Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-20 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 20. Ésszerűbben, jobban, nlcsübban Ismeretesek a mezőgazdaságra vonatkozó határozatok, központi tervek. Köztudomású az is, hogy az országos előirányzatok átlagokat fejeznek ki. Teljesítésük nem ugyanazokat a termelési, gazdálkodási döntéseket, megoldásokat teszi szükségessé minden gazdaságban. Tájanként, sőt szinte nagyüzemenként lényeges eltéréseket mutatnak a természeti, a közgazdasági és egyéb fontos tényezők, amelyekhez igazodniuk kell a szövetkezeteknek. Vannak természetesen olyan elgondolások és módszerek, amelyeket átvenetnek egymástól, és saját viszonyaikra alkalmazva meghonosíthatnak több mezőgazdasági üzemben. Az elmondottakból kiindulva nem vitatható, hogy eredményesen, hatékonyan csak az a szövetkezet gazdálkodik, amelynek hosszabb távra kidolgozott, kiforrott céljai vannak nem túlozzák el az adottságok szere pét, mi több, bátran vállalnak кос kázatot, sőt új lehetőségek után ku tatnak, újítanak. <— A 7. ötéves tervidőszak második évében — a CSKP Központi Bizottsá gának 4. ülésén hozott határozatok bői kiindulva — különösen párán csoló követelményként vetődik fel в gazdálkodás minden szintjén az ala pos, mélyreható önvizsgálat elvégző zésével a helyi lehetőségek feltárása. Legyen bátorságunk önkritikusan szembenézni saját tevékenységünk kel, fogyatékosságainkkal, terveink megvalósításának helyzetével épp úgy, mint az elért eredményekkel, mert csak ez visz előbbre. Az Igényes célkitűzések megvalósítását jó! szolgálja a helyi adottságok kihasználása. Esetenként annak a mérlegelése is, hogy mi a hatékonyabb a szövetkezet szempontjából: egy ágazatban pótlólagos befektetéssel, magasabb szintről előbbre lépni vagy az átlag alatti szintet a középmezőnybe emelni — fogalmazott tömören Albert Košfk, a SZISZ nevet viselő gútai (Kolárovo) szövetkezet elnöke. A Gútai Efsz egyrészt a tej- és hústermelés, másrészt az ehhez kapcsolódó növénytermesztés irányába szakosodott. Az elmúlt év időjárása ebben a gazdaságban is váratlan, ritka szélsőségeket okozott. A nagy szárazság következtében korán beértek a gabonák, az aratást tíz nappal korábban kezdték a tervezettnél. Ennek ellenére búzából 5,6, árpából pedig 5,1 tonnás hektáronkénti hozamokat értek el. Az eredmények elérésében döntő szerep jutott az alapos felkészülésnek, a jől szervezett munkának, a javuló anyagi-műszaki ellátottságnak. jól érvényesítették a növénytermesztés kettős szerepét. A tervfeladatok teljesítésére való törekvés mellett megoldották a másik fő ágazat, az állattenyésztés takarmányalapjának a biztosítását is. Szemes kukoricát 1690 hektáron termesztettek, s a megszokottnál alacsonyabb hozamok a szárazság rovására írhatók. A száraz időjárás korlátozta a vegyszerek hatását, ami némely parcellán az elgyomosodást hozta magával. A négyszázharminc hektáros cukorrépa-terület nagy része átvészelte a megszokottnál jóval szeszélyesebb Időjárást. Hektáronként 37,6 tonnás hozamot takarítottak be, ami kedvező, 14 százalékos cukortartalommal párosult. Az átlagos hektárhozamot illetően az egyes részlegek között nagy eltérések mutatkoztak. A legjobb eredményt elérő részlegen 47,6, A mezőgazdasági üzemek bizonyára jól felkészültek a tavaszi munkálatokra. Reméljük, hogy nem feledkeznek meg a rétek és a legelők javításáról sem. A legeltetés gazdaságosságát és hasznosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha meggondoljuk, hogy Szlovákiában a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület 33 százaléka rét és legelő, akkor láthatjuk, mennyi lehetőség kínálkozik a legeltetésre, illetve a réti széna készíté sére. Természetesen a megfelelő termés eléréséhez és begyűjtéséhez feltétlenül szükséges a réteket és legelőket rendszeresen kezelni, illetve feljavítani. Napjainkban ebben rejlik a legnagyobb lehetőség a tömegtokarmány-alap mennyiségi és minőségi növelésére. Gondolkozzunk el néhány számadaton. A felmérések szerint jelenleg az alig gondozott réteken kéthárom tonna széna terem hektáronként. Az eltérés a lobb vagy gyengébb minőségű talajból és a csapadék elosztásából adódik. A legelők a leggyengébb részlegnek minősített Nagyszigeten viszont csak 27,6 tonnás átlaghozamot takarítottak be. A szélsőséges időjárást legjobban a kertészeti növények, a gyümölcs, a dohány és a szőlő sínylette meg. Ezeknél a növényeknél a fagykár okozta terméskiesést a minőség javításával sikerült pótolni, ami a gazdaság dicséretére válik. Tavaly a növénytermesztésben olyan tapasztalatokat is szereztek, amelyeket érdemes kiemelni és hasznosítani az elkövetkezendő évek termelésének megalapozásánál és a termelés fejlesztésénél: ^ A hozamok növelésében és stabilizálásában döntő szerep jut az anyagi-műszaki ellátottság fokozásának. ♦ A búza vetésénél három fő feladatot emeltek ki: minőségi talajmunka, talajerő-visszapótlás és a fajták jó megválasztása. + A cukorrrépafej hasznosítása érdekében továbbra is azokat a gépeket alkalmazzák, amelyek lehetővé teszik a melléktermékek betakarítását. A cukorrépa betakarításánál a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a szedés, az átvétel és a szállítás tervszerűésgének, a minőségi talajelőkészítésnek és a gyommentességnek. ♦ Az irányítás tökéletesítésével megszüntetik azokat az indokolatlan termésingadozásokat, amelyek tavaly a gabonánál, kukoricánál és a cukorrépánál az egyes részlegek között mutatkoztak. A szövetkezet vezetősége mint központi irányító szervezet, minden eszközt rendelkezésre bocsát, viszont a részleg élén álló szakembert személyesen is felelőssé teszi a terv teljesítéséért. A vele együtt dolgozó tagok anyagi érdekeltsége természetesen megegyezik az övével, s így a közös törekvés a jobb eredmények elérésére ösztönöz. ♦♦♦♦ A növénytermesztésben elért eredmények nem számítanak rekorderedményeknek. Viszont az már figyelemre méltó, hogy tavaly a mostoha időjárási feltételek között is sikerült a növénytermesztésen keresztül megalapozniuk a gazdaság profilját képező jövedelmező ágazatot, az állattenyésztést. Az egy tehénre jutó 3360 literes évi tejhozamot a tejtermelést alapvetően meghatározó takarmányozási módszereknek köszönhetik. Országos gondunk szemléletváltohozama 1,3 tonnától 1,5 tonnáig terjed hektáronként. Tehát jóval alacsonyabb, mint a rétek esetében. Sajnos a legelőgazdálkodás országszerte a takarmánytermesztés peremére került. Igaz, a legelők a legrosszabb adottságú területeken helyezkednek el. De mindenütt van arra lehetőség, hogy a legelőket is gondozzák. A réteket is szükséges fellazítani, trágyázni s újra füvesíteni. A kevés munkát is jól meghálálják. Ezért a tavaszi munkák során a rétek és a legelők javítását is tervbe kell venni, s az év folyamán a munkálatokat elvégezni. Szlovákia déli vidékein a gondozott legelőkön 4,5 tonna szénatermés érhető el hektáronként. Az északt csapadékosabb körzetekben pedig 6 tonna is megterem. Ezért már érdemes áldozni a rétekre és a legelőkre valamit. Hiszen az egységnyi takarmány kitermelése így is lényegesen olcsóbb, mint szántóföldi termesztéssel. A réti széna minősége pedig kiváló. BAGOTA ISTVÁN zást sürget — hangsúlyozva, hogv az összetett gyomrú szarvasmarha val feleslegesen túl sok abrakot ete tünk, és nem használjuk ki a bloló giailag is Indokolt, olcsó tőmegtakar mányokban rejlő lehetőségeket, pe dig erre még az igényesebb fajták nál is van lehetőség. A gútalak magas szintű példájái adták annak, hogy miként lehet nagy tömegben is Jó minőségi szilázst ké szítenl, s hogyan kell és lehet a mel léktermékeket takarmányozási célok ra hasznosítani. A lelkiismeretes munka és a szak értelem nyomán jó eredményeket ér tek el a borjú- és malacszaporula terén, s a baromfitenyésztésük is jö védelmezőnek bizonyult. Marhahúsból a tervezett 360 tonna helyett 910 tonnát értékesítettek, sertéshúsból 1280, baromfihúsból pedig 520 tonnát adtak közellátásunknak. ♦♦♦♦ A termelés hatékonyságának vizsgálatánál főleg a termőföldet, a munkaerőt és az eszközöket elemzik. Tudatosították, hogy e három tényező egymáshoz viszonyított aránya egészen más volt a hagyományos mezőgazdasági termelés idején, mint napjainkban az iparosodó nagyüzemi mezőgazdasági termelésben. A fő változás az, hogy az álló- és forgóeszközök viszonylagos „súlya“ növekedett, s az élő munkát az álló- és forgóeszközök növelése útján kell pótolni. A hatékonyság növelése érdekében főleg három területre összpontosítják figyelmüket: ♦ a termőföld, a rendelkezésre álló munkaerő és munkaidő kihasználása, s a meglevő álló- és egyéb eszközök kihasználásának javítása, ♦ a fajlagos költségek, ezen belül az anyagköltségek csökkentése, s főleg az ipari jellegű anyagok gazdaságosabb felhasználása, a mellékter-A mezőgazdasági üzemekben a közeli napokban kíváncsian figyelték, hogy vajon merre billen a mérleg nyelve, milyen sikeres évet zártak, milyen eredményeket értek el a termelésben, az áruforgalmazásban, a bevételek és a tiszta nyereség tekintetében. A somorjai (Šamorín) Kék Duna szövetkezetben is visszapillantottak a múltra, mérlegelték a helyzetet, Fisch László agrármérnök, a közős gazdaság elnöke a CSPK XVI. kongresszusa, valamint az SZLKP dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Járási konferenciája határozatainak a szellemében vázolta fel az elért eredményeket, rámutatva a feltárást sürgető tartalékokra is. —i A múlt év részünkre sem volt zökkenőmentes. Váratlan meglepetésekkel és akadályokkal kellett megbirkóznunk. Szövetkezeti tagságunk szilárd egysége, alkotókészsége legyőzte a nehézségeket, és méltán büszkék lehetünk sikereinkre — emelte ki az elnök elvtárs. Mi sem bizonyítja jobban a szövetkezet eredményeit, mint az, hogy a termelési tervet több mint öt millió koronával túlteljesítették. Igaz ugyan, hogy a növénytermesztők nem érték el a tervben meghatározott szintet, tehát közel 4 millió koronával lemaradtak, az állattenyésztés és a szolgáltató részleg azonban lényegesen jobb eredménnyel zárt, mint tervezték. Az egy hektárra jutó bruttó 6» árutermelés értéke a feltételezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A szövetkezet egy hektárra számított bruttó termelési értéke 29 ezer 871, árutermelési értéke pedig 25 ezer 423 korona volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a javulás az 1980-as év valóságához képest több mint 15 százalékos Afgán vendégek látogatása a szövetkezet korszerű baromfifarmján Albert Košík, az efsz elnöke és Mogyorósi Imre, az üzemi pártszervezet elnöke az élenjáró dolgozókat köszönti ◄ mékek nagyobb arányú hasznosítása, ♦ jobb eszközkihasználás, ésszerű beruházások. — Ezért elsősorban rekonstrukciós és korszerűsítési beruházásokat terveznek, s nagy gondot fordítanak arra, hogy a befektetések arányosak legyenek a termelés növekedésével. A termelést elsősorban a termésátlagok, a fajlagos hozamok javításával, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazásával és a meglevő eszközök jobb kihasználásával növelik. A hatékonyság növelésére irányuló intézkedéseket gyakorlatilag összea munka minőségének javítására, a költségek csökkentésére. Hogy melyik gazdaságban melyek a legésszeszerűbb megoldások, azt ők maguk tudják leginkább eldönteni. Van azonban egy olyan feltétel, amelyet sehol sem nélkülözhetnek. Az tudniillik, hogy a legképzettebb vezetők, szakemberek is csak a velük együtt dolgozó emberek lelkiismeretes, fegyelmezett ■ munkájával képesek előbbre vivő eredményeket elérni. Csak akkor, ha — amint azt sokszor hangoztatjuk — nem hiányzik a gyakran emlegetett, de még nem minden gazdaságra jellemző jó munkahelyi légkör, közösségi szellem. — Az alkotó kezdeményezés, a közös és egyéni felelősségvállalás olyan emberi tényezők, melyek az eredményes mezőgazdasági termelés alapfeltételei — említette Mogyorósi Imre, az üzemi pártszervezet elnöke. Az ilyen emberi tulajdonságokkal rendelkező dolgozók közé sorolható a tehenészetben dolgozó Zuber Mária, Néveri Mária, Bozsáki Júlia, Őszi Mária, Csente Terézia, Tóth Anna, Tóth Géza, a borjúnevelésben kiváló eredményeket elérő Kiss Katalin, Dobi Éva, Reszeli Magdolna, a malacelválasztásban élenjáró Kürti Gábor, Tóth Imre, Fülöp László, Póló Béla, valamint a tojástermelésben legjobb eredményeket felmutató kollektíva, Cierník Zsuzsannával az élen. ♦♦♦♦ mint a Kék Duna szövetkezetben. Ezek tények. Van tehát hová folyamodni jó példáért, és van honnét ellesni a haladó jó módszereket. Természetesen még a gazdaság állattenyésztésében is vannak kiaknázatlan tartalékok. Javulást sürget például a borjú- és malacnevelés, a hízómarhák és a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása stb. — Ezen a téren is a járás legjobbjai felé kell orientálódnunk, járásunk legjobb tejtermelés! eredményét az 0] Elet (Nový Život) szövetkezet érte el, 4800 literes évi átlaggal, a padányi szövetkezetben pedig kocánként több mint 19 malacot választottak el, és így sorolhatnám a többi élenjáró gazdaság kimagasló eredményeit is — mondta az elnök. A Kék Duna szövetkezet az egy hektárra jutó termelési hatékonyság tekintetében mintegy 15 százalékkal volt jobb a járási átlagnál, az egy főre számított munkatermelékenységgel azonban 8 százalékkal a járási átlag alatt maradt, ami nem hagyható sző nélkül. Csak természetes, hogy a szövetkezet vezetősége a javulást szorgalmazza, s ennek érdekében az alábbi intézkedéseket teszi: — A munkahelyeken felméréssel állapítják meg a leterheltséget, s ahol kevesebb dolgozó szükséges, ott csökkentik a létszámot. — Következetesen valósítják meg az üzemanyag hasznosítására vonatkozó komplex intézekdéseket. — A hozamok növelése céljából — termékválaszték “szerint — komplex kapcsolják a szocialista versenymozgalommal. A különböző bér- és prémiumfeltételeket pedig úgy alakítják, hogy azok összhangban legyenek a hatékonyság növelésével. ♦♦♦♦ ötletek, kezdeményezések, helyesnek bizonyult vagy sikerrel kecsegtető módszerek sokasága bizonyítja, hogy népgazdaságunk mostani helyzetében, a módosított közgazdasági szabályozók adta lehetőségek között is van mód a termelés fejlesztésére, A gútai szövetkezet tiszta számlával zárta a múlt évet. Figyelmük homlokterében már az idei igényes tervek teljesítése áll. Elért eredményeikre, dolgozóik szorgalmára és kezdeményezőkészségére alapozva joggal tűzhettek ki még nagyobb, igényesebb feladatokat. Ismerik azokat a tartalékokat, amelyek — a jó gazda gondosságára alapozva — még eredményesebbé és hatékonyabbá tehetik gazdálkodásukat. CSIBA LASZLÖ Tekintetbe véve az eredményeket, elmondhatjuk, hogy jó nyereség! szinttel zártak, s így a bővített újratermelés költségeit saját eszközökből fedezhetik, tehát nincs szükségük beruházási hitelkeretre, ami önmagában is dicséretes. Figyelmet keltő, hogy a termelékenység növekedésével arányosan, vagyis az előbbi év valóságához viszonyítva, 2,35 százalékkal javult a bérkeret. Nagyra értékelhető a szövetkezet emberről való gondoskodása is. Erre a célra a múlt évben 590 koronát használtak fel. — A vázoltak kapcsán felmerül a kérdés, vajon megelégedhetünk ezekkel az eredményekkel? Mindent megtettünk a termékek jó minőségének elérése érdekében? Talán mondanom sem kell, hogy még messze vagyunk a maximális eredménytől — jegyezte mog Pisch elvtárs. Az elemzés bizonyította, hogy a silókukorica, a szemes kukorica, a szőlő- és zöldségtermesztés nem hozta a tervben meghatározott eredményt. Tény, hogy ebben az időjárás is ludas volt, azonban a többi gazdaságban sem kedvezett az idő, mégis kifejezőbb eredménnyel zártak. Ez arra figyelmeztet, hogy a Kék Duna szövetkezet növénytermesztési ágazatában szubjektív jellegű hibák is előfordultak. Például a lúcsi szövetkezetben, mely a járás élenjáró gazdasága, a múlt évben szemesekből 12,7, silókukoricából 44,68, évelő takarmánynövényekből pedig 68 mázsával értek el nagyobb hektárhozamot, Több figyelmet érdemelnek
