Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-13 / 10. szám

1992. március 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Jobban odafigyelni, szakértelemmel cselekedni A tervfeladatok teljesítésének elem- Is. A húsforsalmazáai terv teljesítése zésekor nemegyszer bebizonyosodott, hogy a hiányosságok utólagos meg­állapítása nem sokat segít az időter­vek megvalósításában. Arról is hall­hattunk már, hagy a tervfeladatok rugalmas valóraváltása nem tetszés szerinti, hanem kötelező. Ennek puszta hangoztatása persze keveset érne, ha a lényeg nem jutna el a lehető legrövidebb úton az értelemig. Miről van tulajdonképpen szó? Ar­ról, hogy az irányítás minden szaka­szán, de a termelésben is jobban odafigyeljünk a tervek megvalósítá­sára. A vezetők állandóan tartsák kezüket az ütőéren, s ha szükséges, rugalmasan beavatkozzanak. Csak így küszöbölhető ki a kevés ered­ménnyel járó utólagos megállapítás. Bartos Andor agrármérnök, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője nem véletienségből hangsú­lyozta az odafigyelés szükségszerű­ségét, hiszen a tervfeladatok jóval Igényesebbek a korábbiaknál. Ezek valóra váltása tehát mindenkitől de­­rekasabb hozzáállást igényel. Köztudott ugyanis, hogy a járás mezőgazdasága a múltban társadal­munk szükségleteinek rugalmas ki­elégítésében nagy érdemeket szer­zett, magára vállalta az úttörő szere­pét, országos, sőt nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy közép-európai szin­tű sikereket ért el. Tény azonban, hogy az elért kedvező sikerek elle­nére további lehetőség nyílhat a rej­tett tartalékok mozgósítására, a na­gyobb termelési eredmények eléré­sére. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a járás mezőgazdasága hogyan való­sítja meg az állattenyésztésre mére­tezett feladatokat, hol tart a forgal­mazási tervek teljesítésében. A vágó­sertés termelési és forgalmazási fel­adata az ismert okokból kisebb, mint a múlt évben. Az erőtakarmányok hiánya miatt tehát az idén 1300 ton­nával kevesebb vágósertést adnak el. Természetesen az erőtakarmányok mennyisége mellett a minőség is jobb lehetne, ez azonban nagyon összetett kérdés, amire még vissza­térünk. A termelési szerkezet kialakítására az előrelátás jellemző a járásban. A központi szarvasmarha-hizlalda üzem­behelyezése is ezt bizonyítja. Lehető­vé válik tehát, hogy az erőtakar­­mány-juttatásra nagyon igényes 1300 tonna vágósertés helyett ugyanannyi vágóharmát adjanak társadalmunk­nak. A tömegtakarmányok hasznosításá­ra berendezkedett szarvasmarha-ága­zat persze csak úgy vállalhatta ma­gára a többletfeladatot, hogy előre felkészült erre, hiszen ma már a já­rás száz hektárnyi mezőgazdasági te­rületére átlagosan 90 szarvasmarha jut, s ez nagy előny, tehát útmuta­tón] szolgálhat a többi járásoknak tehát biztosított. Február 20-ig pél­dául 4 ezer 9B3 tonna vágóállatot adtak a közellátásnak, 65 tonnával többet mint tervezték. Nagy problémát okoz azonban a tejtermelés, illetve a forgalmazás. A múlt évben járási átlagban egy te­hénre számítva 4 ezer 180 liter tejet forgalmaztak. Ez már kimagasló ered­mény, melynek a fokozása nagyon nehéz. Ez év elejétől február húsza­dikáig naponta és tehenenként 8,8 liter tejet adtak el, tehát 4 decivel kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ha országos méretekre levetítjük az eredményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy a járás tovább­ra is az élvonalban van. Ez azonban nem megnyugtató részükre, ezért ar­ra törekednek, hogy minél előbb el­érjék a múlt évi színvonalat, s azt meg is tetézzék. A gazdaságokban tehát akad tennivaló bőven. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ták, hogy ilyen nagy tejhasznosság eléréséhez, vagyis a kitermelt tej literjére adott 25—26^deka erőtakar­mány már nem teszi lehetővé a tej­átlag stabilizálását és növelését. Se­gítene a helyzeten, ha a gazdaságok­nak több jó minőségű lucerna állna rendelkezésre, hiszen a hektárhoza­mok növelése már nehéz. Ezen a té­ren csak részeredmények érhetők el. járási átlagban már huzamosabb ide­je 10 tonna körüli a lucernaszéna hektárhozama. A termésátlag növelé­se csak oly módon válna lehetséges­sé, ha a gazdaságok az igényelt gyomtalanító vegyszereket megkap­nák, esetleg egy-két százalékkal bő­vítenék a lucerna termőterületét. A járás több mezőgazdasági üze­mében már eddig is kihasználták az új takarmányforrások adta lehetősé­geket, közte a Perkót és egyebeket. Ezek nagyon jól beváltak, és gyara­pították a készleteket, azonban az egynyári fűfélék, mint például a Di­­lana és más fajok vetőmagjának a beszerzése nagyon körülményes. Pél­dául a Dilana az NDK-ból származik, és beltartalmi értéke nagyon jó. Ha­zai szaporításával csak néhol foglal­koznak, s emiatt a vetőmag beszer­zése szinte lehetetlen. Termőterületé­nek a bővítésével lényegesen javul­na a tömegtakarmányok készlete és minősége, szükséges tehát, hogy az illetékesek hatékony intézkedéseket tegyenek a vetőmag beszerzésére, vagy hazai szaporítására. Többször is szóba került, hogy a takarmányipar jobb minőségű tápo­kat készíthetne. Ok viszont arra hi­vatkoznak, hogy amilyen nyersanya­gokat kapnak a gazdaságoktól, olyan minőségű tápokat gyárthatnak. A mi­nőség azonban lényegében a normán helül van. A problémát főleg ez okoz­za, hogy a repcepogácsa összetevő­ből készített tápokat az illatok ím­­mel-ámmal fogyasztják, s emiatt a A nagykürtöst (Velký KrtíS) Ál­lategészségügyi Központ hasz­nos segítője a járás mezőgaz­dasági üzemeinek. A létesítmény munkaközössége átesett a vizsgaidő­­szakon, leküzdötte a kezdeti nehéz­ségeket és jő eredményeket ér el. Lehet, hogy közben újabb problémák merültek fel, melyek bizonyos mér­tékben fékezik a még eredményesebb munkát. Megkértük dr. Vojtech Ma­­calákot, a központ igazgatóját, hogy tájékoztasson eredményeikről és ter­veikről. — Az átadást követő problémák, amelyek fékezték a tervszerű mun­kát, gyakorlatilag már nem léteznek. Bár'tevékenységünk még nem mond­ható problémamentesnek, azonban már eredmnéyesen dolgozhatunk. Fel­dolgoztuk a CSKP XVI. kongresszu­sának az Irányelveiből ránk vonat­kozó feladatotkat, majd kiegészítet­tük azt a tárca intézkedéseivel, me­lyek előriányozzák a gazdasági álla­tok elhullásának csökkentését. Erről gondoskodnunk kell, mert átlagon felüli az elhullás. ■ Megtalálták az oRbt7 — Ezt több tényező is befolyásol­ja. Sok fejletlen, életképtelen borjú születik. Ennek az okát abban lát­juk, hogy a tehenek sokszor késő ősszel is a szabadban vannak (késik az istállók átadása), így a kondíciót az életefnntartásra hasznosítják. Az ideális, vagyis a 450—500 kilós átla­gos élősúlyt kevés tehén éri el az elléshez. Ez hatással van az utódok fejlődésére is. További ok, hogy a fejők anyagi érdekeltsége kimondot­tan a tejtermelésre irányul, s ez is befolyásolja az elhullást. Többre is képes ■ Elegendő szakemberrel dolgoz­hatnak? — A harminc állatorvos közül 22 vidéken teljesít szolgálatot. Ez kielé­gítőnek mondható. A feladatkör szük­ségessé teszi a munkafolyamatok szakosítását. Vannak már baromfi- és sertéstenyésztési szakorvosaink. Ezek a szövetkezetekben, például Ipolyba­­logon (Balog nad Iplom), Lukané­­nyén (Nenince), Závadán vannak. A- zért hasznos a szakosítás, mert a kollégák így a kijelölt körzetekben tökéletesen megismerkedhetnek a problémakörrel. Ez bíztató, mert leg­többjük, mint például Bemard Tur­­őina, Skerlecz József, Mihály fános, Viliam Rolfes, Hajdú György, Viliam Jablonka és a többiek sokéves ta­pasztalattal, nagy szaktudással ren­delkeznek, eredményesen dolgoznak. ■ Milyen állományról kell gondos­kodni? — Járásunkban harmlncnégyezer szarvasmarha van. Ebből 12 ezer 500 a tehén. A sertések száma 75 ezer, a közeljövőben azonban <л állomány csökken. Juhokat főleg a hegyvidéki gazdaságokban tartanak, összesen 10 ezer darabot. Baromfitenyésztésünk is fejlett. Gazdaságainkban mintegy 220 ezer a tojó, a broilercsirke szá­ma pedig meghaladja az egymilliót. Egyéb (vízi) baromfiból 10 ezer van a járásban. hasznosság is stagnál. Ezzel szemben a szója vagy a földimogyoró össze­tevővel készített tápok standard mi­nőségűek, az állatok jó étvággyal fo­gyasztják ,és a hasznosság is jó. A termelői kedv elmélyülését az új árrendszer jelentősen befolyásolja. Az eddigi ismeretekből úgy tűnik, hogy a forgalmazott vágómarha ki­lónkénti átlagára egy-két koronával jobb lesz a korábbinál. Ez azonban nem jellemző a vágósertésre, mert a vágás átlagsúlyát csökkenteni kel­lett, ami kedvzeőtlenül érinti a for­galmi alap pénzügyi helyzetét. Bizto­sat azonban még nem mondhatunk, hiszen a tervek a régi érrendszer alapján készültek, s az illetékesek még dolgoznak az átszámításokon. Az ármódosítás végeredményét illetően tehát csak később kaphatunk biztos választ. Persze az sem hagyható fi­­gyemen kívül, hogy például a vásá­rolt takarmányok vételára emelke­dett. A fölözött tej literjét például a gazdaságok a korábbi ötven fillér helyett jelneleg körülbelül kilencven fillérért kapják. Attól eltekintve, hogy a járás egy tehén és egy hektár átlagában tejből jóval többet ad a társadalomnak, mint a többi járások, mégsem elégedettek a helyzettel, mert a tervet kissé 100 százalék alatt teljesítik, úgy tűnik azonban, hogy az első negyedévben sem hoz­zák be a lemaradást. Már az is nagy eredmény, hogy a gazdaságok mindegyike a vágóállat­forgalmazás sikeres megvalósítására törekedik. Ugyanakkor a tejforgal­mazás területén is vannak élenjárók. Az eperjsi (Jahodná) szövetkezet például az év elejétől február 20-ig több mint 11 liter tejet adott közel­látásunknak egy tehén átlagában, és hasonlóan jó a 1 ú c s i а к eredmé­nye is. A várkonyi (Vrakúü) szövetkezet tejtermelése, illetve for­galmazása azonban elég mélypontra jutott. Nem is oly régen csak 6,4, majd 6,8 liter tejet adtak el naponta tehenenként. A vezetőség azonban hatékony intézkedéseket tett a hely­zet javítása érdekében, s azóta 7 li­ter fölé emelkedett a forgalmazott tej mennyisége tehenenként. Szintén a gyengébb telejadók között helyez­kedik el a dercsikai (Jurová) szövetkezet, ahol a vezetőség ugyan­csak intézkedéseket tett a jobb ered­mények elérése érdekében. A dunaszerdahelyi járás mezőgaz­dasági üzemeire manapság az jel­lemző, hogy a vezetők és a dolgozók a fejleményekre jobban odafigyelnek. Korábban előfordult, hogy norma ide, norma oda, addig etették az erőta­karmányt, amíg volt. Némely gazda­ságok vezetői nemgyszer kérték a járásiakat újabb erőtakarmányok jut­tatására, és kaptak is, mert készlet­ben volt. Ma azonban már mindenki tudja, hogy csak a rendelkezésre állé készlettel gazdálkodhat. Több­letet senkitől nem kaphat, mert nincs. Ez indokolttá tette a körülte­kintő odafigyelést, a termelésben a derekasabb helytállást, pazarlás ki­küszöbölését. Kisebb kilengések persze még elő­fordulnak. Erre viszont az állatok érzékenyen reagálnak, ami végered­ményben a termelésben kedvezőtlen formában jnt kifejezésre. Ezért kell imndenkinek jobban odafigyelni és mindig okosan, hozzáértéssel csele­kedni. HOKSZA ISTVÁN munkaközösség ■ A korszerűen berendezett köz­pont munkaközössége milyen szolgál­tatásokat végez? — Az állatkórházban hagyományos sebészeti beavatkozásra kerülhet sor. Segítünk az állatok nehéz ellésénél, és más feladatok végzésénél. A ki­váló haszontulajdonságú állatok ese­tében sebészeti beavatkozásokat is végzünk.. Kezeljük az apróállatokat, a vadászkutyákat stb. , ■ Kihasználják a központ kapaci­tását? — Ezt nem állíthatom teljes biz­tonsággal, mert az Indulástól több év is eltelt, probléma azonban még min­dig előfordul. Talán mondanom sem kell, hogy ez gátolja az eredménye­sebb munkát. A Jelenleginél tehát többre is képes az intézmény munka­­közössége. Sajnos, még mindig kon­cepció nélkül dolgozunk. Konkreti­zálni kellene a feladatkört, és stabi­lizálni a dolgozókat. A drága felsze­relés, a műszerek többsége még min­dig kihasználatlan. Megoldatlan töb­bek közt az éjjeli és a munkaszüneti napokra esó szolgálat is. A sürgős eseteket dr. František Eggenhofer látja el. ■ Ogy tudom, hogy az intézetben rendkívüli eset is előfordult. — Feltételezhetően a kétfejű bor­júra gondol, amelyet mi segítet­tünk a világra. A tehenet ellési prob­lémákkal hozták be Hontianske Mo-Hazánk fővároséban, Prá­gában ez év június 28, és július 2. között öt­venöt év után ismét megren­dezik a gabona- és kenyér­világkongresszust. A kongresz­­szust „Gabona ’82 — Kenyér és Béke mindenkinek“ jelmon­dattal rendezik. A kongresszus küldetése az előzőkhöz hason­lóan (1927 Prága, 1932 Róma, 1955 Hamburg, 1986 BéCS, 1970 Drezda és 1978 Winnipeg) a haladó hagyományok ápolása, gagyis hogy fórumot biztosít­son a világ országaiból ha­zánkba érkező tudósok, kuta­tók és más szakemberek ré­szére, s ezzel Is szolgálni a gabonaipar műszaki fejleszté­sét. '■m Kormányunk megbízásából ezt a kongresszust a Szövet­ségi Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium rendezi. A szervezés feladataival azon­ban a Malom- és Sütőipari Tröszt prágai és bratislavai vezérigazgatóságát, a Mezőgaz­dasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok vezérigazga­tóságait, továbbá a Nemzetközi Gabonakémiai szervezetet (ICC) bízták meg. A kongresszus programja — hasonlóan mint korábban — két plenáris és több szekció­ülésből, tudományos tanácsko­zásból és érdemdús vitákból áll. A szekciók több témakört felölelnek. Ezek között említ­hető a gabona termesztése, ne­mesítése, genetikája, biokémiá­ja, fiziológiája, a gabona táro­lása és védelme, a malomipar, a sütőipar technológiája, bio­kémiája, mikrobiológiája, a sü­tőipari termékek és anyagok tárolása, továbbá a oereális termékek és azok technológiá­ja, a gabonatermesztés és az élelmezés, a minőség módsze­rei és műszaki eszközei, az Irányítás technológiai folya­matai és az automatizálás, a fejlesztés automatizálása, a legújabb tudományos és tech­nológiai sikerek ,a gabonaalap­ra támaszkodó élelmezés, a takarmánykeverő Ipar techno­lógiája és gépi berendezései, a gabonafélék állatokkal való hasznosítása és egyebek. A tudományos tanácskozás a kukorica felhasználásénak legújabb tudományos technoló­giai sikereire, a gabonaalapú élelmezésre, a gabonakémia infravörös sufárzási módszerei­re, a termény sütőipari minő­ségére, a gabonalipidekre, s vé- _ gül a HTST (nagynyomású, rövid időtartalmú) extjudálás­­ra ad magyarázatot. A vitát két témakörben tervezik. Napi­rendre kerül a gabonakémia analitikai módszereinek statisz­tikai kiértékelése'és a gabona­ipari technológusok nevelésé­nek a kérdése. A világ országaiban a kong­resszus iránt nagy az érdeklő­dés. A szervező bizottság tá­jékoztatója alapján több mint 4 ezer résivevővel számolnak. Legtöbben természetesen ha­zánkból jelentkeztek a kong­resszusra, azonban a szocia­lista országokból is nagy az érdeklődés. A Szovjetunióból például mintegy kétszázan, az NDK-ből négyszázan, az MNK- ból pedig 100—120-an Jelent­keztek. Sokan jelentkeztek az élelmiszeriparból, de főleg a malom- és sütőiparból, továbbá a terményfelvásárlő vállalatok­tól, de a tudományos Intéze­tekből Is. A bizottság előrejel­zései alapján sok jelentkező várható a mezőgazdasági üze­mekből. Eddig 420-an jelentet­ték be, hogy részt vesznek a vitában, ebből hazánkból 120 bejelentés érkezett. A előkészí­tő bizottság azt tanácsolja a mezőgazdasági üzemek és az intézmények vezetőinek, hogy a turisztika keretében szer­vezzenek tanulmányi kirándu­lásokat a kongresszussal pár­huzamos rendezvényekre. A ki­rándulásokat egybeköthetik a Cereáls ’82 kiállítással, mely Prágában, a Kultúra és Pihe­nés Parkban 1982. június 28. és július 1. között tekinthető meg. Ez a kiállítás arról tájékoz­tatja a látogatót, hogy világ­­viszonylatban milyen eredmé­nyek születtek a gabona komp­lex feldolgozásának gépesítése, a csomagolás, valamint a labo­ratóriumi eljárások területén. A kiállítás rendezését és szervezését a Brnói Nagyvásá­rok igazgatóságára bízták. Az érdeklődők az alábbi elmen í kaphatnak tájékoztatót: Brnenské veltrhy, výstavní kanceláí Praha, Washingtonova 9; 112 49 Praha; .Telefon: 22 09 22; Telex: 121808. A kongresszus Iránt érdeklő­dők “részére a pontos cím: VII. Svétový kongres o chlebu a öblít, Sekretariát, na Pankrácl 30; 140 04 Praha 4. Dr. SLADOVNÍK JÓZSEF, Malom- és Sütőipari Tröszt, Bratislava ravee községből, ás császárvágással segítettek ezt a borját a világra. Rö­videsen elpusztult, de előtte még lábra állt. Ш Az Intézetnek korszerű labora­tóriuma van. Milyen segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek? — A laboratóriumban főleg a tejet vizsgáljuk. Felkutatjuk a fertőző tőgygyulladásban szenvedő tehene­ket. A múlt évben például hétezer tejmintát vizsgáltunk, s az idén már 21 ezret Irányoz elő a terv. A vizs­gálat kimutatja, hogy a betegség el­hatalmasodásában a felületes állat­gondozás, a higiéniai követelmények mellőzése a ludas. Ha tehát javulást akarunk elérni, akkor minden állat­gondozónak becsületes munkát kell végeznie. A fejés tehát ne legyen mellékfoglalkozás, hanem gondosan előkészített és végzett munkaműve­let. Jusson idő mindenre, fertőtlení­tésre, masszázsra stb. A hajdani el­avult módszereken változtatni kell. Nem elég csak etetni, kihajtani az állatot a legelőre és fejni. Az állat­gondozók szakismeretének bővítésé­ről s a kedvező feltételek megterem­téséről gondoskodni kell. Az intézet beindulásakor a labora­tóriumban a tömegtakarmányok bél­­tartalmi értékének kivizsgálásával Is foglalkoztunk. Ezt a műveletet azon­ban már a Losonci (Lučenec) Agro­­laboratórium végzi. Járásunk mező­­gazdasági üzemeinek ez nem kifize­tődő, mert 60—70 kilométeres távol­ságra eljárni olyan eredményekért, amelyeket Itt helyben Is megkaphat­­nuának, nem ésszerű. Gazdaságon­ként évente átlagban ötven takar­mánymintát vesznek kivizsgálásra. Tömören számítva erre legalább 6 ezer kilométert kell utazni a min­tákkal, pedig szigorú intézkedések szabályozzák az üzemanyaggal való takarékosságot. ■ A fentieken kívül milyen miNo kát végeznek még a mezőgazdasági üzemeknek? — Mi végezzük az Istállók fertőt­lenítését, a légy-, patkány- és egér­­irtást Is, bár intézetünknek vélemé­nyem szerint ennél fontosabb fel­adatkört kellene betölteni. Állategész­ségügyi központunk kórháza és labo­ratóriuma több milliós értékű. Ezt a nagyszerű épületkomplexumot és a sok tapasztalattal rendelkező szak­embereket eredményesebben kellene kihasználni szocialista mezőgazdasá­gunk termelésének a fellendítésében. BÖJTÖS JÄNOS Nyugdíjas kádármester előnyös fel­tételek mellett hordók és fakádak készítését, s azok javítását vállalja. Érdeklődni írásban vagy személyesen a következő címen lehet: BALÁZS GÉZA 980 22 Veľký Blh ni. Družstevná, č. 252

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom