Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

1982. március 27. .SZABAD FÖLDMŰVES 3 Testvérországok életéből Új állat-nyilvántartási törvény Romániában A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állattenyésztési munka­tanácskozást rendezett, amelyen Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és állam­fő beszédében hangoztatta, hogy Romániának pontos nyilvántartással kell rendelkeznie állattenyésztésének helyzetéről, hogy megszabhassák a hús-, a tej- és a gyapjútermelés szintjét. Ismertette az ezzel kapcsolatos új törvényt is, amely leszögezi: ott, ahol nem jelentik be az összes álla­tot és állatfelesleg van, azokat az állatokat úgy tekintik, hogy nincs tu­lajdonosuk, tehát köztulajdont alkotnak. Ezeket az államtérltés fizetése nélkül átveszi a gazdaságoktól és magánszemélyektől. Ceausescu a mezőgazdasági minisztériumot bírálva, megjegyezte, hogy az ország rendelkezik minden szükségessel a megfeleő színtű állatte­­nésztéshez. Intézkedések a technológiai fegyelem szigorú betartására Romániában államtanácsi rendelet jelent meg a technológiai fegyelem szigorú betartására. Oj szabályok be­vezetését írja elő a magas fokú üzemveszély mellett működő beren­dezések használatánál. A rendelet kiterjed a vegyipar, a bányaipar, a kőolajipar, a villamos- és hőenergiaipar, az építőanyag-ipar, a fafeldolgozó, a cellulóz- és papír­­gyártás ágazataira és más szekto­rokra. Mindazokat, akik megszegik az elő­írásokat, fegyelmi, anyagi, polgári, kihágás! úton vagy büntetőjogilag felelősségre vonhatják. Bűncselek­ménynek tekintik és 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntetik azo­kat, akik például felügyelet nélkül hagyják azokat a felszereléseket, a­­melyeknek felügyeletét a műszaki előírások megkövetelik. Súlyosabb esetekben a rendelet sze­rint 6 hónaptól 5 évig terjedő bör­tönbüntetést is kiszabhatnak. Ha je­lentős kár érte a népgazdaságot, va­lamely személy súlyosan megsérült vagy életét vesztette, a büntetés 5 évtől 20 évig terjedő börtön. A törvényerejű rendelet január 1-től van hatályban. A műszaki haladás és a gazdaságosság szemléje Lipcsében HatvankUenc ország kilencezer ki­állítója vett részt az egyhetes lipcsei nemzetközi tavaszi vásáron. A vásár megrendezője a ml második legna­gyobb kereskedelmi partnerünk, az NDK volt, Lipcse pedig a mi legna­gyobb külföldi részvételünk színhe­lye. Az idei lipcsei tavaszi vásár a mű­szaki haladásra és nagyobb gazdasági hatékonyságra való törekvés jegyé­ben zajlott le. Például 22 műszaki ágazatban szemléltették a mikro­elektronikai megoldások alkalmazá­sát A díjak odaítélésénél az egyik fő kritérium a megoldások energia­takarékossága. Az idei seregszemle fő jellemzője a mikroelektronika térhódítása volt. Megjelentek az ipari robotok leg­újabb típusai, az automatizálási tech­nika és az információtechnika újdon­ságai. A szocialista országok elsősor­ban azokat a termékeket vonultatták fel, amelyeket két- és többoldalú együttműködés keretében, a KGST- szakosftás alapján fejlesztettek ki. A vásár nevezetessége volt az Ag­­romas egyesülés kiállítása, amelyen a KGST-országok mezőgazdasági tech­nikáját tették ki közszemlére. A tőkés országok érdeklődése azt bizonyította, az amerikai kereskedel­mi embargo nem talált visszhangra. A vásár keretében megrendezték a 3. nemzetközi fémmegmunkálási kong­resszust, melyen 210 szakelőadás hangzott el. WASHINGTON „LÁTCSÖVEI“ A Fehér Ház meg­vitatta és Jóvá­hagyta a Kuba és Nicaragua elleni felforgató hadmű­veletek tervét. Az amerikai kormány így akarja meghiú­sítani a két or­szágban zajló for­radalmi átalakulá­sok folyamatát. (R. Korotajev rajzaj A helsinki Európa-értekezlet e­­redményeinek megvalósulásá­val foglalkozó madridi találko­zó november 9-ig berekesztette mun­káját. Történt ez a semleges és el nem kötelezett országok indítványára, miután előrelátható volt, hogy a mad­ridi találkozó zárószakaszának vélt, február 9-én felújított tanácskozások még nem vezetnek a kívánt eredmé­nyekhez, ezért kapjanak a küldöttsé­gek kellő időt a felvetődött vitás kérdések tisztázására, hogy aztán ősszel letisztult elképzelésekkel ülje­nek ismét a tárgyalóasztalhoz és gyorsan megtörténjék a záródoku­mentum elfogadása. Ha „letisztult elképzeléseket“ em­lítünk, nem gondolunk valamilyen új, előre nem láthatóan, váratlanul fel­bukkanó problémákra. Sőt, még arra sem hivatkozunk, hogy a NATO-orszá­­goknak a madridi találkozó torpedó­­zását célzó szándéka meglepő volt. Nem, érvényesek azok a korábbi megállapítások, melyeket a szovjet diplomácia vezetői is nemegyszer hangoztattak, hogy az előrelépéshez „politikai akarat“ kell. Nos, ami Mad­ridban történt, mindmáig azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Államok és a vele szövetséges NATO-országok küldöttségei nem tanúsítottak politi­kai akaratot pozitív megállapodásra. Céljuk a madridi találkozó valameny­­nyi szakaszában azonos volt, csak az érdemleges tárgyalások szabotálásá­­nak leplezésére felhozott ürügyeik változtak a helyzetnek megfelelően. Valaha „Afganisztán“ volt a pozitív tárgyalások kerékkötője, most a len­gyelországi eseményeket hozták elő, egybekapcsolva az emberi jogok szov­jet részről és a kormányzó lengyel katonai tanács részéről történt állító­lagos megsértésével. A Madridban megvitatandó érdemi tárgysorozatot egy szuverén ország belügyeibe tör­ténő megengedhetetlen beavatkozás­sal kötötték össze, eleve megenged­hetetlen és a helsinki záróokmány szellemével ellentétes feltételekhez kötötték a találkozó folytatását, noha már közel állt a befejezéshez: a zá­ródokumentum tervezetének 90 szá­zalékát már az ünnepek előtt egyez­tették. Nem egy tőkés ország józan küldöttsége mutatott rá, hogy a ta­lálkozó elhalasztására nem kizáróla­gosan a lengyelországi események miatt került sor. Iljicsov szovjet kül­ügyminiszterhelyettes, aki Madridban a szovjet küldöttséget vezette, a „hallgatás összeesküvésének“ jelle­mezte a madridi találkozó tanácsko­zásainak idei szakaszát, melyet a NATO-körök arra akartak felhasz­nálni, hogy az ENSZ 35 tagállamának fóruma valamilyen önkényes „ítélő­székké“ váljék a szocialista orszá­gokkal szemben. лг / a- ^ ^ x дг / жг / яг / Mm * лт -A jelszó: béke és emberi boldogság A nyugati küldöttségek obstrukciós magatartása és eljárása Washington által előre meghatározott és egyez­tetett támadás volt a Helsinki útján elért eddigi eredmények ellen. Éppen ezért a szocialista országok nem csüggedtek el borúlátóan, hanem újabb kezdeményezésekkel próbálják útját állni a Nyugat további destruk­tív törekvéseinek, hogy megakadá­lyozzák az eddigi, a készülő záródo­kumentum tervezetében már rögzített madridi eredmények lerontását. A szocialista országok továbbra sem engedik ki kezükből a békés kezdeményezést, további lépéseket tesznek az eredetileg kitűzött madri­di célok megközelítésére és elérésé­re. Ezt bizonyította a napokban Leo­­nyid Brezsnyevnek a szovjet szak­­szervezetek XVII. kongresszusán el­hangzott, nagy érdeklődéssel kísért beszéde is, amelyben hitet tett a bé­ke megőrzésére, a folyamatos lesze­relésre vonatkozó korábbi szovjet javaslatok mellett, s ezeket újabb kezdeményezéssel egészítette ki. A szovjetország gazdaságpolitikai és szociális kérdései mellett nemzetközi kérdéseket Is érintett. Az washing­toni politikáról — amerikai polgári lapokat idézve megállapította, hogy „politikai katasztrófa felé veze­tő Irányvonalat“ követ. „Az Egyesült Államoknak, a NATO-nak militarista, agresszív politikája arra kényszerít bennünket, hogy intézkedéseket te­gyünk országunk védelmi képességé­nek megfelelő szinten tartására. A jövőt azonban nem a korlátlan fegy­verzethalmozásban látjuk, hanem ab­ban, hogy ésszerű megállapodásokat kössünk a másik féllel a katonai szembenállás szintjének csökkenté­séről.“ A szovjet fél ezt a szándékát most újabb messzemenő javaslattal bizo­nyította: „Abböl a célból, hogy meg­könnyítsük az Igazságos megállapo­dást arról, hogy Európában mindkét fél nagymértékben csökkenti nukleá­ris eszközeit, és hogy jö példát nyújt­sunk, a szovjet vezetés elhatározta: egyoldalú moratóriumot alkalmaz a közép-hatótávolságú nukleáris fegy­verzet telepítésére vonatkozóan a Szovjetunió európai területén. A már ott elhelyezett ilyen jellegű fegyver­zetet mennyiségi és minőségi téren egyaránt befagyasztjuk, felfüggeszt­jük az SS-4 ás ŠS-5 néven ismert régi rakéták felváltását az újabb, SS-20 Reagan közép-amerikai tétje Közép-Amerika térségében pat­tanásig feszültté vált a hely­zet Ehhez persze az amerikai kormány is hozzájárult, mert Reagan­nak szálka a szemében, hogy a So­moza család egykori magánblrodal­­mában független és el nem kötele­zett, népi állam indult fejlődésnek, s az új Nicaragua példát mutat a térségben szinte hagyományos nép­ellenes diktatúrák felszabadító har­cot vivő lakosságának. Reagan ide­gességének, hisztérikus kardcsörteté­­sének másik oka pedig az, hogy a vllágközvélemény nyíltan tudomást szerzett a véres Salvador! rendszer­nek nyújtott amerikai gazdasági, de katonai támogatásról is. Ugyanakkor számos Amerika-barát diktatúrában választásokat tartanak, melyek során a tömegek kifejezésre juttatják, meny­nyire torkig vannak Washington báb­jaival. Bohózatként zajlottak le a hondurasl és guatemalai választások, rövidesen pedig a polgárháborús Sal­vadorban kívánják látszatválasztások­kal „kozmetikáin!“ Napoleon Duarte katonai-polgári diktatúráját. Az amerikai közvéleményt az utób­bi időben felháborították a Salvador! junta tömegvérengzései. Nem egy amerikai lelkész, szociális dolgozó és más polgári személyiség Is áldozatul esett a terrornak, mert felemelték ellene szavukat, vagy figyelmeztették Washingtont a Salvadort hétköznapok valóságára. A Reagan-kormányzat a­­zonban Inkább azt a fámát szeretné bevinni a köztudatba, hogy Kuba és Nicaragua forradalmasítani akarja a térség országait, feyverrel stb. támo­gatja a „nemzetközi terrorizmust“. E két ország különösen szálka Rea­­ganék szemében. Kubát nemrégen blokáddal és „egyesült katonai be­avatkozással“ fenyegette meg Was­hington, most pedig a „túlfegyverke­­zés“ vádjával hirdet szankciókat Ni­caragua ellen. Megfélemlítésül hat NATO-állam részvételével Safe Pass 82, azaz biztonságos átkelés fedőné­ven újabb fenyegető hadgyakorlatot rendeztek a két ország körül, s a manőver keretében tízezer főnyi ka­tonaságot és 30 hadihajót vonultat­tak fel. Washington minden próbál­kozása, hogy agresszív szándékot bi­zonyítson Kubára és Nicaraguára, csődöt mondott. Legutóbb azzal a propagandafogásukkal vallottak ku­darcot, hogy egy Salvadorban foglyul ejtett, internacionalista beállítottságú 19 éves nicaraguai fiatalemberrel, bizonyos Orlando Jose Tardencillas Martinez Espinosával akarták elmon­datni az amerikai televízióban, hogy Kubában képezték ki és irányították a salvadori szabadságharcosokhoz. A fiatalember azonban elmondotta, hogy kínvallatással bírták rá Ilyen szöveg elmondására. A küdarc után a fiatal­embert Managua sürgetésére kiadták Nicaraguának. A Nicaragua körüli feszültség elér­te a forrpontot, s a napokban a kor­mányzótanács egyelőre 30 napra rendkívüli állapotot rendelt el, mert a CIA és a Pentagon tervei miatt joggal tartanak külső támadástól, s belső támadások sem kizártak. Washington mindenképpen lépésre szánta el magát Közép-Amerikában. Ezt Innen Európából Is látják, s nem egy ország képviselője próbálja Jobb belátásra bírni a Reagan-kormányt. A salvadori kérdést legutóbbi látoga­tásakor Mitterand francia köztársa­ság! elnök Is felvetette, ám Reagan és Haig makacs ellenállásába ütkö­zött. Castaneda mexikói külügymi­niszter Is beható tanácskozásokat folytatott a Fehér Házban Portillo mexikói elnök békítő tervéről. Elmé­letileg közelednének az álláspontok a terv szerint, mert megnemtámadási szerződéseket helyezne kilátásba Ni­caragua és az Egyesült Államok, va­lamint Nicaragua és szomszédai között. Portillo terve továbbá javasol­ná a közép-amerikai államok fegyve­res erőinek kiegyensúlyozott csök­kentését, végül pedig az Egyesült Államok szerződésben lemondana a fenyegetődzésről és a Nicaragua bel­ügyeibe való beavatkozásról. Ez utóbbi nincs ínyére Washington­nak, hiszen a térség országainak gazdasági megsegítésére előirányzott 300 millió dollárnyi ún. „Marshall­­miníterv“ mellett még 60 millió dol­lárt Irányzott elő haderejük növelé­sére. Ebből 35 millió dollárt a salva­dori rendszer kap. Emellett mintegy 150 argentin katonai tanácsadót ve­zényeltek Salvadorba. Mindez arra vall, hogy az Egyesült Államok nem akar lemondani a közép-amerikai és a karíb-térségben játszott viiágcsend­­őri szerepéről, s minden közvetítő tárgyalásba csak időhúzás céljából egyezik bele. —in— Borháború, avagy közöspiaci csendélet Ojra fellángolt a Franciaország és Olaszország között néhány hónappal ezelőtt elcsendesedett borbáború. Francia szőlősgazdák támadlak az olasz bort szállító kamionokra a francaiországi Montpellier közelében. A feldühödött bortermelők a Nimes —Narbonne közötti autóúton egy, a sztráda bejárújánál álló ellenőrző állomásnál hajtották végre valóságos kommandóakciójukat. Harmincfőnyi csoportjuk három olasz szállító jár­műről több mint 400 hektoliter vörös bort öntött az úttestre. Franciaország tavaly, nyár vágén időszakosan leállította az olasz bor behozatalát. Lépését az Európai Gaz­dasági Közösség a belső szabadkeres­kedelmi elv megsértéseként ítélte ei. típusúakkal. Ez a moratórium addig lesz érvényben, amíg vagy elérjük az Egyesült Államokkal a megállapodást az európai rendeltetésű, közép-ható­távolságú nukleáris eszközök csök­kentéséről, vagy pedig addig, amikor az Egyesült Államok vezetői, nem törődve a népek biztonságával, még­iscsak megkezdik Európában a Pershing-2 rakéták és a szárnyas ra­kéták telepítésének gyakorlati előké­szítését. Továbbmenve, a Szovjetunió kész arra. hogy ba nem következik be további kiéleződés a nemzetközi helyzetben, egyoldalúan meghatáro­zott mennyiséggel csökkentse közép­hatótávolságú rakétáinak számát. Íme, a következetes lenini békepo­litika újabb megnyilvánulása. Ojabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjet­unió szívén viseli az emberiség leg­főbb érdekét, a világbéke biztosítá­sát. Az elhangzott javaslatok mellett újabb felhívással is fordul az ameri­kai kormányhoz: ne gördítsen mes­terséges akadályokat a SALT-tárgya­­lások útjába, a legrövidebb időn be­lül kezdje meg a tárgyalások felújí­tását. „Mindkét fél vállaljon magára olyan kötelezettséget, hogy nem nyit­ja meg a fegyverkezési bajsza újabb csatornáit, nem állít rendszerbe tengeri és földi telepítésű, nagy ha­tótávolságú szárnyas rakétákat.“ A vllágközvélemény lelkesen üd­vözölte a legújabb szovjet békejavas­latokat. Pozitív visszhangra találtak az ENSZ-ben is. Am hogyan reagált a hivatalos Amerika? Reagan elnök „rém elég jónak“ tartja a szovjet javaslatokat, s azt állítja előtérbe, hogy nem az atomfegyverkezés befa­gyasztására, hanem a már rendsze­resített fegyverek csökkentésére van szükség. Speaks, a Fehér Ház szóvi­vője „propaganda ízűnek“ minősítet­te a Javaslatot, és kitartott a 600 nukleáris rakéta nyugat-európai tele­pítése mellett; 139 kongresszusi tag és számos vezető közéleti személyi­ség azonban ajánlotta a moratórium elfogadását. Ugyancsak Nyugat-Euró­­pában számos támogatója van a leg­utóbbi szovjet indítványnak. A szocialista közösség országai te­hát a madridi szünetben . kitartóan folytatják törekvéseiket a béke szi­lárdítását és a leszerelést szorgalma­zó céljaik eléréséért azzal a tudattal, hogy még sok mesterséges akadályt kell legyűrniük. LÖR1NCZ LÄSZLÖ Harcban az apartheiddel A fajüldözés elleni harc világnap­járól az időn a pretoriai apartheid rendszer elleni mozgalom fellendü­lése jegyében emlékezett meg az em­beriség. A március 21-vel kezdődött nemzetközi szolidaritási hét a dél­­afrikai fehértelepes rendszer 1960. évi sharpevílle-i tömegvérengzésére emlékeztette' a társadalmi igazság és az afrikai népek barátait. Mozgalmas események színhelye volt London. A brit fővárosban a szakszervezetek székházában rendezték meg az ENSZ dél-afrikai különbizottságának há­romnapos értekezletét arról, hogyan hajtják végre a világszervezet 435. számú határozatát, amely elmarasz­talta a pretoriai fajüldöző rendszert és támogatóit. A fórum ülése atkái­mul szolgált a brit ellenzéknek, hogy újból támadja Margaret Thatcher asszony kormányának a dél-afrikai fajüldözőket pártoló politikáját. Ugyanis hiába mondta ki a világ­szervezet a fajgyűlölők elleni szank­ciókat, Nagy-Brítannla, USA és az NSZK Is vígan kijátssza a rendelke­zéseket. Ezzel magyarázható, hogy tavalyelőtt két és fél milliárd dollár összeget ért el a Dél-Afrikába irá­nyuló amerikai export értéke, tavaly pedig további 50 százalékkal nagyob­bodott, s a tilalom ellenére a preto­riai rendszer kettős rendeltetésű technikához Is hozzájut, melyet a gazdasági életben és katonai célokra egyaránt alkalmazhat. Pretoriának befolyásos támogatói vannak, ezért képes dacolni a világ­­szervezettel, az egész emberiséggel. Pieter Botha kormánya azonban érzi a változások elkerülhetetlenségét, ám olyan változásokat akar, amelyek nem érintenék a lényeget, de bizto­sítanák a fehér kisebbség uralmának fennmaradását. Így aztán hiába vo­nult ellenzékbe a kormányzó Nemzett Párt Andries Treurnichtet követő szélsőséges csoportja — Botha to­vábbra is az öt és fél milliós fehér ki­sebbségnek a 21 milliós afrikai több­séggel szembeni uralmára épít — a nyugati szövetségesek áldásával. A szolidaritási hét eseményei azonban Igazolták, hogy Dél-Afrika népe nincs egyedül, világszerte vannak barátai, akik támogatják elszánt felszabadító harcát és követelik: szerezzenek ér­vényt a kérdésben hozott ENSZ-hatá­­rozatoknak. (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom