Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-13 / 6. szám
A háztáji termelés fejlesztését szorgalmazzák Irta: BÁLLÁ LASZLÖ, a CSKP KB Pártánk XVI. kongresszusának határozata nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztése érdekében, hatékonyabban ki kelt használni a háztáji állattartásban és kertészkedésben rejtő lehetőségeket és tartalékokat. Ennek a határozatnak a szellemében a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a szövetségi kormáey elnökségében 1981. októberében előterjesztette „A kistenyésztők és kertészkedők termelési lehetőségeinek tökéletesebb kihasználását segítő intézkedések“ javaslatát. A tervezetet a CSKP KB Elnöksége is megvitatta és jóváhagyta. A jóváhagyott intézkedések küldetésének és céljának helyes értelmezését, illetve tökéletes megértését elősegítendő, röviden ismertetjük a terebélyesedő mozgalom eddigi eredményeit és a természetbeni fogyasztás alakulását, majd vázoljuk a kistermelési lehetőségek tökéletesebb kihasználásának elősegítésére hozott kormányhatározatot. A TERMÉSZETBEN* FOGYASZTÁS ALAKULÄSA A kistermelők eddigi munkájának elemzése arra utal, hogy a lakosság körében nagy az érdeklődés az állattartás és a kertészkedés iránt. Az emberek egyre nagyobb számban tudatosítják, hogy a kedvtelésből űzött hasznos foglalkozás hozzájárul a szabadidő ésszerű kitöltéséhez, a szerzett ismeretek és tapasztalatok kamatoztatásához, az emberi önmegvalósításhoz, a család szükségleteinek kielégítéséhez, s nem utolsó sorban a piaci választék gazdagításéhoz. Az élelmiszer fogyasztás állandó és eránylag gyors ütemű növekedése következtében, növekvő gondot jelent a lakosság igényeinek kielégítése, a piac alapvető élelmiszerekkel való egyenletes ellátása. E tekintetben továbbra is fontos szerepet játszik a természetbeni fogyasztás, más szóval a családok önellátása. Tény, hogy a lakosság önellátottságának szintje az utóbbi tfz évben csökkent, s ez kedvezőtlenül hatott a közellátásra Ez leginkább a húsellátásban érzékelhető, hiszen napjainkban a falusiak zöme is a boltban vásárolja a húst. Tagadhatatlan, hogy a természetbeni fogyasztás alakulása szorosan összefügg a mezőgazdasági termelés szocialista átépítésével. Módosult a mezőgazdasági földhasználat, csökkent a magángazdák, a háztáji földön gazdálkodók, illetve az egyéb földhasználók állatállománya, tehát csökkent a családok önellátottsága és esetleges árukínálata is. Ez alól talán csak a tojás képez kivételt, hiszen tyúkokat ma is tartanak vidéken. Némi javulás 1980-ban volt tapasztalható, amikor a szerződéses állattartási lehetőség meghirdetése nyomán nőtt a háztájiból fölvásárolt vágóállatok és a fogyasztási tojás mennyisége, s javult a lakosság önellátottsága is. Ami a növénytermesztést Illeti, 1970 és 1980 között lényegesen csökkent a kistermelők által kínált gabonafélék, a burgonya ós cukorrépa dolgozója mennyisége, viszont a kistermelők egyre több zöldséget és gyümölcsű! kínálnak a központi alapok feltolté séhez. Más lapra tartozik, hogy közben csökkenő irányzatot mutatott a lakosság önellátása. A kistermelés és a természetbeni fogyasztás alakulását objektív és szubjektív tényezők befolyásolták. Nagyon kedvezőtlenül hatott, hogy nem értékeltük kellőképpen az emberek — főleg a szövetkezeti tagok és más szocialista mezőgazdasági szervezetek dolgozóinak — tenyésztői és termelői tevékenységét, nem szorgalmaztuk eléggé a rendelkezésre álló földterület tökéletes kihasz nálását, az elfekvő területek művelésbe vételét stb. Az is hátráltatta a szárnyait bontogató kezdeményezés érvényesülését, hogy nem teremtettük meg a háztáji tevékenység anyagi föltételeit, nem tisztáztuk a mezőgazdasági termények szabad árusításának módját és adóztatási vonatkozásait, inkább az állattartó és kistermelői tevékenység társadalmi előnyösségét vitattuk. KITEKINTÉS Ha körülnézünk a baráti szocialista országokban, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a párt- és állami szervek hatékonyan támogatják a kistermelést. Például az NDK-ban, ahol a föltételek megközelítőleg hasonlóak, mint hazánkban .a szövetségbe tömörülő ketrészkedők, kerttelepesek és kisállattenyésztők jelentős részt vállalnak a lakosság ellátásából. Az ország össztermelésének nagy hányadát ők adják. A kistermelőktől származik a gyümölcsfélék 60, a zöldség 27,4, a méz 97,7, a tojás 46,3, a vá gósertések 15,3, a vágóbaromfi 19,2 százaléka, és a forgalmazott pecsenyenyulak csaknem kivétel nélkül a háztájiban nevelkednek (1980. évi adat). Magyarországon, ahol immár hagyománynak számit, hogy a kistermelés több mint harminc százalékkal részesedik az ország állattenyésztési és növénytermesztési árutermeléséből, továbbra is azon fáradoznak, hogy ezt a színvonalat tartani tudják. Hasonló ,a helyzet a Szovjetunióban, ahol immár egy éve az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata támogatja a háztáji mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztését. MIT TETTÜNK EDDIG? Sajátos helyzetünk értékelése és a lakosság részéről megnyilvánuló kezdeményezés méltányolása után a szövetségi kormány elnöksége 1978. novemberében jóváhagyta a háztáji szerződéses állattartás megszervezésének alapelveit. Az intézkedésnek elsősorban az a célja, hogy fölelevenítse a régi hagyományokat, önellátó és árutermelő állattartásra ösztönözze a lakosságot, ezzel is elősegítve a tartalékok feltárásit, a gépek számára hozzáférhetetlen területek fűtermésének és a háztartási hulladékoknak a hasznosítását, végső so(Folytatás a 9. oldalon) Keszócésen (Kysellca) egyedül Varga Istvánék tartanak juhokat. Évente hétezer koronát kapnak gyapjúért Kádek Gábor felvétele Kertészkedők neveimébe! Lapunk Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovata hetente több ízben levelét kap. Olvasóink többsége a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos tudnivalók felől érdeklődik. Annak ellenére, hogy ilyen idő- és munkaigényes levelezésre nem vagyunk berendezkedve, minden feltett kérdésre igvek szünk választ adni — kinek levélben, kinek a szakrovat hasábjain. Az általános érdeklődésre való tekintettel indítottuk be a múlt év végén a „Növényvédelem mindenkinek“ című cikksorozatot is, amely — a szóban vagy Írásban tolmácsolt véleményekből ítélve — fölkeltette olvasóink ügyeimét. Sajnos, gyakran kapunk olyan levelet, melyben a kertészkedők lapunk valamely korábbi számának utólagos megküldését kérik, a szakrovatban meg jelent írás fontosságára, illetve arra hivatkozva, hogy a lapot az újságárusnál nem tndják beszerezni, mert a kertészkedők pillanatok alatt szétkapkodták. Hangsúlyozzuk, ilyen kérést nem áll módunkban teljesíteni! Éppen ezért előre fölhívjuk a kertészedők figyelmét, hogy sokak kérésének eleget téve, lapunk jövő heti számúnak szakrovatában áttekinthető, színes táblázatot közlünk az elterjedten használt növényvédő szerek keverhetőségéről. A szerkesztőség A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése behatóan foglalkozott a termelés hatékonyságának fokozásával és a munka minőségének javításával. Jelenlegi életszínvonalunk megtartásának legfontosabb alapfeltétele a lelkiismeretesen végzett mindennapi munka. E követelmény társadalmi szükségszerűséget alátámasztja az a tény is, hogy a szocializmus a munka társadalma, amelyben a munka kényszerűségből fokról-fokra belső ■ szükségletté, az önkifejezés eszközévé és a közösséghez tartozás alapvető megnyilvánulásává válik. A szocializmust lényege szerint az alkotó és hatékony munka jellemzi, amelytói elválaszthatatlan a munka öröme, s élvezete. Társadalmunkban — ezen belül a mezőgazdaságban is — a dolgozó nemcsak végzi a munkát, hanem bele Is szól annak mikéntjébe, szocialista brigádokat, alakítva megválasztja brigádvezetőjét, s részt vesz a brigád, illetve az ágazat termelési értkezletein, s mindinkább él azzal a jogával, hogy a munkahelyi demokrácia alapján beleszóljon a termelés szervezésébe, a mezőgazdasági üzem élétébe. Tudatában kell lennünk annak, hogy társadalmunkban a munka a nép, szűkebb értelemben pedig a dolgozó érdekeit szolgálja. A nagy kezdeményezés című müvében Lenin ezt írta: „A kommunizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes. a tudatos, az egyesült, a modern technikát felhasználó munkások magasabb fokú munkatermelékenységét jelenti... A kommunizmus ott kezdődik, amikor a munkás önfeláidozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének fokozásáról.. .* Lenin az önkéntesen, az öntudatosan éš a kflzdeményezően végzett munkát helyezi előtérbe, amely a dolgozó életszükségletévé válik. A lelkiismeretesen végzett munka tehát nem más, mint- a közösségért végzett felelős cselekvés, amelyben közös a cél és a végrehajtás, az elhatározás és a. tett, a közösségi és az egyéni érdek érvényesülése. A munkával és a közösséggel való azonosulás dialektikusán összefügg a cselekvő felelősség kibontakoztatásával. Az egyik aranyérmes szocialista brigád vezetője például így összegezte az ide vonatkozó tapasztalatait: a munkájukkal elégedett brigádtagok a felelősséget és az öntudatot a munka varázsaként emlegetik.“ Az alkotó munka kibontakoztatásának egyik alapfeltétele a jó munkahelyi légkör, melyet csak a jól végzett munka erkölcsi megbecsülésével alakíthatunk ki. Hogy ez mindenütt így legyen, erről a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, az üzemi pártszervezeteknek kell gondoskodniuk, mégpedig nem rutinszerűen, hanem alkotó módon, fejlesztve a szövetkezeti demokráciát, erősítve a felelősségtudatot és a munkafegyelmet. Szocialista társadalmunkban a jól végzett munka elemi kötelesség, egy« ben általánosan elismert érték. A ha« nyagul végzett munka nem más, mint a munkaszervezés és az irányítás hiányosságainak kemény kritikája, amely egyúttal a helytelenül értelmezett ösztönzésről Is tanúskodik. Nagy jelentőségűvé válik tehát az új közgazdasági szemlélet meghonosítása, s az „Intézkedések“ szellemében kell, hogy a gyakorlatban is realizálódjanak az anyagi érdekeltség és ösztönzés új formái. Minden mezőgazdasági üzemben teremtsük meg tehát mindazokat a feltételeket, amelyek a munkát a szocialista társadalom legnagyobb erkölcsi értékévé, a teremteni akarásból fakadö alapvető életszükségletté teszik. CSIBA LÄSZLÖ A munka rangja és becsülete ■ „Rokkant embertársaink érdekében“ című írásában — lapunk 4. oldalán — a szerző vázolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszervezetei tettek, rokkantságuknál fogva hátrányos helyzetben levő embertársaink segítése, s gondjaik orvoslása érdekében. ■ Lapunk munkatársa interjút készített Gerstner István festőművésszel. A beszélgetés témája egyrészt a' festő színvonalas — januárban Bratislavában rendezett — kiállítására irányul, másrészt a tájképfestészet terén nagy sikereket elért művész alkotói látásmódjával foglalkozik. Az írást lapunk 6 oldalán közöljük. ............... I ■■■Í..I.S II Teszi ezt . hogv e hagyományalegyenek folytatói. Шкi ■ „Igényesen a célkitűzések megvalósításában“ című írásunk — a 13. oldalon — bemutatja a járási feladatokat betöltő érsekújvári (Nové Zámky) agrokémiai vállalatot, arra keresve a magyarázatot, hogy a munkaközösség mit tett és tesz az ésszerű üzemanyaggazdálkodás, s a vele összefüggő takarékosság érdekében.
