Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN A gyümölcstermelőnek májusban az a legfontosabb és egyben legnehezebb feladata, hogy elejét vegye a kései fagyok kártételének. A védekezési módszerek közül a füstölés a legelterjedtebb. A háztájiban csak akkor jár sikerrel, ha a szomszédos kertekben is füstölnek. A magyarországi nagyüzemek újabban erőgépekre szerelt ventillátorokat üzemeltetnek fagyveszély idején. A háztájiban villanymotorral működtetett ventillátor lehet a segftségünkre a szükséges légmozgás előidézésében. Kisebb fákat, bokrokat takarással (szövet, pokróc, gyékényszőnyeg stb.) óvhatunk a fagytól. A permetező öntözés akkor nyújt kellő védelmet, ha rendszeresen figyelemmel kísérjük a hőmérséklet alakulását, s már 0 C-foknál megkezdjük a fák permetezéshez hasonló locsolását. Minimális adaggal locsoljunk, különben túlságosan eláztatjuk a földet. Az öntözést csak akkor szabad félbeszakítani, amikor a felkelő nap sugarai már 0 C-fokosnál melegebb léghőmérsékletet biztosítanak. Halaszthatatlan májusi tennivaló a hajtásválogatás, a hajtások lekötözése, a porhanyltés és az öntözés. A hajtásválogatásra elsősorban az őszibarack és az alma tart igényt. Alapelv, hogy minden olyan hajtást el kell távolítani, amely fölöslegesen sűríti a koronát. Az almafákon csak a megfásodott hajtásokat kötözzük le, mégpedig az adott fajtának leginkább megfelelő szögben rögzítve. Például a Starkrimson hajtásait 45 fokos szögben, a Jonathán és a Golden fajtákat csaknem vízszintes helyzetben kell rögzíteni. Most kell elvégezni a köszméte, ribizli és szőlő zöldoltását. Ne feledkezzünk meg az öntözésről: a szamócának 20—25 litert, a bogyósoknak 25—30, a gyümölcsfáknak 30— 40 liter vizet juttassunk négyzetméterenként. Csak végszükség esetén öntözzünk este, mert a nedves lombot hamarább megtámadják a betegségek. A nagyobb fákat inkább a koronagyűrfln (csurgó) juttatott vízzel öntözzük, műtrágyát vagy trágyalevet is adva a vízhez. A rendszeres porhanyítással a gyomtalanítás megoldható. Aki vegyszeres gyomirtás mellett dönt, Herbex, Gesatop, Hungazin DT, Caragard, Semparol, Regióne, Gramoxone készítményt használhat vagy a téli permetezéshez használatos Nítrosant hasznosíthatja. A meleg hatására szaporodni, tevékenykedni kezdenek a kártevők. Az almafákat már május elején ellepik a levélmolyok, levéltetvek, megjelennek a poloskaszagú almadarazsak, s bizony almailoncát is találunk. Később jelentkezik D D Ий® A SZŐLŐBEN tennivalók a kaliforniai pajzstetű, a hónap második felében az atkák és a törpemolyok. A betegségek közül a lisztharmat és a varasodás egész májusban fokozottan terjed. A körtét a poloskaszagú körtedarázs, a hajtáshervasztó darkázs, a gubacsszúnyok, a rügylikasztók és a levélbolhák károsítják. A kajszitermelőknek a barackmolyok, a keleti gyümölcsmolyok, illetve a levéllikasztó gomba és a gnomónia okoz gondot. Az őszibarackon a levéltetvek, a keleti gyümölcsmolyok és a barackmoly, a betegségek közül a lisztharmat, a tafrinás levélfodrosodás, a levéllikasztó gomba és a monília jelentkezik. A cseresznyefákat a fekete levéltetvek, a cseresznyelégy, illetve a levéllikasztó gomba és a monília kártételétől kell óvnunk. A szamócát a sodrómolyok, eszelények, bimbólikasztók és atkák károsítják, de terjed a szürkerothadás és a levélfoltosság is. Permetezni kell a málnát is, hiszen a málnabogarak, sodró molyok, gubacsszúnyogok és levéltetvek hamar elszaporodnának, nem beszélve a didimellás vesszőfoltosság kártételéről. Szakrovatunk növényvédelmi tudnivalókat népszerűsítő írásai (Növényvédelem mindenkinek] jó útmutatással szolgálnak a vegyszeres növényvédelemhez folyamodóknak, ezért nem bocsátkozunk fölösleges ismétlésekbe. Most csupán annyit: a vegyes gyümölcsösökben május elején Metation (Unifos 50 ЕС) és Dithane szerből készített, kombinált lével permetezhetünk. Ha jonatán vagy más, lisztharmatra érzékeny növényünk is van, akkor a permedében a Dithane készítményt Topsin vagy Fundazol szerrel kell helyettesíteni. Május második felében a vegyes ültetvényeket Anthlo és Perozin, a Jonathánt és a lisztharmara érzékeny növényeket Karathane vagy Fundazol szerrel kell megpermetezni. A permetlébe tegyünk tapadást segítő Citowett szert, sőt, Harmavit folyékony műtrágyát is. BELUCZ JÄNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A virágpompa az idén teljes volt, vajon mennyi lesz a gyümölcs? Május elején a hajtások már olyan fejlettek, hogy az esetleges talajmenti fagyok komoly kárt tehetnek bennük. Következésképpen tanácsos alaposan fölkészülni a fagykár megelőzésére. Kisebb lehűlés esetén füstöléssel (kerti hulladék, gumiabroncsok stb. égetése), a szomszédokkal együttműködve védekezünk. Erős lehűlés idején biztonságosabb a permetszerű öntözés (lásd a gyümölcsészeti részt). A kemény tél sok helyütt komoly rügykárt okozott, tehát tartalékosán terheltük a tőkéket. Ha túl leszünk a tavaszi fagyveszélyen, és a hajtásokon már jól láthatók a fürtképződmények, elvégezhetjük az utómetszést, illetve a hajtásválogatást. A hibásan fakadt csapokat, a meddő, lombsűrítő hajtásokat távolítsuk el, hogy szebb, fejlettebb fürtöket nyerjünk. Ahol erősebb volt a téli fagykár, válogatáskor gondoljunk a jövő évi termés megalapozására is. A kordonokon arányos elosztásban hagyjunk meg olyan hajtásokat, amelyek jövőre fognak teremni. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gondos hajtásváloga-' tással sok metszési hiba kijavítható. Az új telepítésű szőlőben időnként porhanyésítsuk a földkupacokat. Ha a szél megbontja a kupacokat (homokföld), azonnal hozzuk helyre a hibát, nehogy a nap megperzselje a fakadó rügyeket. A földkupacokat csak a hónap végén lehet folyamatosan elkoptatni (kapálás). A rendszeres talajmunka már csak azért is jó, mert javítjuk a talaj vízgazdálkodását. Minden idejében végzett sarabolás egy esőt pótol. Ha tavaly ősszel erős peronoszpőra- és lisztharmat-fertőzést vagy rothadást észleltünk, akkor most nagy figyelmet kell szentelni a növényvédelemnek. A hónap második felében kísérjük figyelemmel a hőmérséklet és a lehullott csapadékmennyiség alakulását, s szükség esetén azonnal kezdjük meg a peronoszpóra elleni kezelést. Bordói levet ne használjunk! A korszerű vegyi készítmények (Kuprikol, Vitigran, Neroxon, Perozin, Dithane, Orthocid, Polyrám combi, Miltox special stb.) teljes biztonsággal használhatók. Lisztharmat ellen is vannak jé szerek (Sulikéi K, Polsulkol, Thiovit, Karathane, Fundazol, Topsin stb.), amelyek tökéletes védelmet nyújtanak, ha nem akkor kezdünk permetezni, amikor már femérek a fürtök. Nem árt, ha már az első, peronoszpóra elleni kezeléskor adunk a permetlébe lisztharmat elleni szert. Az utóbbi időben jelentős molykártétel volt észlelhető a szőlőkben. Rajzás kezdetén ak►> Aki ilyen erős palántával indul, hamarosan piacképes áruval jelentkezhet ifl! m 0 m EBP 11 c nnivalők j kor is vegyük elő a permetezőt (Metation, Soldep, Bi-58, Ultracid), ha történetesen peronoszpóra ellen nem kell kezelni a növényzetet. A nevezett szerek mindegyike keverhető a peronoszpóra, Illetve a lisztharmat ellen javasolt készítményekkel. A zöldoltás legmegfelelőbb Időszaka május közepétől június közepéig tart. Oltani meleg, szélcsendes időben keli. Igényes, nagy pontosságot kívánó munkáról van szó, tehát csak az kezdjen bele, aki biztos a dolgában. Zöldoltással újdonságokat, különleges csemege-, esetleg borszőlőket érdemes szaporítani, olyanokat, melyekből még nem forgalmaznak gyökeres szaporítóanyagot. A BOROSPINCÉBEN Májusban sort keríthetünk a savtompításra és a lágyabb borok házasítására. A savtompítás mértékét mintákon állapítsuk meg. Négy darab literes palackot töltsünk meg borral, tegyünk bele fél, egy, másfél, illetve két gramm szénsavas meszet s jól rázzuk össze. Négy-öt nap múlva mindegyik mintát kóstoljuk meg és amelyik a legjobban ízlik, annak alapján kezeljük a hordók tartalmát. A savtompított bort két-három hét múlva lefejthetjük, a hordókat pedig kimoshatjuk. VARGA JÖZSEF A ZOLDSÉGESKERTBEN Májusban folytatjuk a növényápolást. A sárgarépát és a petrezselymet ritkítani és gyomlálni, az ágyásokat kapálni és locsolni kell. A kései fagy kárt tehet a korai burgonyában, ezért fagyveszély esetén a kelő növényzetre húzzunk földet, a már fejlődő növényeket pedig fóliaborftással óvjuk a hidegtől. A fagyveszély elmúltával — főleg nappalra >— a fóliát azonnal eltávolítjuk, a földtakarót csak akkor, ha ismét kellően felmelegszik az idő. Ilyenkor már lényegesen több vizet igényel a káposzta, a kel, a karfiol és a karalábé, tehát többet kell törődni a locsolással. A karalábét mérsékelten öntözzük, mert a sok nedvesség hatására fölrepednek a termések. A többi káposztafélét ritkábban, de nagyobb vízadaggal kell öntözni. Ha azt akarjuk, hogy örömünk és hasznunk legyen a káposztából, már most gondolái kell a káposztalepke hernyóinak Irtására. Mihelyt kezdetét veszi a lepkék rajzása, azonnal permetezzük meg a növényzetet. A kezelést egybekapcsolhatjuk a gyümölcsfák permetezésével, de a rendelkezésre álló készítmények (Metation, Phosdrin, Bi-58 ЕС, Ultracid, Decis, Ambush stb.) közül a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejüket válasszuk. . A folyamatos ellátás érdekében még vethetünk retket, cukorborsót, és megkezdhetjük a melegkedvelő növények ültetését. Ha a tök, dinnye és uborka termesztéséhez a helybevetést választjuk, akkor vethetünk, amikor a talaj hőmérséklete már eléri a 12—15 C- fokot. A dinnyéknek fészket kell készíteni: a 30X30 cm-es gödörbe érett istállótrágyát teszünk, morzsalékos földet szórunk rá, majd egy-egy fészekbe 3—4 darab áztatott magot helyezünk, mégpedig 2 cm mélyre. Ha palántát neveltünk, akkor a májusi fagyok után telepítünk. A dinnyét 120X80, a sárgadinnyét 100X50, a tököt pedig 100X60 cm-es sor- és tőtávolságra ültetjük. Az eltenni való uborkát 80X20 cmes távolságra vetjük. Oltethetünk még nyári káposztát és karfiolt, a korai sárgarépa közé paradicsomot. Itt természetesen karózni kell, hogy a paradicsom ne nyomja el a sárgarépát. Őszi hasznosításra még májusban is vethetünk középkései sárgarépát. A fóliasátrak alól most már Ideje értékesíteni az első terményt, hogy mielőbb helyére kerüljön a főnövény (paprika, uborka, paradicsom, padlizsán stb.). Ültetés előtt ajánlatos sekély talajlazítást végezni, lehetőség szerint négyzetméterenként 4—5 kg komposztot adagolni. Nagyon ügyeljünk arra, hogy különösen a paprika alá szánt területet ne trágyázzuk túl nitrogénnel. Bőven adhatunk káliumot és foszfort, de nitrogént csak az első terméskötés után tanácsos adni, különben sokat fogunk boszszankodni a terméselrúgás miatt. A fólia alatti növényápolás nagy szakértelmet igényel. Ha egyébként is hideg van, akkor ne öntözzünk, mert túlságosan lehűtjük a talajt. Ha már locsolunk, kiadósán tegyük: egy* szerre legalább 20—25 mm esa* padékot juttassunk. Ha a talaj felszíne megszikkad, végezzünk gyomirtó és vízgazdálkodást javító talajlazítást. A növényvédelem elsősorban a levéltetvek elleni harcra összpontosul (Pirimor, Actellic). Ha a paprika lombján vagy termésén rágást észlelünk, a vetési bagolylepke hernyójával van dolgunk. A fentebb említett szerek ezt a kártevőt is elpusztítják. A termelőknek helyenként sok gondot okoznak a meztelen csigák. Ellenük a járatok mésznitrngéunel, fahamuval stb. történő rendszeres beszúrásával, gyári csalétkek (Llmacid, Metaidehyd) vagy állandó nedvességet biztosító cserépdarabok, szövetcsomók kihelyezésével, s az alattuk meghúzódó kártevők összegyűjtésével és elpusztításával védekezhetünk. Ha a fóliaház szegletében leteszünk egy-két fej friss salátát, reggel akár több tíz csigát is megsemmisíthetünk. Most kell elvetni az őszi káposzta magját. A rendelkezésre álló fajták közül az Amager, Dobrovodskó skorá vagy Polár termesztését javasolhatom. A magot előre beöntözött talajba vessük s a földet kelésig árnyékoljuk. DORÄK AL.'.jOS A zöldségtermelők háza táján — nagyüzemben és kiskertben egyaránt — nagy a sürgés-forgás. Az egyik szállít, a másik veteményez, ültet, hogy teljen a kert, a piac — és a pénztárca Fotók: —bor
