Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-30 / 4. szám
2 SZABAD FOLDMOVES 1982. Január 30. Fontos tanáGskozssÉ A pártalapszervezetek a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozatában megjelölt irányelvek szerint mindent megtesznek az éveleji taggyűlések tartalmi és politikai szervezési biztosítására. Hogyan folynak az előkészületek a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz pártalapszervezetében? — Az összüzemi pártbizottság ülésén a szövetkezeti vezetőség jelenlétében megvitattuk a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozatát, s ennek alapján megtettük szervezési intézkedéseinket a februári taggyűlések meghatározott lefolyásának biztosítására, — tájékoztat Karácsony Sándor, az összüzemi pártbizottság elnöke. — A bizottság három pártalapszervezetert irányít. Mindenekelőtt az a fontos, hogy valamennyi pártszervezetben bíráló szellemben vitassuk meg, hogyan vettünk részt a XVI. pártkongresszuson kitűzött program teljesítésében, s jelöljük - ki az alapszervezetek idei fő feladatait. Minden gyűlésen ott lesznek az összüzemi pártbizottság tagjai is, továbbá a járási pártbizottság delegál egy aktivistát. Az összüzemi pártbizottság tagjai konkrét programmal lépnek fel, irányt és utat mutatnak, hogyan biztosítsuk a szövetkezet keretében a fontos politikai és gazdasági feladatok teljesítését. Csakúgy, mint más mezőgazdasági üzemekben, nálunk is vannak még tartalékok, főként a növénytermesztés elsődleges növelésében, különös tekintettel a takarmánybázis megteremtésére, amit az idén különösen fontos feladatnak tartunk. Még nem vagyunk elégedettek a gabonafélék és egyes további növények termesztési színvonalával sem. Viszont pozitívan kell értékelnünk az állattenyésztési eredményeket. Példaként említhetjük, hogy szövetkezeti marhahizlaldánkban tavaly négy állatgondozó az első helyre küzdötte fel magát a járási szocialista versenyben azzal, hogy darabonként egy kilogrammnál nagyobb napi súlygyarapodást ért el minimális abraktakarmány-fogyasztás mellett. Köztük van a kommunista Bartokovics József is, aki járási viszonylatban a legjobb etető. Tavaly egy kg hús megtermelésére 1,44 kg szemestakarmány-felhasználással 1,105 kilogrammos napi átlagos súlygyarapodást ért el. A februári taggyűléseken konkrétan értékeljük az egyes pártcsoportok munkáját, főként abból a szempontból, hogyan járulnak hozzá a pártalapszervezetek feladatai teljesítésének biztosításához. Kiemeljük a kommunisták és a pártonkivüliek szoros kapcsolatát, amely aktív tevékenységet eredményez. Nagy hozzájárulást jelentettek a nyilvános pártgyűlések is, amelyeken sok ötletes javaslat és megjegyzés hangzott el. — Hogyan értékeli a pártszervezetek ideológiai munkaterületét? — E téren nincsenek nagyobb hiányosságaink. Rendszeresen foglalkozunk a politikai nevelő és a tömegpolitikai munkával, az egész mezőgazdasági termelési szakaszt átfogó viszonylatban. Fontosnak tartjuk a szocialista verseny kibontakoztatását, a haladó módszerek, köztük az iparszerű kukoricatermesztési rendszer érvényesítését, valamint az iparszerű paradicsomtermesztést. A taggyűléseken nagyon konkrétan fogjuk elemezni a pártmfivelődés hatásossága fokozásának a fontosságát is. Behatóan foglalkozunk a tömegpolitikai munka offenzív szellemének és hatásosságának fokozásával-, és fontosnak tartjuk, hogy a kommunisták naponta hassanak ~a munkaközösségekben, főként a szocialista munkabrigádokban és a további munkaszakaszokon. Nem kisebb feladat a tagsági bázis rendszeres javítása, fiatal, rátermett: munkások felvétele a pártba. Szeretném még hozzáfűzni, hogy mindaz, amit teszünk, azoknak a feladatoknak . a teljesítésével függ össze, melyek a XVI. pártkongresszus határozataiból hárulnak dolgozóinkra. Már pedig szövetkezetünkben becsülettel és maradéktalanul teljesíteni kívánjuk a kongresszuson kijelölt feladatokat. KRAJCSOVICS FERDINAND, Galanta Egy történelmi esemény 70. évfordulójára A múlt héten Prágában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg egy rendkívül fontos munkásmozgalmi évfordulóról: hetven évvel ezelőtt itt tartotta VI. konferenciáját az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt. Az ülésen, melyet a CSKP Központi Bizottságának propaganda és agitációs osztálya rendezett, részt vett a CSKP Központi Bizottságénak küldöttsége, Alekszandr Botvin prágai szovjet nagykövet, továbbá a szocialista országok nagykövetségeinek vezető munkatársai. Egyedijűleg megnyílt a Lenin és a csehszlovák bélyegkiadás elnevezésű kiállítás. Az évforduló jelentőségét Jindrich Poledník, a CSKP Központi Bizottságának titkára méltatta ünnepi beszédében. Hangsúlyozta, hogy az OSZDMP VI. konferenciája nemcsak az Oroszországi, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban is fontos szerepet töltött be. Bezárta annak a küzdelemnek időszakát, amelyet a bolsevikok a párt forradalmi jellegéért, az opportunizmus ellen vívtak. A konferencia a pártból végleg kizártaknak nyilvánította a mensevikeket. A forradalmi marxizmus elveire épülő határozatai rendkívüli jelentőségűek voltak a bolsevik párt mint új típusú párt megszilárdulása és az egész munkásmozgalom szempontjából, s az opportunisták elleni engesztelhetetlen harc példáját mutatják. A prágai konferencia új, magasabb fokot, jelentett a bolsevik párt történelmi fejlődésében. Megmutatta, hogyan kell küzdeni az opportunizmus ellen, a párt belső egységének sokoldalú erősítésért. A történelem meghamisítói igyekeznek csökkenteni a leninizmusnak, az oroszországi forradalmaknak és á szocializmus építésének jelentőségét, hangoztatva, hogy ez csak az oroszországi feltételekre jellemző, s ezzel tagadják a szocializmus építésének nemzetközi érvényességét. A történelem és a jelen bizonyítja, hogy Lenin helyesen járt el, amikor éberségre, a burzsoá ideológiával és ravizionizmussal szembeni engesztelhetetlenségre szólította fel a marxistákat. Bebizonyította, hogy a munkásosztály forradalmi érettségének elengedhetetlen feltétele a burzsoá ideológia és az opportunizmus elleni határozott küzdelem. A szocialista és a burzsoá idelógia között nem lehet kompromisszum. Mi is megyőződhettünk arról, hogy ha a párt eredményesen akarja vezetni a tömegeket, taktikáját a marxista-leninista elméletre kell alapoznia. A szocializmus építésével összefüggő problémák megkövetelik a párt vezető szerepének fokozódását, azt, hogy szüntelenül nagy gondot fordítsunk az elméleti kérdésekre. A CSKP magáénak vallja az OSZDMP VI. konferenciájának örökét. A pártra, forradalmi politikájára, szervezésére és ideológiájára vonatkozó lenini tanok a tanulságok kimeríthetetlen kútforrását jelentik számunkra. A párt gottwaldi bolsevizálása nélkül nem tölthette volna be a dolgozó nép élcsapatának szerepét a burzsoázia elleni harcban. A történelmi tapasztalat a XVI. pártkongreszsust követő időszakban' is azt mutatja, hogy a fejlett szocialista társadalom eredményes építésének döntő feltétele a párt marxista-leninista egységének és cselekvőképességének fokozása. Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizotsága főtitkárának vezetésével a múlt héten tanácskoztak a kerületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárai. Napirenden szerepeltek a pártmunka időszerű kérdései, a gazdasági és társadalomfejlesztési, program megvalósítása, valamint a pártszervezetek éveleji taggyűléseinek előkészítése és lezajlása. ★ Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta Sarai Rasidovot, az SZKP Politikai Bizottságának póttagját, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkárát. ★ A Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége prágai ülésén megvitatta, milyen segítséget nyújtsanak szervezetei a mezőgazdaságnak. Tájékoztatást hallgatott meg az öregedés problémáival foglalkozó bécsi ENSZ-konferencia csehszlovákiai előkészületeiről, továbbá jóváhagyta azt a jelentést, hogyan járul hozzá a Csehszlovák Szocialista Akadémia a lakosság honvédelmi nevelésének egységes rendeszerében kitűzött feladatok megvalósításához. Egeszsegüüvi gondoskodás a MiitesekrH BEVÁLT A KÍSÉRLET Mezőgazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszát a termelőerők és a termelési viszonyok fokozott dinamikája jellemzi. Az utóbbi években a mezőgazdaságban jelentős változások mutatkoznak, melyek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés iparosodásával függnek össze. Ennek útjai pedig a mezőgazdaság koncentrációja, szakosodása, a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar kooperációjának és integrációjának elmélyülése, a tudományos-műszaki haladás legkorszerűbb ismereteinek Társadalmunk jelenleg, a mezőgazdaság korábban nem tapasztalt fejlődésének és a mezőgazdasági nagyüzemi termelés bővülésének időszakában fokozott figyelmet szentel annak, hogy üzemi egészségügyi gondoskodás szintjén biztosítsa a mezőgazdasági dolgozók ellátását. Megalapozott az a szükséglet, hogy elmélyüljön, javuljon és hozzáférhetőbbé váljék a mezőgazdasági dolgozók átfogó megelőző gyógykezelése. A mezőgazdasági egységek jelenleg az automatizálás, kemizálás, gépesítés és a nagyüzemi termelés folytán az iparvállalatok színvonalára emelkedtek. A mezőgazdasági termelés jelenleg ipari jelleget ölt, viszpnt továbbra is érezhető a mezőgazdaságban az időjárás, az idényjelleg hatása. Ugyanakkor veszélyesebbé válnak az egészségi ártalmak, például a vegyszerekkel folytatott munkából, a zajhatásból, a poros környezetből és a vibrációból kifolyólag. A baíesetevszély, valamint a gépi eszközökkel végzett munkából és az állatgondozásból eredő foglalkozási betegségek előfordulása is gyakoribb. Oj termelési technológiák, gépesítés és kemizálás folytán a kockázati tényezők összetétele is változik, új kockázattényezők keletkeznek, s az iparágazatokhoz képest fokozottabbá válik a mezőgazdasági dolgozók veszélyeztetettsége. A mezőgazdasági termelésben történt minőségi és mennyiségi változások bizonyos vonatkozásban az életkörnyezetet is negatívan befolyásolják. Gyakoribb a felszíni és föld alatti vizek szennyezettsége a műtrágya és a növényvédő szerek átszivárgása következtében, továbbá a vegyszerek és műtrágya repülőgépről történő szórása is fokozza a kockázatot. Ez a helyzet azért is komoly, mert még nincsenek kellő ismereteink arról, milyen gyorsan bomlanak el egyes vegyszerek a köztes- és végtermékekben, milyen utat tesznek meg az élelmiszerláncolatban, jelentéktelen koncentráltságban is milyen hoszsú távon hatnak az ember fiziológiai folyamataira és genetikai kódjára stb. Tekintettel ezekre a körülményekre, mind nagyobb jelentőségű a dolgozók egészségvédelme. A vele kapcsolatos feladatok teljesítése mellett különlegesen kidomborodik a fizikai és szellemi egészségvédelmi megelőzés. Az is fontos, hogy az egészségvédelmi, továbbá az élet- és munkakörnyezet-védelmi elvek betartásának ellenőrzésében az állami szervek, a gazdasági szervezetek és a szövetkezetek, valamint az összes dolgozók részt vegyenek. Az állami egészségügyi igazgatás az egészségügyi ellátás formáit tervszerűen hozzáidomítja a mezőgazdaság várt fejlődéséhez. Az egészségügyi dolgozók munkájában új formákat és módszereket szorgalmaz, amelyek az ilyen szolgáltatások javítását és célirányzatának érvényesülését szolgálják. A szövetségi kormány 1978/74. és a szlovák kormány 1978/180. számú határozata alapján számos szervezési, technikai és személyi intézkedés történt az üzemegészségügyi ellátás továbbfejlesztésére és elmélyítésére a mezőgazdaságban is. Ez az új forma a mezőgazdasági dolgozók dgészségügyi ellátásában az üzemi dolgozók egészségügyi gondozásának alapelveit követi. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egészségügyi ellátásának szerves részét alkotja, emellett munkaformái, szervezése és módszerei tekintettel vannak a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szerkezetére és megszervezésére. Figyelemmel követik a káros munkakörülmények hatását, beleértve a sajátos munkahelyi kockázatot, valamint az említett ártalmak elleni védelmet, a dolgozók egészségi állapotában történő kóros elváltozások idejében való felismerését és kezelésüket. Erre főként a munka-orvostudomány, a munkahigiénia, a köztisztaság és a járványtan módszereit, a megelőző vizsgálatok rendszerét, a nyilvántartási munkamódszert, a dolgozók egészségnevelésének módszereit és formáit használják fel. A cél főként a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének megjavítása. Űj formájának beveztése azt a célt követi* hogy, kiegyenlítődjék a mezőérvényesülése a mezőgazdaságban és az élelmiszeripar* ban, valamint az egész reszort beilleszkedése a társadalmi munkamegosztásba. Valamennyi termelési ágazatban fokozatosan következik be az iparosodás és a szerkezeti átalakulás szakasza, s ez az alapja annak, hogy gyorsan ás haladó irányban változnak a dolgozók munkájának és életének társadalmi-gazdasági feltételei. Ez az alapja annak, hogy megszűnnek a város és a főin, az ipar és a mezőgazdaság közti különbségek. gazdaság és a többi népgazdasági ágazat dolgozói egészségügyi ellátottságának színvonala. Az előirányzatoknak mefelelően biztosítani kell a mezőgazdasági nagyüzemi termelés dolgozóinak a modern orvostudomány szintjén álló; átfogó gyógyászati-megelőző ellátását. A további cél a szakszerű gyógyászati-megelőző ellátás közelebb jutása minél több dolgozóhoz, biztosítva a lehető legjobb anyagi-technikai felszerelést és olyan egészségügyi dolgozókat, akik ismerik a mezőgazdasági munkafolyamat problémakörét, beleértve a munkának és a munkafeltételeknek a dolgozók egészségére gyakorolt hatását. Ez a problémakör nagyon képzett és a célnak megfelelően iskolázott egészségügyi dolgozókat kíván, akik az elvárt szakmai szinten nyújtanak majd egészségügyi szolgálatokat a mezőgazdasági dolgozóknak. A mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának új formáját — egész Szlovákiára való kiterjesztése előtt — kísérletileg a komáromi (Komárno) járásban próbáltuk ki. A kísérleti járás megválasztásakor tekintetbe vettük, hogy hivatás szempontjából a járás lakosságának jelentős része mezőgazdasági foglalkozású. A kísérlet előtt a járási rendelőintézet igazgatósága megvitatta a problémakört az egyes földművesszövetkezetek vezetőivel és a járási mezőgazdasági igazgatósággal. A mezőgazdasági dolgozók üzemi járőbeteggondozőinak létesítésekor az érvényes normatívákból indultunk ki (egy üzemi körorvosi hely jut 1800 dolgozóra). A helyi feltételekből kiindulva (egy efsz-nek 700—1200, esetleg kevesebb dolgozója van), a járási orvosi rendelőintézet kipróbálta a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátása két módon történő biztosításának lehetőségeit. 1. A mezőgazdasági és egyes iparüzemi dolgozók közös egyesített üzemi egészségügyi körzetének kialakításával, tekintetbe véve az egészségügyi szolgálatok optimális hozzáférhetőségének követelményét. Ez a forma a 800—1200 alkalmazottat foglalkoztatő mezőgazdasági üzemekben érvényesült. Az üzemorvosok ütemtervét az egyes üzemek dolgozói létszámának, valamint az üzemek munkaidejének tekintetbe vételével állították össze. 2. A területi üzemkörorvosok munkakötelezettségének meghatározásával a szövetkezeti tagok egészségügyi ellátására úgy, hogy az orvosok ütemterveiben a szövetkezeti dolgozók rendelkezésére állő rendelési időt a reggeli órákba tették át, többnyire 7 és 8 őrá közé, esetleg 10 óráig kiterjesztve. A körorvos munkakötelezettségének nagysága megfelelt a vonatkozó mezőgazdasági üzem dolgozói létszámának. A járási orvosi rendelőintézet vezetősége az üzemi egészségügyi létesítmény berendezése előtt egyezményt kötött az illetékes mezőgazdasági üzemekkel a dolgozók egészségügyi ellátásáról. Az egyezmény olyan adatokat tartalmazott, mint — az állandó szövetkezeti tagok és a dolgozó nyugdíjasok száma, akiknek a szóbanforgó üzemi egészségügyi intézményben orvosi ellátást nyújtanak, — az illető mezőgazdasági üzemet ellátó üzemi körorvos munkakötelezettségének nagysága, — az üzemorvos rendelési órái, — az efsz kötelességei a dolgozók egészségügyi ellátásában, — az üzemi körorvos és az efsz szociális bizottsága együttműködésének módszerei és kiterjedése, valamint egyéb adatok. A kísérlet lefolyását és eredményeit értékelve megállapítható, hogy a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának új formája bevált. Ezt a tényt igazolják az egyes mezőgazdasági üzemek, a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának értékelései. A jő eredmények főként az üzemi körorvosok és az egyes mezőgazdasági üzemek vezetősége együttműködésének javulásában és elmélyülésében mutatkoznak, abban, hogy figyelemmel kisérték és elbírálták a munkakörnyezetet, növelték az egyre magasabb színvonláé vizsgálatok számát, különösen a kockázatos munkahelyeken, továbbá lerövidült a várakozási idő a rendelőben. Azzal, hogy a rendelési órákat számukra a munkaidő elején jelölték ki, lehetővé tették a dolgozók orvosi vizsgálat utáni gyorsabb visszatérését munkahelyükre, ha csak nem nyilvánították őket munkaképteleneknek. így aztán lényegesen csökkent a szövetkezeti dolgozók orvosi ellátás címén kihagyott munkaóráinak száma. A kísérlet keretében nagyon fontos tényező, hogy az orvosi szolgálatokat az egyes mezőgazdasági egységek számára központosítva nyújtják. A szövetkezeti munkaképtelenek illetékes üzemi körorvosnál való nyilvántartásának, valamint a mezőgazdasági üzemekben a munkaképtelenség alakulása rendszeres elemzésének kedvező hatása van a betegség és baleset miatti munkaképtelenség eseteinek csökkenésére. Minit az akció lefolyásából lriderül, annak folytán, hogy az üzemi körorvos részt vett az efsz szociális bizottságának ülésein, e szerv munkájának a színvonala is emelkedett. E rövid kísérlet eredményei is bizonyítják, hogy indokolt a mezőgazdasági dolgozók orvosi ellátása eme formájának kiterjesztése egész Szlovákiára. Az üzemi egészségügyi ellátás jelentőségét és hasznosságát már sok mezőgazdasági üzem felfogta, amit az a tény is bizonyít, hogy már számos szlovákiai szövetkezetben érvényesítik az egészségügyi ellátásnak ezt a formáját. E forma további fejlődésének alapvető feltétele Szlovákia egész területén az üzemegészségügyi berendezések hálózatának kiépülése, azaz itt az egyes üzemek építenek. Fontos, hogy az egyes mezőgazdasági egységek az illetékes jnb egészségügyi szakosztályával megállapodva teremtsék meg az üzemi egészségügyi központok létesítéséhez szükséges alapfeltételeket, vagyis jelöljenek ki megfelelő helyiségeket a gyógykezelő-megelőző ellátás céljaira, gondoskodjanak nem egészségügyi jellegű anyagi-műszaki berendezésről, karbantartásról stb. Természetesen, csak a helyi feltételektől és lehetőségektől függ, hogy e helyiségeket már meglevők célszerű átalakításával, vagy új építkezéssel biztosítják. Az egészségügy feladata, hogy a munkaterv adta lehetőségekhez képest egészségügyi dolgozókkal és egészségügyi jellegű anyagi-műszaki berendezéssel lássák el e létesítményeket. A mezőgazdasági üzemek és az egészségügyi reszort közelebbi feladatait és gondoskodásának módját az egészségügyi minisztérium hivatalos közlönyének 1973/12. száma közli. A mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának alapvető feladatai csakúgy, mint más üzemek dolgozóinak esetében az 1966/20. törvénytár! számú törvényből és a kapcsolódó előírásokból indulnak ki. A mezőgazdasági dolgozókról való egészségügyi gondoskodás javulása és elmélyülése érdekében fontos, hogy a mezőgazdasági egységek az eddiginél jobban együttműködjenek az egészségügyi dolgozókkal számos probléma megoldásában, például a megelőző vizsgálatok biztosításában, a megfelelő élet- és munkafeltételek figyelemmel követésében és biztosításában, az egészségi károsodások megelőzésében, a munkabalesetektől, foglalkozási betegségektől, szellemileg és egyébként veszélyeztetett munkahelyek jegyzékének összeállításában, foglalkozási betegségek és a kedvezőtlen munkafeltételek által is okozott betegségek okainak kiderítésében, a munkaberendezés és a munkafeltételek megfelelő voltának figyelemmel követésében olyan személyek szempontjából, akiknek egészségi állapota különleges gondoskodást igényel stb. A mezőgazdasági üzemeknek ez a fokozott elkötelezettsége nagyon kifizetődik. A dolgozók egészségében és számos gazdasági és egyéb mutatóban fogja éreztetni hatását. Az elmúlt időszakban a kísérlet keretében szerzett eredmények minden feltételt biztosítanak az adott célok elérésére egész Szlovákiában. E célokat azonban csak az összes érdekelt mezőgazdasági egységek, fölöttes szerveik (járási mezőgazdasági igazgatóságok) és a nemzeti bizottságok intenzív együttműködésével érhetjük el. MUDr. RUDOLF ZBONČÄK Л
