Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-17 / 15. szám
1982. április 17. SZABAD FÖLDMŰVES 11 HfeWUWWTIin ^^>МИМЖШЯИИЯМ1ДВВЯИВЯВИЖИИВВ111ИИГ1'11 IMKI.II ШЯыий1 t TAKARÉKOSAM * TAKARÉKOSAM * TAKARÉKOSAM * NapM Mat: a napenergia Köztudomású, hogy az ember képességeinek szüntelen fejlesztésével egyre jobban felülmúlja önmagát, s megzabolázza a természetet. A világ, amelyben az ember él, dialektikus mozgásban, változásban van. Ennek kísérő jelensége a nöyekvő népszaporulat, az általános energiaválság, az élelmiszerek készletének behatárolt mennyisége, s az egyre jobban szennyeződő életkörnyezet. A fentiek megoldása céljábél a napenergia hasznosítása sikereket hozhat. Ügy tűnik, hogy a napenergia a jövőben eredményesen segítheti a társadalom erőforrásainak gyarapítását, és sok probléma érdemben! megoldását. Gyakorlati szempontbél a napenergia kimeríthetetlen erőforrást biztosít, s ami nagyon lényeges, nem szennyezi az é!?t’-ö ■ -----»et. hasznosítása hőszigetelővel és összefüggően átlátszó takaróréteggel ellátott kollektorokkal a nyár folyamán 50—55 C- fokos vízhőmérséklet is elérhető. Amennyiben a közegként használt folyadék körforgása nem biztosított, optimális napsugárzás esetén ezen kollektorok hősi nyelő-felülete 140— 150 C-fokra fölhevülhet. A harmadik változat szelektív rétegű hőelnyelő felületén a közeg elérheti a 80—90 C-fokot. Ugyanakkor a víz körforgása miatt eléggé nagy a hőveszteség. Ha a hőelnyelő közeg körforgása nincs biztosítva, • akkor a felületen 200 C-fok is mérhető. A koilektorok ezen fajtája már a téli napsütésre is érzékenyen reagál, tehát enyhén meleg vizet szolgáltat. A legújabb kollektor-típusok közé tartoznak a vákuum üvegcsővel feitanak napkollektorokat. Ezek közé tartozik a kromčŕíži Mezőgépjavító Üzem, a prágai INKLEMO, a libereci LIKOV, a rumburki RUKOV, a hodoníni SLOKOV, a Česká Trebová-1 Koventa és a prágai ČKD Dukla vállalat. A gyártás terjedelme egyik vállalatnál sem lépi túl a kisüzemi kereteket. A CSSZK kormányának határozata értelmében ugyanakkor a napkollektorok gyártását belátható időn belül nagyüzemi szintre kell emelni. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit n. v. a kollektorgyártással 1980-ban kezdett foglalkozni, majd 1982 januárjától a kollektorgyártás állami célprogramjának összehangolója lett. A program megvalósításán több vállalat és intézmény munkálkodik. A fejlesztés során ezek több anyagfajtát kipróbálnak. Most például az acélszerkezetek és az alumínium hőelnyelővel felszerelt kollektorok kísérletei folynak. A kutatók újabban a vákuumcsöves és az úgynevezett fresnei-Iencsés megoldást ellenőrzik. A használatban levő kettes típusú kollektorok készítése már nem okoz gondot. Külföldön azonban már a korszerűbb típusok fejlesztésén munkálkodnak. Ez szükségessé teszi, hagy a célprogram keretében 1985-ig hazánkban is olyan típusokat fejíeszszünk ki, amelyek elkészítésére az amatőrök képtelenek. A napkollektorok nagyüzemi gyártása során a szerkezet kitűnő minősége mellett az anyagtakarékosság is fontos szempont. Ez azt jelenti, hogy a szerkezetet könnyíteni kell, s ugyanakkor a lehető legnagyobb hőkapacitás elérésére kell törekedni, s ez nagy követelményeket támaszt a kivitelezőkkel szemben. A tökéletlen megoldások ugyanis gátolnák a napkollektorok hőenergiájának általános hasznosítását. Az Elektrosvit n. v. a következő évben 10 ezer, 1984-bsn pedig 20 ezer négyzetméter olyan napkollektor-tíA napenergia hasznosításával számottevő hagyományos energiahordozó — szén, oiaj, földgáz — takarítható meg társadalmunknak, hiszen ezeknek a világpiaci ára a korlátozott készlet miatt egyre emelkedik. A napenergia hasznosítása a tökéletesedő kollektor-rendszerek felhasználásával egyre olcsóbbá válik. A jelenlegi teltételek közepette a na-energ’a á'talános hasznosítását az is nehezíti, hogy a nap sugárzása egy-egy körzetben nem egyenletes. A,belőle származó energia huzamos ideig nem tartalékolható. A napkollektorok műszaki tökéletlensége szintén problémákat okoz. Ez viszont azzal indokolható, hogy újszerű megoldásokkal próbálkoznak, s ezek eltérnek a hagyományos energiahasznositás módszereitől. Egy bizonyos energiaegység előteremtéséhez manapság nagy területet kell behálózni kollektorokkal. A művelet tehát műszaki, de gazdasági szempontból is igényes. A mai kutatás tehát a kollektorok több változatával kísérletezik. Anyagszerkezeti szempontból talán azok a kollektorok a iegigénytelenebbek, amelyek a 10 C-fokos vizet 25—30 C-fokra melegítik. Mezőgazdasági szempontból ezt a vizet a növények öntözésére, esetleg a lakóházak közeiében épített fürdőmedencék táplálására lehet felhasználni. A napkollektorok ezen fajtája plasztik anyagból készül, bősziegtelés nélkül. Ugyanakkor a 4—5 centiméteres A A több egységből álló napkoiiektorrendszer nagy mennyiségű meleg vizet szolgáltat A napkollektorok hőenergiájáról a képen látható műszerek pontol adatokkal szolgálnak szerelt változatok. Ezeken hosszában helyezkednek el a hűelnyelők. Ezek a típusok főleg abban különböznek a fentiekből, hogy szelektfv rétegük jóvoltából úgyszólván kizárják az üzemelési hőveszteséget, s ennek következtében az év minden szakában meleg vizet szolgáltatnak. A gyakorlat számára főleg azok a parabolikus kiképzésű napkollektorok volnának célszerűek, amelyek 160—200 C-fokot biztosítanak. Ezeknek a gyártása, illetve műszaki elhelyezése rendkívül költséges. Ügy kell elhelyezni őket, hogy mindig kövessék a napsugárzás irányát. Hazönkban több vállalatban gyárpust hoz forgalomba, amely 45 C-fokos vízhőmérséklet előteremtésére alkalmas. Ezeket a berendezéseket az Ágra Pŕelouč vállalat gyártja. Ugyanakkor 1965-ben országos méretben már 50 ezer négyzetméter aiapterüleíre elegendő — 3. típusú — napkollektort hoznak forgalomba. Ezt a típust a háztartásokban is sikerrel felhasználhatják. Távlatilag, vagyis 1990-ig pedig 150 ezer négyzetméternyi kollektor sorozatgyártását tervezik. IMRICH BAKÓ mérnök, a Nové Zámky-i Elektrosvit n. v. kutatója Nem mindennapi, de ésszerű... A múlt év nem mindenben kedvezett a növénytermesztőknek. A takarmánykészlet sajnos a feltételezettnél szűkösebb lett, s ez mind az irányító, mind a termelő szférában gondot okoz. Az állattenyésztésre háruló Igényes feladatok teljesítése, az állomány szabályozásán tűi, a takarmányokkal való takarékos gazdálkodást is előtérbe helyezte. Lehetőségek mindig kínálkoznak az erőforrások takarékos felhasználására. Mások számára Is jó példa lehet a nádszegi (Trstíce) Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezet eredménye, hiszen a múlt évben három hektáron Gigant takarmánytököt termesztettek. Ennek az egységsúlya 40—80 kilogramm között váltakozott, és főleg a kocák takarmányozásában hasznosítható. A szövetkezetben ezzel több mint 140 tonna erőtakarmányt takarítottak meg. Érthető, hogy a rendkívül hasznos takarmánytököt ebben az évben is termelik, jó lehetőség ez a takarékosságra. Vannak azokban más megoldások Is. A szered! (Sered) Kávovlny üzemben évek óta gyártják a Kavyt kávépótlót. Ez vízben vagy tejben oldható. A Kavyt-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a szárított cukorrépa és cikóriagyökér, továbbá a pörkölt árpa. A három összetevőből kettő, mégpedig a szárított cukorrépa és a pörkölt árpa takarmányozásra Is megfelel. A harmadik összetevő anynylra kesernyés, hogy semmilyen állat nem fogyasztaná el. A három alapanyagból főzéssel oly módon készül a kávépótló, hogy gózösített változatban kerül a szárítóberendezésbe, ott oldódó szemcsékben halmozódik fel és a végtermék Kavyt kávépótló elnevezéssel kerül forgalomba. A hátramaradó hulladékanyagot már évek óta az üzem szeméttelepén halmozzák fel. Persze a nedves massza a jelenlegi állapotban nem hasznosítható, hiszen a cikóriától keserű lett az egész anyag. Amikor az üzemben jártam, arról tájékoztattak az elvtársak, hogy a CSSZK testvérüzemében úgyszólván sorban állnak a masszáért, amit a mezőgazdasági üzemek a pellettakarmányok készítésére használnak. A diószegi (Sládkovičovo) Vetőmagszaporító Állami Gazdaság állattenyésztésében próbálkoznak a massza hasznosításával. Remélhető, hogy a kísérlet sikerül. Manapság ugyanis minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni a takarmányforrások bővítésére. Az említett masszának ugyanis lényegesen jobb a beltartalmi minősége, mint például a takarmányszalmáé. Ennél fogva nem lenne okszerű, ha a mezőgazdaságban nem használnák fel. Krajcsovics Ferdinánd TAKARÉKOSAM * TAKARÉKOSAN * TAKARÉKOSAN * Eredmšiívek és eHeniiondäsok a vidéki ellátásiján Dolgozó népünk élelmiszer-igényeinek minél tökéletesebb kielégítése napjaink kiemelt feladatai közé tartozik. A kereskedelemnek, valamint az élelmiszergyártó és -szállító vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy a helyenként előforduló rendellenességek kizárásával ne csak mennyiségi, de minőségi szempontból is eleget tegyenek a társadalom elvárásának. A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet komáromi (Komárno) járási elnöksége úgyszólván minden tanácskozáson érdemben foglalkozik a hatáskörébe tartozó községek élelmiszer-ellátásának helyzetével. Gondoskodnak róla, hogy a fogyasztók az üzletekben mindent beszerezhessenek. A felsőfokú irányító intézmények és hatóságok arra vonatkozó elvárását, miszerint a közellátást haladéktalanul rugalmasabbá kell tenni, a JEDNOTA Járási elnöksége a gyakorlatban a fokozatosság elve szerint valósítja meg. Arra törekednek, hogy az élelmiszer szállító partnerek a kölcsönös egyezmény szerinti időközökben vigyék az árut a boltokba. Török Ervin, járási elnökhelyettes arról is beszélt, hogy a JEDNOTA boltjai a műit évben nem mindig a partnerekkel kötött egyezmény szerint kapták az árut. Nem hagyták ezt szó nélkül, hanem a járási nemzeti bizottság illetékes osztályán megtartott értekezleteken és más alkalmakkor is emlékeztették a partnereket az alapvető feladatok teljesítésében tapasztalható problémákra. A járásban a JEDNOTA boltjait 16 élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat látja el áruval. A januári és a februári szállítási ritmus rendellenességeiből arra a következtetésre jutottak, hogy csak hat partner teljesítette szállítási feladatát kifogástalanul, a többi pedig adós maradt, s ez nem válik becsületére. Ha pedig megvizsgáljuk a múlt év élelmiszer-szállítási ritmusát, akkor arra kapunk választ, hogy sem az eltecsi (Okoč) nagyelosztó, sem a komáromi húsfeldolgozó üzem, de a nagymegyeri (Galovo) és az érsekújvári (Nové Zámky) tejfeldoiogzó üzem, továbbá az élelmiszerfagyasztó és a komáromi sütőipari üzem sem teljesítette elvárt módon a fogyasztókkal szembeni kötelességét. A sütőipari üzem legnagyobb problémája, hogy feldolgozó berendezései elavultak. A műit évben emiatt a JEDNOTA bolthálózatába több mint félmillió darab péksüteménnyel szállítottak kevesebbett, mint amennyit eredetileg megrendeltek tőlük. Ugyanakkor a többi pékáru minősége sem volt mindig kifogástalan. Ez jó bizonyíték. arra, hogy nem teljes mértékben képesek a lakosság növekvő igényeinek folyamatos kielégítésére, hiszen ez év első két hónapjában sem megrendelés szerint szállították az árut. A két hónap mérlege ugyanis azt mutatja, hogy mintegy 29 ezer korona értékű pékáruval maradtak adósak. A fentieket figyelembe véve kérdéses, hogy az üzem rövid Időn belül képes-e rá, hogy végül ura legyen a helyzetnek, tehát nemcsak mennyiségben és minőségben, de választékban is kielégítse a fogyasztók igényeit Ha igen, akkor minden rendben van, ha pedig nem, akkor a járási nemzeti bizottság illetékes osztályának kell közbelépnie. Az is megoldás lehetne például, ha a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet a járás bizonyos körzetében lehetőséget kapna kenyér és más pékáru sütésére. Ezzel az ellátás problémája a fogyasztók javára megoldódhatna. Illene felfigyelni arra is, hogy a Fogyasztási Szövetkezet februári és márciusi taggyűlésein a vitázők nyilvánosan bírálták a komáromi sütőipari üzem termékeit. Nyilván a feltételezettnél gyengébb minőség miatt Erről persze nemcsak beszélni, hanem a javulás érdekében minél előbb intézkedéseket kellene tenni. Az ellátás kérdése ugyanis nem gazdasági természetű, hanem rendkívül igényes politikai feladat. A múlt évben sajnos a komáromi húsipari üzem sem szolgálta ki elvárt módon a JEDNOTA boltjait. Nem mindig tartotta be például a szállítási ritmust, és az árut sem az igényeknek megfelelően juttatta a boltokba. Ezt bizonyítja az is, hogy 1 millió 200 ezer korona értékű sertészsírral maradt adós. Ezzel szemben a vezérigazgató elvtárs a sajtóban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a húsipar hasznosnak tartja a faggyú és a zsiradék Ipari célokra történő felhasználását, mert így megszabadultak a normán felüli raktárkészlettől. Ügy tűnik, hogy ellentmondásba kerültek önmagukkal, mert nem teljesítették a közellátási feladatot, ugyanakkor a zsiradékkészletet ipari célokra ajánlották fel. Talán mondani sem kell, hogy ez is nagy pazarlás, hiszen a zsiradék előteremtésére sok erőtakarmány elfogyott. A járásban tehát a sertészsír hiánya miatt hatványozottan emelkedett az étolaj fogyasztása, ami több esetben ellátási gondot okozott. A január végi árrendezést követő időszakban az is köztudottá vált, hogy a húsiparnak a boltokban felgyülemlett marhafaggyűt fel kell vásárolnia. Ezt a zsiradékot a boltokban a húsról tisztítják le. A felvásárlás néhol már gyakorlattá vált. A fogyasztó ugyanis saját pénzéért kitűnő, tehát az Állami Szabványnak megfelelő minőségű húsárut akar. A marhafaggyű felvásárlása a boltokból a komáromi járásban sajnos még nem vált a mindennapok gyakorlatává. A húsipari üzem vezetősége egyelőre nem mutat hajlandóságot a faggyú átvételére. Feltételezhető, hogy időközben ez a probléma is érdemben megoldódik, különben a húsról letisztított zsiradék kárba veszne. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az árrendezést követő időszakban a vidék boltjaiban lényegesen kevesebb hús fogy el, mint korábban. A múlt évben például a JEDNOTA elnöksége a községek lakosságának az arányában határozta meg az elosztás egységnormáját. Üjabban úgy tűnik, hogy erre nincs szükség. A boltok ugyanis a központilag meghatározott húsmennyiséget sem rendelik, mert a korábbinál gyengébb a kereslet Az sem hagyható szó nélkül, hogy amíg a múltban például a sertésoldalas képezte a húsáru jelentékeny hányadát, de combot, karajt és más minőségi húst csak módjával vehetett a fogyasztó, ina viszont az árrendezés után minőségi, vagyis a drágáb kategóriába tartozó húsáru mindig kapható, de az oldalas keresett cikk lett, vagyis ritkán kapható. Legnagyobb probléma, hogy a húsipari üzemek az árut nem megfelelő választékban, hanem globális mepynyiségbea juttatják a boltokba. így került a piacra korábban sok oldalas, most meg a comb, a karaj és egyebek. Ha tehát valakinek egvszer az eszébe jutna, hogy az árut választék szerinti arányban kellene a boltokba juttatni, akkor a fogyasztók több olcsókategóriába tartozó húshoz jutnának, mint most. A többi élelmiszerből — я tejtermékek1 kivételével — a vidéki fogyasztó elegendőt vásárolhat a boltokban. A JEDNOTA boltjai olyan árumennyiséget rendelnek, amennyi az ellátáshoz szükséges. Nagyon is időszerű tehát, hogy még jobban odafigyeljenek, hiszen ebben az évben mintegy 18 millió koronával nagyobb forgalom elérésére törekednek, mint a múlt évbmi. Az állandó jellegű hiánycikkektől eltekintve, ipari áruból is kielégítő a választék. A januári és a februári adatokból ítélve a forgalom terén — a múlt év valóságához képest — 104 százalékos fellendülést értek el. Bíznak benne, hogy az ütemet az év többi hónapjaiban is tartani tudják. Befejezésül talán még annyit, hogy a legutóbbi árrendezés utáni időszakban néhány esetben visszaéléseket is felfedeztek a boltokban. Bár járási viszonylatban nyolc ellenőr gondoskodik az írott és íratlan szabályok betartásáról, egyesek mégis a jogszabályokba ütköző módszerekhez folyamodtak. Csak természetes, hogy a JEDNOTA fő célja a fogyatékosságok megelőzése. Ezt szelgálják a gyakori helyszíni ellenőrzések, és a nevelő jellegű tanácskozások is. Ám mégis akadnak olyan egyének, akik a társadalom megkárosításával szeretnének meggazdagodni. Az árrendezés után az ellenőrzés az őrsűjfalusi (Nová Stráž] boltban visszaélést fedezett fel. A boltos 22 ezer koronát kitevő árkülönbözettel szerette volna becsapni társadalmunkat, de rajtavesztett. Ugyanakkor a naszvadi (Nesvady) vendéglő csaposa néhány száz korona értékű árut félretett“. Az ellenőrök ezt Is felfedezték. A kihágásért a csapost 500, a vezetőt — aki felelős mindenért — kétezer koronára büntették. Feltételezhető, hogy a történtekből okultak, és többé nem folyamodnak hasonló módszerhez. HOKSZA ISTVÁN i
