Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

1982. MÄRCIUS 27. * 12. szám * XXXIII. évfolyam ртщшвшшяят * Ага 1,— KCs „A könyv sokszor az iskolán kívül Is okossá tesz, könyv nélkül az isko­lában is műveletlen maradsz.“ A pe­dagógia nagy mesterének, ]. А. Ко­­menskýnak a szavai idéződnek ben­nünk születésnapfán, s ezen a napon •— márcins 28-án — köszöntjük a pe­dagógusokat. KöszöntjUk a pedagó­gusokat, akik falvainkban a lámpás szerepét töltik be. Olyan lámpások ők, akik a szürke hétköznapok okta­­tó-neveló munkájában kiégnek, de éjszaka föltöltődnek, hogy másnap ójra ragyogó fénnyel világítsa­nak. / Próféta tehát a pedagógus, akit vakon követnek tanítványai? Vagy valami különleges művészi adottsá­gokkal megáldott egyének, akik ma­gukkal tudják ragadni diákjaikat? Sokszor és sokan bizonyították már, hogy a nevelés nem művészet, ha­nem mesterség, amely megtanulható. Következésképpen prófétának sem kell lennie a pedagógusnak: csupán a másik ember iránt fogékony, meg­értő és figyelmes mesternek, akinek minden szava meggyőződésből fakad, és akinek nem leereszkedés szóba állni a hozzá képest éretlen, kifor­ratlan, tehát rászoruló fiatalokkal; és akit diplomája is erre kötelez; hi­­vatásszeretete pedig erre kényszerít. Iskoláink a szocialista nevelőiskola szerepét eredményesen csak akkor tudják betölteni, ha pedagógusaink továbbra is sokoldalóan segítik a sze­mélyiség fejlődését, az ifjúság aktivi­tásának növelését. Ez nem lehetsé­ges másként, csak úgy, ha a tanulók tevékenységükben alkalmat kapnak a kezdeményezésre, a valóságos aktivi­tásra. Ehhez olyan pedagógusok kel­lenek, akik magnk Is tudományos világnézetüek és politikailag elköte­lezettek. Az elmondottak szellemében kell a pedagógusi tudatot korszerűbbé for­málni. Ünnepi köszöntőnkben is hangsúlyozni kell tehát azt, bogy a tanítás nem egyszerűen csak az is­meretek rögzítése. A tanítás a sze­mélyiség egészének fejlesztése. Első­sorban olyan művelet, illetve tevé­kenységrendszerek kialakulását je­lenti, amelyekkel problémákat, élet­feladatokat lehet és kell megoldani. A jól szervezett oktatást a képesség­­fejlesztő jelleg teszi igazán gazdasá­gossá, széles körben transzferálha­­tővá. Elsősorban a magyar nemzetiségű iskolák pedagógusainak — hiszen iskoláikban egy nyelvvel és az erre épülő kultúrával többet kapnak a tanulók — kell ezt méltányolni. Ez az önnep legyen tehát pártunk irányt mutató és feladatokat megjelölő ha­tározatainak minél teljesebb és töké­letesebb realizáló forrása. A nagy feladatok teljesítéséhez Gorkijtól köl­csönzőnk egy napjainkban is aktuális gondolatot; „Egy anya gyermekei va­gyunk mindnyájan, egyesit bennün­ket e nagy győzelmes gondolat, a föld minden munkás népének testvé­risége. Ez melegil bennünket, ez a mi napunk, az igazság egének napja. A mennyország bennünk van, a mun­kás lelkében, és aki szocialista — vi­seljen bármilyen nevet, — lelkében testvérünk.“ Gorkijnak ez a bitval­lása e proletár Internacionalizmus mellett "legyen a pedagógusok hit­vallása is. Az Ifjú nemzedék hozzáértő örökö­se és tudatos folytatója akar lenni a gorkiji gondolatnak. A szocializmus mai gyakorlatát eredményeivel együtt magánkénak valljuk, és tudjuk, hogy a béke és a haladás nagy kérdései­ben tudásunk és akaratunk legjavára van szükség ahhoz, hogy felismerjük és az ifjúsággal is felismertessük; ma már nem elég az ügy mellett kimon­dott „igen", hanem az igenlést alkotó munkával, közéleti érzékenységgel, szocialista emberi magatartással ts bizonyítani kell. A vázolt gondolatokból álljon ősz­­sze mozaikkép, melyet a pedagógus naponta lámpásként megvilágít. A lámpás lényénél fogan! közös öröm és eredmény március 2B-án az ünne­peiteké. a hétköznapokon viszont egész társadalmunké. CSIBA LÁSZLÓ Az HttnytutHN is igenyessliiffiii A növénytermesztés és az állatte­nyésztés közötti öszhang megterem­tése az utóbbi évek stratégiai irány­vonala. A takarmányalap saját forrá­sokból történő létrehozását a CSKP XVI. kongresszusa is fontos, sürgető feladatként jelölte meg. Az állatte­nyésztést éruforgalmazási feladatokat a takarmányalap megteremtéséhez igazítjuk. A hatodik ötéves tervidő­szak első évére mindössze 1,0 száza­lékos növekedést Irányoztunk elő, amit el ts értünk. A múlt évi gyen­gébb gabonatermés következtében csökkentettük az idei bústermelési, főleg sertéshústermelési feladatokat. A marha hústermelésben is kissé csök­kentettük a feladatokat. Ezzel szem­ben az idén a baromfihús-, a tej- és a tojástermelés szakaszán a múlt évi valósághoz viszonyítva növeltük a feladatokat. A MARHAHÜSTERMELÉS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN Az állattenyésztés fejlesztése a szükséges gabonatermés elérése mel­lett a mennyiségi és minőségi takar­­mánvalap megteremtését is megkö­veteli. Néhány élenjáró mezőgazda­sági üzem tapasztalatai alapján arra következtethetünk, hogy a takar­mánynövények jelenlegi részarányé­val, termőterületével is megteremt­hetjük a szükséges takarmányalapot, sőt bizonyos tartalékot Is felhalmoz­hatunk, csupán a terméshozamot kell növelni és csökkenteni a betakarítá­si és tárolási veszteségeket. Problé­mát nemcsak a mennyiségi (például 1981-ben a mezőgazdasági üzemekben kevesebb szllázstakarmányt készítet­tek, mint egy évvel korábban), ha­nem főleg a minőségi kérdések je­lentik. A múlt évben készített szi­­lázstakarmúnyoknak például mind­össze a fele tartozott az I. és 1L mi­nőségi osztályba. A takarmányok bel­­tartalmt értékének csökkenése és az erőtabarmányokkal valő takarékos gazdálkodás nagyjából tükrözi a szarvasmarha-tenyésztés színvonalát. Stagnál vagy csökken a bfzúmarhák (0,73 kg) áe az üszők (0,53 kg) át­lagos napi súlygyarapodása, az üszők­nek tehenek soréba valő átcsoporto­sítása (29,1 db/100 tehén) és a vá­gómarhák átlagos élősúlya (457 kg). Csapán a tehenek átlagos évi tejelé­­kenysége (3103 liter) növekszik. A jobb áttekinthetőség kedvéén megemlítem, hogy míg a nyugat szlovákiai kerületben a hfzőmarhák átlagos napi súlygyarapodását 0,4ч kilogrammig fedezték tömegtakaimá nyokkal, addig a közép- és kelet­­szlovákiai kerületben csupán 0,31 kg-ig. Holott a megfelelően össze­állított takarmányadag segítségével a tömegtakarmányokkal 0,55—0,62 ki­lós átlagos [elhízási átlag érhető el. Tavaly például a hízémarhák eseté­ben egy kilogramm súlygyarapodás elérésére 2,22 kilő abraktakarmányt fogyasztottak. Egész sor olyan mező­­gazdasági üzem van, amelyekben 2 kilós abrakfogyasztás mellett már több éven át 0,85—1,0—1,2 kilós átla­gos napi súlygyarapodást érnek el. Ezekben az üzemekben nemcsak a takarmányalap megteremtése magas színvonalú, hanem a további ténye­zők is (gondozók, tartástechnológia, munkaszervezés). Például a kelet­szlovákiai kerület tizenhárom mező­­gazdasági üzemének (többek között a Nová Bodva-I szövetkezet — 1,04 kg, a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaság — 0,957 kg, az oborlni szövetkezet — 0,919 kg), és a közép­szlovákiai kerület huszonegy üzemé­ben (többek között a mičinái efsz — 1,058 kg, a Lovinobaňa! Állami Gaz­daság — 1,003 kg, a závadal efsz — 0,912 kg) értek el jobb felhízási átla­got a 0,85 kilónál. Ugyanakkor a nyugat-szlováklal kerület 18 mező­­gazdasági üzemében (többek között a Zlaté Klasy-t efsz — 1,235 kg, a kútnlkyl efsz <-r 1,208 kg, a Lúč na Ostrove-i efsz — 1,121 kg, a Jahodnál efsz — 1,144 kg, a mostovái efsz r— Az utóbbi években mind nagyabb a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek politikai-stratégiai jelen­tősége. Ezért elengedhetetlenül fon­tos társadalmi érdeket képvisel ez a program, hogy •-< amint Csehszlová­kia Kommunista Pártja kitűzte —t fo­kozatosan önellátottságot érjünk el az élelmiszerek és mezőgazdasági nyersanyagok termelésében. Mint a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése és az SZLKP Központi Bizottságának ülése kidomborította, в program e­­redményes teljesítése megköveteli, hogy mindenekelőtt megműveljünk és következetesen kihasználjunk min­den talpalatnyi földet — mezőgaz­dasávi mesműve'ésre alkalmas min­den árnyi földet, tehát azt is, amely 1,004 kg, a hurbanovői efsz — 1,001 kg) értek el nagyobb átlagos napi súlygyarapodást az 1 kilogrammnál. A jövőben feltétlenül el kell távolí­tani azokat a fogyatékosságokat, a­­melyek a marhabizlalás extenzfv jel­legét okozzák, és lassítják a marha­­hústermelés növelését. A marhahústermelés gyorsabb üte­mű növelése érdekében a mezőgaz­dasági üzemeknek, a fajtanemesítő vállalatoknak és az állategészségügyi szolgálatnak mozgósítani kell a to­vábbi rejtett tartalékokat. Elsősorban arról van szó, hogy minél több álla­tot állítsunk be a hizlalásra. Ez szo­ros összefüggésben áll a bnrjúszüle­­tássel és neveléssel. Reális feladatnak tekinthető az, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében száz tehénre számítva 35 üsző és 75 tehén leell­­jen, s ezáltal a borjúszületések szá­mát a korábbi 99 darabról 110 da­rabra növeljék. Ez megkívánja az üszőnevelós intenzivebbé tételét és a tehenek tejtermelési igénybevételének meghosszabbítását. Például a Hrn­čiarske Zalužany-i szövetkezetben 950 tehén átlagában száz tehénre számítva 105,2 borjút neveltek fel úgy, hogy a borjúelhuliás csak 2,9 százalékos volt és száz tebénre szá­mítva 35,1 darab üszőt csoportosítot­tak át a tehenek sorába. Több mező­gazdasági üzemben (például a tomá­šovi, a Lúč na Ostrove-i, a šaľat, a kamenlčnái, a martovcei, a nesvadyl, mezőgazdasági, ipari, szövetkezeti és egyéb üzemek és létesitmányek kör­nyezetében, városok és falvak belte­rületén található, továbbá az ideigle­nesen meg nem művelt telkeket, vagy mezőgazdasági nagyüzemi termelés­re alkalmatlan földeket. E földterü­letek sok esetben nemcsak parlagon hevertek, hanem a széles környéken gyomnövények melegágyául is szol­gálnak, ami nagy eszközöket Igényel gyomtalanításra. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérinma, valamint Belügyminisztériuma az összes föld­terület hasznosságának megsokszo­rozása és az említett veszteségek el­kerülése céljából közös intézkedése­ket rendelt el a nemzeti bizottságok­a modranyl, a Jablonov nad Turnou-1 efsz) 110 vagy ennél Is több borjút neveltek .fel száz tehénre számítva. Továbbra is számolni kell az üszők ivarzásának szinkronizálásával. Erre a célra az Oe&trophan készítmény használható. A roarhahústevmelés nö­velése attól is függ, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben mennyire tudnak eleget tenni a kényszervágások szá­ma, valamint a borjak és egyéb szarvasmarhák elhullása csökkenté­sének. NÖVEKVŐ TEJTERMELÉSI FELADATOK A jelenlegi tehénállománnyal nem tudjuk teljesíteni a növekvő tejter­melési feladatokat, ami egyébként az ésszerű táplálkozás szempontjából nagyon fontos és sürgető volna. A fogyasztók egyre töb tejet, tejtermé­ket, vajat és sajtot Igényelnek. U- gyanakkor a borjú- és malacnevelés­ben is egyre több tejport és tejipari mellékterméket használunk fel. Ezért nagyra értékeljük azon mezőgazda­sági üzemek eredményeit, amelyek a nyugat-szlovákiai kerületben több mint 4000, a további két kerületben pedig több mint 3000 literes évi teje­­lékenységet értek el. Bízunk abban, hogy a jövőben jő példájukat egyre többen követik. Tavaly például Szlo­vákia legproduktívabb kerületében egy mezőgazdasági üzemben értek el jobb évi tejelékenységet a hatezer, három mezőgazdasági üzemben az ötezer, ötvenkét mezőgazdasági üzem­ben pedig a négyezer liternél. A kö­­(Folytatás a 2. oldalon) nak, a mezőgazdasági igazgatás szer­veinek, a kiskertészek és a kisállat­­tenyésztők szövetsége szervezeteinek, hogy ezek által biztosítsák valameny­­nyi parlagon beverő földterület fel­tárását és teljes kihasználását. Ezek­ben az intézkedésekben mindazon szervek kötelességévé tették, ame­lyek felelősségét a termőföldek ren­des megműveléséért a talajvédelmi törvény körülhatárolja, bogy hajtsa­nak végre ellenőrző szemléket annak megállapítására, hogyan használják ki a földet és biztosították idejében történő megművelését. A mezőgazdasági megművelésre al­kalmas földterületeket alkalmassá­guk szerint tulajdonosaik vagy nagy­(Folytatás a 2. oldalon) Használjunk ki gazdaságosan minden talpalatnyi főidéi! AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI és élelmezésügyi, valamint belügyminiszterének felhívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom