Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-12 / 23. szám
( © Az SZKSZ KB fölmérése szerint a szerződéses hizlalással és tojástermeléssel foglalkozó szlovákiai kisállattenyésztök évente 300 millió korona értékű hús, tojás és növendékállat értékesítésével járulnak hozzá a központi alapok íeltöltéséhez. Az állattartók március végéig 3212 darab vágómarhát, 1874 hízott sertést és 2820 darab juhot adtak át a fölvásárlóknak, tehát minden tekintetben túlszárnyalták a múlt év hasonló Időszakában fölmutatott eredményt. (bor) • Feketeribiszke és egres keresztezésével új bogyós hibridet állítottak elő nyugat-európai nemesítők. A Josta nevű hibrid egyesíti az elődök jő tulajdonságait: gyorsan növekszik — már a második évben terem —, bőtermő, talajra, éghajlatra nem igényes. Termése fürtös, színe fekete, bogyójának nagysága az egreséhez hasonló. Rendkívül nagy C-vitamin tartalma következtében gyümölcsként fogyasztható, de szörpkészítésre is alkalmas. Hozama kétszerese a feketeribiszkéének, eléri a hektáronkénti öt-hat tonnát. (Csmh) © A nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat az első negyedévben 91 ezer pecsenyenyu.lat kapott a tenyésztőktől, ami azt jelzi, hogy egyre többen vállalkoznak téli szaporításra. Kár, hogy ezt a kezdeményezést még nem serkenti д széldeszkából készült istállóban jól érzik magukat, szépen fejlődnek téli felvásárlási ár, (kr) s télen is eredményesen szaporíthatók a nyulak Fotó: bor / ИУ-ТЯЯЯЯИЙИЙ fiV^.^tWbajSboi лШ.Я A pecsenyenyulak felvásárlásával megbízott nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat vezetői május végén sajtótájékoztatón adtak számot múlt évi tevékenységük eredményeiről. A többi között megtudtuk, hogy a háztáji állattartás fellendítését szorgalmazó központi felhívás nyulászaink körében is megértésre talált. Ennek köszönhető, hogy a kezdetben merésznek tartott 500 ezer darabos felvásárlási tervet jelentősen túlteljesítettük. A szlovákiai nyúltenyésztők tavaly 605 ezer vágóérett nyulat adtak át a felvásárlóknak, ami 1800 tonna húsnak felel meg. Ennek nagyobb hányadát a vállalat külföldön értékesítette, de már a kiskereskedelmi bolthálózat, sőt néhány — nagyobb külföldi turístaforgalmú — város vendéglátóipari hálózata is kért és kapott bizonyos mennyiségű nyúlhúst, illetve nyúlmájat. A hivatalos tájékoztatót követően megkértük Karol Vrba agrármérnököt, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Branko igazgatóját, válaszoljon az olvasóink leveleiben leggyakrabban előforduló kérdésekre. © Tavaly nyáron némely körzetekben hónapokig nem jelentkeztek a felvásárlók. Miért? — Pár évvel ezelőtt azon bosszankodtunk, hogy a vágóhíd és a feldolgozó gépsor kapacitását nem tudjuk tökéletesen kihasználni, mert kevés a nyúl. Most pedig mi nem győztük szusszal a földolgozást. Az igazsághoz tartozik, hogy ilyen jelentős kínálattal senki nem számolt, tehát megkéstünk a korszerűsítéssel. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán öszszesen 1 millió 57 ezer pecsenyenyulat kaptunk a tenyésztőktől, tavaly pedig 805 ezret. A tervezett továbblépés érdekében feltétlenül bővíteni, korszerűsíteni kellett a feldolgozó kapacitást, következésképpen áprilistól júliusig korlátoznunk, illetve szüneteltetnünk kellett a fölvásárlást. Hogy a tenyésztői gondokat legalább részben enyhítsük, 340 tonna vágóállatot élve exportáltunk. © Az évente felvásárolt nyulak mennyiségének körülbelül 75—80 százalékát a nyugatszlovákiai járások produkálják. Az itteni élenjárók gyakran kérdezik, hogy a másik két kerület miért szerénykedik? Ott talán nem népszerű a nyúltartás vagy inkább az értékesítési gondok fékezik a kezdeményezőket? — A mozgalom először nyugat-szlovákiai mérettel kapott szárnyra, s ma is itt Jobbak az eredmények. Feltehetően azért, mert itt mélyebb a hagyomány és kedvezőbb az értékesítési lehetőség. A feltételek javítása érdekében Rimaszombatban (Rim. Sobota) felépítettünk egy feldolgozó üzemet, így a közép- és keletszlovákiai kerületben is megoldottnak tekinthető a felvásárlás. Más lapra tartozik, hogy a tenyésztők, illetve az SZKSZ-alapszervezetek zöme erről még mit sem tud, s továbbra is a nyitrai üzemünknek kínálgatják az állataikat. A fölösleges levelezgetés nem csupán többletmunkát jelent, de késlelteti a felvásárlást Is. E- zért örömmel vennénk, ha a közép- és kelet-szlovákiai kerület alapszervezetei közvetlenül a rimaszombati üzemünkkel vennék fel a kapcsolatot. Címe: Branko Nitra, Rimavská Sobota, závod 04, Potravinárska 6, 979 01 R. Sobota, telefonszám 28-68. A terv szerint ebben az üzemben már az idén 200 ezer vágónyúl átvételével és feldolgozásával számolunk. © A hús kiskereskedelmi árát módosították, a nyűlhúsét is, de a felvásárlási ár maradt a régi. De nem úgy a takarmányé. Nem aggódnak a Branko illetékesei, hogy ez az aránytalanság visszaveti a kezdeményezést? i— Az aránytalanság tagadhatatlan, viszont a fölvásárlási Az új-zélandi fehér a pecsenyenyúl-előállításra legalkalmasabb fajták egyike. Kaliforniaival keresztezve talán még jobb takarmányhasznosító utódokat ad, mint fajtatiszta szaporítás esetén Fotó: í—bőr ár felől nem mi döntünk. Eddigi fölméréseink azt mutatják, hogy nem csökken, inkább gyarapszik a nyúltenyésztők száma. Napjainkban közel 30 ezer nyulásszal tartunk kapcsolatot az alapszervezeteken, Hletve a fölvásárlás szervezésével megbízott tenyésztőkön keresztül. Ugyanakkor azt is megfigyeltük, hogy a régebbi partnerek kevesebb állatot kínálnak eladásra. Ez azt jelzi, hogy a kiskereskedelmi ár módosítása megszilárdította a tenyésztők önellátottságra törekvését. Ennek ellenére bízunk abban, hogy már az idén sikerül elérnünk az óhajtott 800 ezer, esetleg egymillió darabos fölvásárlási színvonalat. Ebben nagy segítségünkre volna, ha jóváhagynák a téli és nyári megkülönböztetett felvásárlási ár bevezetésére tett javaslatunkat. © Ha egy tenyésztőhöz bekopogtatunk, általában nem kedvteléséről vagy az állományról kezd beszélni, hanem a takarmányellátási gondokról. © Falun sokan mondogatják: nagy segítség a tenyésztőnek az adómentesség, a kölcsön és az állománybiztosítási lehetőség, viszont nagy gond, hogy alig lehet tenyésztői kellékeket vásárolni. E téren nem lehetne valamilyen javulást eszközölni? — Ezen a területen sajnos nem sokat tehetünk. Annyit elértünk, hogy az ipar feladatul kapta a tenyésztői kellékek gyártásának rugalmasabb iejlesztését, viszont a határozat még nem kínálat. MI csupán ketreceket tudunk forgalmazni. © Mondják, hogy jó drágán ... — A Magyarországról importált ketrecek bizony elég drágák. Eddig 395 korona volt darabja, most körülbelül háromszáz koronába fog kerülni, mert az újabb szállítmány előállításához már a Santovkai és a Plášfovcei Efsz melléküzeme is hozzájárult. Ogy szeretnénk, ha nem nemzetközi együttműködéssel, hanem itthon készülnének ketrecek. © Egy időben szó volt róla, hogy a Branko szaporító tenyészetet létesít, és tenyészállatokat fog kínálni a nyulászoknak. Nyulászaink nevében érdeklődtünk Az év elején több helyütt kéthárom hónapos kiutalási késedelemről beszéltek. Erről hogyan vélekedik? — A gondokat ismerjük, de azt hiszem, már nyugodtan beszélhetünk felőlük a múlt idő használatával. A tenyésztők tevékenységének, a fölvásáriás eredményeinek, a kiutalt takarmány nyilvántartásának stb. olyan bürokratikus korszakát éltük, amikor hetvenhét féle kimutatást, értókelést és nyilvántartást kellett készítenünk. Ml sem természetesebb, mint hogy a sok papírmunka hosszadalmassá tette az ügyintézést. A folyamat Immár leegyszerűsödött, gondolom, ezentúl a panasz is lényegesen kevesebb lesz. © Ismét a takarmányellátásról: a szerződéses állattartás fejlesztését szorgalmazó irányelv kimondja, bogy a tenyésztőnek jogában áll takarmányelőleget kérni az állomány ellátásához. A gyakorlat sajnos egészen más. Miért? f— Azért, mert szerződést tulajdonképpen nem kötünk senkivel, csupán előzetes felmérés alapján készülünk az évi feladatokra. Persze nincsen semmi akadálya, hogy előlegezzük az állattartónak a takarmányt, de akkor névre és időre szóló szállítói-átvevői szerződést kell kötni. Sőtl A kezdeményezés serkentése céljából hitelbe is adunk eleséget a szerződéses nyúltartásra vállalkozóknak, azzal a feltétellel, hogy a juttatott táp értékét vágóérett nyulak átadásával törleszti. — A törzstenyészet kialakítása folyamatban van, hiszen társadalmi érdek, hogy a központi alapból kiutalt takarmány a lehető legjobban hasznosuljon. Ehhez pedig hústermelésre legalkalmasabb fajtákkal kell foglalkozni. A telepen jövőre mintegy 128 ezer növendékkel számolunk, s a továbbtartásra alkalmasakat továbbadjuk az érdeklődőknek. © Gjabban élénkül a pulykahús iránti kereslet. Sőt! Többen maguk , is szívesen nevelnének pulykát. Tud-e ebben segíteni a Branko? r— Vágtornócon (Trnovec nad Váhom) van a szaporító tenyészetünk, minden érdeklődőnek tudunk napospulykát adni. Ha egy-egy községben legalább 200—300 darab kispulykát Igényelnek, akkor a szállítást is vállaljuk. Az érdeklődés növekedését jelzi, hogy az Idén hatezer darabbal több kispulykát adtunk el a háztáji tenyésztőknek, mint a múlt év azonos szakában. S ha már a pulykánál tartunk, hadd figyelmeztessem a tenyésztőket, hogy a mi széles mellű, fehér pulykáink hizlalásra való hibridek, tehát továbbtartásra, házi szaporításra nem alkalmasak. © S végezetül: bárányokat és kecskegidákat átvesz-e a Branko? s— Ha van kínálat, akkor Igen, de kimondottan nem kutatjuk az Ilyen lehetőségeket. Lejegyezte: KADEK GABOR A takarmánvozás hatása a avaoiú minőséaére A faggyúmirigyek gyapjúzsírt választanak ki, így védik a juh bőrét és szőrét a kiszáradástól, illetve a káros hatásoktól. A gyapjúzsír tulajdonképpen felsőbb rendű alkohol és ugyancsak felsőbbrendü zsírsavak észtereinek a keveréke. A gyapjúzsír nagy, saját tömege kétszeresének megfelelő hidroszkopikussága az alkohol és a sók jelenlétének köszönhető. A gyapjúzsír mennyisége a finomgyapjas juhoknál 5—20, a durvagyapjasoknál pedig 3—7 százalék között ingadozik. A gyapjűzsírt szemrevételezéssel és tapintással minősítik. Megkülönböztetünk könnyen, közepesen és nehezen oldódó gyapjúzsírt. Az átlagosan oldható, a gyapjúban egyenletesen előforduló világossárga vagy ezüstszínű gyapjúzsír a legjobb, amely érintésre nem ragad. Rosszabb minőségű a barna vagy rozsdavörös, legrosszabb a zöld vagy viaszfehér gyapjúzsír. A sokáig tárolt gyapjúban a zsír bomlásnak indul s ez kedvezőtlenül hat a gyapjú minőségére. A gyapjú minőségét több tényező befolyásolja. Ilyenek például a fajtajelleg, az állat kora és neme, a takarmányozás, az egészségi állapot, az éghajlati viszonyok és az istállőzási körülmények. A gyapjú növekedésére és minőségére mindenekelőtt a takarmányozás van hatással. Állataink főleg a szakszerűtlen téli takarmányozás hatására termelnek gyengébb minőségű gyapjút, amelynél általában a rugalmasság és szilárdság hiányát, a színtelen fényt és a szárazságot (a gyapjúzsír hiányát) kifogásolják az átvevők. A juh tulajdonképpen igénytelen állat, következésképpen a minőségi takarmányokban szegényebb hegyi körzetekben is eredményesen tenyészthető. Legmegfelelőbbek az el nem vizenyősödött legelők, mert itt az állatok hiánytalanul hozzájutnak a számukra föltétlenül szükséges tápanyagokhoz. Nem csupán ezért, de gazdaságossági szempontból is az lenne ésszerű, ha a juhokat, kora tavasztól késő őszig legelőn tartanánk. A legelőre járó juh naponta a saját tömege 10—20 százalékának megfelelő mennyiségű zöldet fogyaszt. A felvett takarmány sok káliumot, de kevés nátriumot tartalmaz. Ebből következik, hogy a legelőre, járó állatoknak darabos sót vagy speciális nyalósót kell kínálni. A nyalósót a nyitrai Bioveta és a Slušovicei Efsz gyártja, forgalmazásával a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállatot bízták még. A legelőn elfogyasztott zöldtakarmányban kevés a szárazanyag, tehát a juhok napi adagját ki kell egészíteni gabonaszalmával, kukoricaszárral vagy egyéb száraz eleséggel. Téli takarmányozásra legmegfelelőbb a széna, melyből naponta és darabonként legalább fél kilót kell juttatni. Ha van minőségi réti szénánk, egyéb eleséget nem feltétlenül fontos adagolni, hiszen a. szénában minden fontos tápanyag megtalálható. A jó szénának igen nagy szerepe van a báránynevelésben. Hogy serkentsük a fiatalok növekedését, kiegészítő gyanánt rendszeresen adagoljunk valamilyen szemest (zab, búzakorpa, extrahált lendara vagy olajpogácsa, kukoricadara). A számításba vehető további takarmányok közül elsősorban a szilázst és a szenázst kell megemltíeni, de hangsúlyozva, hogy ezeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük. A juhok ugyanis különösen érzékenyek a juttatott szilázs és szenázs minőségére. Ezen takarmányok napi adagja darabonkénti 1—4 kg lehet. A hathónaposnál fiatalabb bárányokkal nem tanácsos szilázst etetni. A fizikai jóllakottság érzésének eléréséhez a napi adagot — a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve — legésszerűbb szalmával, szálkamentes pelyvával, szénamurvával, vagy valamilyen hüvelyes szalmatörmelékkel kiegészíteni. A pelyvát lédús takarmányokkal 'lüEverve célszerű adagolni, 0,2—0,5 kg-os napi és darabonkénti mennyiségben. A kapások közül a juhok, de főleg a bárányok számára legértékesebb a takarmányrépa, melynek kiváló étrendi hatása és nagy karotintartalma van. A felnőtt állatoknak répából 2—3, nyers burgonyából 1—1,5 kilót juttathatunk naponta. Az előrehaladottan vemhes anyákat kíméljük ezektől a takarmányoktól, mert vetélést idézhetünk elő. A kapásokat mindig száraz tömegtakarmányok kíséretében kínáljuk,, hogy kiegyenlítsük az adag szárazanyagtartalmát. Az erőtakarmány drága, ezért a juhoknak csak akkor juttassunk belőle, ha az állatok tápanyagigényét tömegtakarmányokkal nem tudjuk kielégíteni. Szemest mindenekelőtt a bárányoknak, a szoptatós anyáknak és a tenyészkosoknak kell adni. A napi takarmányadag fontos kiegészítői az ásványi adalékok. Első helyen a finomra őrölt takarmánymészpátot kell megemlíteni. Darabonkénti és napi 5—10 grammos mennyiségben szilázs, répakaraj adagolásakor vagy répaföldön való legeltetéskor szükséges adagolni. Csontlisztet (5—10 gramm) foszforhiány esetén juttatunk a juhoknak. A napi adagból hiányzó foszfort nátriumfoszfát vagy kalciumfoszfát juttatásával is pótolbatjuk. A juhoknak rendszeresen Kell juttatni konyhasót (10—15 gramm, nyalósó formájában). Azok járnak el helyesen, akik a Bioveta által gyártott speciális nyalósót kínálják állataiknak. Az említetteken kívül az ivóvízbe rézgálicot adagolhatunk, tízliterenként 0,1 grammos mennyiségben. Aki a leírtak szerint fogja etetni a juhokat, és persze az állatok tisztogatását sem hanyagolja el, bizonyára nem fog bosszankodni a gyapjú értékesítésekor, mert a felvásárlók is örülnek a minőségi árunak. ADAMCSEK L.iSZLÖ agrármérnök, a Bratifelavai Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat munkatársa
