Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-12 / 23. szám

yövÉNYVEDELEy mindenk?nek A zoidségnövények károsltól közül csak azokról teszünk említést, amelyek ellen közvet* lenül a kiültetett növényállo­mányban védekezhetünk. KÁPOSZTAFÉLÉK A káposztafélék permetezé­sekor szükséges tapadást fo­kozó szert keverni a permet* lébe, mert a káposztafélék le» levei erős viaszbevonattal ren­delkeznek. A gombabetegsógek (pero­­noszpóra, alternáriás levélfol­tosság) káros mértékű fellé­pését általában csak a palán­tanevelésben és a kiültetett fiatal növényeken tapasztalhat­juk, elsősorban csapadékos időjárás esetén. Ellenük a Dithane M-45 vagy a Perozin 75 В 0,3 százalékos oldatát használhatjuk. A kártevők közül a legtöbb gondot a káposztalepke és a káposzta-bagolypille hernyói, illetve a levéltetvek okozzák. A levéltetvek ellen Pirimort, Metationt vagy B-58 ЕС-t hasz­nálhatunk. Az említett lepkefa­jok második (nyári) nemzedé­ke okoz súlyosabb károkat, ezért nagyobb figyelemmel kí­sérjük e nemzedék lepkéinek a rajzását, mely általában jú­lius végén kezdődik. A jól is­mert, fehér káposztalepkék leginkább a déli órákban . re­pülnek és sárga szinű, hosszú­kás tojásaikat a külső levelek fonákjára rakják kisebb-na­­gyobb csoportokba. A káposz­ta-bagolypille az esti, éjjeli órákban repül és szintén a külső levelek fonákjára rakja félgömb alakú, barna foltok­kal tarkított szürkés tojásaít.­Az ellenük való védekezés­ben fontos szerep Jut a növé­nyek rendszeres ellenőrzésé­nek. A lepkék észlelése után érdemes megkeresni és meg­semmisíteni (szétnyomni) a le­rakott tojásokat. A megmaradt tojásokból kb. két hét múlva kelnek ki a hernyók, melyek fiatal korukban a levélfoná* kon csoportosan hámozgatnak. Ilyenkor még mindig össze le* hét gyűjteni őket. Nagybb ül­tetvényeken viszont sürgősen el kell végezni a permetezést. Használható Soldep és Actellic ba és baktérium okozta —. be­tegségek ellen is. A kártevők közül csak a burgonyabogár ős esetleg a levéltetvek károsítják a para­dicsomot. A burgonyabogér el­len Soldep, a levéltetvek ellen pedig Pirimor használható. PAPRIKA A paprikatermesztőknek a levéltetvek okozzák a legtöbb problémát. A paprikán elsősor­ban a zöld őszibaracklevéltetü károsít, melynek az évek során sok ellenálló törzse alakult ki. Ellenük csakis a rendszeres rovarölőszer-váltás jár ered­ménnyel. Szabály, hogy ne használjuk kétszer egymás után ugyanazt a szert. A Piri­mort csak az egyes szedések között használjuk a rövid (3 nap) várakozási Ideje miatt. A zöldség növényvédelme és bégető „csodák” Hiába kCjik a tavasz, a hétvégi házak kertje benépesül. Régóta nézem a két szomszédot. Mint­ha versenyeznének, nem­csak abban, hogy kié lesz a szebbik kert, ha­nem abban is, hogy ki­nek vann „menőbb" fel­szerelése. Az idén az egyik kertben feltűnt egy csodálatos fűnyíró­­gép. A szomszéd éppen irigykedve nézte, amikor felesége hazatért a heti vásárból, egy szép bá­ránnyal. — Hát ez meg minek? — kérdezte elképedve a férj. — Tudod, ez béget, kolompol és ráadásul egyenletesebben rágja a füvet, mint a szomszé­dék csodagépe. Sz. F. 50 ЕС (0,2 %), esetleg Am­bush 25 0,04 százalékos tö­ménységben. A fejlett hernyók később szétszélednek és t~. kü­lönösen a káposzta-bagolypille hernyói !—i behatolnak a növé­nyek belsejébe is. Az időben elvégzett permetezéssel tehát elejét vehetjük a nagyobb kár­tételnek. PARADICSOM A paradicsom legveszedelme­sebb gombabetegsége a para­dicsomvész (Phytophthora In­­festans), mely egyben a bur­gonya legjelentősebb betegsége is. Ezért a burgonya a házi­kertek fontos fertőzési forrása. A fitoftóra ellen (csakúgy mint a szőiőperonoszpóra el­len) csak megelőző kezelések­kel lehet eredményesen véde­kezni. A gomba párás, mérsé­kelten meleg időben terjedhet járványszerűen, és szinte egyik napról a másikra tönkre teheti a paradicsom lombját és gyü­mölcsét. Szabadföldi körülmé­nyek között július közepétől szokott jelentkezni. A megelő­ző vegyszeres védekezést tehát ilyenkor kezdjük és 7—10 na­ponként egészen nyár végéig többször (szükség szerint) megismételjük. Eleinte szerves fungicideket használhatunk (Dithane, Perozin) 21 napos várakozási idővel, később érés előtt és szüret közben . csak a 7 napos élelmezés­­egészségügyi várakozási idejű Kuprikol 50 jöhet számításba. Az említett szerek jól védik a paradicsomot a többi gom-A fiatal növényeket felváltva Metation és Bi-58 0,2 százalé­kos oldatával permetezzük a levéltetvek észlelése után. Fó­liasátrak alatt vagy üvegház­ban . Brevitox aerosolt vagy Pi­rimor spray-t használhatunk, gyengébb levéltetű-fertőzés ese­tén. A Bí-58 ЕС jól irtja a pap­rikán nem túl gyakran előfor­duló takácsatkákat is. A pap­rika gyümölcsét károsító her­nyók ellen Soldep használha­tó, de ügyelni kell a várako­zási idő betartására. UBORKA Az uborka legjelentősebb kö­rösitől közé a lisztharmat és a takácsatkák sorolhatók. A szabad természetben a liszt­harmat általában forró nyara­kon szokott erősebben jelent­kezni. Az első tünetek észlelé­sekor kezdünk ellene perme­tezni szerves vagy kéntartalmú fungicidekkel (pl. Karathane, Topsin M, Sulikol К stb). A felsorolt szereknek van némi hatása a takácsatkák ellen is, de ha nagyon elszaporodnak, akkor speciális atkaölő szere­ket szükséges használni, leg­alább két alkalommal (pl. Mii­ből ЕС — 0,2 %, Plictran 25 WP 0,1 %). Nedves, hűvös évjáratokban néha nagyobb mértékben je­lentkezik az uborkalevelek szögletes (baktériumos) foltos­sága. Az eslő tünetek megjele­nése után, többször megismé­telve, Kuprikollal permetezünk. Vigyázat: a hajtatásra ajánlott fajták érzékenyek lehetnek a rézrel gyökérzöldségek A szeptórlás levélfoltosság leginkább a zellert károsítja. Ellene az első tünetek megje­lenése után védekezünk, Kup­rikollal. A lisztharmat elsősorban a petrezselymet károsítja, de né­ha a sárgarépán, zelleren és a pasztlnákon is előfordul, fő­leg a nyár második felében, A védekezést a tünetek észle­lése után kezdjük el és több­ször ismételjük. Legelőnyösebb a 0,5 százalékos Sulikol К vagy az 1 százalékos Sulka használata, a csupán 7-napos élelmezés-egészségügyi várako­zási idő miatt. A sárgarépa-légy elsősorban a sárgarépa veszedelmes kár­tevője, de a többi gyökérzöld­séget is nagymértékben káro­síthatja. Lárvát főleg a táro­lásra szánt sárgarépa gyöke­reiben turkálnak. Kanyargós járataikat rozsdabarna ürülék tölti ki. Az így károsított gyö­kerek a tárolás alatt előbb* utóbb rothadásnak indulnak* A kártevőnek évente két nem­zedéke fejlődik. Mivel a máso­dik nemzedék népesebb és a késői fajtákat veszélyezteti, a védekezést ellene irányítjuk. A rajzás kezdetével egyidőben (kb. július végén) védekezhe­tünk ellene, de kizárólag a tárolásra szánt fajtáknál, és csakis olyan helyeken, ahol rendszeresen károsít. A Nö­vényvédelmi módszertani kézi­könyv szerint Nexion 40 WP 0,1 százalékos oldatát használ­hatjuk beöntözés formájában úgy, hogy 1 méter hosszú sor­ra fél liter oldatot juttatunk ki öntözőkannával. hagymafélék A hagymafélék legveszedel­mesebb betegsége a hagyma­­peronoszpóra. Sokszor már má­jusban jelentkezik, elsősorban dugliagymából nevelt növénye­ken akkor, ha a gomba micé­­liuma a hagymákban telelt. Járványszerű fellépését a csapadékos időjárás és a sűrű, gyomos növényállomány segíti elő. Az első tünetek megjele­nése után azonnal permetez­zünk Dithane-vel, Perozinnal vagy Kuprikollal, és a kezelé­seket szükség szerint ismétel­jük meg. A permetlébe szük­séges tapadást fokozó szert keverni. MATLÄK GYÖRGY* agrármérnök Növényvédő bársonyvirág Kertjeinkben a fonálférgek jó néhány faja (burgonyagumórontó, szamóca-, vöröshagyma­fonálférgek stb.) okozhat súlyos károkat; né­ha kirívók a gubacsfonálférgek előidézte szö­vetburjánzások. A védekezés egyik módjaként tanácsolják a természetszerű gazdálkodás hí­vei a bársonyvlrág termesztését. Igaz, nem mindegyik változata alkalmas e célra, így az afrikai eredetű „szagtalan büdöske“, a Tage­tes erecta sem. Az Európában többfelé neme­sített Tagetes pattila viszont derekasan meg­állta a helyét. Mindmáig eltér a szakemberek véleménye arról, hogy miképpen fejti ki hatását a bár­sonyvirág. Sokan úgy vélekednek, a gyökerei­ből kibocsátott váladék mérgezi meg a fonál­férgeket. Mások szerint a bársonyvirágon a fonálféreg képtelen megélni, ha tehát a fer­tőzött területen egy idényen át a Tagetes díszlik, éhen vesznek a nematódák. Különösen egy-két fajtát pl; a francia nemesitésü Tangerine fajtát ajánlják talajfertőtlenítés­re. Néhány kutató még rovarűző hatást is tulajdonit a bársonyvirágnak. (Kertészet és Szőlészet) A háztáji állattar­tás fejlődésének je­lentősége az árok* partok, töltésolda­lak és elfekvő földterületek fűter­­nésének hasznosí­tásában is kifejez­hető Fotó: —bor Adunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járás kisál­lattenyésztői a közel­múltban járási konferencián értékelték az elmúlt időszak­ban végzett munkájukat. A ta­nácskozást nyíltság, őszinteség és bíráló igényesség jellemez­te. A konferencia nem csupán értékelt, de népszerűsített is, közben rámutatott a fogyaté­kosságokra. A főbeszámolót Kovács Ká­roly, az SZKSZ járási bizottsá­gának elnöke terjesztette elő. Elmondta, hogy a járás hatvan alapszcrvezetében 4378 tagot és 122 ifjú kistenyésztőt tarta­nak nyilván, akik akváriumi halak, díszmadarak, galambok, baromfiak, kutyák, kecskék, juhok, nyulak és prémes álla­tok tenyésztésével foglalkoz­nak. Az állattartók tevékeny­ségét járási szintű szakbizott­ságok irányítják. A járásban a kaparó- és vízibaromfiak iránt mutatkozik legnagyobb érdek­lődés, ezekből a szövetség tag­jai 50 ezer darabot tenyészte­nek. Az elismert A-tenyésze­­tekbcn négyezer baromfit tar­tanak nyilván, a nynlászok ál­latállománya pedig 12 ezer da­rabos. Az alapszervezeti vezetők munkájának eredményességét dicséri, hogy az utóbbi időben több alapszervezet munkáját sikerült fellendíteni. Az állat­tartók a szervezet küldetésé­nek megfelelően végzik mun­kájukat; olyan állatokat nevel­nek, melyek a legrangosabb ki­állításokon is szép helyezést érnek el. Odaadó munkáról tanúskodnak a vásárúti (Trha-Ivé Mýto), eperjesi (lahodná), púdafai és alistáll (Hroboiín­­vo) népszerűsítő bemutatók. illetve az immár hagyományos járási kiállítás. járásunk kisállattenyésztői sokat tettek a háztáji szerző­déses állattartási forma meg­honosításáért. Ennek szemlél­tetésére néhány számadat: ta­valy a járás kistenyésztői 4814 hízott ludat, 87 ezer pecsenye­­nyulat, több mint 80 ezer to­jást, 1481 sertést, 372 hízott marhát, 132 juhot, 95 növen­dékmarhát, 66 758 választott malacot, továbbá bárányokat és csikókat értékesítettek. Nem kis eredmény ez, de a tenyész­tők a konferencián hangsú­lyozták, még korántsem mond­ták ki az utolsó szót. Lehető­ségeik kihasználásával ettől többet kívánnak nyújtani tár­sadalmunknak. Elsősorban to­jásból szeretnének többet érté­kesíteni (feltéve, hogy a Jed­nota Fogyasztási Szövetkezet kedvezőbb értékesítési feltéte­leket teremt), de a nyúlte­­nvésztést is fejleszteni kíván­ják. Járásunk SZKSZ-tagjai a ne­vezetes évfordulók, illetve a szövetség III. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásukat becsülettel teljesítették. A kör­­nyezetszépítési és falufejlesz­tési akciók során, valamint a mezőgazdasági munkacsúcsok alkalmával kisállattenyésztőink 342 ezer korona értékű társa­dalmi munkát végeztek, és az elfekvő terüfetekröl begyűjtöt­ték tizenhárom tonna szénát. Az alapszervezetek nem fe­ledkeztek meg a fiatalok föl­karolásáról sem. E tekintetben példaként az egyházkarcsai, vásárúti, bakai és apácaszakál­­lási (Opatovský Sokolec) állat­barátok munkája említhető. A konferencia határozatából ki­tűnik, hogy szervezeteink ezen­túl is szorgalmazni kívánják az együttműködés fejlesztését az iskolákkal és a pionírcsa­patokkal. Oj alapszervezetek is létesülnek járásunkban, s ezen­túl még komolyabb figyelmet szentelünk az állattartók szak­ismereteinek elmélyítésére, gaz­dagítására. A járási konferencián méltó­képpen értékelték a legjobb kisállattenyésztők és alapszer­vezetek munkáját. Kovács Ist­ván és Gányovics Ferenc „Pél­dás tenyésztő“ címet, Bukvis Pál, Képesi István és Linchart József szövetségi kitüntetést kapott, Pichlík Zdeneknek pe­dig átadták az SZKSZ KB ok­levelét. A járási bizottság ok­levéllel jutalmazta a púdafai, vásárűti, egyházkarcsai és kis­­udvarnoki (Maié Dvorníky) alapszervezetet, valamint a kisállattenyésztés"! mozgalom fejlesztésében legnagyobb ér­demeket szerzett állattartókat. PUHA MARGIT, agrármérnök Még alig pirkadt az ég oija, amikor Losoncon (Lučenec) a Pionír­berki lakótelepen megjelent egy idős, őszhajú ember. Kis motyóját letette az egyik díszbokor tövébe, szakértő kézzel még egyszer megkö­szörülte az előző este éles­re kalapált kaszát, majd komótosan munkához látott. Lassan, egyenletes mozdula* tokkal suhogtatta a szerszá* mot a buján zöldellő fűben. rirokparton, Qtszéien Mire a nap fölült az egyik tízemeletes toronyház tete-, jére, már jókora darabon renden hevert a növényzet. í—i A nyülaknak lesz téli-* re — mondogatta a járóke* löknek, miközben igazított egyet a kasza élén. — Gon* dolom, nem szidnak meg érte, hogy levágom ... Miért Is szólna bárki a bácsinak, ötlött fel bennem a gondolat, hiszen három* szorosan hasznos tevékeny* séget végez. Csinosítja ’ a parkot, a lakótelepet, ön* zetlenül segít a szolgáltató vállalatnak, és ráadásul megmenti, hasznos célra összegyűjti a sok finom fű* vet. Az utóbbi szempont küi* lönösen fontos és lényeges, hiszen a háztáji állattartás fejlesztésének gyakran ép* pen a takarmányhiány vet gátat. Pedig évente mennyi értékes takarmány megy ve­szendőbe az lítmenti árok­partokon, erdőszéleken, tisz* tásokon stb. Aki rendszere­sen járja az országot, iga­zolhatja ezt az állítást, én csak a losonci járás vi­szonylatában beszélhetek. Sajnos, sokan elfelejtik, hogy a gépek számára meg­közelíthetetlen területek fű­­termésének begyűjtése és hasznosítása nem csupán a mezőgazdasági üzemek fel­adata. E téren sokat tehet­nek a társadalmi szerveze­tek, a háztáji állattartók, és persze a társadalmi munkára vállalkozók. Bárha sok százan követnék a lo* sonci idős bácsi példájátl (kanlzsa)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom