Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
i 1982. május 1. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai című dokumentum felvázolja mindazokat a sikereket és elvárásokat, amelyeket hazánk dolgozói a CSKF vezetésével a legutóbbi pártkongreszszusok közötti időszakban elértek, de egyben részleteire bontva megmutatja a korábbinál igényesebb tervekmegvalósftásának az útját is. A soron levő ötéves tervidőszak első évének mérlege arra figyelmeztet, hogy szilárdítsuk meg a tervfegyelmet, gazdaságosabban használjuk ki erőforrásainkat, csökkentsük az importot stb. A szocializmust formáló termelési viszonyok közepette legfontosabb tényező a társadalmat alkotó ember, aki rövidebb és hoszszabb távon kitűzi a célokat, s egyben meg is valósítja azokat. A tervek mindig a társadalom Igényeit tükrözik; ezért nem közömbös, hogyan és milyen feltételek között valósulnak meg. Az ember tehát szerves tartozéka a környezetnek, és formálásában, alakításában is aktívan részt vesz. Hazánkban az utóbbi években és hónapokban rendkívüli hangsúlyt kapott az élő környezet, a természet védelme. Ez azzal magyarázható, hogy az ország bizonyos lokalttásain az ember és a többi életközösség számára már-már tarthatatlanná vált a helyzet. A légtér, az élővíz és a termőtalaj szennvezőanyagokkal való telítettsége túlhaladta a normákban felvázolt eibírhatóság határát, és veszélybe került az életközösség léte. Bár a 6. ötéves tervidőszak éveibne Szlovákia egyes lokalttásain általában gátat vetettek a környezet további szennyeződésének, ám ezen a téren lényegesebb javulásra csak a 7. ötéves tervidőszak vége felé számíthatunk. Egyrészt a környezetet erősen szennyező üzemek gyártási szerkezetének a módosítása vagy azok felszámolása hozhat lényeges javulást. Sikernek számít már az Is, hogy az ipar légköri szennyezése az utóbbi időszakban mérséklődött, de aggodalomra ad okot, hogy a gépkocsik által kibocsátott szennyező anyagok mennvisége megnövekedett, s főleg a lakott területeket mérgezi. Eltekintve attól, hogy a Csallóköz élővizeit törvényerejű rendelet védi a szennyezés ártalmaitól, s alapjában véve betartják ott az intézkedéseket, helyenként a műtrágyák és a vegyszerek mintegy 20 százaléka mégis a talajvizekben halmozódik fel, amit a kutakból vett vízmintákból elemzéssel állapítottak meg. Dunát. Az sem kis probléma, hogy az eredeti elképzelések szerint a Slovnaft n. v. szennyezést kizáró létesítményei sem készülnek el az eredeti elképzelés szerint. Egyedül csak az olajmentesítő berendezés átadására van kilátás. Sajnálatos valóság, hogy a 6. ötéves tervidőszak éveiben a termőföld védelmében sem értünk el lényeges fordulatot. Nagyobb területű termőtalajt használtunk fel a létesítmények megépítésére, mint amennyivel számoltunk. Ezzel szemben a gvenge minőségű talajok rekultivációs feljavítása elenyészően kevésnek bizonyult. Aggasztó a helyzet a hulladékanyagok és a szemét felhalmozódása miatt is. Ez szintén nagy területet foglal el, holott gondoskodni kellene a készletek osztályozásáról és felhasználásáról. Az említett okok miatt a 6. ötéves tervidőszak éveiben Szlovákia mezőgazdasági földterülete. több mint kilencszáz, s ebből a szántó 600 hektárral csökkent. Ugyanakkor a beruházás és a nem beruházás jellegű rekultivációs talajmunkák sikereként az egy hektárra számított termésátlag közel húsz százalékkal emelkedett. Lényegesen javult az erdőgazdaság helyzete is, ami annak köszönhető, hogy a tárca irányítói, de az erdőgazdasági vállalatok és üzemek dolgozói is mindent elkövettek a károsító hatások mérséklése érdekében. Az SZSZK Építési és Műszaki Fejlesztési Minisztériuma a többi tárcákkal, központi Intézményekkel, a kerületi nemzeti bizottságokkal és a Bratislava! Fővárosi Nemzeti Bizottsággal karöltve a kormány 1980/225 törvényszámú rendelete értelmében átértékelte a környezetvédelem korábbi tervezetét és a következő időszak éveire [2000-ig] új célprogramot készített. A célprogram kimunkálása során igénybe vették az eddigi és a legújabb tudományosan megalapozott ismereteket, de arról is gondoskodtak, hogy a CSKP XVI. kongresszusának környezetvédelmi a- Jánlása! is szerves részét képezzék az új tervezetnek. A civilizáció ártalmaitól mentes környezet Fotó: F. Trokan Szlovákiában tehát a vizek további, vagyis mintegy 40—45 százalék körüli tisztaság javulására csak akkor számíthatunk, ha a Dunán, a Vágón, a Garamon és a Hernádon belátható időn belül elkészülnek a szennyvíztisztító állomások. Ezzel szemben a Nitrán és az Ipolyon alig van kilátás a vízminőség javulására. Manapság sajnos a tisztítóberendezések körül felhalmozódott Iszap felhasználása is gondot okoz. Amenynylben az iszap vegyi összetétele nem veszélyes az élő szervezetre, akkor komposzt készíthető belőle, ha pedig veszélyes, akkor megfelelő módszert kell kidogoznl a felhasználására. A Kis-Duna vize részint a Slovnaft n. v., részint a Dimitrov Vegyiművek és a városi szennyvíz elfolyása miatt csak a IV. minőségi csoportba sorolható. Az életközösség szempontjából gyenge minőségű víz úgyszólván semmire sem jő. Ennek az a fő oka, hogy késik a második csatorna megépítése, amely biztonságosan elvezetné és semlegesítené a Dimitrov Vegyiművek által szennyezett vizét és mentesítené tőle a Kis-Mindenekelőtt a halaszthatatlan teendők kaptak szabad utat a tervezetben. Ezeket beruházásokkal Is támogatják. A célprogram az illetékeseket arra ösztönzi, hogy a teendők megvalósítása alkalmával a nem beruházás jellegű létesítmények rugalmas üzembe állításáról is kellő szinten gondoskodjanak, de arról se feledkezzenek meg, hogy a tömegeket mozgósító propaganda hatékonyan segítse a környezet javítását. A célprogram 10 pontban vázolja fel a soron levő tervidőszak legsürgősebb környezetvédő teendőit. Arra figyelmeztet, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel gátoljuk meg a szennyeződés lehetőségét, tehát ne rettenjünk vissza a károkat okozó források felszámolásától sem. Védjük meg a tiszta környezetet, a ma embere, és az utánuk kővetkező nemzedékek számára, és ne járuljunk hozzá olyan új létesítmények felépítéséhez, amelyek tovább bonyolítanák az amúgy Is problematikus helyzetet. Hogyan értelmezzük ezt a gyakorlatban? Ogy, hogy az új termelőkapacitások kivitelezésére csak a védőrendszer elkészítése után kerülhet sor. Az alapelvek megtartásáért társadalmunknak a tárcák és a nemzeti bizottságok vezető dolgozói felelősséggel tartoznak. A célprogram természetesen számol a népművelő, a tanintézetek, a főiskolák, a tudományos munkahelyek, de a társadalmi szervezetek segítségével Is. A szóban forgó célprogram 2000-ig terjedően optimalizálni kívánja Szlovákia erőforrásainak a kihasználását, a társadalom szociális és gazdasági felemelkedésének az ütemét, a lakáskultúra, a lakótelepi Infrastruktúra, az üdültetés, a gyógykezelés, továbbá a természet kulturális értékeinek a megőrzését, illetve fejlesztését is. Szem előtt tartja az ipari zónák gazdasági feltételeit, ide értve az energia, a élővizek, a termőtalajok és a szállítás lehető leggazdaságosabb adottságait is. Például a Szepességben a 7. ötéves tervidőszak végén 72, Žiar nad Hronom körzetében 38, Alsó-Árva térségében 17, Bratislava és környékén 16, Felső-Nitra vidékén 8, Kassán (Košice) pedig a légkörszennyező anyagok öt százalékos csökkenésével számol a célprogram. A vízvagyont védő intézkedések főleg az ivóvízkészlet megóvását célozzák. Ide kell sorolni még azon lelőhelyeket is, amelyek pótló kapacitásként jöhetnek számításba. A célprogram a folyók és patakok' élővilágának a védelméről sem feledkezett meg, hiszen a soron lévő öt évben olyan szennyvíztisztító állomásokat helyeznek üzembe, amelyek a korábbi 829 millióval szemben 1 milliárd 435 millió köbméter tisztított vizet bocsátanak majd ki a folyókba és patakokba, s ezzel lényegesen javulhat az élővizek biológiai minősége. A program arra ösztönzi az illetékeseket, hogy tovább szilárdítsák a mezőgazdasági földek védelmét a károsító hatásokkal szemben. Ennek az érdekében módosítás várható a műtrágyák és a vegyszerek felhasználásában, ugyanakkor szabad utat kap a szerves trágyázás és a bológial növényvédelem. A következő években figyelmet kell szentelni a kevésbé termő talajok feljavításának. Az ötéves tervidőszak végén 79 ezer hektárral bővül az öntözhető mezögazdaságt terület, s mintegy 80 ezer hektárról kell lecsapolni a vadvizeket Szlovákiában. A folyókat és a patakokat mintegy 300 kilométeren kell megzabolázni, bogy ne veszélyeztethessék a lakott- és a termőterületet. Körülbelül 12 millió köbméter jő minőségű víz befogadására pedig kis tárolókat építenek. Az említtut létesítmények kivitelezésére társadalmunk 3,9 milliárd korona beruházási kerettel számol. Ugyanakkor a tervidőszak végéig a nem beruházás jellegű akciók keretében — 4,46 milliárd korona összértékben meg kell oldani 300 ezer hektár szántó, 123 ezer hektár rét és legelő, valamint 12 ezer hektár szőlő és gyümölcsös talajjavító munkálatát is. A program Szlovákiában hét olyan lokalitást tüntet fel, ahol az ipari szennyeződés komplex módon (légtér, vizek, talaj) veszélyezteti az életfeltételeket. A szóban forgó lokalitások összterülete eléri az 590 négyzetkilométert, ahol nem kevesebb, mint 460 ezer ember él. Sajnos ezek közé tartozik Bratislava és környéke, Žiar nad Hronom, Alsó- Ärva, Kassa, Felső-Nitra, Jelšava és a Közép-Szepesség. A környezet szenynyezése ezeken a lokalitásokon túlhaladja a megengedett normákat. A célprogram szerint a folyók szennyezettsége főleg a Vág folyón Ružomberok és Nové Mesto, a Nitra folyón Nováky és Topoľčany, a Garamon Dubové és Zvolen térségében, a Slanán Gömörhorkától (Gem. Hôrka), a Hernádon Kassától, az Ondaván pedig Hencovcétől kezdve, a Dudvágon és a Kis-Dunán teljes terjedelemben csökkenni fog. Talán mondanom sem kell, hogy mennyire időszerű ez, hiszen a vízminőség javulása után is évekbe telik, amíg a mederfenékre iszapként lerakódott szennyező üledék regenerálódik, s helyrebillenhet a biológiai egyensúly. Az éló környezet védelmét, vagyis a szennyezés kiküszöbölését sehol ne tekintsék egyszeri akciónak, hanem tekintsék azt a civilizált életforma állandó társadalmi szükségszerűségének, s egyben mindennemű termelés fellendítését segítő rendkívül fontos tényezőnek. Haladéktalanul szükséges, hogy a célprogram megvalósítása során a társadalmi ellenőrzés folyamatos legyen, különben az ökológiai fogyatékosságok társadalmunk ökonómiai problémájává tornyosulnának. HOKSZA ISTVÁN Kisüzemben nagy szorgalommal Ilyen gondolatok jutnak az ember eszébe, amikor belép a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet füri (Rúbaň) csemegeárú-készítő üzemébe. Láthatja, hogy az épületet szükség szerint bővítették. Az egyik helyiségben például húst dolgoznak fel, a másikban süteményt készítenek, a továbbiakban pedig raktár, mellékhelyiség, tisztálkodó vagy iroda van. Az érdeklődőt Kovács József, az üzem vezetője pár perc erejéig szívesen kalauzolta. Ö a szervezője minden munkának. Azért is szívélyesen fogadott, mert közölhette, hogy a héttagú munkaközösséggel olyan eredményeket értek el a közélelmezésben, ami nagyobb üzem munkaközösségének is dicséretére válik. Ezt a kisüzemet 1962-ben azért alapították éppent Fürön, mert az ellátás és a szállítás szempontjából járási méretben központi helyet foglal el. Akkortájt a forgalom hetvenezer korona volt, ma viszont ennek havonta már az ötszöröse. A múlt évi tervet nyolcszázötvenezer koronával túlteljesítették, ötven község százharminc boltjába szállítanak csemegeárut, s szinte hihetetlen, hogy egyetlen g épkocsival. Kovács László, a fiatal gépkocsivezető egyben az áru propagálója és kínálója is. Nézzük csak, ml készül ebben a kisüzemben: hal, olaszsaláta, fagylalt, disznósajt, főtt oldalas, paprikás szalonna, kolbász, hurka; húsból konyhakész árú, félkilós csomagolásban stb. Dicséretükre válik, hogy áruikkel a kereskedelem és a fogyasztók sokasága elégedett, reklamáció még nem érkezett. Az üzemvezető megmutatta a sütő, a hűtő, a gépesített húsdaráló és töltő berendezéseket. Elmondta, hogy a feldolgozáshoz szükséges búst Érsekújvárból (Nové Zámky], a többi nyersanyagot pedig a zselizi (Želiezovce) nagykereskedelemtől kapják. Szükségesnek tartja a hűtőkapacitás bővítését. Ez tovább javítaná termékeik minőségét. Az üzem és a közellátás számára nagyon hasznos lenne, ha a boltvezetők rendszeresebben rendelnék az árut, mert a tervszerűség mindkét félnek előnyére válhatna. é— Ml a sikerek és a példás eredmények titka? — Nálunk mindenki ismeri a tervet és a feladatokat. A teljesítést rendszeresen értékeljük. Mindenki lelkiismeretesen és hangyaszorgalommal dolgozik. Szem előtt tartjuk az üzem érdekeit s ha a helyzet úgy kívánja, akár hajnali félötkör is munkába állunk. SZABÖ ZOLTÄN „A Szocialista Munka Űzetne" Szlovákia legrégibb keményítőgyárainak egyike a párkányi (Štúrovo), s hogy így is lépést tart a kor követelményeivel, azt a progresszív termelési program teszi lehetővé. Az üzemben keményítőt készítenek további feldolgozásra, tömény szeszt ipari célokra, valamint különböző „hideg“ pudingokat, amelyek a háziasszonyok körében közkedveltek. A gabona sikértartalmát kivonják, és értékes alapanyagokat juttatnak az élelmiszeriparnak. Naponta tetemes mennyiségű folyékony takarmányt adnak át melléktermékként a környező gazdaságoknak. Az előző ötéves tervidőszak éveiben az üzem dolgozói rendkívül szép eredményeket értek el. Több alkalommal elnyerték a vállalat vándorzászlaját. Tartósan jó eredményeikkel kiérdemelték „A Szocialista Munka Üzeme“ címet. Párkányban a magas fokú társadalmi elismerés ünnepélyes átadása alkalmából szervezett nagygyűlésen Varga mérnök képviselte az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumát. A keményítőgyár termékeinek jő minőségét dicséri, hogy 1964 éta évente elnyerték a „Kiváló Minőség Üzeme“ címet. Ürge József igazgató a sikerek titkát elsősorban a jó munkaszervezésben, s a szocialista brigádok aktivitásában látja. Naponta termelési röpgyflléseken a havi tervteljesítés vetületében értékelik az előző napi eredményeket. Tehát rugalmasan reagálnak mindenre, s a munkahelyeken tudják, hogy egy-egy műszak alatt mit kell elvégezni. Az üzemben hét szocialista brigád is dolgozik. Három kollektíva már megkapta a büszke cím ezüstfokozatát, kettő a bronzot, további kettő szintén a bronzíokozat megszerzésén munkálkodik. A Szlovák Keményítőiparí Vállalat hetven üzeme közül a párkányin kívül a Dolný Ohaj-i is megszerezte „A Szocialista Munka Üzeme“ címet. Az ohajiak fő terméke a gabonakeményítő, készítenek azonban Ipari szeszt is. Három műszakban naponta 24 tonna nyersanyagot dolgoznak fel, J. Gálls igazgató szerint azonban 1983- ig a teljesítményt naponta 40 tonnára fokozzák. Mindezt a dolgozók jelenlegi létszámának a megtartásával, tehát a termelési eszközök ésszerűbb kihasználásával szándékoznak elérni. Az Igényes feladatok megvalósításában a szocialista brigádok aktivitására támaszkodnak. Az ohajl üzemben nyolc szocialista brigád dolgo, zik, s ott a karbantartók kollektívája már megszerezte a büszke cím aranyfokozatát. A két keményítőgyár az érsekújvári (Nové Zámky) járás kisebb létesítményei közé tartozik. Eredményeik azonban kimagaslóak, s így a járásban elsőkként kapták meg a „A Szocialista Munka Üzeme“ címet. i—nf—
