Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-23 / 3. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. JANUÄR 23. * 3. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kč» Ilj feladatok előtt SZÄMADÄS AZ IGÉNYEKHEZ IGAZODVA Szövetkezeteink életében a zár­számadás az egyik legfontosabb és legmagasabb fórom. A tagság tájékoztatása az évi munkáról és eredményekről nem korlátozódik csak a zárszámadás napjára. A szövetkezetek gazdasági-társadal­­mí tevékenységét vizsgáló elemző munka folyamatában részt kell, hogy vegyenek a munkahelyi kol­lektívák és a szocialista brigádok, amelyek a szőkébb munkahelyük, termelési ágazatuk eredményei, gondjai tükrében vizsgálják az egész évi tevékenységet. A zár­számadás tulajdonképpen a meg­beszélések összegezése. Elbírálja az egyes munkahelyek és terme­lési ágazatok eredményeit, egybe­veti a szövetkezet egészének mun­kájával és feladataival, de célsze­rű és helyes, a főbb összefüggé­seiben a népgazdasági célkitűzé-. sekkel is egyeztetni a szövetkezet eredményeit. Akkor minősíthető csak jónak és eredményesnek az egész évi munka, akkor szolgálja jól a közösség érdekeit, ha a szö­vetkezet tevékenységében ötvöző­dik a népgazdaság, a szövetkezet és a tagság egyéni érdeke. A zárszámadásra való felkészü­lés egyik legfontosabb feladata — az elért eredmények ismertetése mellett — áttekinteni a tavalyi év eredményeit és hiányosságait. Mi az, amit az idén másképpen, job­ban lehet csinálni, mint tavaly? Kevés gazdaság és vezető van, a­­melynek, illetve akinek a tevé­kenységében ne lenne olyan rész­feladat, amelyet a máit év tapasz­talatai alapján másképpen, ered­ményesebben ne tudna megvaló­sítani. Ez az önkritikus jellegű elemző munka már önmagában is bizonyos tartalékok feltárását je­lenti, a szükséges intézkedések megvalósítása pedig eredményt hoz. A zárszámadásnak vannak álta­lános érvényű és hagyományosan kialakult mozzanatai, de vannak időszerű, a központi pártfelada­tokkal összefüggő feladatai is. Az előttünk álló feladatok megvaló­sításának — szinte egyedüli esz­köze — az élőmunka, a terület- és eszközfelhasználás hatékonysá­gának növelése, amelynek a minő­ség javításval is párosulnia kell. A CSKP KB 4. plénuma a mezőgaz­daság feladatai között nagy fi­gyelmet szentelt a hatékonyság­nak. A hatékonyság azon túlme­nően, hogy általános népgazdasági követelmény — és mindinkább az­zá válik —, a mezőgazdaság sajá­tos ágazati helyzetéből kifolyólag döntő tényező. A hatékonyság fokozása soha nem általános, hanem mindig, mindenhol és mindenkire vonat­kozóan a gyakorlati tennivalókhoz kapcsolódó feladat, melyben egy­értelműen érvényesül a jobban, ésszerűbben, szervezettebben és gazdaságosabban végzett munka. Amikor tehát a számadások tük­rében a hatékonyságot mindenki számára kötelező feladatként állít­juk, akkor tételesen meg kell szervezni és határozni, hogy sze­­mélyreszólóan kinek mit kell ten­nie annak érdekében, hogy ez a fontos cél tonnákban, literekben, adott esetben a takarmányhaszno­sítás javításában vagy másban — összességében a termelés színvo­nalának emelkedésében — érzé­kelhetően mutatkozzék meg. Az idei év a takarmánygazdál­kodásban is legyen a frontáttörés éve. Több, olcsóbb, célszerűbben felhasználható és jobban haszno­sítható takarmányt kell termel­nünk. A kor tudományos színvo­nalán kel) takarmányt termeszte­ni és hasznosítani. Tömegtakar­­mány termesztésünk elmaradottsá­ga az állattenyésztés fejlesztésé­nek kerékkötőjévé vált. E folya­mat megváltoztatására már most, a zárszámadások előkészítésekor határozott lépéseket kell tenni. A műszaki haladás gyorsítása, az új, korszerű eljárások, ismere­tek elterjesztése szintén fontos feladat. Nagyok a technológiai tartalékok: a műszaki kapacitások jobb kihasználásában, a gépek szervezettebb üzemeltetésében, a szakszerű karbantartásban, összes­ségében a műszaki kultúra fejlesz­tésében jelentősen előbbre kell lépnünk. A „szántok-vetek“ és a fogatos szemlélet felett már régen eljárt az idő. Az idén feltétlenül előbbre kell lépnünk a termőföld ésszerűbb hasznosításában, a gyártmányfej­lesztésében, a kereskedelmi mun­kában, a szervezésben és az irá­nyításban. Végre tudatosítanunk kell, hogy a termékelosztásos módszer el­avult — következésképpen — a szó igazi értelmében vett keres­kedelmi munka hatékonyabbá té­teléhez a szemléletet is formálni kell. A szerződéses fegyelem be­tartása, a tervszerűség további szilárdítása, az integrációs kap­csolatok erősítése — egyszóval: az egymásrautaltság tudata és tiszteletben tartása segítheti csak e fontos feladat teljesítését. A külpiacokon változatlanul „nyomott“ élelmiszer- és mezőgaz­dasági termékárak mellett tovább éleződik az eladók versenye. Lé­nyegében tehát kettős a felada­tunk: A mennyiség szervezett nö­velése mellett mindinkább a mi­nőségi eredmények elérését kell szorgalmaznunk. Létfontosságá te­hát az áj gondolkodás- és szem­léletmód kialakítása, mert ma már nemcsak az a kérdés, hogy meny­nyit, hanem az is, hogv mennyiért termelünk. Az új közgazdasági szemlélet meghonosítása érdeké­ben az „Intézkedések“ szellemé­ben kell, hogy tökéletesítsük az anyagi érdekeltség alapelveit. En­nek gyakorlati megvalósítása a­­zonban alapos, körültekintő poli­tikai és szervező munkát kíván a szövetkezetek vezetőitől. Fontos tehát, hogy szellami és anyagi ja­vaink sokaságát megfelelően szél­iektől va teljes mértékben haszno­sítsuk: a meglevő gazdasági épü­leteket, telepeket a gazdaságosság határáig körültekintően ki kell használni. A korszerű és a hagyo­mányos ötvözése tehát továbbra Is időszerű feladat. Az Irányítás feladatainak a megoldásában — a szövetkezeti demokrácia alapelvefböl kiindulva — előtérbe kell helyezni az ember alkotókedvét. Ennek ébrentartása szempontjából különösen fontos, hogy a termelés feltételei idejé­ben és dinamikusan jussanak el terveink megvalósítójához — az emberhez. Körülményeink és feladataink arra intenek bennünket, hogy az eddiginél jobban használjuk ki lehetőségeinket. Ezért a zárszám­adás előkészítésekor és a szám­adáskor az érintetteken túl sok más kérdést is meg kell tárgyalni és ismertetni a tagsággal. Például a konkrét termelési eredményeket és fejlesztési feladatokat, a szo­cialista verseny és brigádmozga­lom értékelését és feladatait, a szövetkezet szociális és kulturális helyzetét, s mindenekelőtt a szö­vetkezetben dolgozó idősek és fiatalok, valamint a nők helyze­tének alakulását, az életkörülmé­nyeik további javításával kapcso­latos feladatokat. A zárszámadásnak a gazdasági számvetés, mellett tehát azt is tük­röznie kell, hogy a gazdálkodás legfontosabb tényezője az ember, hogy a munka, a termelés végül is érte történik. CSIBA LÁSZLÓ A szövetkezet kertészeti csoportjának dolgozói — munka közben Kanta Gábor felvétele ...................................... Ahegesztöpisztoly lángcsóvája úgy metélte a vasat, mint a kés a vajat. Az utolsó részele­mek kerültek helyükre, s hamarosan sor került a fűtőpróbára. — De jó lenne, ha nem volna prob­lémánk a hőfokkal — szólt Varga József, a féli (Tomášov) szövetkezet kertészetének dolgozója. — Korábban farámás hajtatóházunkat aránylag jöl ki tudtuk fűteni. Dehát kisebb is volt, mint az új. Majd meglátjuk... A hetvenhárom éves Varga Józsi bácsi már az alakulástól tagja a szö­vetkezetnek. Huszonhárom évig fűtöt­te az üvegházat, aggodalma tehát, hogy jól funkcionál-e majd az ú) üvegház, szívüggyé vált. — Tudja, az a tervünk, hogy paprt­­kapalántát is szeretnénk hajtatni. Ahhoz viszont nagyon jól kell fűteni az üvegházat. A Modral Közszolgáltatást Vállalat tagjai, akik a fűtést szerelték, Így biztatták az öreg kertészt: <— Józsi bátyám, ha jól befűt a ka­zánba, akkor itt bikiniben fognak az asszonyok piklrozni. A bikini szó hallatára megrázott a hideg, hiszen kint a hőmérséklet ala­­|X)san a nulla fok alá süllyedt. Ez persze korántsem riasztotta el a ti­zenegy tagú kertészeti csoport asszo­nyait a kinti munkától. — Ml a teendő jelenleg? — kér­deztem Nagy Évát, aki már több mint húsz éve a kertészet alkalmazottja: — A múlt napokban a melegágyat tisztítottuk, aztán komposztot kever­tünk. Pillanatnyilag — „ládázzuk“ a földet az tlvegházban, ugyanis rövi­desen megindul a fűtés, így földbe kerülhet a mag. Habot Erzsébetet az övegház ké­szen levő részében találtam. Szorgo­san rakta egymásra a földdel teli lá­dákat. Milyen súlya van egy Ilyen ládának? — kérdeztem: — Nem mértük, de nem is érdekel. Hozzászoktunk mi már a nehéz mun­kához. — Amint kollégái elmondták, • 1957- től dolgozik a kertészetben. A kerté­szeti csoport tagjának mikor volt könnyebb, akkor vagy ma? — Ha igazán őszinte akarok lenni, túl nagy különbség nincs, persze Ja­vult a helyzet a gépesítés vonalén, s alkalomadtán a gyomirtószerek Is „kapálnak“ helyettünk. — De említse meg ám azt is, hogy mindig kevesebben vagyunk — szólt közbe Pörsök Emília, majd folytatta: — Bizony korábban húsz tagú volt a brigád, ma jóval kevesebben va­gyunk. Régen sok lány dolgozott itt, ma — egy sem. Tudja közel a város, az Ipari üzemek felszippantják a munkaerőt. Ennek ellenére — amint erről a járáson tájékoztattak — egy kiváló kertészet dolgozói: — Ez elsősorban a jő szervezés­nek köszönhető, s persze nekünk is. Ott ugyanis, ahol jő a munkaszerve­zés, ahol a csoport tagjai között egyetértés van, ott a munkának Is feltételek ahhoz, hogy ezek az ered­mények az Idén is megismétlődjenek? — Én úgy érzem, hogy igen. Az Idén remélhetőleg jobb minőségű palántákat termelünk, s paprifcapa­­lántáért sem kell majd a szomszéd­ban kopogtatnunk. Ф О <7 Amikor a gazdaság vőkl részlegé­nek kertészetében kiszálltunk a ko­csiból, Horváth Sándor főkertész a fóliasátrak előtt tanácskozott kollé­gáival. — Az ültetőanyag kiválasztása, be* szerzése volt az év végén a legfőbb gondja?! — szóltam a tapasztalt fő­kertészhez. — Sajnos így Igaz. Sok függ attól, hogy milyen vetőmagot kap az em* KEZDŐLÉPÉS jól kell mennie. A vőkl kertészeti részlegünkön ugyanolyan számú ker­tészeti csofwrt működik, mint nálunk, s tagjai szintén jó munkát végeznek. О Varga Tibor a szövetkezet növény­­termesztési ágazatvezetője zsebszá­mológép fölé hajolva dolgozott, mi­kor beléptem az irodájába. — Tudja, ez a sok papírmunka föl­emészti az energiánkat — panaszko­dott. Én a kertészetről érdeklődtem. — Nem tudom, mondta-e már va­laki, hogy a kertészetben elért klválö eredményeinket a felsőbb szervek is értékelték: A Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége által kihirdetett szocialista versenyben — figyelembe véve a termelési mutatókat — járá­sunkban az első helyen végeztünk. —Kertészetünk múlt évi termelési terve 540 tonna volt, melyet túltelje­sítettünk. Például a zeller termelésé­ben, ahol „őstermelőknek“ számítunk, 150 tonnás tervünket 161 tonnára teljesítettük, de jó eredményeket ér­tünk el paprikából és karalábéból is. Az idei tervünk hasonló a tavalyihoz. — A tavalyi eredmények „babért“ hoztak. Vajon megvannak-e az alap­bér. Az igazsághoz tartozik az »a, hogy nem mindig jut a kertész olyan vetőmaghoz, amellyel a korábbi évek­ben elégedett volt. Például Bravo vagy Progres karfiolmagot nem kap­tam. „Viszi, nem viszi, nem kap mást“ alapon vásroltam vetőmagot a forgalmazó azon megjegyzésével, hogy az áru „kitűnő minőségű“. A Semex bővebb tájékoztatást végképp nem nyújtott. A történet végighallgatása után „A főkertész mit vár ettől az évtől?* kérdést tettem fel. — Remélem, hogy megszűnnek azok a gyomoridegességet kiváltó műveletek, melyeket a Zelenina nem­zeti vállalat végzett partnereivel. Ta­valy például már úgy nézett ki, hogy több tonna leszerződött zöldség a „nyakunkon“ marad. Én azt hiszem, hogy elismerés — s nem bosszúság — jár azoknak, akik jő munkájuk révén zöldséget szállítaiíak az ország éléskamrájába. 0 Ф Félben földbe került a mag, kibújt a leendő palánta. Vajon az idén is csak a termelők „idegprőbája“ árán jut el hozzánk, fogyasztókhoz a zöld­ség?! KALITA GABOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom