Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-13 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március lď. 12 Andrdssy Sándor efsz-elnök beszámolóidban a tavalyi eredményeket értékelte AFelső-Csallóköz mostoha adottságú, homokos, kavicsos talajaiból nehéz kicsikarni a termést. De nem lehetetlen. Az emberi ész, a leleményesség, az erőfeszítö munka óriási erő a makacs természet leküzdésében. A légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság szövetkezet tagsága él ezzel a lehetőséggel. A természettel való szüntelen ádáz küzdelemben segítségül hívja a tudományos-műszaki haladás vívmányait, a korszerű termelési módszereket, a haladó tapasztalatokat. Akár mottóul is szolgálhatnak Andrássy Sándor agrármérnöknek, a szövetkezet elnökének a zárszámadó közgyűlésén elhangzott szavai: „Az igényes feladatokat csakis az új, hatékony módszerekkel, a korszerű szervezési és irányítási formákkal, az adott feltételek mélyebb elemzésével, az alkotó munkalégkör megteremtésével valósíthatjuk meg ...“ A gazdálkodás vezérvonalát jellemző szavak már a múltban is tettekké, küzdelmes munkává ötvöződtek. Így vált lehetővé, hogy a szélsőséges Időjárási viszonyok ellenére is pozitívan értékelhették az elmúlt esztendő eredményeit, hogy a hasonló feltételek között gazdálkodó szomszédaiknál sikeresebbek voltak. De hadd beszéljenek erről az adatok. Az állattenyésztés szakaszán a gazdaság maradéktalanul teljesítette, sőt túlszárnyalta tervfeladatát. Kiváló eredménnyel dicsekedhetnek főleg a szarvasmarha-tenyésztésben. Az egyedenkénti évi tejtermelési átlag elérte a 4238 litert. Ennek köszönve terven felül 164 ezer liter tejet értékesítettek. Az eladott tejnek 88 százaléka az első minőségi osztályba került. Hogy ezen a téren is akadnak még tartalékok? Természetesen, hiszen nem mindegyik dolgozó járult hozzá egyforma mértékben a kiváló eredményhez. A Jurányi Ferenc és Mikóci Alojz vezette öt-öt tagú szocialista brigád egyedenkénti évi átlagban 4600, illetve 4500 literes tejtermelést ért el. Kisléghy Mária, Varga l&szló, Kunyi László, Orbán István Farkas Valéria napi átlagban 13—13,5 liter tejet fejtek ki. Azonban akadtak olyanok is, akik hasonló feltételek között csupán 10—11 liter tejet fejtek ki naponta. E különbség kiküszöbölése, illetve mérséklése a tejhasznosság további javításának és stabilizálásának egyik fontos lehetősége. A Jövőben komoly feladatot jelent a marhahizlalás továbbfejlesztése. Hiszen a csökkentett sertéshústermelést ezáltal kell pótolni. A marhahústermelést 1985-ig az idei 360 tonnáról 500 tonnára szeretnék növelni. Ehhez kedvező alapul szolgál az eddig elért etrv kilogrammon felüli napi súly&yarapcdási átlag. A szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb Ütemű fejlesztésének igen fontos kiinduló pontja az öt évvel ezelőtt megkezdett nemesítést program megvalósítása, amelynek keretében a szlovák-tarka fajtát fekete-tarka lapály fajta apaállatokkal keresztezik. A végcél az utóbb említett fajta 62,5 százalékos vérarányának elérése. A keresztezett utódok maximális tejhasznossággal és jó hízékonysággal rendelkeznek. — Hogy az állatok kiváló genetikai adottságát teljes mértékben kiaknázzuk, változtatni kellett a takarmányozási technológián — mondotta Karika Imre agrármérnök, állattenyésztési ágazatvezető. —> A szarvasmarha-telepeken belterjes legelőket létesítettünk, fivente — az öt-hat legeltetési ciklusból — hektáronként 750 mázsa zöidtakarmányt nyerünk. Beltartalmi szempontból ez hetven mázsa búzatermésnek felel meg. Tehát a legeltetés tetemes erőtakarmánymegtakaritást eredményez. Említést érdemel, hogy a gazdaság egy korszerű laboratóriummal rendelkezik. Az állatok napi fejadagját a Jömegtakarmányok beltartalmi értéke szerint állítják össze. Felmérték a rendelkezésre álló takarmánykészletet, s pontos takarmányozási harmonogramot dolgoztak ki. A takarmányalap biztosításában fontos szerepe van a melléktermékek hasznosításának is. Nem a véletlen műve, hogy a gazdaság a tavaszi takarmányozás kezdetéig kellő mennyiségű és kiváló minőségű takarmánykészlettel rendelkezik. Természetesen a takarmányok ésszerű hasznosítása is hozzájárult ehhez. — A folyamatos takarmányozásnak egyik alapvető tényezője az -t folytatta a főállattenyésztő —, hogy a legeltetési és a zöldtakarmányozási idényt mielőbb megkezdjük, s ősszel minél később fejezzük be. A növénytermesztés szerkezete ezt teljes mértékben biztosítja. A homokos, gyér termőrétegű talajokon a növénytermesztés alfája és ómegája az öntözéses gazdálkodás. Megfelelő termelési szerkezet kialakításával ez tette lehetővé, hogy a szerény körülmények között is maximális termést „sajtoltak“ ki a talajból. — A fő jelszavunk az. hn*v egységnyi területről minél nagyobb mennyiségű takarmányt, minél több terményt állítsunk elő — hangoztatta Veszprémi Imre agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető. — Hiszen a termőterületet aligha bővíthetjük. A termelést csakis a hektárhozamok növelésével fokozhatjuk. A fő takarmánynövények mellett — silókukorica, lucerna — elsősorban a másodvetések termesztését szorgalmazzuk, így egységnyi területről évente két termést takaríthatunk be. A tarlónövények közül négy éve sikerrel termesztik a Perko fajtát. Tavaly jitrál fajtával keverve termesztették. Az Idén a Dilona, nagyhozamú fűfajta termesztésével próbálkoznak. Jól bevált a rozs és a fűfélék keverékének termesztése Is. Hektáronként 800—1000 mázsa zöldtömeg is elérhető. A korán lekerülő őszi repce és őszi árpa után száznapos kukoricát vetnek. Tavaly a mésodveteményeket a szántóterület 13 százalékán termesztették, az idén már a terület húsz százalékán. Hiszen még jobban ki akarják használni sokoldalú előnyüket. Ugyanis a takarmányalap bővítése mellett lehetővé teszik a talaj ésszerű kihasználását. A nagy tömegű gyökérzet révén a talaj humusztartalmát növelik. Avagy a búza búza utáni termesztésben megszakító növényként is alkalmazhatók. A gazdaság vezetői a növénytermesztés belterjesítése szempontjából jelentős tartalékokat látnak a kukoricatermeben. Hiszen a szemtermés mellett a kukoricaszár is értékes takarmány. Az idén merész célt tűztek ki maguk elé: a hatvanöt mázsás hektárhozam elérését. A kukorica termesztésének fokozott figyelmet szentelnek. A legjobb területekre vetik. A« betakarításban és begyűjtésben a CCM rendszert alkalmazzák. A nagy hozam eléréséhez a feltételek biztosítottak. Kidolgozták az optimális termesztési és begyűjtési technológiát, s beszerezték a szükséges gépsorokat. Említésre méltó, hogy a szövetkezet hazánk egyik legnagyobb lencsetermelő gazdasága. Tavaly kétszáz hektáron termesztették, s bár valamivel elmaradtak a tervezett terméstől, a tíz mázsás hektárhozam országos viszonylatban is jó eredménynek számít. De ezzel i««ántsem, elégedettek. Az idén Immár a három szövetkezet tagsága közösen vett részt a zárszámadó közgyűlésen a termőterületet háromszáz hektárra növelik, s távlatilag a termesztési tapasztalatok bővítése, korszerű termesztési technológia és a nagy hozamú fajták termesztése révén a 20—25 mázsás hektárhozam elérését tűzték ki célul, jelenleg az ÚKSŰP-pal együttműködve fajtakísérleteket végeznek az adott körülményeknek legmegfelelőbb fajták kiválasztására. A gazdaságban több éve folytatnak kísérleteket az öntözéses búzatermesztéssel is. Ezidáig 18 fajtával kísérleteztek. A Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel való együttműködés keretében végzett fajtakísérleteknek köszönve a termesztési technológiát évről évre tökéletesítették, s az adottságoknak legmegfelelőbb fajtákat választották ki. A jövőt tekintve alapvető kérdés: Miben is látják a gazdaság vezetői a növénytermesztés további belterjesítésének lehetőségeit? Mindenekelőtt a hatékonyabb növényvédelemben, az istállótrágya jobb kihasználásában, a laboratóriumi vizsgálatok és a számítógépes technika segítségét igénybe vevő, tudományosan irányított műtrágyázásban és öntözésben. Tehát olyan módszerek érvényesítésében, amelyek által nemcsak a hektárhozamok növelhetők, hanem a költségek is csökkenthetők. Ezt a célt szolgálják a tervbe vett beruházások is. — A beruházások túlnyomó hányada a növénytermesztés továbbfejlesztésére, , belterjesítésére összpontosul — mondotta Széllé János, a légi részleg pártszervezetének elnöke. — így például, trágyatelepet, egy központi — négyezer-ötszáz köbméter befogadóképességű — szilázstárolót építünk. Az idén két Fregta típusú gördülő szárnyvezetéket helyezünk tizembe. Jelentős beruházásokat fordítunk a szőlőültetvények bővítésére. Az új telepítésű szőlőültetvényekben csepegtető öntözéssel próbálkozunk. Az idén egy hektárnyi területen kísérletet végzünk az ún. pontöntözéssel is. Ennek a csepegtető öntözéssel szembeni előnye, hogy nem igényes a víz tisztaságára, s nem követel akkora karbantartást. Ha a módszer beválik, akkor a jövőben ^30 hektárnyi területen akarjuk kiépíteni. Az állattenyésztésben eszközölt beruházások a munkatermelékenység fokozását célozzák. Hogy csak egy példát említsek: az idén épülő UN-2 típusú, 320 férőhelyes marhahizlaldában, amely már a második, az egész állományt egy dolgozó gondozza, s évente 105 tonna marhahúst termel ki. A hagyományos istállóban ezt a munkát hatan végezték. A siker vagy a kudarc mögött mindig fellelhető az emberi munka, a hozzáállás, a tudás mikéntje. A szövetkezet ereje az óriási szellemi tőkében, a tettrekész fiatal szakembergárdában rejlik. A gazdaság dolgozóinak átlagos életkora 37 év. Az 520 állandó dolgozó közül 16 fóiskolai, 39 szakközépiskolai végzettségű, 148-nak pedig szakoklevele van. A másik fontos ütőkártya a dolgozókkal való szüntelen törődés és az aktiv politikainevelő munka. Múlt év elején a légi szövetkezet a békéi (Mierovo) és a nagypakai (Veľká Рака) gazdasággal társult. A tagság rövid időn belül jól összeforrott közösséggé vált, ami az irányításnak, a hatékony nevelő munkának, az emberek akaratát összekovácsoló céltudatosságnak köszönhető. МГШЩ A tavalyi cukorrépakampány befejezése után minden cukorgyárban részletesen értékelték az elért eredményeket, és a legjobb cukorrépa-termesztő gazdaságokat jutalmazták. A Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyár körzetében a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság részesült elismerésben. Szinte becézve emlegetik ebben a gazdaságban a cukorrépát. Ilyen jelzőket hallok: „a kedvenc növény“, „a hálás növény“, „a pénzes növény“. Nem véletlenül születtek ezek az elnevezések. Bélán József növénytermesztési főágazatvezető erről a következőket mondotta: — Az elmúlt öt év alatt több mint száz hektárral bővült a cukorrépa termőterülete. Tavaly 248 hektáron termeltük. Ez pedig nagy részarány, hiszen egyéb ipari növényeket is termelünk. A dohány például 25 hektárt, a szőlő 108 hektárt foglal el, s a népgazdasági igényből eredően a kertészet is nagy területre, 90 hektárra terjedt, ki, a gyümölcsészet pedig 41 hektárra. Takarmányrépát is termesztünk 45 hektáron. Igényesség tekintetében egyik kultúra sem maradhat el a másiktől. Mindegyik termesztéséhez Jó föld kell... Egyiket sem lehet mostohán kezelni. A cukorrépa tervezett hektárhozama háromszáz mázsa volt. Említést érdemel, hogy gazdaságunkban a cukorrépa termesztését kapálástól a betakarításig kézi erővel végezzük. Az új felvásárlási rendszer lényegesen ‘ nagyobb minőségi követelményeket támasztott a termeléssel szemben. Ezért a hektárhozam növelése mellett a legnagyobb cukortartalom elérésére törekedtünk. A felvásárlás új módszere számos szervezési változást követelt, amelyekhez a feltételeket Időben biztosítottuk. • Milyen szervezési változásokra gondol? — A cukorrépa termesztési rendszerét az öntözéses gazdálkodás követelményeihez Igazítottuk. A céljainkat sikerült valóra váltanunk. A tervezettel szemben négyszáz mázsás átlaghozamot értünk el hektáronként, 15,7 százalékos cukortartalom mellett. így a pénzügyi tervünket 380 ezer koronával túlteljesítettük. Gondolom, hogy a 248 hektár cukorrépából elért 3 millió koronás bevétel sikernek számít. • Hogyan lehetett elérni akkora hektárhozamot ebben a gazdaságban, amikor a szomszédos és a távolabb eső gazdaságok nagyobb részében még a háromszáz mázsás átlagot sem tudták elérni? — A jő eredményeknek, ha nincsenek is különösebb titkai, fortélyai mégis vannak. Ezeket ismerni kell. így például a szakembereknek alaposan ismerniük kell a növény Igényeit és a legmegfelelőbb termesztési technológiát. Ebben az irányban sokat tett az állami gazdaság vezetősége. A dolgozók továbbképző tanfolyamán mindig nagy hangsúlyt fordítottak a cukorrépa-termesztés technológiájának ismertetésére. Sokat segített a cukorgyár munkaközössége is. Biztosította a gazdaság viszonyainak legmegfelelőbb fajtákat s kidolgozta a szükséges termesztési és növényvédelmi eljárásokat. Mindezek ismeretében, a cukorrépát mindig körültekintően helyezik el a vetésforgóban, csak a gabonafélék után, s nagy gondot fordítanak a talaj termőképességének a növelésére. Évente hektáronként négyszáz mázsa istállótrágya, műtrágyából pedig 230 kiló hatóanyag jut minden hektárra. De ügyelnek a szántás és a többi talajmunkák minőségére Is. Jók a műszaki feltételeik is. Van elegendő gépük. így minden munkát rövid Idő alatt elvégezhetnek. • Ügy tudom, hogy tavaly a betakarítás kissé elhúzódott. Vajon miért? — érdeklődöm Koleszár János főagronómustól. — Azért, mert eléggé gyomos volt a növényzet, felverte a muhar. Pedig a gyomirtást a technológiának megfelelően végeztük el és kétszer is kapáltuk a cukorrépát. Am a vegyszer nem hozta meg a várt hatást. A muhar pedig nehezítette a betakarítást. ф Milyen gyomirtószert használtak? *- ősszel TCA-val, tavasszal pedig Burex és Betanol gyomlrtószerrel permeteztünk. A kártevők elleni védekezést repülőgép segítségével végeztük el. A traktorosokra külön-külön bízták rá a termesztéshez szükséges teljes gépsorokat, s Ismertették az egyes munkálatok műszaki és minőségi követelményeit. Szakosított gépcsoportokat alakítottak kl az Istállőtrágya kihordására és elterítésére, a műtrágyák kiszórására, vagy a vegyszeres permetezésre. Komoly gondot fordítottak a növénysűrűség betartására. ф A jó eredmények elérésére milyen anyagi ösztönzéssel serkentették a dolgozókat? — kérdezem Bélán József ágazatvezetőt. — A 300 mázsás hektárhozam elérése esetén a dolgozó mázsánként 6 korona jutalmat kapott. Viszont annak a dolgozónak, aki elérte a 350 mázsás hektárhozamot, minden mázsa többlettermésért egy korona prémiumot fizettünk ki. Voltak nlyan egyének, akik hektáronként 450 mázsás hozamot értek el, Itt mázsánként 10 koronát fizettünk. • Milyen terveik vannak az Idei évre? м érdeklődöm Koleszár János főagronómustól. >—■ A cukorrépát az idén 270 hektáron akarjuk termeszteni. Az elmúlt ősz folyamán a trágyázást és a talajelőkészítést elvégeztük. Az Idén is a Dobrovlcká és a Kavegiga mono fajtákat termesztjük. Fontos feladatnak tekintjük a hektáronkénti cukorhozam növelését. Illés Bertalan Fotó: r—kim-KLAMARCSIK MÄRIA
