Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-22 / 20. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május 22. A növényvédelemben ás a tápanyagellátásban is sürgető feladattá vált a minél hatékonyabb, gazdaságosabb módszerek keresése és alkalmazása. A növénytermesztés e döntő tényezői napjainkban csak úgy válhatnak hatékony segítőeszközzé, ha a minőség további javítását, a fokozott anyagmegtakaritást, az egyre tökéletesebb, az embert a nehéz munkától megkímélő módszerek és technológiák bevezetését szorgalmazzák. Bár a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalat tevékenysége nem tekint vissza hosszú múltra, bátran állíthatjuk, hogy szlovákiai viszonylatban úttörő szerepet tölt be a vegyszerezés progresszív módszereinek keresésében, gyakorlati alkalmazásában, de népszerűsítésében is. Erről tanúskodott a közelmúltban a vásárúti (Trhové Mýto) szövetkezet nyárasdi (Topotníky) részlegén — az agrokémiai vállalat rendezésében — megtartott, új technika napja is. Miklós Tiborral, az agrokémiai vállalat igazgatójával folytatott beszélgetésünk alapján tömören körvonalazzuk a vállalat tevékenységét, törekvéseit. Pozitívan értékelhető, hogy a vállalat a növényvédelem és a tápanyagellátás problémáinak megoldásában a járási agrolaboratórium tevékenységére, hathatós segítségnyújtására támaszkodik. Ennek eredményeként a járás területén a tápanyagellátást talajelemzés és levélanalízis alapján irányítják és végzik. A gazdaságok számára jelentős segítséget jelent a módszertani tanácsadás is, amely elsősorban gyomirtó szerek helyes alkalmazására és a hatóanyagok optimális menynyiségének a megállapítására Irányul. Ennek köszönhető, hogy a gazdaságok jelentős mennyiségű hatóanyagot takarítanak meg. A hagyományos gépek mellett mind a tápanyagellátásban, jnind a növényvédelemben teljes mértékben kihasználják a repülőgépes vegyszerezés adta lehetőségeket. Különös tekintettel a nagy teljesítmények elérésére és a szükséges beavatkozások gyors elvégzésére. Például az utóbbi négy hónap alatt tizenötezer hektárnyi területen végezték el a vegyszerezést. Kormányhatározat értelmében a gazdaságok fokozatosan a cseppfolyós műtrágyázásra térnek ét, amely lényegesen gazdaságosabb a hagyományos műtrágyázással szemben. Jelenleg az agrokémiai vállalat háromezer köbméter befogadóképességű tartályokkal rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy a járás szántóterületének ötven százalékán cseppfolyós formában juttassák ki a műtrágyát. A gabólkovo—nagymarosi vízi erőmű építése során komoly problémák merültek fel a szúnyogirtással kapcsolatban, melynek megoldása sürgős feladattá vált. *— ★—1 Az új technika napján elhangzott előadások, a bemutatott gépek és berendezések világosan tükrözték az agrokémiai vállalat törekvéseit. A hatékony növényvédelem és tápanyagellátás mellett tág teret kaptak az állategészségügyi, kommunális és humán vonatkozású vegyszerezés kérdéseinek megoldási lehetőségei is. A debreceni Mezőgép Vállalat (Magyar Népköztársaság) a növényvédelem és a tápanyagellátás szempontjából több érdekes gépet mutatott be. Többek között a szakemberek körében már ismert Kertitox Globál permetezőgépet. A járásban ezt a gépet a növényvédelmi munkák végzése mellett a cseppfolyós műtrágyák kijuttatására is eredményesen alkalmazzák. Óriási előnye az, hogy a hagyományos gépekkel szemben lényegesen precízebb, egyenletesebb permetezést biztosít. Emellett teljesítménye is nagyobb (hosszabbított műszakban 70—30 hektárnyi terület kezelését teszi lehetővé) s a hatónyag-megtakarítás szempontjából is előnyös. Ojdonságként szerepelt a Minitox nagynyomású, szóróíves TZ 4 K-14 kistraktorhoz csatolható permetezőgép. Gyümölcsösök, szőlőültetvények és zöldségfélék növényvédelmében alkalmazható. A permetezőgépre szórófejjel ellátott tömlő szerelhető, így a nehezen hozzáférhető helyeken (üvegházakban, fóliasátrakban, istállókban vagy raktárhelyiségekben) is jó szolgálatot tesz. Nagy érdeklődést keltett az FFM- 10-es jelű gép, amelynek segítségével egy menetben végezhető az altalajlazítás és a cseppfolyós műtrágya kijuttatása. Jól érvényesül főleg a gyümölcsösök sorközi művelésében. A hagyományos módszerrel szemben óriási előnye, hogy az altalajt a gyökérzónában fellazítja, szellőzteti, s a cseppfolyós műtrágyát közvetlenül a gyökerekhez juttatja. Egyelőre mindkét gép csupán mintapéldány. Remélhető, hogy ha sorozatgyártásukra kerül sor, akkor mezőgazdasági üzemeinkben is nagyobb számban megjelennek. Napjainkban a korszerű növényvédelem leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszközének az ULV-generátorral felszerelt permetezőberendezéseket tekinthetjük, amelyek a permetlét aeroszol formában szétporlasztják. Az ilyen permetezőgépek alkalmazásával jelentős mennyiségű energia, vegyszer és munkaerő takarítható meg. E korszerű gépek közül a résztvevők az angol Wellcome cég Leco-családjának prototípusával ismerkedhettek meg. A Lečo HD típusú generátorok, melyekből a járásban két darab üzemel, terepjárókocsira, helikopterre és motorcsónakra szerelhetők. Felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak nemcsak a szúnyogok, de egyéb repülő rovarok irtásában is. A kis kapacitású Mini-család permetezőgépei raktárak, istállók, pincék, középületek, lakóházak stb. rovarirtására alkalmasak. A résztvevők a Hostaquick, a Restin és a Decis rovarirtó szerekkel is megismerkedhettek. Ezekre az a jellemző, hogy gyorsan hatóak, de az emberekre és ,az állatokra ártalmatlanok. Alkalmazási lehetőségük igen széles körű. A járásban ezeket elsősorban a szúnyogirtásban próbálják ki. Az agrokémiai vállalat vezetői a járási mezőgazdasági igazgatóság szakembereivel karöltve keresik az utat a növényvédelem égető kérdéseinek a megoldására. Közülük több problémát már megoldottak. Az új technika napjának is tulajdonképpen ez volt a fő küldetése, s reméljük, hogy már a közeljövőben meghozza gyümölcsét. KLAMARCSIK MÄR1A Hatatlan kincsünk Az élelmiszerekkel való önellátottság elérése napjaink legidőszerűbb feladatává vált. Ezért a termőföld védelme és hatékony kihasználása e cél megvalósításának alapvető feltétele. Sajnos, még a számtalan jogszabály és rendelet ellenére sem sikerült az elvárásoknak megfelelően mérsékelni a termőföld csökkentését. Tavaly például a nyugat-szlovákiai kerületben háromezer hektár termőföld került ki a mezőgazdasági művelés alól. A legnagyobb terület a gabčíkovo-nagymarosi vízi erőmű, a mochovcei atomerőmű, valamint a Trnava és Trenčín közötti műütszakasz építése vette шаииим Igénybe. Több esetben a mai napig sem rendezték az erdőgazdaságnak átadott földterületek kérdését. A Nyugat-szlováktal Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóságra tavaly 163 vállalat nyújtotta be Igényét, összesen 737 hektár mezőgazdasági terület elvonására. Ebből 184 hektár az átlagosnál jobb minőségű talajt érintett. Az Illetékes szervek minden egyes igényt szigorúan felülvizsgáltak, s csupán 299 hektár mezőgazdasági terület elvonását engedélyezték, azzal a feltétellel, hogy a beruházó saját költségein végzett talajjavítás révén pótolja a kiesést a nem mezőgazdasági Jellegű területből. Erre a jövőben az illetékes szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk, hiszen tavaly a kivont összterületből csupán 637 hektárt adtak vissza a beruházók az őstermelőknek. A nyugat-szlovákiai kerületben az Ideiglenesen kihasználatlan terület hozzávetőlegesen tízezer ! hektárt tesz ki. Ennek úgyszólván 1 az egyik fele a beruházó vállalatok, a másik része pedig a mej zőgazdaságl üzemek birtokában van. Többnyire olyan területekről van sző, amelyeket a szabályozatlan folyók miatt évente víz áraszt el. Többségük a lévai (Levice) járásban az Ipoly mentén található. Ezért e területek mielőbbi lecsapolása, valamint a folyók medrének szabályozása sürgős feladat. HORVATH LAJOS mérnök, a Nyugat-szlovákial Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója A Minitox permetezőgép a gyümölcsösök, szőlőültetvények növény- A bemutató során a főllaházban kipróbált rovarirtó szerek néhány védelmében alkalmazható eredményesen percen belül elpusztították a levéltetveket Fotó: Tőthpál Gyula A Mizni ж&эпМ NÖVEKVŐ BERUHÁZÁSOK A Szovjetunióban az idén a mezőgazdaság fejlesztésére 37,2 milliárd rubelt fordítanak. Figyelemre méltó a beruházások arányának növekedése. Erre a célra a jelenlegi ötéves tervidőszakban 190 milliárd rubelt fordítanak, ami az egész népgazdaság beruházásainak 27 százalékát képviseli. A legfontosabb feladatok közé a nagyüzemi állattenyésztő komplexumok és a gépesített állattenyésztési farmok építése tartozik, amelyek biztosíthatják az állattenyésztésben az iparszerü tartástechnológiák bevezetését. E célra 4,3 milliárd rubelt irányoztak elő. Körülbelül 800 millió rubelt fordítanak a baromfiipar fejlesztésére. Az idei tervfeladatok szerint jóval több pénzeszközt fordítanak azon ágazatok fejlesztésére, amelyek egyrészt termelőeszközükkel látják el a mezőgazdasági üzemeket, másrészt feldolgozzák a mezőgazdasági termékeket, nyersanyagokat. Kiemelt feladatként szerepel a takarmányok felvásárlására és gyártásukra hivatott bázis megszilárdítása, kibővítése. növeltek a tejtermelést A Kubai Köztársaságban a tejtermelés tavaly elérte a 900 millió litert. Ez az 1980-as év valóságához viszonyítva 36 millió literrel volt több, még annak ellenére is, hogy Kubában a múlt évben nagy szárazság volt és kedvezőtlenek voltak a termelési fettételek. A tejtermelés növelése a tejtermékek gyártásában is megmutatkozott. Mindezek ellené re Kuba a tejtermelésben még nem érte el az önellátottságot. A múlt évi eredmények rekordnak számítanak, s a kubai szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének sikerét bizonyítják. Asomorjai (Samorín) Kék Duna földmüvesszövetkezet 1973-ban jtttt létre húrom lemaradozó — a somorjal, a tejfalusi (Mliečno), a vajkai (Vojka nad Dunajom) — és az élenjáró bacsfai (Báň) gazdaság társulásával. A termelőeszközök öszevonásának az volt a fő célja, hogy az új szövetkezet a termelés összpontosítása és szakosítása, az újszerű irányítási és munkaszervezési, valamint a belüzemi önelszámolási rendszer elveinek érvényesítése révén gazdaságilag megszilárduljon. Habár ebben az Időszakban kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeztünk, az ágazati irányítási rendszer alkalmazásával kapcsolatban a társítás első évében mégis ezt я módszert vezettük be. Rövid Időn belül bizonyossá vált, hogy helyes utat választottunk, amikor az ágazati irányítási rendszer mellett döntöttünk. Az egyes vezetők jogainak és felelősségkörének, valamint a termelési egységeknek és az ökonómiai részleg közötti kapcsolatoknak pontos meghatározása, a káderek céltudatos kiválasztása, nevelése és széthelyezése az új Irányítási rendszer eredményes működéséhez vezetett. Mivel az egyes termelési részlegek vezetői a műszaki szempontokat a közgazdasági kérdésekkel szemben előnyben részesítették, az első években a szövetkezet gazdasági eredményeiben nem állt be alapvető változás. Miközben a termelési eredmények dinamikusan növekedtek >— a mezőgazdasági nyerstermelés növekedési üteme évi átlagban elérte a nyolc százalékot —, addig a termelés jövedelmezősége stagnált, s nem érte el a járási átlagot sem. Ezért 1975-ben külön programot munkáltunk ki a termelés gazdaságosabbá tételének érdekében. Fő célja volt továbbra Is megtartani a ter*авваааввавааааавааавававааааа1 41 melés gyors ütemű növekedését a befektetett anyagi költségek hatékonyságának lényeges javítása mellett. E cél elérésének legmegfelelőbb módját a belüzemi önelszámolás bevezetésében, valamint az ökonómiai eredményeken való anyagi érdekeltségek érvényesítésében láttuk. A növénytermesztés szakaszán hét, az állattenyésztésben nyolc, a műszaki szolgáltatások szakaszán pedig hét önelszámolási egységet létesítettünk. Közülük valamennyi önálló gazdasági központ gyanánt szerepel, s tevékenységüket Idényekre, hetekre, sőt napokra lebontott saját munkaterv szerint Irányítjuk. Ez annyit jelent, hogy az összüzemi évi termelési-pénzügyi terv lebontásakor egyidejűleg meghatározzuk az önálló gazdasági központok termelési-pénzügyi tervteladatát, vagyis az anyagi befektetések és a bérezési keret nagyságát, valamint az elvárt termelési és gazdasági eredményeket. Pontosabban, a szövetkezet évi terve az önelszámolási egységek részlet tervfeladatalből tevődik össze. A gazdasági központok tevékenységének értékelése egységes módon történik. Végső mutatóját az anyagi és munkaköltségek év végi hatékonysága képezi. Ezt valamennyi gazdasági központ esetében száz korona anyagi és munkaköltségre eső összteljesítmények értékével fejezzük ki. Ez a mutató tulajdonképpen a munkaszervezés színvonalát, a munka- és technológiai fegyelem betartásét, a dolgozók kezdeményezőkészségét, de nem utolsósorban a vezetők alkotó és ökonómiai beállítottságú gondolkodásmódját tükrözi. A béralap ösztönző része lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti tagoknak rendszeresen részesedést és eredményprémiumokat fizessünk kt az évi alapjutalom 22 százalékáig ter■ЦШШ11ШН1ШШШШИ jedő mértékben. A béralap ösztönző részét l975-1g egyenlő arányban osztottuk meg a dolgozók között. A belüzemi önelszámolás bevezetésével a differenciált, vagyis a termelés hatékonysága szerinti jutalmazást rendszerre tértünk rá. Ha az adott önelszámolási központ teljesíti a tervfeladatát, vagy az előirányzott jövedelmezőséget, akkor az egység valamennyi tagjának a terv által megszabott év végi részesedés teljes összegét kifizetjük; ez hozzávetőlegesen kéthavi átlagbérnek felel meg. A tervfeladatok túlteljesítése esetén az eredményeknek megfelelő arányban — maximálisan egy havi átlagfizetésnek megfelelően — növeljük a jutalmat. Ha az egység szubjektív okokból nem teljesíti tervfeladatát, abban az esetben valamennyi tagjának csökkentjük az év végi részesedését, egy havi átlagfizetésig terjedő mértékben. A termelés jövedelmezőségének túlteljesítése esetén a szövetkezet elnökségének, valamint az egyes ágazatvezetők javaslatára az önelszámolási központ vezetője számára külön Jutalom hagyható jővá. Ez tíz százalékkal haladhatja meg az egység tagjainak kifizetett Jutalom alapját. Meg kell jegyezni, hogy az év végi részesedés kifizetésének alapvető feltétele a tervezett globális tiszta nyereség teljesítése. Ha az év végi nyereség alacsonyabb a tervezettnél, akkor a béralap ösztönző részét — az egyes központok szerint — differenciált módon csökkentjük, a termelés hatékonyságától függően. Az anyagi és a bérezési költségek alakulását — számítógépes adatfel-■аававаааваааааававвваввававпав dolgozás segítségével f-> havonta ér« tékeljük. Valamennyi vezető és dolgozó részt vesz a havi eredmények elemzésében. A dolgozóknak a mezőgazdasági termelés Irányításába való bevonása nemcsak a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez, hanem a kezdeményezőkészség kibontakoztatásához, a hiányosságok Idejében történő felismeréséhez és rugalmas orvoslásához vezet. A belüzemi önelszámolás érvényesítése a szövetkezet gazdasági stabilitásának biztosítékává vált. Ezt Igazolják a termelési és gazdasági eredmények is. A CSKP Központi Bizottsága 4. ple« náris ülésének határozatai nyomatékosan hangsúlyozták a belterjesítő tényezők eddiginél céltudatosabb és határozottabb alkalmazását a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében. Erre Irányulnak a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszerének alapelvel Is. A megváltozott közgazdasági körülmények az alapeszközök, a nyersanyag, az energia, az erötakarmányok még hatékonyabb kihasználására, a műszaki és a technológiai újdonságok gyakorlati alkal« mazására, a minőség szüntelen javf« tására késztetnek bennünket. E Igényes feladatok valóra vál« tása egyben a belüzemi önelszámolási rendszer további tökéletesítését Jelenti. Ezért az Idénymunkák során az ideiglenes önelszámolási egységek bevezetésére, valamint az egyénekre szőlő önelszámolás elmélyítésére törekszünk. Az intézkedések alapvető célja, a differenciált, vagyis az egyéneknek a mennyiség és minőség szerinti jutalmazása. Mivel egy-egy csoporton belül 8—45 sze-T udmnan vas-ffiíiszaki újdonságok
