Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-17 / 15. szám

1982. április 17. SZABAD FÖLDMŰVES 11 HfeWUWWTIin ^^>МИМЖШЯИИЯМ1ДВВЯИВЯВИЖИИВВ111ИИГ1'11 IMKI.II ШЯыий1 t TAKARÉKOSAM * TAKARÉKOSAM * TAKARÉKOSAM * NapM Mat: a napenergia Köztudomású, hogy az ember ké­pességeinek szüntelen fejlesztésével egyre jobban felülmúlja önmagát, s megzabolázza a természetet. A világ, amelyben az ember él, dialektikus mozgásban, változásban van. Ennek kísérő jelensége a nöyekvő népsza­porulat, az általános energiaválság, az élelmiszerek készletének behatá­rolt mennyisége, s az egyre jobban szennyeződő életkörnyezet. A fentiek megoldása céljábél a napenergia hasznosítása sikereket hozhat. Ügy tűnik, hogy a napenergia a jövő­ben eredményesen segítheti a társadalom erőforrásainak gyarapítá­sát, és sok probléma érdemben! meg­oldását. Gyakorlati szempontbél a napenergia kimeríthetetlen erőforrást biztosít, s ami nagyon lényeges, nem szennyezi az é!?t’-ö ■ -----»et. hasznosítása hőszigetelővel és összefüggően átlát­szó takaróréteggel ellátott kollekto­rokkal a nyár folyamán 50—55 C- fokos vízhőmérséklet is elérhető. Amennyiben a közegként használt folyadék körforgása nem biztosított, optimális napsugárzás esetén ezen kollektorok hősi nyelő-felülete 140— 150 C-fokra fölhevülhet. A harmadik változat szelektív ré­tegű hőelnyelő felületén a közeg el­érheti a 80—90 C-fokot. Ugyanakkor a víz körforgása miatt eléggé nagy a hőveszteség. Ha a hőelnyelő közeg körforgása nincs biztosítva, • akkor a felületen 200 C-fok is mérhető. A koilektorok ezen fajtája már a téli napsütésre is érzékenyen reagál, te­hát enyhén meleg vizet szolgáltat. A legújabb kollektor-típusok közé tartoznak a vákuum üvegcsővel fei­tanak napkollektorokat. Ezek közé tartozik a kromčŕíži Mezőgépjavító Üzem, a prágai INKLEMO, a libereci LIKOV, a rumburki RUKOV, a hodo­­níni SLOKOV, a Česká Trebová-1 Ko­­venta és a prágai ČKD Dukla válla­lat. A gyártás terjedelme egyik vál­lalatnál sem lépi túl a kisüzemi ke­reteket. A CSSZK kormányának ha­tározata értelmében ugyanakkor a napkollektorok gyártását belátható időn belül nagyüzemi szintre kell emelni. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit n. v. a kollektorgyártás­sal 1980-ban kezdett foglalkozni, majd 1982 januárjától a kollektorgyártás állami célprogramjának összehango­lója lett. A program megvalósításán több vállalat és intézmény munkál­kodik. A fejlesztés során ezek több anyagfajtát kipróbálnak. Most pél­dául az acélszerkezetek és az alumí­nium hőelnyelővel felszerelt kollek­torok kísérletei folynak. A kutatók újabban a vákuumcsöves és az úgy­nevezett fresnei-Iencsés megoldást ellenőrzik. A használatban levő kettes típusú kollektorok készítése már nem okoz gondot. Külföldön azonban már a korszerűbb típusok fejlesztésén mun­kálkodnak. Ez szükségessé teszi, hagy a célprogram keretében 1985-ig hazánkban is olyan típusokat fejíesz­­szünk ki, amelyek elkészítésére az amatőrök képtelenek. A napkollekto­rok nagyüzemi gyártása során a szer­kezet kitűnő minősége mellett az anyagtakarékosság is fontos szem­pont. Ez azt jelenti, hogy a szerke­zetet könnyíteni kell, s ugyanakkor a lehető legnagyobb hőkapacitás el­érésére kell törekedni, s ez nagy kö­vetelményeket támaszt a kivitelezők­kel szemben. A tökéletlen megoldá­sok ugyanis gátolnák a napkollekto­rok hőenergiájának általános haszno­sítását. Az Elektrosvit n. v. a következő évben 10 ezer, 1984-bsn pedig 20 ezer négyzetméter olyan napkollektor-tí­A napenergia hasznosításával szá­mottevő hagyományos energiahordo­zó — szén, oiaj, földgáz — takarít­ható meg társadalmunknak, hiszen ezeknek a világpiaci ára a korláto­zott készlet miatt egyre emelkedik. A napenergia hasznosítása a tökéle­tesedő kollektor-rendszerek felhasz­nálásával egyre olcsóbbá válik. A jelenlegi teltételek közepette a na-energ’a á'talános hasznosítását az is nehezíti, hogy a nap sugárzása egy-egy körzetben nem egyenletes. A,belőle származó energia huzamos ideig nem tartalékolható. A napkol­lektorok műszaki tökéletlensége szin­tén problémákat okoz. Ez viszont az­zal indokolható, hogy újszerű meg­oldásokkal próbálkoznak, s ezek el­térnek a hagyományos energiahasz­­nositás módszereitől. Egy bizonyos energiaegység előte­remtéséhez manapság nagy területet kell behálózni kollektorokkal. A mű­velet tehát műszaki, de gazdasági szempontból is igényes. A mai kuta­tás tehát a kollektorok több változa­tával kísérletezik. Anyagszerkezeti szempontból talán azok a kollektorok a iegigényteleneb­­bek, amelyek a 10 C-fokos vizet 25—30 C-fokra melegítik. Mezőgaz­dasági szempontból ezt a vizet a nö­vények öntözésére, esetleg a lakó­házak közeiében épített fürdőmeden­cék táplálására lehet felhasználni. A napkollektorok ezen fajtája plasztik anyagból készül, bősziegtelés nélkül. Ugyanakkor a 4—5 centiméteres A A több egységből álló napkoiiektor­­rendszer nagy mennyiségű meleg vizet szolgáltat A napkollektorok hőenergiájáról a képen látható műszerek pontol adatokkal szolgálnak szerelt változatok. Ezeken hosszában helyezkednek el a hűelnyelők. Ezek a típusok főleg abban különböznek a fentiekből, hogy szelektfv rétegük jóvoltából úgyszólván kizárják az üzemelési hőveszteséget, s ennek kö­vetkeztében az év minden szakában meleg vizet szolgáltatnak. A gyakorlat számára főleg azok a parabolikus kiképzésű napkollekto­rok volnának célszerűek, amelyek 160—200 C-fokot biztosítanak. Ezek­nek a gyártása, illetve műszaki elhe­lyezése rendkívül költséges. Ügy kell elhelyezni őket, hogy mindig köves­sék a napsugárzás irányát. Hazönkban több vállalatban gyár­pust hoz forgalomba, amely 45 C-fo­kos vízhőmérséklet előteremtésére alkalmas. Ezeket a berendezéseket az Ágra Pŕelouč vállalat gyártja. Ugyan­akkor 1965-ben országos méretben már 50 ezer négyzetméter aiapterü­­leíre elegendő — 3. típusú — nap­kollektort hoznak forgalomba. Ezt a típust a háztartásokban is sikerrel felhasználhatják. Távlatilag, vagyis 1990-ig pedig 150 ezer négyzetméter­nyi kollektor sorozatgyártását terve­zik. IMRICH BAKÓ mérnök, a Nové Zámky-i Elektrosvit n. v. kutatója Nem mindennapi, de ésszerű... A múlt év nem mindenben ked­vezett a növénytermesztőknek. A takarmánykészlet sajnos a feltételezettnél szűkösebb lett, s ez mind az irányító, mind a termelő szférában gondot okoz. Az állatte­nyésztésre háruló Igényes feladatok teljesítése, az állomány szabályozá­sán tűi, a takarmányokkal való taka­rékos gazdálkodást is előtérbe he­lyezte. Lehetőségek mindig kínálkoznak az erőforrások takarékos felhaszná­lására. Mások számára Is jó példa lehet a nádszegi (Trstíce) Csehszlo­vák-Szovjet Barátság szövetkezet e­­redménye, hiszen a múlt évben há­rom hektáron Gigant takarmánytököt termesztettek. Ennek az egységsúlya 40—80 kilogramm között váltakozott, és főleg a kocák takarmányozásában hasznosítható. A szövetkezetben ez­zel több mint 140 tonna erőtakar­mányt takarítottak meg. Érthető, hogy a rendkívül hasznos takarmány­tököt ebben az évben is termelik, jó lehetőség ez a takarékosságra. Van­nak azokban más megoldások Is. A szered! (Sered) Kávovlny üzem­ben évek óta gyártják a Kavyt kávé­­pótlót. Ez vízben vagy tejben oldha­tó. A Kavyt-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a szárított cukorrépa és cikóriagyökér, továbbá a pörkölt ár­pa. A három összetevőből kettő, mégpedig a szárított cukorrépa és a pörkölt árpa takarmányozásra Is megfelel. A harmadik összetevő any­­nylra kesernyés, hogy semmilyen ál­lat nem fogyasztaná el. A három alapanyagból főzéssel oly módon ké­szül a kávépótló, hogy gózösített változatban kerül a szárítóberende­zésbe, ott oldódó szemcsékben hal­mozódik fel és a végtermék Kavyt kávépótló elnevezéssel kerül forga­lomba. A hátramaradó hulladékanya­got már évek óta az üzem szemét­telepén halmozzák fel. Persze a ned­ves massza a jelenlegi állapotban nem hasznosítható, hiszen a cikóriá­tól keserű lett az egész anyag. Ami­kor az üzemben jártam, arról tájé­koztattak az elvtársak, hogy a CSSZK testvérüzemében úgyszólván sorban állnak a masszáért, amit a mezőgazdasági üzemek a pellettakar­­mányok készítésére használnak. A diószegi (Sládkovičovo) Vetőmagsza­porító Állami Gazdaság állattenyész­tésében próbálkoznak a massza hasz­nosításával. Remélhető, hogy a kísér­let sikerül. Manapság ugyanis min­den kínálkozó alkalmat meg kell ra­gadni a takarmányforrások bővítésé­re. Az említett masszának ugyanis lényegesen jobb a beltartalmi minő­sége, mint például a takarmányszal­máé. Ennél fogva nem lenne okszerű, ha a mezőgazdaságban nem használ­nák fel. Krajcsovics Ferdinánd TAKARÉKOSAM * TAKARÉKOSAN * TAKARÉKOSAN * Eredmšiívek és eHeni­­iondäsok a vidéki ellátásiján Dolgozó népünk élelmiszer-igényei­nek minél tökéletesebb kielégítése napjaink kiemelt feladatai közé tar­tozik. A kereskedelemnek, valamint az élelmiszergyártó és -szállító vál­lalatoknak arra kell törekedniük, hogy a helyenként előforduló rend­ellenességek kizárásával ne csak mennyiségi, de minőségi szempontból is eleget tegyenek a társadalom elvá­rásának. A JEDNOTA Fogyasztási Szövetke­zet komáromi (Komárno) járási el­nöksége úgyszólván minden tanács­kozáson érdemben foglalkozik a ha­táskörébe tartozó községek élelmi­szer-ellátásának helyzetével. Gondos­kodnak róla, hogy a fogyasztók az üzletekben mindent beszerezhesse­nek. A felsőfokú irányító intézmények és hatóságok arra vonatkozó elvárá­sát, miszerint a közellátást haladék­talanul rugalmasabbá kell tenni, a JEDNOTA Járási elnöksége a gyakor­latban a fokozatosság elve szerint valósítja meg. Arra törekednek, hogy az élelmiszer szállító partnerek a kölcsönös egyezmény szerinti időkö­zökben vigyék az árut a boltokba. Török Ervin, járási elnökhelyettes arról is beszélt, hogy a JEDNOTA boltjai a műit évben nem mindig a partnerekkel kötött egyezmény sze­rint kapták az árut. Nem hagyták ezt szó nélkül, hanem a járási nemzeti bizottság illetékes osztályán megtar­tott értekezleteken és más alkalmak­kor is emlékeztették a partnereket az alapvető feladatok teljesítésében tapasztalható problémákra. A járásban a JEDNOTA boltjait 16 élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat látja el áruval. A januári és a feb­ruári szállítási ritmus rendellenessé­geiből arra a következtetésre jutot­tak, hogy csak hat partner teljesí­tette szállítási feladatát kifogástala­nul, a többi pedig adós maradt, s ez nem válik becsületére. Ha pedig megvizsgáljuk a múlt év élelmiszer-szállítási ritmusát, akkor arra kapunk választ, hogy sem az eltecsi (Okoč) nagyelosztó, sem a komáromi húsfeldolgozó üzem, de a nagymegyeri (Galovo) és az érsek­újvári (Nové Zámky) tejfeldoiogzó üzem, továbbá az élelmiszerfagyasztó és a komáromi sütőipari üzem sem teljesítette elvárt módon a fogyasz­tókkal szembeni kötelességét. A sütőipari üzem legnagyobb prob­lémája, hogy feldolgozó berendezései elavultak. A műit évben emiatt a JEDNOTA bolthálózatába több mint félmillió darab péksüteménnyel szál­lítottak kevesebbett, mint amennyit eredetileg megrendeltek tőlük. Ugyan­akkor a többi pékáru minősége sem volt mindig kifogástalan. Ez jó bizo­nyíték. arra, hogy nem teljes mérték­ben képesek a lakosság növekvő igényeinek folyamatos kielégítésére, hiszen ez év első két hónapjában sem megrendelés szerint szállították az árut. A két hónap mérlege ugyan­is azt mutatja, hogy mintegy 29 ezer korona értékű pékáruval maradtak adósak. A fentieket figyelembe véve kérdé­ses, hogy az üzem rövid Időn belül képes-e rá, hogy végül ura legyen a helyzetnek, tehát nemcsak mennyi­ségben és minőségben, de választék­ban is kielégítse a fogyasztók igé­nyeit Ha igen, akkor minden rend­ben van, ha pedig nem, akkor a já­rási nemzeti bizottság illetékes osz­tályának kell közbelépnie. Az is meg­oldás lehetne például, ha a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet a járás bizo­nyos körzetében lehetőséget kapna kenyér és más pékáru sütésére. Ez­zel az ellátás problémája a fogyasz­tók javára megoldódhatna. Illene felfigyelni arra is, hogy a Fogyasztási Szövetkezet februári és márciusi taggyűlésein a vitázők nyil­vánosan bírálták a komáromi sütő­ipari üzem termékeit. Nyilván a fel­tételezettnél gyengébb minőség miatt Erről persze nemcsak beszélni, ha­nem a javulás érdekében minél előbb intézkedéseket kellene tenni. Az ellá­tás kérdése ugyanis nem gazdasági természetű, hanem rendkívül igényes politikai feladat. A múlt évben sajnos a komáromi húsipari üzem sem szolgálta ki el­várt módon a JEDNOTA boltjait. Nem mindig tartotta be például a szállí­tási ritmust, és az árut sem az igé­nyeknek megfelelően juttatta a bol­tokba. Ezt bizonyítja az is, hogy 1 millió 200 ezer korona értékű ser­tészsírral maradt adós. Ezzel szem­ben a vezérigazgató elvtárs a sajtó­ban arról tájékoztatta a közvéle­ményt, hogy a húsipar hasznosnak tartja a faggyú és a zsiradék Ipari célokra történő felhasználását, mert így megszabadultak a normán felüli raktárkészlettől. Ügy tűnik, hogy el­lentmondásba kerültek önmagukkal, mert nem teljesítették a közellátási feladatot, ugyanakkor a zsiradék­készletet ipari célokra ajánlották fel. Talán mondani sem kell, hogy ez is nagy pazarlás, hiszen a zsiradék elő­teremtésére sok erőtakarmány elfo­­gyott. A járásban tehát a sertészsír hiánya miatt hatványozottan emelke­dett az étolaj fogyasztása, ami több esetben ellátási gondot okozott. A január végi árrendezést követő időszakban az is köztudottá vált, hogy a húsiparnak a boltokban fel­gyülemlett marhafaggyűt fel kell vá­sárolnia. Ezt a zsiradékot a boltok­ban a húsról tisztítják le. A felvá­sárlás néhol már gyakorlattá vált. A fogyasztó ugyanis saját pénzéért ki­tűnő, tehát az Állami Szabványnak megfelelő minőségű húsárut akar. A marhafaggyű felvásárlása a boltokból a komáromi járásban sajnos még nem vált a mindennapok gyakorla­tává. A húsipari üzem vezetősége egyelőre nem mutat hajlandóságot a faggyú átvételére. Feltételezhető, hogy időközben ez a probléma is ér­demben megoldódik, különben a hús­ról letisztított zsiradék kárba veszne. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az árrendezést követő időszakban a vidék boltjaiban lényegesen kevesebb hús fogy el, mint korábban. A múlt évben például a JEDNOTA elnöksége a községek lakosságának az arányá­ban határozta meg az elosztás egy­­ségnormáját. Üjabban úgy tűnik, hogy erre nincs szükség. A boltok ugyanis a központilag meghatározott hús­mennyiséget sem rendelik, mert a korábbinál gyengébb a kereslet Az sem hagyható szó nélkül, hogy amíg a múltban például a sertésol­dalas képezte a húsáru jelentékeny hányadát, de combot, karajt és más minőségi húst csak módjával vehe­tett a fogyasztó, ina viszont az árren­dezés után minőségi, vagyis a drá­­gáb kategóriába tartozó húsáru min­dig kapható, de az oldalas keresett cikk lett, vagyis ritkán kapható. Legnagyobb probléma, hogy a hús­ipari üzemek az árut nem megfelelő választékban, hanem globális mepy­­nyiségbea juttatják a boltokba. így került a piacra korábban sok olda­las, most meg a comb, a karaj és egyebek. Ha tehát valakinek egvszer az eszébe jutna, hogy az árut válasz­ték szerinti arányban kellene a bol­tokba juttatni, akkor a fogyasztók több olcsókategóriába tartozó húshoz jutnának, mint most. A többi élelmiszerből — я tejter­mékek1 kivételével — a vidéki fo­gyasztó elegendőt vásárolhat a bol­tokban. A JEDNOTA boltjai olyan árumennyiséget rendelnek, amennyi az ellátáshoz szükséges. Nagyon is időszerű tehát, hogy még jobban oda­figyeljenek, hiszen ebben az évben mintegy 18 millió koronával nagyobb forgalom elérésére törekednek, mint a múlt évbmi. Az állandó jellegű hiánycikkektől eltekintve, ipari áruból is kielégítő a választék. A januári és a februári adatokból ítélve a forgalom terén — a múlt év valóságához képest — 104 százalékos fellendülést értek el. Bíz­nak benne, hogy az ütemet az év többi hónapjaiban is tartani tudják. Befejezésül talán még annyit, hogy a legutóbbi árrendezés utáni idő­szakban néhány esetben visszaélése­ket is felfedeztek a boltokban. Bár járási viszonylatban nyolc ellenőr gondoskodik az írott és íratlan sza­bályok betartásáról, egyesek mégis a jogszabályokba ütköző módszerekhez folyamodtak. Csak természetes, hogy a JEDNOTA fő célja a fogyatékossá­gok megelőzése. Ezt szelgálják a gyakori helyszíni ellenőrzések, és a nevelő jellegű tanácskozások is. Ám mégis akadnak olyan egyének, akik a társadalom megkárosításával szeret­nének meggazdagodni. Az árrende­zés után az ellenőrzés az őrsűjfalusi (Nová Stráž] boltban visszaélést fe­dezett fel. A boltos 22 ezer koronát kitevő árkülönbözettel szerette volna becsapni társadalmunkat, de rajta­vesztett. Ugyanakkor a naszvadi (Ne­­svady) vendéglő csaposa néhány száz korona értékű árut félretett“. Az ellenőrök ezt Is felfedezték. A kihá­gásért a csapost 500, a vezetőt — aki felelős mindenért — kétezer koroná­ra büntették. Feltételezhető, hogy a történtekből okultak, és többé nem folyamodnak hasonló módszerhez. HOKSZA ISTVÁN i

Next

/
Oldalképek
Tartalom