Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1982. március 27. Az irodalom az emberformálás szolgálatában A napokban tartotta II. kongresz­­szusát a Csehszlovákiai írók Szövet­sége. A kongresszuson a testvéri szo­cialista országok írószövetségei kül­döttségekkel képviseltették magukat. A tanácskozáson jelen volt a CSKP Központi Bizottságának és a szövetsé­gi kormánynak küldöttsége, amelyet Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a szövetségi kormány elnöke vezetett. Jan Kozák elnök .beszámolójában hangoztatta: Ogy fogjuk értékelni te­vékenységünket, hogyan segíti elő a CSKP XVI. kongresszusán a szocialis­ta országépítésben a nyolcvanas évek­re kitűzött igényes feladatok teljesí­tését, A párt programja a további lel­kiismeretes munka útját jelenti szá­munkra, új ösztönzést ad az iroda­lomnak, a szocialista Csehszlovákia egész művészetének. A beszámoló megállapította, hogy a csehszlovákiai irodalom a hetvenes években új rene­szánszát élte át. Íróink alkotásaiban sokkal valóságosabban és erőteljeseb­ben él a ma embere, mint régebben. Kitágultak a témakörök, irodalmunk mind stílusában, mind műfajilag je­lentősen gazdagodott, eredményesen folyik a nemzedéki „őrségváltás“. A beszámoló kitért a nemzeti és nemze­tiségi irodalmak problémáinak tagla­lására. A kritika fejlesztésével kap­csolatban támogatta azt az elképze­lést, hogy az Irodalmi lapok szervez­zenek kerekasztal-beszélgetéseket iro­dalmunk élő problémáiról. A szocia­lista próza, költészet és drámairoda­lom, egész művészeti életünk legfon­tosabb feladata korunk emberének tá­mogatása a mindennapi élet alapvető problémáinak megoldásában, a nehéz helyzetekből kivezető utak megtalálá­sában. Az írókongresszuson Ľubomír Strou­gal elvtárs is felszólalt. Beszéde ele­jén szólott szocialista országépíté­sünk 34 évéről, sikereinkről, az ellen­ség alattomos aknamunkájáról, továb­bá a Szovjetunió önzetlen segítségé­ről és országaink elmélyülő együtt­működéséről. A megtett út logikus folytatása, hogy minden erőnkkel a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak végre­hajtásán munkálkodjunk. Három, egy­mással összefüggő fő feladatot emelt ki: megfelelő feltételeket kell terem­tenünk a termelőerők további dina­mikus fejlődéséhez, mindent meg kell tennünk a szocialista életstílus to­vábbi térhódításáért és a dolgozók tudatformálásáért. Szólott arról, hogy napjainkban különösen nagy jelentő­sége van a dolgozók meggyőződésé­nek, kezdeményezőkészségének, mert a Jövőben még inkább építenünk kel! erre az erőre. Közgazdasági céljaink elérésében is döntő jelentőségű a dol­gozók pozitív hozzáállása a dolgok­hoz, hiszen csak felelősségteijes mun­kával érhetjük el nagyszabású ember- és társadalomformáló céljainkat. Strougal elvtárs beszédében kiemelte az értelmiség szerepét az igazi szo­cialista személyiség formálásában. Be­szédében behatóan foglalkozott a nem­zetközi helyzet jellemzésével, majd rátért a bírálat kérdésére. Mint mon­dotta, a jelenségek kritikai megítélé­se nélkül nem léphetünk előre sem a gazdaságban, sem a kultúrában. A párt a kommunistáktól elvárja, hogy szüntelenül keressék a társadalmi igazságot. Fontos, hogy világméret­ben is emeljék a csehszlovák iroda­lom rangját, hiszen van mit monda nunk a világnak, és nem mindegy, hogy mit és hogyan mondunk. A né­pek, nemzetek közötti megértés ügyét akarjuk szolgálni, — hangoztatta Ľu­bomír Strougal. A kongresszus kétnapos tanácsko­zás után 24 tagú központi bizottságot és négytagú revíziós bizottságot vá­lasztott. A központi bizottság első ülésén ismét Jan Kozákot válasz­tották a Csehszlovákiai írók Szövet­ségének elnökévé, a revíziós bizott­ság elnöke újra Rudo Móric lett. JOGPROPAGANDA Szocialista törvényesség az efsz-ekben Használjunk ki gazdaságosan minden talpalatnyi földet! (Folytatás az 1. oldalról) üzemi alapon művelők használják ki. A vállalatok, üzemek és további szervezetek a környezetükben levő földet üzemi étkeztetést szolgáló zöldség- és gyümölcstermesztésre használják ki. A többi esetben a föl­det efsz-tagok, állami gazdasági dol­gozók, társadalmi érdekvédelmi szer­vezetek, főként kiskertészek és kis­állattenyésztők é$ olyan személyek ideiglenes használatára kell bocsáta­ni, amelyek, illetve akik mezőgaz­dasági termékek előállítására inten­zíven felhasználják a földet. A föld­területek ideiglenes használatra bo­csátásáról írásbeli szerződést kötnek, amelyben megállapodnak a haszná­lat módjáról és időtartamáról, vala­mint megfelelő bérleti díjról. A földek szemléjének, kihasználá­suk indítványozásának lebonyolítása a járási nemzeti bizottságok mező­gazdasági, erdő- és vízgazdálkodási szakosztályai által kinevezett külön­leges bizottságok feladata. A földszemle 1982. április 15-ig va­lósul meg; a bizottság a járási mező­­gazdasági igazgatással történt egyez­tetés után a telkek kihasználására vonatkozó javaslatokat jóváhagyás végett a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálko­dási szakosztályai elé terjesztik, me­lyek legkésőbb 1982. április 30-ig döntenek hatályba lépésükről. Az intézkedések végrehajtása so­rán teljes mértékben betartják a ta­lajvédelmi törvényt, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumának minden talp­alatnyi föld intenzív kihasználására vonatkozó utasításait. Ezzel kapcsolatosan felhívás­sal fordulunk a nemzeti bizottságokhoz, a mezőgazdasági igazgatási szervek­hez, az ipari és más vállalatokhoz és üzemekhez, az egységes földművesszövetkezetek­­hez, állami gazdaságokhoz, az iskolákhoz, kutató és egyéb intézményekhez, a Szlovákiai Kiskertészek Szövetsége és a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége szervezeteihez, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom, a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség szervezeteihez és valamennyi állampolgárhoz, hogy bontakoztassák ki kezdeménye­zésüket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint Belügyminisz­tériuma közös intézkedéseinek követ­kezetes végrehajtására, a kihaszná­latlan telkek feltárására és minden talpalatnyi föld hasznosítására. A kö­zös intézkedések sikere elsősorban a helyi és városi nemzeti bizottságok, a vállalatok, üzemek és intézmények, a társadalmi szervezetek tevékenysé­gétől és magának a lakosságnak a kezdeményezésétől függ. Hisszük, hogy felhívásunk az ille­tékes állami és gazdasági szervek és az egész lakosság teljes megértésére talál. Az élelmiszertermelési önellá­tottság sikeres elérése megköveteli, hogy necsak a földművesek, hanem az egész társadalom figyelmének a középpontjában álljon a termőföldek védelmével és teljes kihasználásával való törődés. Ma sokkal sürgetőbbek, mint bármikor azelőtt, Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszu­sán elhangzott szavai: „Az egész tár­sadalom létérdeke, hogy óvjunk min­den árny! földet, ne enegdjük, hogy hazardírozzanak vele“. Ezért mindany­­nyian sokoldalúan járuljunk hozzá, hogy a gazdaságosan kihasználható földterületekről már az idén termést takarítsunk be. JÄN JANOVIC, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere ŠTEFAN LAZAR, az SZSZK belügyminisztere Felkészültek A kelet-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági üzemei felkészültek a tavasz­ra. Tomáš Vilinský agrármérnöknek, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság főagronómusának véleménye szerint az őszi munkák jó és határidőben történt elvégzésével lerakták a na­gyobb hozamok alapjait. Tavalyhoz ké­pest 4987 hektárral bővült az őszi árpa vetésterülete, a rozsé meg 2884 hektárral. Az őszi búza vetésterületét öt százalékkal növelték, s ez 1980-hoz képest 22 ezer hektárnyi többletet je­lent. A nemrégen lezajlott nyilvános pártgyüléseken megvitatták a növény­­kultúrák parcellánkénti elhelyezését, az új javadalmazási tervezetet, a szo­cialista verseny új formáit. A kerület mezőgazdasági dolgozói tisztában vannak tennivalóik fontosságával, hi­szen az Idén 15,2 °/o-os növekedést kell elérniük a növénytermesztési ter­melésben. Az igazi tavasz még nem jött el, de a kerületben már megkezdték a ve­tést. A déli tájakon a tavaszi búzát, az árpát ős a zabot vetik ... ILLÉS BERTALAN Szocialista társadalmunk a szocia­lista gazdaság szilárdítására, a jog­rend tiszteletére, az elvtársi együtt­működés és a szocialista együttélés elveinek tiszteletben tartására kész­teti az egész lakosságot. E törekvés eredményét életünk területének gaz­dasági, kulturális és szociális sikerei jelzik, amire a CSKP XVI. kongresz­­szusa Is rámutatott. E sikerek eléré­séhez nem kis mértékben szocialista üzemeink, főként az egységes föld­művesszövetkezetek is hozzájárultak. Az efsz-ek gazdasági tevékenysé­gükben nagy anyagi és pénzértékek­kel rendelkeznek. Tagjaik és munka­társaik gyakran nagy szakértelmet Igénylő munkát végeznek. Ennél né­ha előfordul a technológiai és mun­kafegyelem megszegése, esetleg a jogi előírások megsértése. A büntető eljárásban részt vevő szervek, a külső és belső ellenőrzési szervek, vagy az efsz-ekben a szocia­lista törvényesség betartása fölött társadalmi ellenőrzést gyakorló szer­vek tapasztalatai, illetve megállapí­tásai is arról tanúskodnak, hogy még mindig előfordulnak ilyen negatív je­lenségek. Milyen társadalomellenes és nem kívánatos jelenségekről van sző az utóbbi években? A szocialista mezőgazdaság ellen leggyakrabban elkövetett bűntett és vétség a szocialista vagyon eltulajdo­nítása. Ennek formái az utóbbi évek­ben a múlttal szemben nem változ­tak. A termelési vagy előtermelési munkakörben, raktárakban és szállí­tás során lopás formájában fordul elő. A legsúlyosabbak azok a táma­dások, melyek különféle mellékterme­lési formákban bérsikkasztások vagy más pénzügyi visszaélések során tör­ténnek. A bűntevékenységnek ez a fajtája azonban emelkedő tendenciá­jú. A szocialista vagyon eltulajdonítá­sának gyakori elsődleges oka a gaz­dasági fegyelem ellen vétő bűntevé­kenységgel összefüggő fogyatékossá­gokban keresendő. A gazdasági fe­gyelem elleni büntettek többsége rendszerint ahhoz kapcsolódik, hogy jelentős értékeket selejteznek ki a legális nyilvántartásból. Ez az állapot aztán lehetővé teszi, sőt olykor egye­nesen kiprovokálja e meg nem enge­dett alapok részeinek eltulajdonítá­sát. Néha nagy és elkerülhető károk ke­letkeznek gazdasági állatok, főként szarvasmarhák elhullása következté­ben. Ebben gyakran része van az állatgondozók elégtelen szakismere­tének, hanyagságának, az istállóhelyi­ségek rendetlenségének és tisztáta­­lanságának. Szarvasmarhák elhullása annak következtében is előfordul, hogy túladagolják a karbamidot, vagy sóval, darával vagy más takarmány­nyal cserélik fel a karbamidot. Az elhullás esetei leggyakoribbak a zöld­takarmány hiányának időszakában, amikor szemes takarmányt etetnek. Büntetőjogi vagy fegyelmi felelösség­­revonás azonban csak kivételesen tör­ténik, mert nem mindig vezetnek pon­tos nyilvántartást az állatok elhullá­sáról. A tűzesetek előfordulásával kapcso­latban nem kielégítő a helyzet, mert fiz áfiattenvésztésbefl is ijjénveselilien (Befejezés az 1. oldalról) zép- és kelet-szlovákiai kerületben a négyezer liternél jobb évi tejelé­­kenységet két, Illetve egy, a három­ezer liternél jobb évi fejési átlagot pedig 74, Illetve 46 mezőgazdasági üzemben értek el. Jelenleg legfontosabb feladatnak tekintjük az év eleji kisebb tejelé­­kenység gyors ütemű növelését, mert a múlt évi valóságat csupán a kelet­­szlovákiai kerületben szárnyalták túl. A többéves tapasztalatok már bebizo­nyították, hogy a tejtermelésben nagy jelentősége van a felülvizsgálásnak, a rendszeres, napi elemzéseknek és az ezek alapján kidolgozott intézke­déseknek. Ebben a járás irányító szakembereinek segítségnyújtására is támaszkodni kell. Ide kívánkozik még az, hogy a feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Elsősor­ban a tehenek takarmányozásával összefüggésben kell operatív intézke­déseket kidolgozni. Itt főleg az élel­miszeripari melléktermékek hasznosí­tására, a munkaszervezés tökéletesí­tésre ás az etetők, fejők anyagi érde­keltségének javítására kell gondol­nunk. A Jő példák és tapasztalatok alapján a jövőben a tej minőségének Javítására is nagyobb gondot kell fordítani. A múlt évben az SZSZK-ban 1. minőségi osztályban a felvásárolt tej 71,8 százalékát értékesítettük. Ezt a szintet a galántai , a tőketerebesi (Trebišov), a rozsnyói (Rožňava), a kassai (Košice) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is el kell érni, sót a lehetőségekhez mérten tovább kell növelni. Az állattenyésztés szerkezeti vál­toztatásával kapcsolatban nagyobb figyelmet kell szentelni a juhtenyész­tés fejlesztésének, mert ezáltal Job­ban hasznosíthatjuk a hazai takar­mányforrásokat, a nagy kiterjedésű rétek és legelők termését, a kihasz­nálatlan területeket, a köztesnövé­nyeket, a kukorica, cukorrépa stb. melléktermékeit. AZ ABRAKTAKAREKOSS&GHOZ IGAZODVA A sertés- és baromfihústermelés az abraktakarmányok függvényo. Termé­szetesen Itt figyelembe vesszük, hogy a sertéshúsfogyasztásnak hazánkban hagyományai vannak, s továbbra Is lesz Iránta érdeklődés. Ezért mindkét említett állattenyésztési ágazatban sürgősen meg kell oldani az abrak­takarmányok fogyasztásának csökken­tését. Például a Losonci (Luöenec) Magtermesztő Állami Gazdaságban ta­valy a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása csak 0,409 kg volt, s egy kiló súlygyarapodás elérésére 4,6 kiló abraktakarmányt fogyasztot­tak. Ugyancsak sok erőtakarmányt fogyasztottak a Bajéi, a Želiezovcei, a Štúrovói és a Trebišovi Állami Gazdaságban, a fubenfki, a rostári, a parchovanyi, a Z. Hradište-i szövet­kezetben és még sorolhatnánk to­vább. A kocatartás során Is bizonyos mennyiségű abraktakarmányt tömeg­takarmányokkal kell pótolni. Ugyan­akkor mind a kocatartásban, mind a sertéshlzlalásban kötelezővé vált e­­gýéb takarmányok, melléktermékek hasznosítása. Több csehországi járásban egy kiló súlygyarapodás kitermelésére mind­össze 3,3—3,5 kilogramm abraktakar­mányt fogyasztanak. A megtakarított mennyiségből — terven felül — több sertéshúst termelhetnek. Jelenleg a sertésállomány s ezen belül a kocaállomány csökkentése után mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elérjük a vágóser­tések tervezett, 112—115 kilós átlagos élősúlyát. A hústipusú sertések te­nyésztésénél ez optimális élősúly mind az egy kocára számított abrak­megtakarítás, mind a sertészsír-szük­séglet kielégítése szempontjából. El­sősorban az elismert Slovhyb 1 ser­téshibrid tenyésztését kell szorgal­mazni, amely a hústípusú sertések jó tulajdonságai mellett jól tűri a sztresszhatásokat is. A csökkentett takarmányforrások feltételei között nem engedhető meg, hogy a sertéstenyésztésben, főleg a sertéshizlalásban, és a baromfite­nyésztésben a mezőgazdasági üzemek átlagon aluli súlygyarapodást, ered­ményeket érjenek el. A gyenge ered­ményeket a fogyatékosságok eltávo­lításával minden járásban növelni kell. Ott, ahol ez nem érhető el, csökkenteni kell az állományt vagy teljesen megszüntetni az állatok te­nyésztését. Mindenütt át kell térni a nedves vagy nedvesített takarmányok eteté­sére, a fölözött te] egész mennyisé­gének hasznosítására. Röviden fogal­mazva: mindent hasznosítani kell, ami a jelenlegi takarmányforrások mellett hozzájárulhat a maximális hústerme­lés eléréséhez. JOZEF MAGERCAK mérnök, a mezőg. tudományok kandidátusa, a MÉM állattenyésztési osztály­­vezetője számuk az efsz-ekben még mindig elég nagy. A tüzesetek okai lényegé­ben azonosak, mint a múltban. Rend­szerint a száraz fű vagy a tarlő ki­égetése következtében vagy mozdo­nyokból kiröppenő szikráktól fog tü­zet a termés. A szövetkezetekben sok mekek. A technológiai eljárás be nem tartása következtében a szalma és a széna öngyulladása’is okozhat tüzet. A szövetkezetekben a biztonsági előírások be nem tartása kövekezté­­ben történt munkabalesetek, vagy az előírások tudatos megszegése okozta tüzet okoznak gyufával játszó gyer­­munkabalesetek fölöslegesen sokba kerülnek társadalmunknak, nem Is szólva a balesetek egészségre kiható következményeiről és a halálesetek­ről. A munkabalesetek előfordulási formái nagyon sokrétűek. Csökken a jellegzetesen mezőgazdasági balese­tek száma, mint amilyenek állatgon­dozáskor fordulnak elő, és egyre több a mezőgazdaság egyre terjedő gépe­sítésével és automatizálásával össze­függő baleseteké. Emelkedik a mező­­gazdasági üzemek udvartérségében motoros járművek üzemeltetése során előforduló balesetek száma. Gyako­riak a gépek helytelen használata, a gépberendezés helytelen kezelése kö­vetkeztében és az építési munkák so­rán előforduló balesetek száma. A tavalyi statisztikai adatok szerint a szlovákiai szövetkezetekben 10 432 munkabalesetet könyveltek el, ebből 35 halálos kimenetelű volt; 20 233 egyéb, nem munkajellegü balesetet Is könyveltek, számuk alakulása tovább­ra is kedvezőtlen. E téren a népmű­velő és nevelő munkában való na­gyobb érdekeltséget igényel a fejlő­dés. Tartalékok vannak főként a ne­velésben, az egyes tevékenységek vo­nalán követendő helyes eljárások ál­talánosításában, valamint egyes konk­rét balesetek nyilvánosságára hozá­sában. A szövetkezeti fegyelem megsértése, az alkoholizmus elleni küzdelemre vonatkozó előírások be nem tartása Is a szocialista törvényesség megsze­gését jelenti. Ezzel kapcsolatban meg­említendő, hogy az illetékes vezetők nem eléggé élnek jogkörükkel fegye­­lemszegés esetén, pedig az 1975/122. számú törvény vagy más előírások intézkedésekre jogosítják fel őket. En­nek elmulasztása bizonyos körülmé­nyek között kedvezőtlenül hathat a közösség munkaerkőlcsére. A mező­­gazdasági szövetkezetekre vonatkozó idézett, 1975/122. számú törvény hely­telen aklamazásának esetei is ismer­tek, például olyan vonatkozásban, hogy lehetővé tette a szövetkezeti tag „megbírságolását“ a szövetkezeti fe­gyelem megszegéséért, bár a törvény 61. paragrafusa ilyen fegyelmi intéz­kedést nem ismer. Az efsz-ek kötelességei közé tarto­zik annak az elvi követelménynek a teljesítése is, hogy a szocialista tör­vényesség megszegése elleni küzde­lem váljék a szövetkezet irányító, szervező és ellenőrző tevékenységé­­flek szerves részévé. Ezt az elvet egy­részt a mezőgazdasági szövetkezeti törvény, másrészt az efsz-ek minta­­szabálya fejezi ki. Kitűnik belőle, hogy a törvényesség következetes be­tartására irányuló törekvés váljék a szövetkezet mindennapi tevékenységé­nek szerves részévé. Hogyan tartják szem előtt a szövetkezetek ezt az elvet, gazdasági, szociális és társadal­­mi-szakvonalű tevékenységük eredmé­nyei fbizonyítják. Most az a feladat, hogy a bűnözés és a törvényszegés elleni intézkedések láncolatában mu­tatkozó leggyengébb pontokra Irá­nyuljon a figyelem, hogy minél ki­sebb veszteségek érjék társadalmunk anyagi és erkölcsi értékeit. JUDr. DUŠAN BERNÄTH HELYREIGAZÍTÁS A Szabad Földműves 11. számának 11. oldalán megjelent „Kockázat nél­kül nincs előrehaladás“ című írásba a szerző hibáján kívül két sajnálatos hiba is becsúszott. A 10. bekezdés 3. mondatának záré részét így jieiyesbítjük: „... a 135 dolgozó átlagában 88 ezer korona munkatermelékenységgel zárták az évet.“ A 14. bekezdés utolsó mondata Így helyes: „Felelőtlen, rossz vezetőnek tartom azt, aki csak dönt, a felelős­séget meg másra hárítja, vagy a kol­lektíva mögé bújik.“ A hibákért az olvasók szíves élné zését kérjük! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom