Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-20 / 11. szám
1982. március 20. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Jövedelmező zöldség- és gyümölcstermesztés Az elmúlt esztendő nagy próbatételt Jelentett a mezőgazdasági dolgozók számára. A megváltozott közgazdasági légkör, a megszigorított takarékossági intézkedések, de nem utolsósorban a szélsőséges időjárási viszonyok is sok problémát, gondot okoztak még az élenjáró, gazdag tapasztalatokra támaszkodó gazdaságokban Is. Az erőfeszítő munka mellett rugalmasan kellett reagálni a menet közbeni változásokra, s minden erőt felhasználva küzdeni az időjárás viszontagságaival. A közgazdasági mutatókat alapul véve a Vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezel eredményesen zárta az elmúlt esz tendőt. Mi sem igazolja ezt Jobban, mint a 29 millió 424 ezer koronás tiszta nyereség, vagy az elmúlt év hez viszonyított nagyobb teljesít mény, nagyobb munkatermelékenység, valamint a dolgozók évről évre növekvő Jövedelme. Iga«, a múltban Jobb termelési eredményekhez voltak hozzászokva a gazdaság dolgozói, főleg a növénytermesztés szakaszán. Az 1980-as évben például búzából 70, árpából 60, 61, kukoricából 57, cukorrépából pedig 530 mázsás termést takarítottak be hektáronként. Tavaly Jóval szerényebb átlaghozammal kellett megelégedniük. A nehézségek ellenére azonban megtartották az élenjáró gazdaság rangos helyét egy olyan Járásban, mint a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda), amelynek eredményei Jóval túlszárnyalták az országos átlagot. Hogy csak néhány példát említsek: a Járás gazdaságai között a cukorrépa-termesztésben a 483 mázsás és a búzatermelésben a hatvan mázsás hektárhozammal a harmadik, a kukoricatermesztésben pedig az 56 mázsás átlagterméssel a második helyet foglalták el. Holott a termelés Jelentős területen folyik. Hiszen a szövetkezet 4742 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, s ez már fokozott Igényeket támaszt a korszerű irányítással, munkaszervezéssel szemben. ELŐTÉRBEN A BELTERJESlTÖ TÉNYEZŐK ‘f-i Persze még a legjobb gazdaságban is akadnak tartalékok a termelés további Javítására i—< hangsúlyozta Varga Gyula, a szövetkezet elnöke. —i A Jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelni a belterjesítő tényezők érvényesítésének. Figyelmünket elsősorban a talajerő növelésére összpontosítjuk, főleg a szerves trágyázás révén. Nagyobb gondot fordítunk az Istállótrágya jobb kihasználására és kezelésére, úgy, hogy évente legalább a szántóterület 25 százaléka Istállótrágyázásban részesüljön. Jelentős tartalékok rejlenek a hígtrágya kihasználásában is, amelynek kijuttatása a talajra nem történt mindig szakszerűen. A közeljövőben egy komposzttelep felépítésével számolunk, ahol majd a tőzeggel kevert hígtrágyából és különböző hulladékból értékes szerves trágyát állítunk elő. Az öntözés is fontos belterjesítő tényező. Jelenleg kétezer hektár terület öntözhető, de 1985-ig az öntözőberendezéseket az egész szántóterületre ki akarjuk építeni. Igaz, ez termesztik. A korszerű módszerek, az adott lehetőségek ésszerű kihasználásával a zöldségtermelés a szövetkezet egyik legjövedelmezőbb ágazatává vált. Elsősorban a primőráru-, a palánta- és a virágtermelésben értek el kimagasló eredményt. A 2,5 hektárnyi területű üvegházakat és a négy hektárt elfoglaló fóliasátrakat A zárszámadó közgyűlésen a vendégek között jelen volt Németh Jenő agrármérnök, miniszterhelyettes és Magyarics Vince, a dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkára A tagság a korszerű nyárasdi sportcsarnokban adásra. gyülekezett a zárszám- Fotó: s—kim— tonna zöldséget Juttatnak a fogyasztóhoz. Hogy ez pénzben kifejezve mennyit Jövedelmez a gazdaságnak? Tavaly például 11 millió koronát. Az idén még magasabbra emelték a mércét, s 12 millió koronára növelték az áruértékesítés tervét. i—i E népgazdaságilag igen fontos ágazat fejlesztését több tényező hátráltatja ■ mondotta Oravecz István ágazatvezető. >—- Elsősorban a szüksé ges gépek hiánya. Továbbá a konzervipar nem képes feldolgozni a többlettermést. Aránylag kedvezőtlen az árpolitika is, amely nem tart lépést a vegetáció alakulásával, így gyakran ártörés következik be. GYÜMÖLCSTERMELÉS CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉSSEL Tavaly a 250 hektárnyi gyümölcsösből, amelynek túlnyomó hányada alma, kisebb területen pedig körte, kajszi, őszibarack és meggy rekordtermést szüreteltek, összesen több mint hétezer tonna gyümölcsöt értékesítettek, a bruttó termelés értéke pedig elérte a 22 millió koronát. Habár a gyümölcsös megművelése, ápolása, de főleg a termés begyűjtése nagyon munkaigényes és Jelentős beruházásokat követel i— ami sok gondot, problémát okoz a gazdaság vezetőségének, elsősorban a munkaerőhiány megoldásában >— megéri a fáradozást, a befektetést. Ezt már évekkel ezelőtt felismerték. Ezért minden lehetőséget megragadnak a hozamok növelése érdekében. Évente 20—25 hektárnyi területet felújítanak a nagy hozamú fajták, a legjobb alanyok telepítésével. Jelenleg a sűrűbb ültetvények létrehozására, a hektáronkénti ezer elgyedszám elérésére törekednek. A nehéz kézi munkát is igyekeznek megkönnyíteni. Az idén egy magyar gyártmányú Kamik-5 típusú metszőgépet vásárolnak, s egy korszerű osztályozó gépsort akarnak üzembe helyezni. Úttörő szerepre vállalkoztak, amikor 1979-ben a csepegtető öntözési rendszer bevezetése mellett döntöttek. Ebben segítségükre volt a magyarországi dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. Hathatós együttműködésével tavaly a nyárasdi (Topolníky) gyümölcsösben — 71 hektárnyi területen — üzembe helyezték az öntözőberendezést. A módszer bevált. Legjobban igazolják ezt az elért eredmények. m A csepegtető öntözés gazdasági Jelentősége felbecsülhetetlen «—* magyarázta Bogyai Ferenc, a műszaki szolgáltatások vezetője, t— Amellett, hogy folyamatosan biztosítja az optimális nedvességtartalmat az öntözéshez, lényegesen kevesebb víz szükséges, Jelentős energia takarítható meg. A berendezés kezelését 50 —100 hektárnyi területen egy dolgozó képes elvégezni. De Jelentős mennyiségű növényvédőszer is megtakarítható, mivel a víz nem kerül a levélzetre, így a betegségek terjedése sem veszélyezteti annyira a gyümölcsöst. Nem beszélve az öntözés termést növelő hatásáról. Az idén a csepegtető öntözőberendezéseket az egész gyümölcsösre ki akarják terjeszteni. Mivel az új módszer iránt nagy az érdeklődés, a szövetkezet igyekszik a csepegtető öntözés bevezetésében más gazdaságoknak is segíteni. A melléküzemág átszervezésével, amely a múltban szállítással foglalkozott, külön csoportot létesítettek a szerelési munkálatok elvégzésére a megrendelők számára is. A tervdokumentációt a dunaszerdahelyl Agrostav végzi. TÖBB FIGYELMET A TÖMEGTAKARMÄNYTERMESZTÉSNEK Bár az állattenyésztés szakaszán áruértékesítési tervüket maradéktalanul teljesítették, az elmúlt évekhez viszonyítva i— a tejtermelés kivételével a termelésben bizonyos hanyatlás mutatkozik. i—i Ehhez bizonyos mértékben a keveréktakarmányok korlátozott mennyisége és gyenge minősége járult hozzá, de nem utolsósorban az a tény is, hogy a megváltozott helyzethez nem alkalmazkodtunk eléggé rugalmasan i—i mondotta az elnök. — Az idei tömegtakarmány-szükséglet biztosítását már az ősz folyamán igyekeztünk megalapozni. Az őszi keverékek területét 150 hektárra növeltük. Begyűjtésük után silókukoricát vetünk. A Jövőben az állattartó telepeken intenzív legelőket létesítünk. Legfontosabb takarmánynövényünk azonban a lucerna. Sajnos ebből tavaly gyenge termést értünk el. Az idén elkövetünk mindent, hogy hektáronként elérjük a száz mázsa szárazanyag-termést. Erre nagy szükség van ahhoz, hogy megtartsuk a tehenenként!, évi 4190 literes tejtermelés! átlagot, a marhahlzlalásban pedig elérjük az 1—1,2 kilő súlygyarapodást. Végezetül hadd idézzem az elnök zárószavait: A bonyolult gazdasági helyzetben csak úgy valósíthatjuk meg az igényes feladatokat, csak úgy tarthatjuk meg az eddig elért színvonalat, ha minden területen a munka minőségét javítjuk! KLAMARCSIK MÄRIA önmagában véve nem elegendő, ezért a Jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az öntözőberendezések maximális kihasználására. PRIMÔRÄRUTERMELÉS, KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁVAL A szövetkezet a Járás legnagyobb zöldség- és gyümölcstermelői közé sorolható. A zöldséget 89 hektáron termálvízzel fűtik. Tavaly egy hektárnyi területen vízfüggönyös fóliasátrakat építettek. Mindez lehetővé tette, hogy a primőröket >— főleg a salátát és a paprikát — három Jiéttel korábban a piacra Juttassák. Az idén az első primőrsalátát Január elején szállították a piacra. A szántóföldi zöldségtermesztéssel együtt — dinnyét és gyökérzöldséget termelnek f—< évente hozzávetőlegesen 3550 Mreli erszSgtM "termelési tep A jövő búzafajtái A Magyar Népköztársaságban a jövő búzafajtáinak nevezik az MV- 4-es és MV-8-es fajtákat, melyeket a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásárl Mezőgazdasági Kutatôlnté-1 zetében nemesítettek ki. Mindkét fajtára Jellemző, hogy Jól alkalmazkodnak az ország talajtani és éghajlati feltételeihez, a betegségekkel szemben ellenállöak, fagyállőak, alkalmasak a nagypercellás termesztésre és a gépesített betakarításra, továbbá kiváló minőségű liszt nyerhető belőlük. A kísérleti parcellákon tíz tonnás átlagos hektáronkénti terméshozamot adtak. A szakemberek véleménye szerint a mezőgazdasági üzemekben átlagosan a 7 tonnás hektáronkénti terméshozam Is elérhető. Rekordtermés dohányból A kubai mezőgazdasági dolgozók a Plnar Del Rlő-l tartományban tavaly rekordtermést (40 ezer tonna) értek el dohányból. Az országban hetvenezer hektáron termelik a dohányt, ennek mintegy 70 százalékát a már említett tartományban. A dohány a cukorral, az ásványi anyagokkal és a halhússal együtt Jelentős helyet foglal el -Kuba külkereskedelmében. Az előző sikertelen év után, amikor az úgynevezett kékpenész az egész dohányültetvényt károsította ,a tavalyi termés szép sikernek számit. Ezt egyrészt^ a termőterület bővítésével, másrészt a növéynvédő szerek behozatalának fokozásával és ésszerű felhasználásával érték el. Új betakarítógép ekkel A tavalyi répakampány folyamán Magyarországon négy és félmillió cukorrépát dolgoztak fel, ami mlnt-> egy félmillió tonnával több az előző évi valósághoz viszonyítva. A mezőgazdasági dolgozók a cukorrépát 120 ezer hektárról takarították be, ami hozzávetőlegesen húszezer hektárral több, mint egy évvel korábban volt« A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok száznegyven új nagy teljesítményű betakarltógépet vásároltak, amelyek Jelentős mértékben megkönnyítik a cukorrépa betakarítását. A répakampány során, amely január közepéig tartott, a cukorgyár rak napi kapacitása negyvenezer tonna cukorrépa feldolgozását tett* lehetővé. A répa cukortartalma Jóval magasabb, mint az előző években volt. Intézkedésekkel segítik a legújabb kutatási eredmények meghonosítását. Ebben az évben napirendi téma például a kukorica-, cukorrépa- és szó- Jatermesztés tudományos ismereteinek gyakorlati megvalósítása, s ezzel párhuzamosan a termésátlag növelése. ^ A munkaműveletek gépesítésével a munkaerő-szükséglet csökkentésére törekednek. — Rendszeresen ellenőrzik a munkaerő, továbbá az eszközök kihasználási hatásfokát. A magajáró gépek ésszerű felhasználása céljából havonként műszaki ellenőrzést végeznek, hogy tiszta képet alkothassanak a költségek alakulásáról, de főleg az üzemanyag-fogyasztási norma betartásáról vagy eltéréseiről. Ezek az intézkedések rendkívül szükségesek, hiszen az idei feladatok Jóval igényesebbek a tavalyiaknál. Erőteljesebben kell törekedniük a hatékonyság növelésére, az eszközök takarékos, ésszerű felhasználására, a gazdaságosságra. Jobban oda kell figyelniük a növénytermesztés és az állattenyésztés tervfeladatainak a megvalósítására. Pártunk irányelvei a közelmúltban nyomatékosan hangsúlyozták a növénytermesztés fellendítésének társadalompolitikai szükségszerűségét, mert ez az ágazat az önellátásra való törekvés létfontosságú bázisa. Az ágazatnak rendkívül fontos szerepet kell betöltenie. Bő termékválasztékot veil biztosítania a fogyasztói piac és a feldolgozóipar, ugyanakkor kitű nő takarmányt az állatállomány, részére. Ez pedig azt jelenti, hogy a növénytermesztő ágazat Jó termelési színvonalától függ dolgozó népünk rugalmas ellátása. A Kék Duna szövetkezetben természetesen ezt szem előtt tartják, és a lehető legjobb eredmények elérésére törekednek. Napirendi téma, tehát sürgető feladat a gazdaságban az óllattenyésztési ágazat szerkezetváltása. Ezt féleg az erőtakarmányok behatárolt készlete teszi sürgetővé. A belüzemi öszspontosítás és szakosítás érvényre juttatása mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztésben szükségszerű, s vele párhuzamosan a termelést módszerek korszerűsítése sem tűr halasztást. A tehénállományt két korszerű farmon összpontosítják, így a Jövőben Jobban odafigyelhetnek a hasznosságra, a takarmányok felhasználásának a hatásfokára, a higiéniai követelmények betartására és egyebekre. Tudomásul kell venni, hogy a dunai vízi erőmű építésével a szövetkezet szántóterülete csökken, de még így is törekedni kell az árutermelés állandósítására, hiszen az állatoknak sok takarmány kell. A növénytermesztőknek a Jövedelem gyarapítása céljából a Jövőben a szőlő- és zöldségtermesztésben fellelhető tartalékok mozgósítására kell törekedniük. Célravezetőnek tartják például a gabonatermesztés szerkezetmódosításá t. A szemeskukorica-termesztést olyan területekre szándékoznak összpontosítani, ahol a rendelkezésre álló biológiai anyag és a korszerű agrotechnika legalább 6 tonnán felüli szemtermés-átlagot biztosít. A silókukorica és a lucerna termesztését szintén a fő feladatok között tartják számon, hiszen ezek ésszerű felhasználásával jó takarmányalap biztosítható a szarvasmarhák részére. A szilázs jó minőségű tárolására egy további 500 vagon befogadóképességű létesítményt építenek, a köztesek területét pedig 250 hektárra növelik, hogy az etetésre és sllózásra bőven legyen nyersanyag. A tömegtakarmányok még eredményesebb hasznosítása érdekében központi előkészítőkből biztosítják az optimális beltartalmi értékű keveréket az állatoknak. Természetesen a melléktermékeket és az élelmiszeripari hulladékokat Is felhasználják az eleség beltartalmi minőségének a javítására. Arra törekednek, hogy évi átlagban elérjék a tehenenként! 4200 literes tejhasznosságot, és a forgalmazott te] 90 százalék erejéig az első minőségi osztályban kerüljön a feldolgozó üzembe, azonban az sem lehetetlen, hogy a jövőben kocánként 18 malacot válasszanak el. A 161 millió korona értéket túlhaladó szövetkezeti vagyon évről évre gyarapodik. A múlt évben például 4 millió 674 ezer koronával gyarapították az állóalapot. Nem vitás, hogy még ezen a szakaszon is jobban kell figyelni a fejleményekre, a munkaszervezésre, de a technológiai fegyelem betartására Is. Biztosak vagyunk benne, hogy a Kék Duna szövetkezet munkaközössége a sikerek és a problémák közötti eltérések Ismeretében a 7. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben még Jobb eredmények elérésére törekedve sok jó termékkel gazdagítja a fogyasztói piac választékát. HOKSZA ISTVÁN Helyreigazítás A lapunk idei 7. számának 13. oldalán megjelent Bírálóbb helyzetszemlélet című cikkben két helyen sajnálatos elírás történt. A második hasáb utolsó bekezdésének második mondata helyesen így hangzik: „A tervezettnél 352 mázsa hússal és 100 ezer liter tejjel kevesebbet értékesített“. A harmadik hasáb második bekezdésének mondata pedig így helyes: „Lehet hogy az állattenyésztési ágazat illetékesei másként okoskodtak, mert a felhízás lassítása bizony nekik sem érdekük, ez azonban a tényeken mit sem változtat.
