Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-23 / 3. szám
1982. január 23. SZABAD FÖLDMŰVES Testmrszágok eiitmiiise KILENCMILLIÄRD RUBELES ÁRUFORGALOM Népgazdaságunk Időszerű feladata az ország exportképességének fokozása. Ez csak ügy érhető el, ha a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódunk a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Ebben fontos szerepe van a Szovjetunióval folytatott együttműködésünknek. Országaink gazdaságának összefonódása, a Szovjetunió anyagi, elsősorban nyersanyagbázisához, terjedelmes tudományos-műszaki bázisához kötődése három évtized alatt hazánk gazdaságfejlesztése stabilizálásának és dinamikájának fontos feltétele lett. Ezt szemlélteti a csehszlovákszovjet külkereskedelmi forgalom alakulása is, amely az utóbbi tíz évben megháromszorozódott. Tavaly hótmilliárd rubel értéket képviselt, s a kormányegyezmény értelmében feltételezhető, hogy az idén további kétmilliárd rubellel bővül. Ez azt jelenti, hogy kereskedelmi kapcsolataink történetében az évi árucsereforgalom csúcsértékét érnénk el. Az idén továbbra is a szovjet nyers- és alapanyag, energiaszállítás áll külkereskedelmi csereforgalmunk előterében, továbbá szerszámgépek, berendezések, mezőgépek, bányaművelési és kohóipari berendezések, gépkocsik, traktorok és számítástechnikai gépek következnek fontossági sorrendben. A Szovjetunió számára ugyanilyen fontosak lesznek a csehszlovák gyártmányú híradástechnikai berendezések, tehergépkocsik, mozdonyok, trolibuszok, villamosok, energetikai gépgyártmányok és bizonyos közszükségleti cikkek. Tudományos-műszaki téren országaink megegyeztek, hogy 1981 és 1985 közötti fejlesztési terveik egyeztetése keretében tübb mint 320 problémát és tudományos témát oldanak meg együttesen. Együttműködésünk célja alapanyagok, anyagi és egyéb beruházási eszközök, munkaerő megtakarítása, hogy lerövidítsék a kutatás — fejlesztés — termelés — felhasználás folyamat Időtartamát. EGÉSZSÉGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A múlt hónapban csehszlovák—magyar egészségügyi és orvostudományi együttműködési megállapodást írtak alá, s ebből az alkalomból a Budapesten járt csehszlovák egészségügyi küldöttség vezetője, dr. Emil Matejíiíek, a Szlovák Szocialista Köztársaság egészségügyi / minisztere a megállapodás végrehajtási munkatervét is aláírta. A tíz évre szóló megállapodás alapján összehangolják a gyógyítómegelőző alap- és szakellátást, valamint az orvostudomány fejlesztési, kutatási tervét, s együttműködnek az egészségügy legfontosabb feladatainak megoldásában. Kölcsönösen ismertetik kutatásaik eredményeit, az egészségpolitika valóra váltásában szerzett tapasztalataikat, műszaki, tudományos és orvostudományi információkat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az esetleges karanténintézkedésekről, valamint az olyan jelentős megbetegedésekről, amelyek hatással lehetnek a két ország lakosságára. Ismertetik a fertőző betegségek megelőzésére, diagnosztikájára és gyógyítására vonatkozó eredményeiket, és szükség esetén közös akciókat szerveznek. Kétoldalú együttműködésük kialakításánál figyelembe veszik a KGST egézségügyi együttműködési állandó bizottságában folyó sokoldalú műszaki, tudományos munkát. Megállapodtak abban is, hogy a másik fél területén ideiglenesen tartózkodó állampolgáraikat megbetegedésük esetén ingyenes orvosi ellátásban, kórházi ápolásban részesítik. KÖRNYEZETVÉDELMI MEGÄLLAPCDÄS Január elején Karel Nútil miniszterhelyettes vezetésével csehszlovák környezetvédelmi küldöttség járt Magyarországon. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével véleményt cseréltek a két országban folyó környezetvédelem időszerű kérdéseiről. Kétoldalú együttműködési megállapodást és munkatervet írtak alá, amely a két országot kölcsönösen érintő kérdésekre terjed ki. így például a veszélyes hulladékok kezelésére és hasznosítására, az Aggtelek >—Domica határkörzetben levő karsztképződmények közös védelmére. A csehszlovák küldöttség Bács-Kiskun megyében Ismerkedett a környezetés természetvédelmi tevékenységgel, ellátogatott a Kiskunsági Nemzeti Parkba és megtekintette a budapesti szemétégető művet is. Energiamentes tárolás Az energiatakarékos, nedves gabonatárolási módszerrel tavaly mintegy 550 ezer tonna takarmánynak valót raktároztak, és így megközelítőleg 200 millió forint értékű fűtőolajat takarítottak meg. Az eljárás lényege: amíg a fűtéssel működő szárítóberendezés egy tonna gabonához 35 kilogramm olajat használ fel, addig a nedves tárolás nem igényel energiát, és a termény sem károsodik. A légmentesen záró silók építéséhez már mintegy száz állami gazdaság és termelőszövetkezet kapott központi segítséget Magyarországon. A módszer alkalmazására több gazdasági társulás, vállalkozás alakult. A bábolnai IKR például önálló megoldást fejlesztett ki. A kukoricát csutkával együtt takarítják be, majd megőrlik. A keverék jobban megköti a tápanyagtartalmat. A nedves tárolásra leginkább alkalmas fémsilókat a nádudvardi Vörös Csillag és a balzamújvárcsi Lenin Termelőszövetkezetben építették fel. Az ntőbbiban az új siló hasznosítására a sertéságazatot továbbfejlesztik, új istállókat alakítanak ki és 30 ezer sertést hizlalnak. Am nem mindenhol fogadták kedvezően az új módszert. Egyes vidékeken sok gazdaság idegenkedett a takarmány nedves tárolásától. Bács- Kiskun megyében az üzemeknek csak hat százaléka alkalmazza ezt az eljárást. A mérsékelt beruházási kedv jórészt a hosszú, száraz idei ősszel magyarázható, amikor is a termény még lábon állva, idejében szárazra érett és nem igényelt szárítást. Am néhány gazdaság már előbbre látva, a kevésbé kedvező időjárással is számol. A csávolyl Egyesülés Tsz például különösebb beruházást sem igénylő, egyszerű módszert dolgozott ki a kukorica tárolására. Fóliával bélelt gödörsilókba ömlesztik a terményt, s a megtelt prizmákat légmentesen zárják. Az így tárolt kukorica 10—20 százalékkal több fehérjét őriz meg, mint a mesterségesen szárított. Kézügyesség (M. Abramov rajza) A belga főváros Ismét zajos volt. A NATO-országok külügyminiszterei adták egymásnak a kilincset. Rendkívüli értekezletük témája nem volt új, sem meglepő: a lengyelországi helyzet. A főnököt, azaz Reagan amerikai elnököt már régebben bosszantja, hogy Lengyelországban nem úgy mennek a dolgok, mint szerette volna, vagy mint a „Szolidaritáshoz“ tartozó barátaitól elvárta volna, hogy mindvégig az élet ütőerén fogják tartani kezüket. Sót, nemrégen vészpóslóan ható szovjet- és lengyelellenes gazdasági szekciók meghirdetésével próbálkozott, ehhez próbálta megnyerni nyugat-európai szövetségeseit, de nem ment a dolog. A szentenciát még csak kimondják, de ha már arról van szó, hogy előnyös üzleteket, gyümölcsöző együttműködést szakítsanak meg csak azért, mert az óceánon túli gazdának ez úgy tetszik, ehhez már nem fűlik a foguk. ч Reagan számításai nem váltak be, nem sikerült Lengyelországban végzetesen eláásni a szocializmus alapjait, ezért régi praktikákhoz folyamodva most maga akar ellengőzt adni. S ha a tizek, a nyugat-európai közöspiaci tagállamok szófogadatlanok voltak, talán majd nagyobb lelkesedést tanúsítanak a NATO-kormányok. így gondolkodott Reagan, ám a NATO-értekezleten is csak a nagy szavaknál maradtak. Igaz, erősebben hangzott a lengyelországi szükségállapot erkölcsi-politikai elítélése, durvábban fogalmaztak, de a kierőszakolt embargó-intézkedések egyelőre papíron maradnak. A külügyminiszteri értekezlet 16 pontos nyilatkozatában kidomborodik, hogy a lengyel helyzet alakulásával és a szovjet kormánypolitika konkretizálődásával összefüggésben döntik majd el, folytatják-e a tárgyalást a lengyel adósságok átütemezéséről, megvitat1ák-e szovjet diplomaták mozgási lehetőségeinek korlátozását és folytatják-e a tudományos-műszaki együttműködést, továbbá fenntartják-e a megkötött kulturális megállapodásokat. Az amerikai fenyegetések elmaradhatatlan pontja a haladó technolő-Az amerikai parlament negyedszázaddal ezelőtt hosszadalmas kidolgozás után különleges dokumentumot fogadott el, mely az akkori elnökről, Dwight Eisenhowerről kapta nevét, és Eisenhowerdoktrínaként vonult be a történelembe. A dokumentum törvényhozásílag alapozta meg az Egyesült Államok közel-keleti „elkötelezettségét“. Ezt a kifejezési többnyire pozitív értelemben használjuk, de a tárgyalt vonatkozásban az Eisenhower-doktrína azt jelentette, hogy az Egyesült Államok a maga érdekterületének tekinti a közel-keleti olajmezölcet, ezen az alapon jogot formál rá, hogy beavatkozzék az Itteni arab országok belügyeibe, különösképpen akkor, ha valamilyen belső haladó megmozdulások kerülnének szembe a fennálló reakciós rendszerekkel. Az Egyesült Államok az említett doktrínát, melyet az egykori ultrareakciós politikus, John Foster Dulles államtitkár sugallatéra fogadott el a kongresszus, a „nemzetközi kommunizmus térhódítása elleni védekezés“ ürügyén hirdette meg azzal a leplezetlen céllal, hogy biztosítsa az amerikai imperializmus jelenlétét, ha valahol politikai vákuum alakulna ki. Márpedig ez történt 1956 őszén, amikor a Suezi-csatorna nasszeri államosítását követően, a bonyolult nemzetközi helyzetet kihasználva, angol-francia—izraeli kudarcos agreszsziőt követtek el Egyiptom ellen. Washington ettől kezdve fokozottan arra törekedett, hogy fegyveres és egyéb segítséget nyújtson a reakciós rendszerű közel-keleti államoknak, nevezetesen a sah Iránjának, Szaúd- Arábiának, az Egyesült Emírségeknek. Ománnak és természetesen Izraelnek. Az Eisenhower-doktrína elfogadása őta eltelt negyedszázad igazolta, hogy Washington hű maradt önmagához, imperialista hegemonlsta céljaihoz. Bizonyltja ezt a Szadat halála után kialakult helyzet Is. Az előző elnök, James Carter bábáskodásával létrehozott Camp David-1 különalku az arab ügy elárulását jelentette, ez a felismerés dominált az egész arab világban, még a korántsem haladó országokban is, s ezen mit sem változtatott Szadat és Begin látványos „kibékülése“. Camp David arra volt jó Beginnek, hogy a megbékülés színe alatt folytassa területrablő, arab- és haladásellenes politikáját. Bizonyította ezt a Libanon (elsősorban a baloldali erők) ellen kiélezett izraeli agresszió, az iraki békés atomipar ellen intézett csapás, Kelet-Jserzsálem örök Időkre történt bekebelezésének deklarálása, továbbá nem is olyan régen a Golan-fennsík Izraelhez csatolása, amely elsősorban ROMMEN Fogadatlan prókátorok giák kivitelének, Illetve Lengyelországba és a Szovjetunióba szállításának megtiltása. Mivel a Reagan által szorgalmazott embargó-intézkedések elég nagy kiterjedésűek, s magukban hordozzák olyan intézkedések magvát is, amelyek vészesen kihatnának az egész emberiség létérdekeit érintő nemzetközi tárgyalásokra, felmérve továbbá a nyugat-európai országok kormányainak és néptömegeinek reagálását, kétséges, hogy feltétlenül sor fog-e kerülni a reagani ellengőzt képviselő „megtorló intézkedések“ végrehajtására. Az ún. lengyel kérdés körüli zenebonában nagyon felfigyeltető a legtekintélyesebb nyugat-európai állam, az NSZK vezető politikusainak magatartása. Schmidt kancellár а szükségállapot és következményei erkölcsi elítélésén kívül ez alkalommal is inkább azt szorgalmazta, hogy érintetlenül folytatódjanak a madridi és a genfi tárgyalások. Sőt, nagyon aktívan szorgalmazott egy Brezsnyev —Reagan találkozót- Véleményét Cheysson francia szociallstapártl miniszterelnök is osztja, s ebben a szellemben állt ki a politikai porondra Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár is, aki hallani sem akar rőla, hogy a „lengyel kérdésből“ ENSZ-ügyet csináljanak, mert ez egy szuverén országnak szigorúan belügye. Egyébként a héten folytatott szovjet-lengyel külügyminiszteri tárgyalásokról kiadott közlemény is megvilágítja Reagan cselekvési rugóit. Miért éppen most akar Világügyet csinálni a lengyel kérdésből? Mert meghiúsult az ország szocialista rendjének felforgatása, amihez Washington vérmes reményeket fűzött. Ez annál inkább bosszantja a Fehér Ház urát, mert elkezdődött Lengyelország igazi megújulása, a szocialista demokrácia osztályalapon történő bővítése. A nyilatkozat, melyet Gromiko szovjet és Czyrek lengyel külügyminiszter írt alá, nagyon világosan leszögezte: „A legfelső lengyel szervek intézkedései Lengyelország nemzeti döntését, a lengyel nép ügyét jelentik. Mi lehet mérvadóbb, mint amit erről a lengyel vezetés nyilatkozott? Ugyanakkor legyen nyilvánvaló, hogy a Szovjetuniónak nem közömbös a szomszéd szocialista Lengyelország sorsa. Szovjet emberek százezrei áldozták életüket a harcban, hogy Lengyelország felszabaduljon a fasiszta rabság alól, s ezt sem a szovjet, sem a lengyel nép emlékezetéből nem lehet kitörülni. Ám jól ismert tény, hogy Lengyelország felszabadításáért egyetlen amerikai sem esett el lengyei területen. Mint ahogy azt nemegyszer hangsúlyozták a lengyel vezetők, Lengyelország a Varsói Szerződés szilárd láncszeme és a szocialista közösség tagja volt és az ts marad. Ebből kell kiindulniuk mindazoknak, akik a szocialista lengyel államot fenyegetik.“ A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország találó válaszát adja az antiszocialista kardcsörtetőknek, amikor befejezésül leszögezi: „A szocializmussal mint társadalmi rendszerrel szembeni gyűlölet nem tudja visszaszorítani és nem. is szoríthatja vissza a háború és a béke kérdését, a fegyverkezési hajsza megállításának, mindenekelőtt a nukleáris rakéták csökkentésének megoldását. E problémákról folytatandó tárgyalások megakadályozása súlyos felelősséggel járna. A Szovjetunió és a többi szocialista ország síkraszáll a feszültség további enyhüléséért és a béke megszilárdulásáért Európában és az egész világon. Ez a politikát továbbra Is következetesen folytatja.“ **-in— Szíriát sértette. A knesszetben a józanabb honatyák ellenzése dacára is kierőszakolt törvényhozási aktus egyértelműen bizonyította, hogy Begin nem mindennapi politikai kalandor, s céljai elérésében semmitől sem riad vissza. A Szadat elleni merénylet felkorbácsolta a szenvedélyeket. A Reagankormányzat első reagálása a történtekre a Camp David örökéhez való hűségnyilatkozat volt, s bár Mubarak, Szadat utóda elkötelezte magát az Amerika-barát politika folytatása mellett, már kereste az új szövetségest. Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy Szaúd-Arábia régi vágyától vezérelve, hogy kulcsszerepet játsszék az arab világban, a színre lépett. Bár Szaúd-Arábia a legkonzervatívabb iszlám ország, az utóbbi évek bizonyos jelenségei arra vallanak, hogy itt is meg kell Indulnia vala-Wsishington rögtön felismerté a tervben egy második Camp David lehetőségét, persze megfontoltan visszafogott lelkesedéssel. A Fahd-terv ugyanis megbontotta az arab világot, amit a meghiúsult fezi külügyminiszteri értekezlet kudarca is bizonyított, de az amerikai szenátusban is bonyodalmak támadtak, amikor az elnök Ríjad iránti bizalmának nyomatékos kifejezéseként a Szaűd-Arábiának szállítandó AWACS- gépekre vonatkozó pozitív döntést szorgalmazta a nagy ellenzékkel szemben. Mint ismeretes, a különleges, modern felderítő berendezéssel ellátott AWACS-gépek leplezetlen szándékú küldetése légi felderítő szolgálat a szovjet határvidék légiterében. Washington mindenesetre megkötötte 8 és fél milliárd dolláros fegyverszállítás! üzletét Rijaddal, s ez fényt vet céljaira. Mrai legatám a KüzéHefctefl milyen lassú demokratizálódási folyamatnak, mert ellenzék formálódik, s akár vallási formában is megnyilvánulhat. Tavaly augusztusban Fahd herceg, az ország erős kezű embere, külügyminiszter, a királyt család tagja lépett fel kezdeményezéssel. A közel-keleti rendezésre vonatkozó nyolcpontos programja nagy feltűnést keltett az arab világban, de a nyugati országokban is visszhangja volt. A nyolcpontos program magában foglalja az ENSZ és a Biztonsági Tanács közel-keleti kérdésben hozott előző határozatainak egyes pozitív elveit. így például tartalmaz olyan követeléseket, hogy Izrael mindenünnen vonuljon vissza 1967 előtti határai mögé, feladva a Jordán nyugati területét, a Golan-fennsíkot és Kelet- Jeruzsálemet a közben létesített Izraeli településekkel, amit persze Begin teljesen elvet. Követeli a szabad vallásgyakorlatot, amiben nincsenek nézeteltéréseik; a további pontokban pedig az otthonaikból elűzött palesztínat arabok visszatérését, államalapítását és az itteni népek békés egymás mellett élését követeli, amit Begin azzal utasít el, hogy a palesztinoknak van már államuk, ez pedig Jordánia, a térség szabadon együtt élő országai között a terv nem említi kifejezetten Izraelt. Begin örül annak, hogy a Fahd-terv nem szorgalmazza az ENSZ nagyobb elkötelezettségét a közel-keleti rendezésben. Az izraeli kormányfő tajtékozott a szállítások miatt, de a washingtoni diplomácia több vasat tart egyszerre a tűzben. Olyan titkos biztosítékokat kapott, amelyek egyelőre megnyugtatták. Ennek konkrét bizonyítéka az ENSZ-tárgyalások sorsa. Washington legfeljebb Izrael erkölcsi elmarasztalásával ért egyet Tel-Aviv kilengéseinek megvitatásakor, ám valahányszor az ellene foganatosítandó szankciók kérdésére kerül sor, mindannyiszor vétőjogával él, s így pártfogásába veszi Izraelt. A közel-keleti változatok félreérthetetlenül tanúskodnak az amerikai hegemónia korlátban érvényesüléséről, arról a törekvéséről, hogy kizárólagos jogot formáljon magának a közel-keleti térség ügyeibe való beleszólásra, és megakadályozza a térség egyes országainak a Szovjetunióhoz mint önzetlen partnerhez való közoledését. Az amerikai jelenlét számtalan formában történő közel-keleti megnyilvánulása olyan eklatáns, hogy a francia diplomácia vezetője, Clands Cheysson külügyminiszter nemrégen nem véletlenül jegyezte meg a térségben tett látogatásakor: „a nyugateurőpai országok közel-keleti politikája teljesen függetlenedjék az amerikaitól“. LÖRINCZ LÄSZLÖ
