Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-23 / 3. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. Jannfir 23. FOKOZOTT aktivitás Eve A múlt év nagy események eszten­deje volt Pártunk fennállása 60. év­fordulójának éve, a XVI. pártkong­resszus éve. Emellett tavaly nyáron zajlottak le az általános képviselő­testületi választások, az őszi népgyü­­léseken pedig a nemzeti bizottságok nélkülözhetetlen aktíváját, a polgári bizottságokat választottuk meg. Nem egyszerű közjogi aktusként értelmeztük a választásokat, propa­gandánk előterében sem a választási mechanizmus állott, hanem a társa­dalmi érdekeket, a népakaratot ki­fejező pártpolitikának konkrét tükrö­ződése a Nemzeti Front választási programjaiban, melyeket a választók rengeteg gyűlésen kifejezett tetszés­­nyilvánítással a magukénak fogadtak. A múlt év második fele erőmerítés időszaka volt a nemzeti bizottságok új tagjainak, képviseleti szerveink felsorakozása az idei év igényesebb és szerkezetileg is összetettebb fel­adatainak teljesítésére. Miről van sző? Talán új szerepkört kaptak a nemzeti bizottságok? A nemzeti bi­zottságoknak mint az államigazgatás helyi szerveinek a szerepe jogilag nem változott, csak bizonyos orszá­gos feladatok elsődlegességével kap­csolatban domborodnak ki .jobban egyes funkcióik-Mindenekelőtt előtérbe lép éllam­­gazdai szerepük. A nemzeti bizottsá­gok tekintélyes gazdasági jogkörrel is rendelkeznek, igazgatásuk alá tar­tozik a helyi gazdaság, a kommuná­lis üzemek; ezeknek jő működése, ki­fogástalan szolgálata pedig rendkívül fontos politikai feladat, hiszen nagy mértékben befolyásolja a lakosság elégedettségét, ez pedig meghatározó politikai tényező. Ennek megállapítása egyszerűbb a valóságnál, ám a nemzeti bizottsá­goknak is — az ismert befolyásoló gazdasági körülmények hatására — nehezebb helyzetben kell helytáll­niuk. Lássunk például olyan egyszerűnek vélt mindennapi dolgot, mint a köz­ellátás biztosítása, különösen az idei szeszélyes tél nehéz közlekedési vi­szonyai között, amikor nemcsak kel­lemetlenek, hanem költségesebbek is a közlekedési akadályok, viszont a nemzeti bizottságok gazdasági műkö­dési övezetére is szigorúan vonatkozó üzemanyagkorlátozási előírásokat be kell tartani. Mi a teendő? A megol­dást mindenképpen az ésszerűségben, a kollektív összefogásban kell keres­ni. Itt van például a közterületfenn­­tartás szférája, magyarul és közért­hetőbben az utcaseprés, a községek­hez tartozó közutak karbantartása és a szemételtakarítás. Figyeljünk fel az utóbbira. Modern időket élünk, az üzleti kiszolgálás színvonalának is az egyik fokmérője az alkalmazott csomagolástechnika. Rengeteg műanyagtasak kerül a sze­métbe és egyébként is sok háztáji szemét halmozódik fel. Ennek el­szállítása a nagyvárosokban sem problémamentes, a falun még na­gyobb gondot okoz. A nyugat-szlová­kiai kerületben nem egy mezőgazda­­sági vidéken úgy oldották meg, hogy összefogott a helyi nemzeti bizottság a szövetkezettel, akadt valamilyen kiselejtezett pótkocsi, esetleg eredeti küldetésre már nem megfelelő trak­tor. Ha az nem volt, hát a múlt tá­volba merülő világából talán még hátra maradt az ember négylábú szolgája, s egy ilyen „paci“ húzhatja végig háztői házig a szemetesfogatot. Ez Is kisegít, nem bűzlik napokig a szeméit. Az ilyen megoldás nemegyszer még más társadalmi szervezetek helyi tagjainak együttműködésével születik meg. Persze a nemzeti bizottságnak ezzel kapcsolatban, ezen túl még to­vábbi gondja is van. Ideális szemét­­lerakőtelep kijelölése, hogy szállítási szempontból optimális távolságra le­gyen a falutól, és betartsák a kör­nyezetvédelmi rendelkezéseket, me­lyek érvényesülésének legfőbb helyi szavatolója éppen a nemzeti bizott­ság. Az sem szabad, hogy a szemét telep a termőföldek rovására terjesz­kedjék, hiszen a jövőben a nemzeti bizottságok még szigorúbban felel­nek a földvédelmi törvény rendelke­zéseinek betartásáért és szankcióval élhetnek megszegői ellen. Gondolkodás, rugalmasság. Ez le­gyen a nemzeti bizottságok tevékeny­ségének fő jellemzője most, amikor a mezőgazdaságban is folyamatosan érvénybe lépnek az irányítás tökéle­tesítését célzó komplex intézkedések. Ez egyben azt is jelenti, hogy hadat üzennek a bürokráciának. Ezzel pe­dig mindenképpen összefügésben van a képviselők, a polgári bizottságok aktivizálódása, szorosabb együttműkö­dése a szervekkel például a lakosság ügykezelésének megkönnyítésében és meggyorsításában. Egy biztos: a nem­zeti bizottság azzal erősíti tekinté­lyét, ha törvényes keretek között méltányosan elintézi az emberek ügyes-bajos dolgait. Legfőbb erkölcsi tőkéje az emberek bizalma. Egyébként a polgári bizottságok mint a nemzeti bizottságok választott aktívái hatalmas társadalmi erőt kép­viselnek. Ennek kell most megnyil­vánulnia a falu népének nagy össze­fogásában is. Például a párt köz­ponti bizottságának 4. ülése, mely új mezőgazdaság-politikai szemlélettel döntött a mezőgazdaság további fej­lesztésének kérdéseiről, a helyi nem­zeti bizottságok egyik új feladatává tette a háztáji termelés fejlesztéséhez szükséges feltételek elősegítését. A- zoknak támogatásáról van szó, akik hivatásbeli munkakötelességeik ellá­tása mellett kedvtelésből foglalkoz­nak háztáji kertgazdálkodással (zöld­ség- és gyümölcstermesztéssel, hizó­­állattartással. E téren ugyanis sok­rétű feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra: anyagi feltételek meg­teremtése egyes helyi üzemek útján (kerti eszközök, szerszámok stb. elő­teremtése), továbbá hatásos propa­gandamunka, hogy minél többen kap­csolódjanak be ebbe a közérdekű, társadalmilag igen hasznos tevékeny­ségbe. Emiben ismét hivatkozhatunk a képviselők, a polgári bizottságok, sőt a társadalmi szervezetek potenciális segítségére az emberek meggyőzésé­ben. A gazdasági tevékenység a nem­zeti bizottságok irányítása alá tarto­zó üzemekben, ágazatokban egyre in­kább érzékeny terület. Gondoljunk egyebek között a színesfémek és egyéb másodlagos nyersanyagok rendkívül hasznos és központilag Irányított gyűjtésére, melyet biztosí­taniuk kell. A helyi ipar fontos, de nagyon lemaradó ágazata az építő­ipar. Ez több problémát von maga után. Az egyik a munkaerőkérdés. A nemzeti blzotságok a jövőben sem fognak több munkaerővel rendelkez­ni, sőt... Ezért mindenképpen elő­térbe kell kerülnie az ésszerűsítés­nek, továbbá felvetődnek a tökélete­sített irányítási elvek szempontjából mindinkább tisztázódó díjazási elvek, az emberek helyes értékelése, hogy a gazdálkodás elveinek szigorú betar­tása mellett, a helyes anyagi érde­keltség elvének igazságos érvényesí­tésével a helyi ipar meg tudja tartani nélkülözhetetlen szakembereit. A visszafogott beruházások már az idén éreztetik hatásukat a nemzeti bizottságok gazdasági tevékenységé­ben. Kisebb az állami dotáció, az ész­szerűségnek kell pótolnia azt, ami hiányzik. A tartalékok kutatása ál­landó feladat, s ez vonatkozik a nem­zeti bizottságok vonalán a komplex lakásépítésre is, hiszen az idén Szlo­vákiában befejezendő 39 ezer 800 la­kás építésében a nemzeti bizottságok 10 milliárd 800 millió ráfordítással képviseltetik magukat. Nem kétséges, hogy a beruházások visszafogottsá­gának, objektív takarékossági szük­ségletnek jegyében még inkább rá­szorulunk majd a lakosság társadal­mi összefogására, hiszen tevékenysé­gükkel, céljaikat szocialista társadal­munk emberét szolgálják. A nemzeti bizottságok szerepe er­kölcsi vonatkozásban sem lesz ki­sebb. Csqk két fontos területet érin­tünk: a közbiztonság fenntartását és az alkoholizmus elleni küzdelmet. A garázdák megfékezése ráhatással, a segédrendőrök példás együttműködé­sével továbbra is fontos tényező lesz. A másik kérdés, az alkoholizmus elleni küzdelem összetettebb valami, több társadalmi szervezet és állami szerv közreműködését igényli. Falvalnkban ebben a nemzeti bizottságok viszik a prímszerepet, hiszen ez nemcsak közbiztonsági, erkölcsi, egészségügyi, hanem elsősorban családvédelmi kér­dés, ezt pedig az első hely illeti meg szocialista társadalmunkban. LŰR1NCZ LÄSZLÖ Közelednek az idei zárszámadó közgyűlések, melyek nemcsak a szövetkezeti gazdálkodás.ta­valyi eredményességéről adnak képet, hanem irányzatukkal, néhol „forgató­­könyvükkel“ is eltérnek az előző évek rutinjától. A fejlődés sok változást kényszeríteitt ki, beleértve az anyagi­­műszaki bázis fejlesztését, a tervsze­rű irányítás tökéletesített rendszeré­nek fokozatos bevezetését, az anyagi ösztönzés rendszerének módosítását, a felvásárló és ellátó vállalatok szer­vezettebb munkáját. Ugyanakkor a szövetkezeti gazdálkodás eredményes­ségére a világgazdasági helyzet, a vi­lágpiaci változások is kedvezőtleneb­bül hatnak, mint a múltban. A köz­gyűlésen nemcsak visszapillantanak az elmúlt évre, hanem elsősorban előretekintenek. Az idén kell haszno­sítaniuk a tavalyi gazdálkodás tapasz­talatait is. Nem kisebb kérdésekben kell állást foglalniuk, mint hogyan hasznosítsák jobban az anyagi és élő­munka-ráfordításokat, hogyan hangol­ják jobban össze a termelés tényezőit, hogyan szervezzék meg jobban a munkát, hogyan tökéletesítsék a ter­melési szerkezetet, hogyan használ­ják ki jobban az állóeszközöket. Az idén sem lesz könnyebb a gazdálko­dás, a termelés fejlesztése, sőt... Az üzemi pártszervezetek egész esztendőben együtt éltek, dolgoztak a szövetkezeti gazdákkal. A párt ál­talános és gazdaságpolitikája ismere­tében mutatták az utat a nehézségek leküzdésére. Most a zárszámadások előkészítése és lebonyolítása során ugyancsak szerteágazó teendőik van­nak a pártszervezeteknek. A mérle­gek, beszámolók készítése a szövet­kezeti tisztségviselők és a szakembe­rek feladata, az viszont már vitatha­tatlanul pártpolitikai feladat, hogy a zárszámadó közgyűlések olyan lég­körben folyjanak, amely már önma­gában is biztosíték arra, hogy föld­művelőink megbirkóznak az idei ne­héz feladatokkal. A zárszámadást akkor értelmezik helyesen, ha az túllépi egy gyűlés AZ ALAPSZERVEZETEK KOMMUNISTÁINAK LEGIDŐSZERŰBB FELADATA: a zárszárartó közgyűlések előkészítése kereteit, a gazdálkodást tükröző do­kumentumok megvizsgálását; a politi­kai vita fórumává válik a közgyűlés, sőt az azt megelőző ágazati, üzem­egység! és brigádértekezletek is. A szövetkezeti demokrácia leghatáso­sabb gyakorlásának mindennapi fóru­mai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak véleményt a szövetkezeti tagok, nem általánosság­ban hangzanak el javaslataik, véle­ményeik konkrétak, címreszólóak. A pártszervezetek azzal segíthetik az alkotó légkör kibontakozását, a kol­lektív bölcsesség érvényesülését, ha a kommunisták a gazdálkodás, a szö­vetkezeti élet gondjainak a megvita­tásában is élenjárnak. Helyes, ha pél­dájukat követve az egyes munkakö­zösségek is megbíznak maguk köré­ből valakit, hogy nevükben szólaljon fel a közgyűlésen, fejtse ki vélemé­nyét, tegyen javaslatokat. A kommunisták a közgyűlést meg­előzően taggyűlésen vitatják meg és hagyják jóvá a szövetkezet tavalyi gazdálkodását. A pártszervezetekre igen nagy felelősség hárul a szövet­kezetek munkaközösségével szemben, mert tekintélyét általánosan elisme­rik, s ebből kifolyólag is mérvadónak tartják a pártszervezet véleményét. Tudják, élettapasztalataikon győződ­tek meg róla, hogy a párt politikája a szövetkezeti tagság érdekeit is szem előtt tartja, s e politika képviselője a helyi vagy az üzemi pártszervezet, így tehát a párttaggyűlés értékelése, véleményezése mindenképpen kihat a sorra kerülő zárszámadő közgyűlés hangvételére is. A pártszervezetek vezetősége nem törődhet bele abba a gyakorlatba, hogy későn kap tájékoztatásit a szö­vetkezet gazdálkodási eredményeiről. A kommunistáknak ugyanis nemcsak ismerniük kell szövetkezetük gazdál­kodását, hanem állást is kell foglal­niuk vele kapcsolatban, értékelniük kell a gazdasági vezetés munkáját. Arra is időt kell szakítaniuk, hogy a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének a helyi viszonyokra konkretizált fel­bontott határozatát, a pártalapszer­­vezet gyűléseinek határozatát is meg­ismertessék szövetkezetük tagjaival. A pártszervezet vezetősége követeb je meg a gazdasági vezetőktől, hogy rendszeresen tájékoztassák olyan fon­tos kérdésekről, mint a szerződéses háztáji állathízlalás támogatása, a tagság és a vezetőség kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia érvényesülé­se, a vezetőség és a szövetkezeti bi­zottságok munkájának értékelése, az egyéni, csoport- és társadalmi érde­kek összhangja, a gazdálkodás fej­lesztésének kérdései. A zárszámadás a szövetkezeti élet fontos eseménye, vele zárul az előző gazdasági esztendő. Itt határoznak a jövedelem felhasználásáról, a gazdál­kodás főbb irányairól az új eszten­dőben. Nagy jelentőségű, ugyanakkor ünnepi esemény is. Persze csak ak­kor ünnepelhetnek gondfeledve, ha a szürke hétköznapok munkájának eredményeivel meg is teremtik a vl­­gadozás feltételeit. ILLÉS BERTALAN A tetteken a sor A Kassa vidéki (Košice) járásban a nemzeti bizottsági szervek és képvise­lők tevékeny részvétele, a társadalmi szervezetek és a lakosság érdeklődése, megfelelő személyek jelölése jó fel­tételeket biztosított a polgári bizott­ságok megválasztására. A járás 19 városában és községében 58 polgári bizottságot választottak. A megjelent 8371 választópolgár közül 412 fel is szólalt, előterjesztette észrevételeit, megejgyzéseit és javaslatait. Az 58 polgári bizottságba 412 tagot választottak, akiknek egyharmada nő volt. Ez az arány még jobb is lehe­tett volna, de sajnos, még nem min­denütt értették meg, hogy nagyobb teret kell kapniuk asszonyaink kép­viselőinek is. Igaz, egyes helyeken, például Sőlöskén, Herlanyban, Ran­­kovcéban, Szádudvarnokon, Zírovcé­­ban, Opinában, Nagyidán, Buneticé­­ben, Szepsin, Hímen, Perényen, Plos­­kéban a 40 százalékot is elérte a megválasztott nők részaránya. Sőt, Méhészkén a 60 százalékot is. Na­gyobb teret kell kapniuk; csak nem a konkurenciától félnek Bohdanov­­céban, Miglécen, Mudrovcéban, Ned­­zevben, Tornaújfalun, Buzicében, Koš­­fanyban, Gomboson, Szádelőn és má­sutt, különösen Hutníkyban, ahol 18 polgári bizottsági tag között csak egy a nő. Viszont 42 százalékos képvise­letű az ifjúság, ez pedig biztosíték arra, hogy a polgári bizottságokban jövőbeli képviselői tisztségükre is felkészülhessenek. Mind a 412 hozzászólást gondosan tanulmányozzuk, intézzük a bennük felvetett kérdéseket. Sajnos, ismét­lődnek a nagyobb beruházásokkal kapcsolatos kérdések, pedig számta­lanszor megmagyaráztuk, hogy a je­lenlegi megbízatási időszakban és öt­éves tervidőszakban csínján kell bán­ni a beruházási eszközökkel, mert ezeket a fontosabb társadalmi érde­kek érvényesítésére kell fordítanunk. Olyan kérésekről van szó, mint a község csatornázása, vízvezeték be­vezetése, iskolaépítés stb. Igaz, ezek is nagyon kellenek, de ez most erőn­kön aluli. Viszont kétségtelenül pozi­tívumként kell elkönyvelnünk, hogy újabb vállalások születtek a köz ja­vára, s ezek több mint 206 ezer ko­rona értéket képviselnek. Most a tetteken a sor. A polgári bizottságok tagjait tanfolyamokon felkészítjük munkájukra, hogy aztán hozzálássanak a választási progra­mokban rögzített teendőkhöz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a polgári bizottságok tagjai szorosabb kapcso­latban legyenek a nemzeti bizottsá­gok szerveovel és képviselőivel, a közügyekért lelkesedő, intézésükben szorgalmasan részt vevő személyek­kel vegyék magukat körül, s nyerjék meg a lakosság és a társadalmi szer­vezetek támogatását. IVAN SÁNDOR, a Kassa vidéki Jnb titkára JOGI VÁLASZOK Elhelyezés öregek otthonában D. N. olvasónk most 78 éves, 780 korona öregségi nyugdijat kap. Meg­romlott egészségi állapota miatt már nem tud dolgozni és mivel egyedül él, szeretne nyugdíjasotthonba kerül­ni. Kérésével kapcsolatban kivizsgál­ták lánya kereseti viszonyait. A fel­vételről eddigi hivatalos értesítést nem kapott. Olvasónk említett kérésével kapcso­latban jogosan vizsgálják ki, hogy gyermekei milyen anyagi viszonyok között élnek, módüuk van-e hozzá­járulni az otthoni elhelyezés és ellá­tás költségeihez. Az efsz-ek saját szociális alapjuk­ból kisegítő juttatást (kiegészítést) nyújthatnak nyugdíjas alapító tag­jaiknak. Olvasónknak a 780 koronára fel­emelt alacsony nyugdíját a járási nemzeti bizottság a magatehetetlen­­ség (részbeni vagy teljes) foka sze­rint 400 koronáig terjedhető pótlék­kal felemelheti. Egyébként a hnb egyszeri vagy ismétlődő kiegészítő juttatásban részesítheti a rászoruló nyugdíjasokat. Dr. F. L Emléke tetteiben él Egy kiváló forradalmár, mun­kásmozgalmi vezető születésé­nek 85. évfordulójáról emlékez­tünk meg a héten. Karol Šmid­­ke elvtárs korán eljegyezte ma­gát a munkásmozgalommal. A köztársaság megalakulása után ifjú fejjel ott volt pártunk böl­csőjénél, majd nagy mozgalmi tevékenységet fejtett ki Banská Štiavnica vidékén. A köztársaság náci feldara­bolása az ő életében is törést jelentett. Mint morvaországi illetőségű a protektorátusban maradt, szlovákiai pártkapcso­latait azonban illegálisan to­vább ápolta. Többször is titok­ban átkelt a határon. 1939-ben családjával a Szovjetunióba te­lepült, a moszkvai rádió cseh­szlovák propaganda adásában dolgozott. 1943-ban titkos párt­megbizatással hazatért. Az SZLKP illegális 5. központi bi­zottságának tagjaként Husák és Novomeský elvtárssal nagy részt vállalt a Szlovák Nemzeti Felkelést előkészítő szervező munkában. A felkelés kitörése után a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökévé választották. Fontos összekötő szolgálatot teljesített a partizán vezérkar és Moszkva között. A felszabadulás után minden lelkesedésével és energiájával az újjáépítés szolgálatába ál­lott. Terveit azonban nem tudta maradéktalanul megvalósítani, mert az ötvenes években indo­kolatlan bírálat következtében kénytelen volt visszavonulni a közéletből. 1952. december 12-én bekövetkezett haláláig betegeskedett. A hatvanas években tisztáz­ták minden alaptalan vád alól. Emléke a munkásosztály és a szocializmus ügye odaadó szol­gálatának példájaként él né­pünkben. (L) A Csehszlovák Állami Bank közleménye A Csehszlovák Állami Bank közli, hogy fiók­intézetei a nem szocialista országokba és Jugo­szláviába való magánutakra legkésőbb február 26-ig fogadják el a devizaígérvényekre vonatkozó kérvényeket, mégpedig a kérvényező állandó lak­helye szerint illetékes fiőkintézetben. A kérvényt külön a nem szocialista országokba és külön a Jugoszláviába való utakra kiadott nyomtatványokon kell benyújtani. A nem szocialista országok valamelyikébe utaz­ni szándékozók egy napra fejenként 15—18 ame­rikai dollárnak megfelelő összeget, a látogatás egész Idejére legfeljebb 360 amerikai dollárnak megfelelő összeget, a Jugoszláviába utazni szán­dékozók egy napra személyenként 350—450 di­nárt, a látogatás egész időtartamára 9 ezer dinárt kérvényezhetnek. A 15 éven aluli gyermekek szá­méra a feltüntetett összeg fele kérvényezhető. Devizaígérvényekre vonatkozó csoportos kérvé­nyeket (sportrendezvények, csoportos kirándulá­sok, közületek csoportos kérvényei) a bank nem fogad el. A bank a kérvényezőt csak a kérvény kedvező elintézéséről értesíti úgy, hogy a devizaígérvényt április 9-ig megküldi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom