Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-30 / 4. szám
zotmil Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. JANUÄR 30. 4. szám XXXIII. évfolyam Ara 1,— K6e A természet fehér ruhába öltözött, s a hó alatt pihen a rög. A tél azonban nemcsak a természet, hanem az ember számára is fizikai és szellemi felfrissülést jelent. Hazánk természeti I ■ Munkatársunk az új-, j életi (Nový Život) Csehszlo- 9 vák-Mongol Barátság Efsz- I ben szerzett tapasztalatokról j I ír, „A minőség és hatékony- I ság útján“ címmel, az 5. ol- ! I dalon. A tejminőség, az üze- I mi ellenőrzés fontossága a I cikk f6 mondanivalója, s ta- I nécsadás: hogyan lehetne I még jobban. szépségekben gazdag tájai, a pihenést és kikapcsolódást biz- I tosító üdülőközpontok kapui a mezőgazdasági dolgozók előtt Ьмшмма-вммааммштвм is nyitva vannak Foto: ^STK m Lapunk 2. oldalán felfigyeltető cikk számol be a mezőgazdasági dolgozók Uzemegészségügyi ellátásának megszervezésével kapcsolatban a komáromi (Komárno) járásban folytatott kísérletről, melynek eredményeit és tapasztalatait általánosítva Szlovákia egész területére kiterjesztik. Я Dr. Tibor Bol az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága ügyvezető aleinökének írása olvasható lapunk 4. oldalán. A szerző elemzi és kiemeii azokat az igényes feladatokat, melyek az idén az SZFSZ-re, annak alapszervezeteire és az egységes földművesszövetkezetekre várnak. Az idei állami gazdasági terv a mezőgazdaság számára feladatai adja, hogy a növénytermesztést a máit évi szinthez viszonyítva 16,7 százalékkal növelje, a gabonaneműekbol konkrétan 11 millió tonnát kell termelni. Ez nagyon igényes követelmény, mivel az 1978-as évi rekordtermés 52 ezer tonnával haladta meg ezt a mennyiséget, a tavalyelőtti gabonatermesztési eredmény az utóbbi évek második legnagyobb hozama pedig 301 ezer tonnával volt alacsonyabb, mint az idei feladatok. Mindezek ellenére — ha esak egy kicsit is kedvező lesz az időjárás -* ezek a célok reálisak. Akkor, ha minden mezőgazdasági nagyüzemünkben annyi erőt és gondot fordítanak a feladatok teljesítésére, amennyit a gabonatermesztésben tavaly kiváló eredményeket elért gazdaságok fordítottak. Azok, amelyek a rendkívül kedvezőtlen időjáráősi viszonyok ellenére is nagy bektárhozamokat értek el gabonából. A gabonatermesztési feladatokhoz hasonlóan nagyobb figyelmet kell fordítani a takarmánynövények, főleg a tömegtakarmányok termesztésére. Feladataink kitűzésekor a reális feltételekből és lehetőségekből kell kiindulnunk. A takarmányalapban bekövetkezett hiány pótlására irányuló összes intézkedés ellenére sok százezer tonna szemes takarmány hiányzik a szükségletek kielégítéséhez. A jelenlegi állattenyésztési szerkezet esetében az a tény. hogy túlnyomórészt a sertés- és baromfitenyésztésre szakosodtunk, azt jelenti, hogy idén csökken a hústermelés. Mezőgazdaságunk fejlődésének alapvető problémája a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanság. Míg a 6. ötéves tervidőszakban a szemes termények termelése az előző öt esztendőhöz viszonyítva csupán 9 százalékkal növekedett, addig a sertéshústermelés 18,1 százalékkal, a baromfihús-termelés pedig 28,6 százalékkal. A megtermett gabona és a gabonaszükséglet közötti különbség fedezésére a 6. ötéves tervidőszakban 8 millió tonna takarmányt importáltunk 22 milliárd devizakorona értékben. A takarmányok és a takarmánykeverék-komponensek behozatalának ilyen nagyarányú növekedése az egyik fő tényezője, hogy miért nőtt a hústermelés, Így a húsfogyasztás is, amely tavaly lakosonként 85,6 kg volt. A gabonatermesztésben keletkezett kiesések behozatalból történő pótlása nélkül a húsfogyasztás megközelítőleg az 5. ötéves tervidőszak utolsó esztendejének szintjén maradt volna, vagyis 80—81 kg lett volna lakosonként. A nagyarányú takarmánybehozatal nem jelentene különösebb nehézséget, ha egyúttal nem emelkedtek volna az egyéb nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci árai, ha népgazdaságunk exportképessége olyan szinten lett volna, hogy a bevételekből fedezhettük volna kiadásainkat. A 6. ötéves tervidőszak végén, majd tavaly lényegesen megváltoztak a hitelfeltételek és a lehetőségek, mégpedig oly módon, hogy népgaz-A búslennetes és i velejáró undok daságnnk számára nem kifizetődő tovább növelni adósságainkat, ellenkezőleg: mindent meg keli tenni fokozatos csökkentésükért. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságokból keletkezett problémák megoldásával már 1979-ben foglalkozott a CSKP KB 13. ülése, amely határozatot fogadott el, s hangsúlyozta, hogy az addigi állattenyésztési szerkezetet a szarvasmarha-tenyésztés javára keli módosítani. Azért, mert a marhahús- és a tejtermelés nem függ olyan nagy mértékben az ingadozó gabonatermesztési hozamoktól, hanem inkább a szükséges tömegtakarmányok biztosításától, ahol nagy tartalékaink vannak. Noha e fontos határozat valóra váltásához haladéktalanul hozzáfogtak a mezőgazdasági üzemek, ilyen rövid idő alatt nem valósultak meg a szerkezeti változások a szükséges mértékben. Az akkor érvényben levő gazdasági szabályozók ugyanis nem ösztönözték erre a gazdaságokat. A gazdasági szabályozók módosítására a CSKP KB 4. ülésén került sor, mégpedig a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere elapeivetnek elfogadásával. Az új irányítási rendszer érvénybelépése, az új gazdasági szabályozók hatása, valamint a mezőgazdasági termelés szerkezetének megváltoztatására irányuló további beavatkozások — a szarvasmarha-tenyésztés hosszú termelési ciklusára való tekintettel — nem mutatkozhatnak meg rövid idő alatt. Ezzel összefüggésben viszont figyelmeztetni kell arra, hogy a termelési szerkezetet a rossz időjárás következtében elért gyengébb gabonatermesztési eredmények ellenére is meg kellett volna változtatni. Azért, mert az állattenyésztés addigi szerkezete már nem felelt meg feltételeinknek, nem biztosította az élelmiszer-termelés stabilizálását, s ez is függővé vált az időjárástól, a behozataltól, a fizetési mérlegtől és számos további tényezőtől. Ezt a következő tény is jól érzékelteti: az élelmiszerekből származó kiskereskedelmi forgalom évente kb. 110 milliárd korona, s az állam 25 milliárd koronával támogatja az élelmiszer-termelést. Annyival olcsóbb nálunk az élelmiszer, amennyivel többet fordítunk termelésükre, illetve behozatalukra. „Olcsóbban árulni a hazai kereskedelemben, mint amennyiért külföldön vásárolunk, illetve mint amennyibe kerül a termelés idehaza, ezt hosszú távon senki sem engedheti meg magának“ — mondotta Gustáv Husák elvtárs а XV). pártkongresszuson. Mi tehát a kiút az adott helyzetből? Elsősorban mindent meg kell tenni, hogy a meglevő takarmánymennyiség az új termésig elegendő legyen. Ez azt jelenti, hogy takarékosan kell gazdálkodni vele, s a takarmányt az állatok termelékenységének megfelelően kell elosztani. A mezőgazdasági gondok szorosan kapcsolódnak a népgazadság többi területén jelentkező problémákhoz, sikerekhez. Gazdaságunk jelenlegi gondjainak megoldása az anyag- és energiaigényesség jelentős mértékű csökkentésében, mindenekelőtt azonban termékeink exportképességének növelésében rejlik. Társadalmunk életszínvonalát azok az erőforársok határozzák meg, amelyek a rendelkezésünkre állanak. Ezek megteremtésébe azonban mindenkinek be keli kapcsolódnia, senki sem állhat félre. (Rudé Právo) ■ „A termelés közügy“ című írásunk — le* punk 11. oldalán — a komé» romi járás me a partner szervezetek eg működése tükrében műt be, hogyan teljesítette a rás a múlt évre elölrány feladatokat, s milyenek elképzelések a 7. ötéves terv* időszak további éveiben. ■ Lapunk Kertészet és Kis* állattenyésztés szakrovata [ezúttal két, figyelmet érdemhő írást közöl; az egyik a j háztáji baromfitartóknak ad [hasznos tanácsokat a ludak [és tyúkok téli takarmányo- I zásával kapcsolatban, a másik az almafák metszésével kapcsolatos tudnivalókat eleveníti fel. ■ Méhészeti szakrovatunkban „A Varroa atka fertőzés ellenére méhészkedői kell“ című írás arról tájékoztatja a méhészeket, hogy mit tehetnek alapszervezetűkben a veszélyes kártevő terjedésének megfékezésére. Az érvek felsorakoztatásával arra figyelmeztet, hogy az atkával megtámadott családok megfelelő gyógykezeléssel megmenthetők.
