Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-17 / 15. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1982. április 17. Saráfi országok term elési tepostfa\dfá\ A betterjesités útján II. Az NDK-ban fontos feladatnak tekintik a rejtett tartalékok feltárásét és kihasználását olyan formában, hogy az a jobb eredmények eléréséhez vezessen. Itt említhető meg például a növénytermesztési és állattenyésztést veszteségek csökkentése, a műtrágyák, takarmányok, energiahordozók ésszerű hasznosítása, a munkaidő racionális kihasználása, de azon veszteségek felszámolása is, amelyek a termékek gyengébb minősége folytán keletkeznek. Természetesen, a költségek és a hozamok közötti arányt nem lehet egyik napról a másikra Javítani. Az NSZEP X. kongresszusa rámutatott arra, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében a népgazdaság belterjesítése a legfontosabb feladat. A pártkongresszus határozatai arra Is rámutattak, hogy mind a kutatásban, mind a gyakorlatban a figyelem középpontjában olyan törekvéseknek kell lenni, amelyek a hozamok, Illetve a hasznosság gyorsabb ütemű növelését szorgalmazzák. A kutatásnak nagy lehetőségei vannak olyan feltételek keresésére, amelyek segítségével jobban hasznosíthatnák a mezőgazdasági növénykultúrák termőképességét, illetve a gazdasági állatok termelőképességét. Ide tartozik a nemesitől munka elmélyítése és minőségének Javítása Is, hogy lehetőség nyíljon nemcsak a nagyobb hozamok állandósítására, de esetleges további növelésére Is. Például ha a 12 milliós sertésállomány esetében mindössze egy kilóval növelnék a vágóállatok élősúlyát, 1200 tonnával több húst termelnének évente. Ezáltal egy lakosra számítva mintegy fél kilóval növelhetnék az évi húsfogyasztást, ami egyébként 120 millió márka értékű termelőkapacitás létrehozását tenné szükségessé. A hozamok, Illetve a hasznosság fokozását célzó intézkedések mellett az NDK-ban a talaj termőképességének javításáról sem feledkeznek meg. Az intézkedések egyrészt a talaj termőképessége csökkenésének megakadályozását, másrészt — talajjavításon keresztül — a termőképesség növelését szorgalmazzák. Az említett Igényes feladatok teljesítése nehezen képzelhető pl a mezőgazdasági kutatók és az irányításban részt vevő dolgozók, vezetők felelősségteljes munkája, valamint a mezőgazdasági újító- és feltaláló mozgalom nélkül. Az igényes feladatok megvalósítására azonban a mezőgazdasági ágazat egyedül nem képes. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaság és a többi népgazdasági ágazat közötti munkamegosztásra. Tehát arról van szó, hogy a mezőgazdaság újratermelési folyamatát szorosabban idomítsák, kapcsolják az egész népgazdaság újratermelési folyamatához. Harmadsorban sokoldalúan és komplex értelmezésben kell kihasználni az intenzifikáciús tényezőket és növelni hatékonyságukat. Az NSZEP X. kongresszusa a mezőgazdaság belterjesítő tényezői közül legfontosabbrtak a mezőgazdaságban dolgozók szaktudásának további fokozását, valamint a gépesítést, a kemizálást, a talajjavítást, a nemesítést, a tárolást és a tartósítást jelölte meg. Az új minőségi követelmények értelmében megnőtt néhány belterjesítő .tényező jelentősége, főleg a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges új feltételek megteremtésén, a termények minőségének javításán és a termelési folyamat hatékonyságának növelésén keresztül. A szövetkezeti földművesek, a mezőgazdasági dolgozók szaktudásának fokozása következtében 1980-ban az összes dolgozó 89,3 százaléka rendelkezett szakképesítéssel, ebből 8,3 százalékot tett ki a főiskolát vagy szakközépiskolát végzett dolgozók és 6,5 százalékot a mesterek száma. A földművesek, a dolgozók szaktudását és gazdag tapasztalatait az NDK-ban Jelentős lntenzifikáclós tényezőnek tekintik. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban dolgozók szaktudása magas fokú, a politikai, gazdasági és műszaki ismereteknek, tanfolyamoknak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Hiszen nem az általános, hanem a munkahelynek és a betöltött tisztségnek megfelelő szaktudás fokozásáról van szó, amely elsősorban a tudományos-műszaki baladás legfőbb területeit érinti, a teijesftmények növelését, valamint a költségek és a hozamok közötti arány javítását szorgalmazza. Negyedsorban nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdaságban a munkafeltételek javításának és a vidék arculata megváltoztatásának. Elsősorban az állattenyésztésben tapasztalható nehéz fizikai munkát igénylő tevékenység könnyítésére és a régi istállók felújítására kelt gondolnunk. E feladat megoldásának Jelentősége abból is kitűnik, hogy a hatvanas évektől épült mintegy 900 korszerű, ipari technológiát alkalmazó állattenyésztő telep, istálló mellett a szarvasmarhák jelentős része, több mint 19 ezer olyan istállóban van elhelyezve, amelyek a szocialista mezőgazdaság átépítésének kezdetén keletkeztek. Ezen kívül mintegy 49 ezer oyan istállóban tartják a szarvasmarhákat, amelyek az egyéni gazdálkodás korából származnak, és amelyekben nagyon alacsony fokú a gépesítés. A tehenek több mint 31 százalékát még mindig kézzel etetik. A falvakban a szociális és kulturális gondoskodás mellett a lakáskérdés megoldásának is nagy figyelmet szentelnek. Az NDK-ban is bebizonyosodott: a dolgozók lakáskörülményeinek javítása hozzájárni a termelés és a hatékonyság növeléséhez. Ötödsorban a mezőgazdaság a környezetvédelem javításához Is ■ hozzájárul, főleg a jelenlegi és a jövő nemzedékek Igényelnek figyelembe vételével. A belterjes, nagy termelékenységű mezőgazdasági termelés Is azon tényezők közé tartozik, amslyek az ökológiai feltételek és viszonyok figyelembe vételével hozzájárulnak a megfelelő életkörnyezet alakításához. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti munkamegosztásban a jövőben jobban kihasználják a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés különböző formáit. Főleg a „talaj—növény—állat—talaj“ láncolat összefüggéseinek figyelembe vételére kell gondolnunk. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kooperációs kapcsolatokat az NDK-ban főleg a jő minőségű takarmányalap megteremtésére összpontosítják. A központi takarmányalap Igénybevételének megkönnyítése érdekében a mezőgazdasági üzemeknek a jövőben jobban kell hozzájárulniuk a gazdasági állatok saját forrásokból történő ellátásának Javításához. Az együttműködéshez tartozik az is, hogy az állattenyésztési melléktermékeket (Istállótrágya stb.) visszajuttatják a növénytermesztés részére. Az NDK-ban a növénytermesztést és az állattenyésztési üzemek közötti együttműködést úgy szervezik, hogy az mioden esetben a nagy hozamok, illetve a nagyobb hasznosság elérését szorgalmazza. Röviden fogalmazva, arról van sző, hogy az üzemek között ésszerű, megbízható kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok, amelyek a hatékony gazdálkodási módszerek érvényesítéséből indulnak ki. A kooperációs kapcsolatok egyúttal jelentős tényezői a szocialista demokrácia fejlesztésének, mert a kooperációs tanácsokban és további, demokratikus szervekben a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdasági dolgozók aktívan részt vehetnek a tervezésben és az Irányításban, a kezdeményezés kibontakoztatásában, a talaj termőképességének növelésében, a takarmányok ésszerű hasznosításában és még sorolhatnánk tovább. Az említettek alapján megállap'thatjuk: a Német Demokratikus Köztársaságban jó előfeltételeket teremtettek ahhoz, hogy a me-'őg.',zdasági termelés bellerjesítése a jövőben minőségileg magasabb színvonalon valósuljon meg. A Hosppdáí'ské informai e ze zahraničí 7/82. száma alapján: —blm BIZTATÓ TÁVLATOK Mire autóbuszunk Csicsprbe (Čičarovce) befut, oszlik már® a reggeli köd, kisült a nap, de a hideg nem adja meg magát. Szaporán igyekszem a földművesszövetkezet székháza felé. Marci Gyula elnök nyit ajtót. Az Irodában találom Kiss János alelnököt, aki a gazdaság főgépesltője 4s egy személyben, Jozef Slavik főállattenyésztőt, Eötvös Ödön főagronómust és Szopó Lászlót, az üzemi pártszervezet elnökét, s máris teljes hévvel Indul a beszélgetés. Érdeklődésem középpontjában a CSKP KB 4. plenáris ülése határozatainak, valamint a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszerének megvalósítása állott. Szopó László pártelnök: •—i Elmondhatom, hogy a párthatározatokból eredő feladatokat komplex Intézkedések formájában lebontottuk a gazdaság adottságaihoz mérten. Távlati tervet dolgoztunk ki, amelyben rögzítettük az egyes ágazatok fejlődési Irányzatát. Egy esztendő rövid Idő ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le a nagy horderejű Intézkedések hatékonyságával kapcsolatban. Annyit elmondhatunk, hogy az új gazdasági szabályozók kezdik éreztetni hatásukat. Tavaly például több mint félmillió korona értékű anyagmegtakarítást értünk el. Kiss jános alelnök, a szövetkezet főgépesítője: <— Az elmúlt években megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a géppark korszerűsítésének, a műszaki ellátottság biztosításának. Jelenleg korszerű gépekkel rendelkezünk. Ez lehetővé teszi, hogy a szántóföldi munkákat Idejében és jól elvégezzük. Tavaly a dolgozók maguk Is tapasztalhatták, hogy a rossz munka milyen következménnyel Jár nemcsak az egyének, de a társadalom szempontjából is. Eötvös Ödön főagronőmus: >— El kell mondanom, hogy 3580 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodunk, ebből 2316 hektár a szántő. A növénytermesztés szakosítását megoldottuk. Búzát 800, árpát 100, kukoricát 370, cukorrépát 165, dohányt 20, zöldséget pedig 55 hektáron termesztünk. Jó tíz éve szójatermesztéssel is foglalkozunk: az idén 300 hektárnyi területen. Hiszen ez a növénykultúra bevált, s évről évre nagyobb hozamokat érünk el. Bízom benne, hogy az idén Is gazdag terméssel fizet. A távlati tervek szerint előtérben áli a földalappal való ésszerű gazdálkodás és a célszerű talajjavítás. A szántók egynegyedét, azaz 600 hektárt istállótrágyáztunk és ugyancsak 600 hektárt meszeztünk. Jozef Slavik főáilattenyésztő: — Azzal kezdem, hogy jelenleg 2217 darab szarvasmarhát, ebből 551 tehenet tartunk. A sertésállományunk 3100, a juhállomány pedig 658 darab. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a juhállomány növelése kerül előtérbe. A szarvasmarha-állományt 300 darabbal — ebből a tehénállományt száz darabbal — növeljük. Juhállományunkat pedig két-Noштт«No ezerre akarjuk bővíteni. Az állatállomány létszámának és a hasznosság növelésének megfelelően több húst, tejet és gyapjút kell termelni. Marci Gyula elnök: — Az egyes ágazatok fejlesztése, gazdasági-szervezési szilárdítása a termelés belterjesítéséi, hatékonyságának növelését segíti elő mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. Ez végső soron a mezőgazdasági termelés iparosítását eredményezi. A tökéletesített irányítási rendszer elveinek érvényesítése szavatolja az egyes ágazatok közötti együttműködés magasabb szintű formáit, a korszerű tudományos-műszaki Ismeretek alkalmazását. A csicseri Vörös Lobogó Efsz kommunistái, vezetői és tagsága egy emberként tudatosították az évi és a távlati feladatok fontosságát. Maradéktalan megvalósításuk érdekében sokoldalú kezdeményezéssel, hatékony intézkedések foganatosításával, a gépek jobb kihasználásával, a munkafegyelem szilárdításával, fokozott takarékossággal-és a munkaidő gazdaságosabb kihasználásával akarják megvalósítani közös célkitűzéseiket. Ennek egyik biztosítéka az új vezetés, amely a szakavatott elnökkel az élen minden kétséget kizáróan képes lesz a legigényesebb feladatok megvalósítására Is. Nem akarom dicsérni a cslcseriekat, a feketemezősieket (Čierne Pole) és a mokcsa-mogyorősiakat (Križková-Liesková), de többször meggyőződhettem róla: szorgalmas emberek, szeretik az Ung-vidéki földet és tudják: itt megtalálják számításukat. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még Jobb eredményeket érjenek el. ILLÉS BERTALAN НЁ A tej minősége kihat a jövedelmezőségre! A tej és a tejtermékek fontos szerepet töltenek be a lakosság élelmezésében. Hiszen az állati eredetű fehérjék legjelentősebb, legértékesebb forrásai. Ahhoz, hogy a fogyasztóhoz elegendő tej és az eddiginél több tejtermék kerüljön, feltétienül szükséges, hogy az őstermelő ne csak kellő mennyiségű, de kiváló minőségű tejet értékesítsen. A CSKP Központi Bizottsága 4. plenáris Ülésének határozatai értelmében a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének érvényesítése bizonyos ármódosítást hozott az egyes termékekkel való jobb ellátás elérése, illetve a minőség javítása érdekében. Az idei évtől kezdve az I. minőségi osztályban értékesített tej ára a nyári hónapokban 3 korona 40 fillér, a téli hónapokban pedig 3 korona 70 fillér. А II. minőségi osztályú tej értékesítési ára húsz fillérrel, a III. minőségi osztályú tejé pedig hatvan fillérrel csökken literenként. A felvásárlási úr a 3,6 százalékos zsírtartalmú tejre érvényes. A nagyobb, illetve kisebb zsírtartalom esetében minden egyes százalék eltérésért a tej literenkénti értékesítési éra — az elszámolási időszak átlagában — hatvanöt fillérrel módosul. De nézzük meg közelebbről, hogy tavaly milyen minőségű tejet értékesítettek a nyugat-szlovákiai kerület gazdaságai. A tejüzemekben összesen 749 millió liter tejet szállítottak a kerület mezőgazdasági üzemeiből. En nek a mennyiségnek háromnegyed része az I., több mint egyötöde а II. 3,3 százaléka pedig a Ili. minőség. dig jóval alacsonyabb a kerület átlagánál. A legtöbb III. minőségi osztályú tejet az érsekújvári (Nové Zámky), a lévai, a trcnöíni és a galántai, a legkevesebbet pedig a Bratislavavidéke és a nitrai járás gazdaságai értékesítették. A kerület viszonylatában tavaly több mint háromnegyed millió liter tej nem felelt meg a minőségi követelményeknek. A megsavanyodott tejért tizenötezer, a vizezett tejért pedig 208 ezer korona bírságot fizettek a gazdaságok. Ebből a legtöbbet a galántai és a komáromi (Komárno) járásban. Am a legnagyobb pénzveszteség a gyengébb minőségű tej értékesítésének következtében érte a gazdaságokat. Milyen összeget is jelent ez pénzben kifejezve? Tavaly a II. minőségi Osztályba úgyszólván 166 millió liter tej került, ami az I. minőségi osztályú tejhez viszonyítva 16 millió 500 ezer korona veszteséget jelent. A III. minőségi osztályba 24 millió 600 ezer liter tejet értékesítettek, s ezáltal 9 millió 800 ezer koronát veszítettek a mezőgazdasági üzemek. Tetemes összegek jönnek ki akkor is, ha az egyes járásokat vesszük alapul. A galántai és a lévai járás gazdaságai úgyszólván három és fél millió koronával károsultak a gyenge minőségű tej értékesítése következtében. Az érsekújvári járás tejtermelői hárommillió, a dunaszerdahslytek pedig 2 millió 414 ezer koronával kisebb bevételeket értek el. A higiéniai kánét élmények betartása alapjeltétele a let jó minőségének Fotó CSÍK osztályba került. Az előző évihez viszonyítva az I. minőségi osztályú tej részaránya négy százalékkal növekedett, a H. minőségi osziélyú tejé 2,2, a III. minőségi osztályú tejé pedig 1,7 százalékkal csökkent. Sajnos, a tej zsírtartalma 3.685 százalékra csökkent, ami alacsonyabb az előző évinél. Ez a vajtermelésben több mint száznegyven tonnás csökkenést jelentett. Az I. minőségi osztályú tej legnagyobb részarányát a Bratislava-vidéke (82,8 %), a dunaszerdahelyi (79 °/o J és a trenčíni járás (77,2%) gazdaságai érték el. A leggyengébb minőségű tejet a lévai (Levice) és a galántai járás gazdaságai értékesítették. Az I. minőségi osztályú tej csak valamivel haladta meg a 65 százalékot. Ez pe-Ogyszftlván kétmillió koronás veszteség érte a nitrai a senicai és a to pnfčanyi jé. ások üzemeit is. Az idei árlevonások mellett a múlt évihez hasonló tejmlnöség esetében a pénzveszteség értéke elérné a 43 millió koronát. A felsorolt adatok jól tükrözik a minőség javításában rejlő óriási tartalékokat. Valamennyi gazdaság dolgozójának tudatosítania kell, hogy a gyenge minőségű tej értékesítésével nemcsak a népgazdaságot károsítják, hiszen gyenge minőségű nyersanyagból nehezen lehet jő minőségű terméket előállítani, főleg a sajtok gyártásában, de saját magukat is tetemes bevételtől fosztják meg. Az új gazdaság! szabályozók az idén lényegesen nagyobb hatást gyakorolnak majd a minőségi követelmények betartására. ŠTEFAN KOCIAN agrármérnök iwz .<ш»л n
