Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-13 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 13. 2 TANÁCSKOZOTT A SZLOVÁKIÁI IRÖK SZÖVETSÉGÉNEK IV. KONGRESSZUSA PETER COLOTKA: Forradalmi optimizmus hassa át az alkotokat és műveiket Március 2-án Bratislavában megtartotta IV. kongresszusát a Szlovákiai bők Szövetsége. A tanácskozáson Peter Colotkának, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Szlovák SZK miniszterelnökének vezetésével részt vett az SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége. Az előző kongresszus óta végzett munkáról elhangzott beszámolót Ján SoloviC érdemes művész, a szövetség vezető titkára terjesztette elő. A beszámoló az irodalmi élet egyes területeinek eredményeit és problémáit összefoglalva kiemelte, hogy a szlovákiai Írók politikai és erkölcsi felelősségük tudatában járulnak hozzá szocialista társadalmunk további fejlesztéséhez. A küldötteket tájékoztatták, hogy a Nové slovo mellékleteként rövidesen szlovák irodalmi hetilap jelenik meg. A vitát megelőzően Peter Colotka eltvárs köszöntötte a kongresszust, átadta Gustáv Husák és Jozef Lenárt elvtárs üdvözletét. Beszédében hangoztatta: Kultúránk szocialista reneszánszának tanúi vagyunk, kulturális életünk minden területén új értékek születtek. Olyan alkotások láttak napvilágot, amelyekre méltán figyeltek fel hazánkban és külföldön is. Örömmel nyugtázzuk, hogy Íróink és művészeink döntő többsége haladó és forradalmi hagyományainkból merítve ,a válságos évek tapasztalatait is szem előtt tartva szilárdan a szocializmus talaján áll, s elkötelezett alkotó munkával cselekvőén vesz részt fejlett szocialista társadalmunk további anyagi és szellemi gazdagításában. Peter Colotka beszédében megjegyezte: teljes mértékben egyetértünk önökkel ,hogy az életben felbukkanó konfliktusokat, nehézségeket nem lehet megkerülni, ezekről beszélni kell, ezeket meg kell oldani, tehát nem volna helyes, ha irodalmunk minderről hallgatna. Érvényes azonban az a követelmény, hogy az alkotókat és műveiket forradalmi optimizmus hassa át, mely a szocializmus építőinek oly sajátos vonása. A kongresszus a vitát követően megválasztotta a szövetség új vezetőségének 23 tagját, öt póttagját, az öttagú ellenőrző bizottságot, valamint a Csehszlovák Írószövetség II. kongresszusán részt vevő 75 küldöttet. A részvevők levelet Intéztek a kongresszusról a CSKP Központi Bizottságához és az SZLKP Központi Bizottságához. Az önállóság együtt jár a felelősséggel (Folytatás az 1. oldalról) Я Ha az ilyen anyagi feltételek mellettt növelni akarjuk a termelést (ami a társadalom növekvő szükségleteinek fedezéséhez okvetlenül szükséges), akkor egy tonna abraktakarmánybői több húst, tejet és tojást, egy tonna műtrágyával több gabonát, takarmányt és egyéb növényt kell termelnünk, mint eddig, jobban ki keli használnunk a rendelkezésre álló gépeket, és olcsóbban keli megvalósítanunk az építkezéseket. Egyszóval csökkenteni kell a termékegységre asámftott fajlagos költségeket. Ha valamelyik mezőgazdasági nagyüzem nem haladna a hatékony belter] esítésnek ezen az útján, s a termelés növelését továbbra Is extenzlv módon biztosítaná az anyagráfordltás fajlagos költségeinek növekedése mellett, úgy nem maradna elég pénze эет a bérekre, sem a jutalmakra, sem a fejlesztés biztosítására. Ilyen az Irányítás új szabályainak a törvénye. Ezért a termelési feladatok teljesítéséhez teljesen újszerűén kell viszonyulni. Azt a kérdést a takarmánytermesztésben közelebbről is megvilágíthatjuk. Az előző ötéves tervidőszakban rohamoean növekedett az állati termékek termelése, de extenzlv úton, vagyis nem csökkent a termékegységre felhasznált takarmány mennyisége. Ennek következtében magasan túlléptük a tervezett takarmánybehozatalt. Ugyanakkor az állattenyésztési termelésért felelős dolgozóknál eléggé sajátos légkör alakult ki: azt tekintették sikeres Igazgatónak, szövetkezeti elnöknek, zootechnikusnak vagy termelési Igazgatóhelyettesnek, aki a felsőbb szervnél utólagos takarmányjuttatást tudott kieszközölni az állami takarmányalapbél. Saját forrásokból Ez az út ma már nem Járható. A vállalatok és felsőbb Irányító szerveik meghatározott mennyiségű takarmányt kapnak a központi alapokból. Ha nem tudják biztosítani a termelési tervet saját takarmányaikból, vagy túllépik a fogyasztási normákat, további juttatásokban nem részesülhetnek, s a hiányt az állattenyésztési termelés, főleg a sertéstenyésztés csökkentésével kell megoldaniuk. Ezért a jövőben az állattenyésztés fejlesztésében a belső források mozgósítását kell előtérbe helyezni, vagyis a takarmánytermelés és a zootechnikai munka színvonalénak emelését. A vállalatokban új szemléletet kell érvényesíteni a takarmányalap biztosításában. Például fontolóra kellene venni, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben miként lehetne negyedével vagy harmadával csökkenteni az abraktakarmányfogyasztást a haznosság romlása nélkül. Hasonló feladatokkal kell megbirkózni a termelés további szakaszain Is. Az ipari trágyákkal való ellátás például lassúb ütemben fog növekedni, mint eddig, ezért a szövetkezetekben és az állami gazdaságok- 4 ban gondoskodni kell a szerves trágyák eddiginél jobb kihasználásáról, mert számos gazdaságban Igen jelentős tartalékok vannak. Hasonló feladattá vált a növényvédő szerek célszerűbb és takarékosabb felhasználása is. Bonyolult helyzetet kell megoldaniuk a gépesltőknek Is, hogy a gázolaj és a tüzelőanyagok rendelkezésre álló keretein belül jó minőségben gondoskodjanak a mezei munkák elvégzéséről, s hogy minimális legyen a melléküzemági termelésből származó bevételek csökkenése. Szabad utat az ónálló elszámolásnak Az Irányítást munka tökéletesítésében és hatékonyságának növelésében az alapvető feladatok közé tartozik a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer elmélyítése. Csak ezen az úton érhető el, hogy a kollektívák a szükséges mértékben érdekeltek legyenek a lehető legjobb gazdasági eredmények elérésében. A javadalmazási rendszer jól kiegészíti az önelszámolási rendszert, de nem helyettesítheti azt. Az irányítás új szabályai elegendő teret biztosítanak a mezőgazdasági nagyüzemek számára a kollektívák ég az egyének kezdeményezésének a mozgósítására. A gazdaságon belüli részlegek számára konkrétan meghatározhatják a jutalmazás formáit. Ebből a szempontból figyelemre méltó a brigádrendszerű önálló elszámolás rendszerének gyakorlati bevezetése a Szenei (Senec) Állami Gazdaságban. A vállalaton belüli részlegek számára meg lehet határozni az eredményprémiumokat a termelési és áruértékesítési feladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért, valamint az anyagok takarékos felhasználásáért. A vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer konkrét formáit és módszereit tovább kell fejleszteni, de minél nagyobb területen kell ezeket érvényesíteni. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva a tudományos-kutatási alapot megbíztuk, hogy dolgozza kt a vállalaton belüli önálló elszámolás új modelljét a szövetkezetek és az állami gazdaságok számára. Az új gazdasági feltételek között sok mindent meg kell változtatni az Irányítási munkában mind a mezőgazdasági nagyüzemekben, mind pedig a mezőgazdasági igazgatóságokon és a minisztériumokban. Változik a feladatok fontossági sorrendje, s új feladatok is előtérbe kerülnek. Ezeknek vissza kell tükröződniük a a vállalati tervekben, az adásvételi szerződésekben, a terv teljesítésére és a vállalatok fejlesztésére irányuló ésszerűsítési intézkedésekben, az operatív irányítási módszerekben, a személyi anyagi érdekeltség szempontjaiban, a prémiumrendszerekben, valamint a szocialista verseny irányzataiban ós értékelésében. Az új irányítási és ellenőrzési módszerek bevezetését nem lehet halogatni. Fontos szerepet játszik ebben a mezőgazdasági igazgatóságok, a párt- és szakszervezetek politikaiszervező munkája, valamint a jól szervezett gazdasági propaganda is, beleértve a dolgozók szakmai továbbképzését az irányítás minden szintjén, de főleg a termelés szakaszán. (Pravda.) [дуге ШШа ейюг A nagylégi (Lehnice) Csehszlovákia—NOK Barátság Efsz pártszervezete és gazdasági vezetősége tartósan ügyel arra, hogy megvalósuljon mezőgazdasági programunk — a gabonában való önellátottság fokozatos elérése és élelmiszertemelésl önellátottságunk további növelése. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek munkája azért arra Irányul, hogy valamennyi szövetkezeti tag helyesen felfogja a párt program-irányvonalának értelmét és lényegét, hogy minden egyes párttag és tagjelölt ráhakson a munkaközösségekre, teljesítsék a felemelt mezőgazdasági feladatokat. Mierovo, Nagypaka (Veľká Рака) és Nagylég (Lehnice) egységes földművesszövetkezeteinek kommunistái és többi tagjai egy évvel ezelőtt határozták el, hogy mezőgazdasági nagyvállalatban fognak össze. A terv kivitelezői a kommunisták voltak, akik egyéni agitáciőval nyerték meg a szövetkezeti tagokat az integrálódási folyamat sikeres megvalósítására. Nagy figyelmet szenteltünk az irányítás formáinak, hogy elejét vegyük számos problémának. Az ágazati irányítás formáját választottuk tekintet nélkül arra, hogy az előzó szövetkezetekben több helyütt folyt a termelés. Ezzel meg akartuk akadályozni, hogy több „gazdasági vállalat“ alakuljon ki a nagyvállalatban, s a lehető legjobb feltételeket akartuk teremteni a munkatermelékenység növelésére és az egyesült szövetkezet anyagi erőforrásainak jobb kihasználására. Négy szakaszt építettünk ki: növénytermesztési, állattenyésztési és műszaki szolgáltatási szakaszt, továbbá gazdasági alakulatot és a szövetkezeti elnök törzsalakulatait. A koncentráláskor tekintettel voltunk a szövetkezeti demokrácia maximális érvényesülésére. Egyes részleges kérdésekben az illetékességet szakaszok szerint a szövetkezeti részleg-taggyűlések vették át. Tizenhárom tagú vezetőséget választottak, amelyben minden egykori gazdasági egység képviseletet nyert. A többi szervek, mint a revíziós bizottság, a szociális bizottság és továbbiak az érvényes alapszabályoknak megfelelően Jöttek létre. A szövetkezet egész tevékenységét a gazdasági vezetőséget alkotó vezető funkcionáriusok Irányítják. Az egykori szövetkezetek termelési és gazdasági feltételeinek egyenlősége ellenére még egyesülésük előtt különbségek mutatkoztak a díjazásban. Ezért egységes normákat dolgoztunk ki, melyek főként a munkaviszony szilárdításában váltak be és hatásuk fokozott munkaaktívitásban mutatkozott. A tagok szociális ellátásáról sem feledkeztünk meg (például meleg étel munkahelyre szállítása, különféle üdülések). Az eddig eltelt időszakban állandóan javítottuk a szövetkezet szervezését és irányítását, hogy az egész mechanizmus menetének optimális változatát érjük el. E tevékenység súlypontja mindenekelőtt a szövetkezet irányítási rendszere modern és haladó elemienek érvényesítése és az irányítási folyamat hatékonnyá tétele volt. A párt vezető szerepének, a pártszervek és szervezetek befolyásának érvényesülésére négy alapszervezetet alakítottunk, melyek tevékenységét kilenc tagú üzemi pártbizottság koordinálja. A szövetkezetben a 118 párttag és tagjelölt döntő mozgósító erőt képvisel. Az egyesüléssel kapcsolatos tapasztalatok és az első eredmények azt mutatják, hogy a kommunisták és a többi szövetkezeti tagok a mezőgazdasági termelés intenzívvé tételéhez vezető helyes útra léptek. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezet fennállásának első évében a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen 1981-ben is teljesítette felvásárlási feladatait gabonából, kukoricából, tejből és húsbői. Sajnos, a növény terem esztési tervet nem sikerült maradéktalanul teljesítenünk. Az eredmények elérésében nagy része volt a dolgozók kezdeményezésének és a szocialista versenynek. A szövetkezetben 86 dolgozót tömörítő nyolc szocialista brigád dolgozik. Negyvenhatan a bronzérmet, 28-an az ezüstérmet érdemelték ki. Két tejtermelő munkaközösség az állattenyésztésben ér el kiváló eredményeket. Az ezüstérmes, kommunista Jurányi Ferenc vezette szocialista brigád például már évek óta rendszeresen teljesíti tervfeladatait. Hasonlóan Jó eredményeket ér el az ezüstérmes Mlkőczl elvtárs szocialista brigádjának közössége is. Becsületes munkáról és nagyfokú munkatermelékenységről tanúskodnak felvásárlási feladataink teljesítésének eredményei is. Ezzel 20 452 lakos évi húsfogyasztását, ’17 042 személy tej- és tejtermékellátását, 41870 személy kenyérgabona-ellátását biztosíthatnánk. Megemlítendő további, nem hagyományos termelvényeink termelési volumene is, például a lencse 187,1 tonna, az olajos repce 153,3 tonna, a zöldség 745 tonna, a szőlő 511 tonna, a korai burgonya 54 tonna. Cukorrépából tavaly több mint tíz és léi ezer tonnát szállítottunk további feldolgozásra. A szövetkezet kommunistái és töb* bi tagjai átérzik a gabonatermelési önellátottság elérése stratégiai céljá* nak jelentőségét. Annak ellenére, hogy a homokos földön gazdálkodik. Intenzifikáctős tényezőkkel, például öntözéssel, helyes agrotechnikával, kemizálással, a tudományos ismeretek felhasználásával búzából 5,02; kukoricából 5,03, árpából pedig 4,77 tonnás átlagos hektárhozamokat ér-* tünk el. Az eredmények ellenére nem tel* Jesítettük a tervfeladatokat a szemes termények termelésében. Ezért a szövetkezet párt- és gazdasági vezető* sége a dolgozók észrevételeire és ja* vaslatalra támaszkodva, behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, elemzi a termelést technológiát, általánosítja a tapasztalatokat és intézkedéseket Javasol a fogyatékosságok klküszöbö* lésére. A következő Időszak fő feladatait a CSKP XVI. kongresszusának megállapításai és program-irányvonala, valamint az SZLKP kongresszusa ha* tározzák meg. A nagylégi Csehszlo* vákia—NDK Barátság Efsz kommu* nistái és többi dolgozói saját feltété* leikre konkretizálták a kongresszusi dokumentumokat. Ezek rögzítik a konkrét feladatokat, melyeket a kommunisták és a többi dolgozók is Is* mernek. A hetedik ötéves tervidö* szakban — a hatodik ötéves tervidő* szakban elért átlaghoz képest — a növénytermelés 14 és az állattenyésztési termelés 7 százalékos növelését tervezük, s Így akarunk közelebb ke* rülnl az önellátottság stratégiai céljához. MOLNÁR MIHÄLY, az üzemi pártbizottság elnöke BELPOLITIKAI KOMMENTAR • Nagyobb felelősségei, következetesebb ellenőrzést A Ha programplakátok, népművelési rendezvények nem hívnák fel a figyelmet a még hűvös márciusi napokban, amikor a közeledő tavasz még csak Incselkedik, nem is gondolnánk arra, hogy Ideje felkészülni egyik nagy természeti kincsünk: érdelük védelmére. A statisztika szerint ugyanis tavasszal az erdőjárás, kirándulások megkezdésekor, majd a nyári, sokszor aszályos időszakban a leggyakoribbak a pusztító erdőtüzek. Ez pedig eleve riadőztat. Erdetnk természeti fontosságáról talán nem Is kell bővebben szólnunk, hozzátartoznak az egészséges környezethez, népgazdasági fontosságukat, pótolhatatlan szerepüket pedig az utóbbi Időkben született kormányintézkedések bizonyítják. Az erdőtűz nem kis dolog, nem olyasmi, mint egykor magános pajta leégése. Az erdőtűz, különösen nyáridőben nagy területre terjed ki, viszonylag gyorsan, lopakodva harapódzik el, orozva támad, s amikor a sűrű füstfellegekre felfigyelünk, sokszor mér késő. Az erdőtűz éppen természete és „mechanizmusa" miatt alattomos, veszélyes, s megelőzése jól megfontolt intézkedéseket követel. Ebből a szempontból pedig szükségszerűen előtérbe lép egy fontos szubjektív tényező — az emberi felelősségtudat. Az erdőtűz ugyanis nem önmagától keletkezik, bűnös kéz okozza, mely felelőtlenül akár egy égő cigarettavéget dob el. A statisztika rladóztat: tavaly 77. esetben fordult elő erdőégés, mely több mint 1 millió 200 ezer korona kárt okozott gazdaságunknak. Közvetlen oka elővigyázatlan gyom- és tarlóégés, gondatlan tűzrakás volt erdőkben vagy közelükben. Ennek megelőzése végett a tűzrendészet! főhatóság, valamint az Illetékes minisztérium rendelkezései fontos feladatokat rónak a helyi ós városi nemzeti bizottságokra a tűzesetek megakadályozása végett, hogy a közrendvédelmi bizottságokkal karöltve tegyenek Intézkedéseket erdőtüzek megakadályozására, népszerűsítsék az Ilyen Intézkedések jelentőségét és bírják rá betartásukra a lakosságot, megalkuvást nem ismérve vonják felelősségre a rendeletek ellen vétőket. Kötelességük további tilalmi táblák megfelelő elhelyezése, sajátos tűzoltő eszközök, szerszámok biztonságos elhelyezése bizonyos erdőkörzetekben stb., és természetesen, szükség esetén a lakosság mozgósítása erdőtűz megfékezésére. Ez lényegében a fő célja a márciusi propagandaakciónak. A „vörös kakas“ veszélye azonban más területeken is fenyeget. Lássuk a statisztikát: Szlovákiában tavaly 1300 tűzeset volt, 108 és fél millió korona közvetlen kárral, 51 személy vesztette életét, 155-en súlyos égési sebeket szenvedtek. Az átszámítás szerint naponta közel 300 ezer korona kárt okozó 3—4 tűzeset fordult elő, vagyis minden hatodik-hetedik érában jelentettek tüzet. A hivatásos tűzoltó egységek és az üzemi tűzoltók, továbbá önkéntesek hősies helytállását bizonyltja, hogy közel hárommilliárd korona veszélyeztetett értéket mentettek meg. A statisztikából az Is kitűnik, hogy tavaly 202-vel töb btűzvész pusztított és az okozott kár Is nagyobb volt —■ 64 millió koronával. Ez Szlovákiában történt. Orszáogs viszonylatban úgy fest a helyzet, hogy Csehszlovákiában tavaly 5172 tűzesetet registzráltak, melyek több mint 232 millió korona kárt okoztak. 1980-hoz viszonyítva 435-tel több tűzesetről van sző, bár a köz* vetlen kár több mint 70 millióval ki* sebb volt. Noha a szlovákiai tüzese* tek az országosnak a negyedrészét tették ki, aggasztó, hogy Szlovákia részaránya az országos károkban 45,8 százalék volt Ami különösen szembeötlő: a tűz* esetek számában vezetnek a mezö- és erdőgazdasági vállalatok — az 6 hatáskörükben tavaly 96 tüzeset for* dúlt elő, másfél millió korona közvetlen kárral. Műszaki hibák, helytelen technolő* giai kezelés és egyéb, gyakran „objektivnak“ minősített okok jócskán szerepelnek a tüzesetek előidézésében, ám 330 esetben az emberek, fel* nőtt személyek hanyagsága volt a bűnös, s ez anyagi kárban kifejezve több mint 33 millió koronát jelentett, nem szólván 23 kihunyt emberéletről, Továbbá 123 esetben felügyelet nél* kül hagyott gyerekek okoztak tüzet >—1 a kár közel hétmillió korona, kŕ* lencen odaégtek. Sorolhatnánk tovább, a tudományos elemzés széles skálájú. Minden eset* ben kivetíti a tetteseket, a felelős* ségtudat hiányát, a hanyagságot. Ugyanis a nagykürtösi (Veľký Krtlš) Plata textilraktárában közel négymii* Hó korona kárt okozó tűzesetet felügyelet nélkül csintalankodó gyere* kék Idézték elő. Egy bratislavai szövetkezeti raktárban a dohányzó raktáros okozott kétmillió korona kárral járó tüzet. A rémítő adatok most, a takarékossági intézkedések fényében, amikor még jobban meg kell becsülnünk azt, amivel rendelkezünk, különösen kidomborodnak és cselekvésre késztetnek. A gyakorlat követelménye: kitartó meggyőzés mellett következetes és megalkuvást nem ismerő felelősségre vonást! LÖRINCZ LÄSZLÖ хшзаз
