlődése bonyolult külső és belső feltételek közöt történt, s ennek hatása esetenként a terv differenciált teljesítésében mutatkozott meg. A dolgozók erőfeszítésével és kellő intézkedésekkel sikerült jelentős mértékben ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat és elérni a gazdaság továbbfejlődésért.

A növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. Az ipart termelés 1980-hoz képest két százalékkal (a tervezettnél 0,2 százalékkal kevesebbszer) nőtt, leginkább a gépáe könnyűipari termelés. Szlovákiában erősödött a gép- és elektrotechnikai ipar súlya. 1981-ben csökkentek az ipar termelési költségei: az összköltségek 0,3, az anyagköltségek 1,1 százalékkal. A bérköltségek enyhén emelkedtek. Az egyes ágazatokban nem érvényesül megfelelő módon az anyagköltségek megtakarításának irányvonala.

A szénbányászatban 122 millió 800 ezer tonna (Szlovákiában 5 millió 700 ezer tonna) barnaszenet és lignitet jövesztettek. A villanyáram-termelés 74 és fél milliárd kilowattóra, az 1980. évinél egy százalékkal több volt. A növekmény 83,6 százalékát atomerőművek adták. Szlovákiában az atomerőművek folyamatos üzemelésével kétszázalékos áramtermelési növekedést értek el, s így itt az energia-termelés ötmilliárd kilowattóra volt. Ezzel több mint hatmillió tonna barnaszenet takarítottak meg, többet, mint egész Szlovákia termelése.

A kohóipari termelés 0,9 (Szlovákiában 3,4) százalékkal nőtt. A gépipari termelés 3,9 (Szlovákiában 6,8) százalékkal nőtt (országos viszonylatban 0,9 százalékkal kisebb növekedés). A gépipari termelés szerkezetében erősítettük a korszerű progresszív ágazatokat, főként az elektronika, a nukleáris energetika és egyes közszükségleti Iparágazatok alkatrészgyártását (Szlovákiában megkezdődött a robotgyártás fejlesztése).

Az iparban a munkások munkaidejének kihasználtsága 91,3-ról 91 és fél százalékra nőtt, a túlórák részaránya 5,8-ról 5,6 százalékra csökkent. A műszakszám 1,325 volt. A

központi tervezésű iparban 1981-ben 2 millió 646 ezer személy dolgozott, 11 ezerrel több, mint 1980-ban.

Az építőipari termelés állami tervét nem teljesítettük. 1980-hoz viszonyítva az építőipari vállalatok által végzett munkák volumene két százalékkal csökkent — az állami terv 2,7 százalékos növekedést irányzott elő. A tervfeladatokat elsősorban a beruházásokon és a komplex lakásépítésben nem teljesítették.

Szlovákiában az építőipari kivitelező szervezetek elsősorban a befejezetlen beruházások befejezésére és átadására törekedtek, 27 milliárd 900 millió korona értékű munkát végeztek, de tervüket csak 94,7 százalékra teljesítették.

KÖZLEKEDÉS

A teherszállító vállalatok 653 millió 600 ezer tonna árut szállítottak, 3,1 százalékkal többet, mint 1980-ban. (Szlovákiában 264 millió tonna árut és nyersanyagot,. 3,6 százalékkal többet.) Vasúton 286 millió 300 ezer tonna árut, közúton 356 millió 200 ezer tonna árut (1980-hoz viszonyítva 5,6 százalékkal többet) szállítottak. Szlovákiában a teherszállítás 46,*9 százalékát vasúton, 51,9 százalékát pedig közúton bonyolították le. A folyami hajók 11 millió 100 ezer tonnával több árurakományt, 1980- hoz képest 6,1 százalékkal többet szállítottak (Szlovákiában 3,30 millió tonnát, vagyis 10 és fél százalékkal többet, mint 1980-ban).

mezűgazdasAg

A mezőgazdaság tavalyi eredményei nem felelnek meg a tervben kitűzött céloknak. Az előző évhez viszonyítva csökkent a mezőgazdasági termelés, elsősorban ,a növénytermesztés.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdasági teljes termelés értéke 100 milliárd 300 millió korona volt, 1980- hoz képest 3,4 százalékkal kevesebb. A tervteljesítés 5,7 százalékkal maradt el. A növénytermelés 1980-hoz viszonyítva 7,1 százalékkal volt kisebb, az állattenyésztési termelés pedig elérte a tavalyi színvonalat. Szlovákiában a teljes termelés értéke 67 milliárd 700 millió korona volt, 3,6 százalékkal kevesebb az 1980. évinél. A tervezettől 5,1 százalékkal maradt el. 1980-hoz képest, a növénytermelés volumene 6,5, az állattenyésztésié

1,7 százalékkal csökkent. A növénytermesztés részaránya a mezőgazdasági teljes termelésben 1980-hoz viszonyítva 41,9-ről 40,3 százalékra csökkent. A teljes növénytermesztés általános csökkenésében a gabonafélék részaránya 64 és fél százalék volt. Az év folyamán elért eredmé' nyekre kedvezőtlenül hatottak az időjárási viszonyok, melyek nagy eltéréssel hatottak a köztársaság egyes területein. Ez a legszembetűnőbben legjelentősebb gabonatermesztő vidékeinken, a nyugat-szlovákiai és a dél-morvaországi kerületben nyilvánult meg.

1981-ben a tervezett vetésterületek a gabonában 63 ezer, a hüvelyeseknél 12 ezer, a burgányánál háromezer hektárral csökkentek. Jelentős volt az őszi gabona kiszántási aránya. Megnehezültek a betakarítási munkálatok, melyeket termésveszteség kísért, főként a cukorrépa esetében. A mezőgazdasági technika üzemképességét pótalkatrészellátási fogyatékosságok is befolyásolták.

A burgonya, a silókukorica és a réti széna kivételével a hektárhozamok az 1980. évi szint alatt maradtak, s többnyire a hatodik ötéves terv éveiben elért átlagszintet sem érték el. Ennek következtében csökkent a növénytermesztés intenzitása és a takarmánybázis ellátottsága.

Országos viszonylatban az állami alapokba 3 millió 363 ezer tonna gabonát (kukorica nélkül), 195 ezer tonna repcét és 835 ezer tonna fogyasztásra szánt burgonyát vásároltunk fel. A gabona felvásárlási tervét (kukorica nélkül) 100,4 százalékra, a burgonyáét 102,3 százalékra teljesítettük, Szlovákiában a gabona, a hüvelyesek, a kukorica állami felvásárlási tervét sikerült teljesíteni, de lemaradás történt a repce, a burgonya és a cukorrépa felvásárlásában.

Az állattenyésztésben országosan az átlagos évi tejhozam elérte a 3092 litert, ami az előző évi szinttel azonos, az egy tyúkra számított tojáshozam 229,8 darab volt. A vágómarha felvásárlásának korlátozása és a borjűelhullás csökkentése kedvezően hatott a szarvasmarha-állomány ala: kulására. Az állomány 1980-hoz viszonyítva 102 ezer darabbal nőtt. Ennek ellenére a tervezett tehénállományt nem értük el. A szabályozó intézkedésekkel összhangban a sertésállomány 591 ezer darabbal csökkent.

Szlovákiában az állattenyésztési termelés volumene enyhén bővült és lényegében elérte a tervezett színvonalat. A múlt év végén a marhaállomány elérte az 1 547 300 darabot, és az előző év azonos időszakához viszonyítva 44 és fél ezerrel volt nagyobb, ebből a tehenek száma 3600 darabbal. A juhok száma is nőtt — 30 ezerrel, és elérte a 632 ezret. A sertésállomány 210 400-zal csökkent, 2 577 700-ra.

A szocialista szektorban Szlovákiában a borjú- és malacnevelés hasznossági mutatói, valamint a marha- és sertéshizlalásban a súlygyarapodás lényegében az 1980-as szinten maradt.

Az egy tehénre számított évi átlagos tejhozam 33 literrel nőtt, s a tejtermelés főként a megnövekedett tehénállomány, nagyobb számú tehén jóvoltából 33 millió 300 ezer literrel nőtt, s elérte az 1 milliárd 589 millió 100 ezer litert.

A baromfitenyésztésben Szlovákiában az évi átlagos tojáshozam — 237,4 darab — az előző évvel szemben nem változott, viszont a megnövekedett tyúkállomány arányában a tojástermelés 40 millió darabbal, 873 millió 100 ezerre nőtt.

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Sikerült elérnünk, hogy a kivitel gyorsabban fejlődjék a behozatalnál. Kivitelünk általában 109,4 százalékkal nőtt, ebből a szocialista országokba irányuló export 111,8, a nem szocialista országokba irányuló kivitel 104 százalékkal. A behozatal általában 105,8 százalékkal volt nagyobb, a szocialista országokból való behozatal 109,8, a nem szocialista országokból való import 96,4 százalékkal nőtt.

Külgazdasági kapcsolataink alapja a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal folytatott együttműködésünk volt. A KGST-országokkal folytatott árucserénk 10,2 százalékkal, ebben a Szovjetunióval lebonyolított árucserénk 16 és fél százalékkal nőtt. A csehszlovák külkereskedelmi forgalom 71,9 százalékát tavaly a szocialista országokkal bonyolítottuk le.

ÉLETSZÍNVONAL

A nehezebb külső és belső feltételek ellenére sikerült megőriznünk elért magas életszínvonalunkat. A teljes foglalkoztatottság mellett nőttek az átlagbérek, nőtt a reáljövedelem és a lakosság társadalmi fogyasztása.

Tavaly a népgazdaságban hozzávetőlegesen 7 millió 390 ezer személy dolgozott, vagyis 0,7 százalékkal több, mint 1980-ban. A népgazdaság szocialista szektorában a dolgozók átlagos havi jövedelme elérte a 2690 koronát. A lakosság betétállománya az év végén 166 milliárd 200 rflillió korona volt.

A kiskereskedelmi forgalom értéke 1981-ben elérte a 260 milliárd 900 millió koronát, vagyis 5 milliárd 800 millió koronával nagyobb volt, mint 1980-ban. Ennek ellenére nem teljesítettük az állami tervet, a lemaradás 300 millió korona volt. Nem sikerült elérnünk, hogy az iparcikkek eladott mennyisége gyorsabban növekedjék, mint az élelmiszereké.

A kiskereskedelmi árak indexe 0,8 százalékkal volt magasabb. A lakosság társadalmi fogyasztása 3,2 százalékkal nőtt. A társadalmi fogyasztás keretében egy lakosra átlag 9221 korona (1980-ban 8938 korona) jutott.

Az egészségügyi létesítményekben 191 ezer férőhely van, egy orvosra 300 személy jut. Tavaly 94 100 lakás építéséit fejeztük be, 15 700-al kevesebbéit a tervezettnél.

Szlovákia lakosságának pénzjövedelme az előző évhez képest 3,2 százalékkal, a szociális juttatásokból eredő bevétele pedig 1,9 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom volumene elérte az 55 milliárd 800 millió koronát, ami 3,2 százalékos növekedésnek felel meg. E téren az állami tervet száz és fél százalékra teljesítették.

Tavaly Szlovákiában 31 838 lakást adtak át rendeltetésének, az állami lakásépítési tervet csak 73,9 százalékra teljesítették. A nyugdíjak és járadékok összege tavaly 3,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel előtte.

A múlt év végén Csehszlovákiának 15 millió 339 ezer, Szlovákiának 5 millió 32 ezer lakosa volt.

A Bratislava Nyugdíjbiztosítási Hivatal

közleménye

A Szövetségi Gyűlés Elnöksége által elfogadott, a nyugdíjak és a járadékok emeléséről, valamint a társadalombiztosítási törvény egyes változásairól szóló 7/1982 számú törvényerejű rendelet értelmében a Bratislava! Nyugdíjbiztosítási Hivatal 1982. februárjától* kezdve emeli a nyugdíjak és a járadékok összegét (az 1957. január 1. előtt megszabott és külön folyósított háborús károsult járadékok és a baleseti járadékok kivételével).

A nyugdíjasok kérvériyezése nélkül módosították vagy módosítják:

— havi 40 koronával a havi 1230 koronánál kisebb összegű nyugdíjakat és járadékokat (beleszámítva az 1979. évi havi 30 koronás emelést);

— havi 30 koronával a havi 1231 koronával nagyobb összegű nyugdíjakat és járadékokat (beleszámítva az 1979. évi havi 30 koronás emelést);

— gyermekenként havi 40 koronával a nevelési pótlékot,

— az egyedül élő személyek és a házaspárok nyugdíjait, ha már módosították a nyugdíjakat a jövedelem egyedüli forrásaként, mégpedig az egyedül élő személyek esetében 880 koronára, házaspár esetében pedig úgy, hogy a két nyugdíj összege havi 1500 korona legyen;

— az ellenállási mozgalom résztvevőinek nyugdíjait az 1., 2. és 3. csoportban havi 100 koronával, a 4. csoportban pedig havi 200 koronával;

— az ellenállási mozgalomban elesett személyek özvegyeinek és szüleinek nyugdíját, mégpedig legalább havi 880 koronára egy személy esetén, s 1500 koronára házaspár esetén;

— rokkant gyermek nevelési pótlékához fizetett eddig 300 koronás pótlékot további havi 200 koronával;

—! azokat a nevelési pótlékokat és árvasági járadékokat, amelyeket más címre folyósítanak, mint a járadékos címe (például a gyermek anyjának címére, a gyermekotthon, a szociális intézet vagy a gondozó címére);

— az államközi egyezményekben megállapított nyugdíjakat és járadékokat.

Februártól kezdve teljes összeget folyósítanak azoknak a járadékosoknak, akik már több mint négy hónapja gyógykezelésben részesülnek >— kivéve a pszichiátriai kezelésben részesülteket — s járadékukat ezen oknál fogva csökkentették.

A nyugdíjasok és a járadékosok kérvényei alapján a hivatal fokozatosan a többi nyugdíj és járadék öszszegét is emeli, mégpedig:

—- az 1982 februárjában egy személynek havi 880 koronánál kisebb összegben és házaspárnak havi 1500 koronánál kisebb összegben folyósított nyugdíjakat és járadékokat, ha bebizonyítják, hogy a nyugdíjas megfelel az egyedüli bevételi forrást jelentő nyugdíj és járadék feltételeinek, s ezen oknál fogva a nyugdíj és a járadék összegét eddig nem módosították;

— a havi 1600 koronán aluli nyugdíjakat és járadékokat, ha erre van utalva a nyugdíjas és járadékos felesége, esetleg más családtagja, és ha a nyugdíjas vagy járadékos, esetleg felesége és más családtagja részt vett az ellenállási mozgalomban — azzal a feltétellel, ha bebizonyítják, hogy megfelelnek az egyedüli bevételi forrást jelentő nyugdíj feltételeinek;

PRÁGÁBAN országos értekezletet tartottak a mezőgazdaság időszerű feladatairól, elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés terén megoldandó feladatokról. Az értekezleten részt vettek a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos kutatói, az ágazat pártszervezeteinek elnökei és a vezérigazgatóságok munkatársai. Az értekezleten jelen volt František Pitra, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Ján Janik, az SZLKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a KB titkára, Josef Nágr, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügy imíniszter és más tekintélyes tisztségviselők. A tanácskozást Július Varga, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője irányította.

JAN FOJTlK, a CSKP Központi Bizottságának titkára szovjet pártmunkásküldöttséget fogadott, melyet Vlagyimir Szervruk, az SZKP Központi Bizottsága propagandaosztályának helyettes vezetője vezetett. Kicserélték az ideológiai munkával és a tö* megtájékoztatő eszközök munkájával kapcsolatos tapasztalataikat.

A BRATISLAVAI BOLGÁR FŐKÖN* ZULÄTUSON baráti találkozón emlékeztek meg Georgi Dimitrov, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom vezető személyisége születésének 100. évfordulójáról.

MARTINBAN megnyílt a politikai dalok X. jubileumi szlovákiai fesztiválja. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Michal Zozuíák, az SZLKP Központi Bizottsága Titkárságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, Rudolf Jurík, a KB osztályvezetője, Jozef Mravík kulturális miniszterhelyettes és más hivatalos vendégek.

A SZAKSZERVEZETEK Központi Tanácsának Elnöksége Prágában ülésezett és megvitatta a kerületi szakszervezeti konferenciák lezajlásáról előterjesztett tájékoztatást. A küldöttek mindenütt kifejezték, hogy támogatják a XVI. pártkongressžuson elfogadott gazdasági és társadalmi programot s ama határozott szándékukat, hogy minden területen tökéle* tesíteni fogják a szakszervezeti mun* kát.

— a teljes vagy részleges rokkant*

sági járadékokat, amelyeket havi 1400 koronával kisebb átlagkereset alapján szabtak meg azon személyeknek, akik 28 éves koruk elérése előtt már jogosultak voltak a rokkantsági nyugdíjra;

— a teljes és részleges rokkantsági járadékokat, amelyeket havi 1750 koronán aluli átlagos kereset alapján szabtak meg, mégpedig a fegyveres erőknél szolgálatot betöltött olyajx személyeknek, akik nem hivatásos katonák, s teljes vagy részleges rok-< kantságukat a fegyveres erőknél betöltött szolgálat során elszenvedett baleset vagy betegség okozta, illetve a baleset és betegség ezzel közvetlenül összefüggött;

—i a fiatalkortól kezdve rokkantak járadékát, akik teljes rokkantságuk miatt egyáltalán munkába sem állhatták, vagy nem dolgozhattak a járadékigényhez szükséges időszakban, ha betöltötték a 18. életévüket;

— ha a nyugdíjas vagy járadékos több nyugdíjat, illetve több járadékot kap, az emelés a nyugdíjak és a járadékok egyesített összegére vonat-i kozík.

A nyugdíjak és a járadékok 30, illetve 40 koronával, valamint a nevelési pótlék 40 koronával történő emeléséről a Nyugdíjbiztosítási Hivatal nem értesíti az érintetteket, tehát nem küld külön végzést. A többi módosításról külön határozatot küld. A szociális járadékok emeléséről a járási nemzeti bizottságok döntenek és küldenek végzéseket.

Az említett módosítások a februárban folyósítandó nyugdíjaktól és járadékoktól / kezdve érvényesek. Ha valamilyen oknál fogva nem lehetséges egyes nyugdíjakat és járadékokat már februárban az emelt összegben folyósítani, a Nyugdíjbiztosítási Hivatal a februártól esedékes különbözetet utólag, egy összegben fogja folyósítani.

A nyugdíjak és járadékok összegének módosításáról tájékoztatást adnak, kérvényeket és reklamációkat elfogadnak a járási nemzeti bizottságok (illetve a városkerüle/ti sé városi nemzeti bizottságok) szociális osztályai, a helyi, illetve városi nemzeti bizottságokkal, esetleg a polgári bizottságokkal együttműködve. Ezért a Bratislavai Nyugdíjbiztosítási Hivatal kéri a nyugdíjasokat és a járadékosokat, hogy nyugdijaik és járadékaik módosításának ügyében a helyi nemzeti bizottságokhoz és a járási nemzeti bizottságok szociális osztályaihoz forduljanak.

A nyugdíj- és járadékügyekre vonatkozó minden kérvényben fel kell tüntetni a születési számolt vagy legalább a kérvényező pontos születési dátumát

О О О

A Szövetségi Pénzügyminisztérium a nyugdíjaknak és járadékoknak a Szövetségi Gyűlés Elnöksége által elfogadott törvényerejű rendelete értelmében történt módosítása alapján felemelte azon bevétel határát, amely döntő a béradó befizetői által eltartott személyek meghatározásánál, mégpedig az eddigi 650 koronáról 690 koronára. Az ellenállási mozgalom áldozatainak özvegyei és szülei számára ezt a határt 780 koronáról 880 koronára emelték. Bővebb tájékoztatás bármelyik járási vagy kerületi pénzügyi Igazgatóságon kapható.