Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-12 / 23. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. június 12. Mindenekelőtt szögezzük le: csak akkor jutalmazzuk meg a gyermekün­ket, ha már teljesítette kötelességét. Meg kell tanulnia az összefüggést az erőfeszítés, a munka és a jutalom között. A jutalmazás értelme éppen az, hogy elismerjük a teljesítményt, mércéje annak, hogy a feladatot jöl vagy rosszul teljesítette. Jutalmazni csakis olyan dologgal érdemes, amire a gyermek vágyik, ellenkező esetben hatástalan, akár azért, mert soha nem vágyott rá, akár azért, mert vágyai időközben megváltoztak. „A jóllakott embernek nem ízlik az étel“ mondja a köz­mondás, így van ez az ajándékozás­sal is. Nem vitás, a szülők a legjob­bat akarják gyermekeiknek, de a mértéken felüli jutalmazás káros a gyermek nevelése szempontjából. Az olyan jutalmazás, mint a pénz, a játék, az édesség, a nevelésben komoly problémákat okozhat. Gyer­mekeink boldogabbak lesznek, ha nem halmozzuk -őket anyagiakkal, s jó ha időben megtanulják, hogy másokért tegyenek valamit. Nem he­lyes a gyermeket ajándékkal jutal­mazni, ha örömmel segít anyjának, mert ezáltal feladna már valami megtanult dolgot. Hasonlóan hiba lenne megjutalmazni a játék közben tanúsított nyugodt magatartásáért. Nyilvánvaló, hogy ezekben az ese­tekben a jutalmazás inkább gátolná, mint elősegítené fejlődését. Az anyagi jutalmazásra általában ugyanaz érvényes, mint minden más nevelési eszközre: igen sok múlik azon, hogyan alkalmazzuk. A jutal­mazásnál a társasjátékok szabályai legyenek irányadóak. Ott is pontokra osztják a győzelmet, és a pontokat anyagi jutalomra váltják be. Ami a játékban helyes, nem lehet alapve­tően helytelen az életben sem. A jutalmazás terén hibákat is le­het elkövetni. Ha a gyermek nem tudja pontosan, mit is várnak tőle, nem tudja a feladatot teljesíteni. A jutalmazásnak közvetlenül kell kö­vetnie az elvárt viselkedést. Ha a jutalom túl korán, vagy túl későn van, elveszti hatékonyságát. A másik hiba, hogy a túlzott jutalmazás túl­telítettséghez vezet és elveszti hatá­sát. De vajon hogyan járjunk el olyan­kor, amikor a gyermek nem a ké­pességei szerint végzi munkáját, a tanulást, ha lusta és otthon sem se­gít szüleinek? Természetesen az ilyen gyermektől sem szabad megta­gadni az ajándékot. A gyakorlat igazolja, hogy az ilyen hozzáállás a legtöbb esetben pozitívan befolyá­solja a gyermek lelki világát, előse­gíti értelmi és érzelmi világának fejlődését, erkölcsi magatartásának pozitív irányú kibontakozását. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, sem, hogy gyermekeinknek igé­nyes, problémamegoldást jelentő já­tékokat vásároljunk, melyek alkotóan segítik, főleg az iskoláskor előtti gyermekek esetében, azok felkészü­lését az iskolában, ahol az új okta­tó-nevelő eljárások bevezetésével ha­sonló problémákat kell megoldaniuk. Az említett játékok ily módon ön­álló tevékenységre szoktatnak, előse­gítik a gondolkodást. Mindez csak aláhúzza azt a követel­ményt, hogy az ajándékozást tervez­ni kell, nem lehet a véletlenre bízni, annál is inkább, mivel mi, szülők és nevelők mindannyian közösen va­gyunk felelősek a művelt és sokol­dalú ismeretekkel rendelkező jövő nemzedékének neveléséért. SVINGER ISTVÁN, járási tanfelügyelő mai A napsugár ugyancsak előcsalo­gatja a szeplőket, amelyeknek nincs semmi jelentőségük, s ha a divat úgy hozza, még az is pöttyent magának az arcára, akinek ezt a természet elmulasztotta. Am, mégis gondot je­lentenek, sok bakfis számára. Cél­szerű :— lehetőleg még az erős nap­sütés beállta előtt i fényvédő krém­mel az arcot rendszeresen kenni, vagy fényvédő alapozót, esetleg pú­dert használni. A serdülők legfőbb panasza az acne, (másnéven pattanás, mitesz­­szer), mely a faggyúmirigy , rendelle­nes működése miatti fokozott fagy­­gyútermelés következménye. Ezt fel­nőtt korban is előidézheti számos külső ok, például egyes gyógyszerek, klórozott szénhidrogének, olajok, kát­rány, fertőtlenítők és így, tovább. Az acne-betegség kialakulásában azon­ban öröklött hajlamnak feltétlen szerepe van, s ez részben meghatá­rozza- a faggyúmirtgyek nagyságát, működési sajátságát bizonyos nemi hormonnal szemben, ami az acne létrejöttéhez szükséges. Ugyancsak közrejátszik egy kórokozó is, mely a faggyümirigy kivezető csatornájá­ban szaj/orodik és a faggyút elbont­­jg. Ennek alkotórészei (szabad zsír­savak) károsítják a faggyúmirigy hámsejtjeit, s ezen keresztül a kör­nyező szövetet is. A mitesszer akkor válik különösen naggyá, duzzadttá, fájdalmassá, ha gennykeltő kóroko­zókkal úgymond felülfertőződik, vagy­is mikor piszkos kézzel nyomogatni kezdik. Feltétlenül szükség van tehát az arc bőrének, „kitisztítására“, amit azonban kozmetikus végezzen, aki a gőzöléssel előzetesen felpuhított bőr­ből szakszerűen távolítja el a fagy­­gyúcsapokat, hogy mögötte a faggyú pangása miatt a faggyúmirigy ne gyulladjon be. Jő hatásúak a hám­lasztó, főként retinolsav tartalmú kenőcsök (Rétin A), olajok. Az öt százalékos salicylszesz erősen hám­laszt, ezért naponta csak egyszer használjuk, mert a bőrt túlságosan kiszárítja, ami pedig a faggyúmiri­gyek tevékenységét tovább fokozza. Joggal népszerűek a Fabulon-készít­­mények (például a Tini Tonic) a serdülők körében is. A serdülőknek szóló legfontosabb tanács: az alapos, rendszeres tisztál­kodás, ami természetesen az arcra is vonatkozik. A zsíros bőrűek mos­hatják szappannal az arcukat, az érzékenyebb vagy kifejezetten száraz bőrt jobb arctejjel, lemosókkal tisz­títani. Különösen fontos a festékek (szemhéj, szempilla, rúzs) és az ala­pozók gondos eltávolítása esténként. Bőrgyógyászhoz általában csak ak­kor megyünk, ha valamilyen beteg­ségi tünetet észlelünk bőrünkén, vi­szont az egészséges bőr is igényel 1 június 14 Hétfő Június 15 Kedd Június 16 Szerda Június 17 Csütörtök Június 18 Péntek Június 19 Szombat június 2.9 í Vasárnap VAZUL VASIL JOLÄN VlT JUSZTIN BLANKA LAURA, ALIDA ADOLF ARNOLD VRÁTI SLAVA GYÄRFÄS ALFRÉD RAFAEL VALÉRIA ápolást. S ez a korán felserdülő, pattanásos, szeplős tinédzserekre is vonatkozik. Dr. Jerney Judit тамтамами»» Mm Щ A nyúl meg a szarka AMÜR-PARTI MESE 'ERESZmJTVÉITr Magadnak tanulsz Az általános- vagy a középiskola elvégzésekor az elé a döntés elé ke­rülőnk, hogy számot vethessünk haj­lamainkról, képességeinkről és élet­pályát válasszunk, illetve megfelelő iskolában tanuljunk tovább. Ötödik osztályos vagyok. Egyre többet gondolok arra, mi lesz ezután. Hová menjek? Szakközépiskolába? Gimnáziumba? E probléma megoldá­sában nem vagyok egyedül. Szülein­ket épp oly mértékben foglalkoztat­ja ez az égető kérdés, mint osztály­­főnökünket. A család és az iskola a maga módján segít a pályaválasztás­ban. Lényeges, hogy a család és az iskola döntése megegyezzen, mert csak így lehet sikeres a választás. A pályaválasztás nem könnyű fel­adat. Vannak, akik nem is gondol­koznak rajta, másoktól várják a se­gítséget. Gyakran közülük kerülnek ki a pályatévesztett emberek. Széles­körű választási lehetőségeink van­nak, de figyelembe kell vennünk tár­sadalmunk szükségleteit és a lehető­ségeket is. Én elhatároztam, hogy a gimná­zium elvégzése után főiskolára Je­lentkezem. Lehet, hogy mindjárt nem sikerül bejutnom. Akkor a következő évben is megpróbálom, addig is szor­galmasan tanulok. Csodálom és szeretem a természe­tet, de főképpen az állatokat. Sok­szor foglalkoztat az a gondolat, hogy vajon az állatok is úgy éreznek-e mint az emberek? Keresem, kutatom a választ, a számomra eddig még ismeretlent. Jelenlegi elhatározásom, hogy hi­vatásul választom az állatorvosi pá-Arcok Fotó: =-dek VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze, zárt betűk: é, k, o, 1, 1, á, al. 10. Mail légi­posta. 11. Nem egészen Ilyen ford. 12. Francia zene­szerző. 13. Knock out. 14. Nem ke­vés. 15. Római ezerötszáz. 16. Sze­szes ital. 17. Le­gyilkol. 18. A múlt idő jele. 19. Gön­gyöleg. 21. Nem egészen joggal. 22. Friss. 23. Patakocs­ka. 24. Latin „és“. 26. Tévé. 27. Pénz­intézet. 28. Ceruza. 29. N61 név.. 31. Angol kikötőváros. 33. Nem fölé. 34. Elföldel. 35. Sze­retni olaszul. 36. Americium vegyje­­le. 37. Mázol. 38. Helyrag. 39. Nát­­riumklorld. 40. Ü- tőkártya. 41. Üge­tés kezdete. 42. Vásárolja. 43. Szovjet folyó névelő- rikában vanl 35. Női főszerep Ibsen vei. 44. Hölgy németül. 45. Kártya- Peer Gynt drámájában. 36. Juttatok. játék. 48. Megvásárolható. 50. Hálá- 38. San___ olasz város. 40. Az, aki val eltelt. 51. Papagájnév. 52. Mos- tartozik. 42. Dühössé tesz. 44. Gríz. Iákban van. 53. Papírmérték. 46. Mind németül. 37. Van elég ideje. 49. Szlovák hajó. 50. Gyerekek téli I FÜGGŐLEGES: 1. Folyó a Dunán- öröme. 52. Mikszáth Kálmán, túlon. 2. Zéró egynemű betűi. 3. Beküldendő a vízszintes 1., a füg- Francia város. 4. Lengyel város. 5. gőleges 10., 14. és 15. számú sorok Igen olaszul. 6. Sátán. 7. Egyiptomi megfejtése, istenség. 8. Üvegdarab. 9. Fél perc. 10. A rejtvény 2. része, zárt betűk: MEGFEJTÉS — NYERTESEK ő, r, f, a, o. 14. A rejtvény 3. része. 15. A rejtvény 4. része. 16. Libahang. A lapunk 20. számában közölt L7. A Lengyel Légiforgalmi Társaság keresztrejtvény helyes megfejtése: ’eve. 18. Harckocsi. 20. Sorszélek. „A tudomány a termelés segítője“. :2. Német írőtestvérek neve (Henrik, Nyertesek: Tóth Béla, .Nagylég Thomas). 25. Lakoma. 27. Bratislava! (Lehnice), Burma Rozália, Kiráiyrév gépkocsik jele. 28. Szláv férfinév. (Kráľovský Brod), Nagy Márta, Ivá-30. Lónév. 32. Svéd férfinév. 33. Ame- nyt (Ivanice). f It egyszer egy nyúl. Olyan, r mint a többi. Csak, ki tudja *■ miért, nagyon szeretett dicse­kedni mások előtt olyasmivel, ami nem volt igaz: hogy ő milyen erős, milyen vitéz, és milyen jó vadász. Egyszer egy elejtett őzgidát talált a nyúl a mezőn. Alighogy letelepe­dett a gida mellé, arra repült egy szarka. Meglátta, milyen zsákmányra tett szert a nyál, leszállt egy ágra, on­nan köszöntötte, s megkérdezte tőle: — Hé, szomszéd, hol szerezted ezt a jó zsákmányt? — Leterítetteml — jelelte a nyúl. Elámult a szarka: még hogy egy nyúl őzgidát terített lel De a kérkedő nem nyughatott: — Olyan vadász vagyok én, hogy ha úgy istenigazában nekilátnék, min­den vadat leterítenékl Annyi zsák­mányt ejtek, amennyit csak akarok! Most felfalom ezt az pzet, aztán megyek medvét ölni. Meghajolt a szarka, mély tisztelet­tel a nyúl előtt. lyát. így majd közelebb kerülhetek az állatokhoz, s ezáltal is többet és többet megtudhatok róluk. Nemcsak az emberek gyógyítása szép és ne­mes cselekedet, hanem az állatoké is. Hisz azok is élőlények, ha kell tűrnek, amikor betegségben szenved­nek. Ügy gondolom, ha valóban si­kerül megvalósítani elhatározásomat, elértem célomat. Küzdeni fogok ezért a célért, mivel már most foglalkoztat az*állatok világa. Ezért számomra a tanulás nem kellemetlen, hanem öröm. S ha célomat elérem becsüle­tesen fogok dolgozni, hogy megbe­csült polgára legyek társadalmunk­nak. Nem felejtem el Kölcsey sza­vait: „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fényi“ Pathó Mária, 5. oszt. tanuló Párkány (Štúrovo) Taníts meg rá engem Is, szomszédi — kérte. — Mindig éhes vagyok. — Megtanítalak énI — jelelte a nyűi. — Nem nagy mesterség a vadá­szat. Csak jól tátsd ki a csőrödet és kiabáljI Ennyi az egész. Ktabálnl csak tudsz? — Hogyne tudnékI Kiabálni aztán tgazán tudokl — felelte a szarka, közben pedig azt gondolta: „Minek menjek el medvét ejteni, amikor üt ül egy nyúl a csőröm előtt?“ Fölröppent a szarka egy magasabb ágra, kitátotta a csőrét és rikoltott, ahogy a torkán kifért! Ogy lármá­zott, hogy a szomszéd ágon üldögélő cinkék ijedtükben mind lepotyogtak a földre. A nyúlnak meg hűlt helye! Ogy halálra rémült, hogy jutásnak eredt. Senki se látta, merre inait el. Üldögélt a szarka, töprenkedett: „Hogy lehet ez? A nyúl nem esett el, hanem kereket oldott? Ogy lát­szik nem kiáltottam elég hangosat. No, majd legközelebb, ha zsákmányt látok, jobban kilátom a csőrömet!" Ide-oda szállt az erdőben. Ha vadat pillantott meg, kiabált, csörgött, a­­hogy csak erejéből telt. Persze a nagy lármájával egyetlen vadat sem terített le. A vadászok azonban ész­revették, hogy a szarka a megbúvó vad fölött kiabál. Ahol az erdőben rikoltozni kezd, arrafelé indul a va­dász. Igyekszik a szarka, csörög, lármázik, tátogatja a csőrét, lecsüg­­geszti a szárnyát, farkát billegeti, s azt gondolja közben: „Mindjárt elejtem a vadatI Mind­járt!“ A vadász meg ott terem, lete­ríti a vadat, és magával viszi. De megesik az is, hogy a szarka a vadászt pillantja meg leshelyén. Örvendezik: „0, milyen nagy vad! Mindjárt elejtem/“ És hangos lármá­jával elriasztja a vadakat. Nem jut se neki, se a vadásznak. fjjjh # f * f 4 f'A A A f 4 Л A & f, f, ч/d/ői/AfU pMWMÁ

Next

/
Oldalképek
Tartalom