Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-09 / 1. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 198S. Január §. 12 iMiarailó gazdasagok reflektorfénvhen A mezőgazdasági termelés 7. ötéves tervidőszakra előirányzott fejlesztési programja szükségessé teszi mindazon tartalékok feltárását, amelyek a termelés intenzívebbé tételét célozzák. Közülük igen fontos, de egyben bonyolult feladat a lemaradó mezőgazdasági üzemek termelési és gazdálkodási színvonalának emelése és stabilizálása. Ennek szükségességét a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, s kimondta, hogy az irányító szervek nem lehetnek közömbösek a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredményeiben tapasztalt jelentős eltérésekkel szemben. E problémakör mielőbbi megoldása mindenkit a leghatékonyabb intézkedések és módszerek érvényesítésére kötelez. De nézzük meg közelebbről milyen potenciális tartalékok feltárásáról van szó. Ha a huzamosan lemaradó gazdaságok olyan eredményeket érnének el, mint a hasonló feltételek között gazdálkodó élenjáró mezőgazdasági üzemek, akkor Szlovákia viszonylatában növelni lehetne 99 ezer tonnával a gabona, 59 ezer tonnával a cukorrépa, 40 ezer tonnával a burgonya, 80 ezer tonnával az évelő takarmányok, 41 millió literrel a tej, 5 ezer 760 tonnával pedig a hústermelést. Ä lemaradó gazdaságok ökonómiai jellegű vonatkozásai külön figyelmet érdemelnek. A termelési folyamat intenzivebbé tételére fordított befektetések eltérő színvonala, valamint kihasználásuk alacsonyabb hatékonysága törvényszerűen visszahat a belüzemi gazdálkodás színvonalára is. A lemaradó gazdaságok kedvezőtlen jövedelmezősége <— amely a termelés alacsony hatékonyságának a következménye m hátráltatőan hat a munka minőségére, az emberek kezdeményezésére — főleg az irányításban.—, s a lemaradás további elmélyüléséhez vezet. 'Az SZL'KP KB Elnöksége, valamint й szlovák kormány múlt év Júniusában behatóan foglalkozott az átlagon aluli eredményeket elérő gazdaságok helyzetével. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a határozatok nyomán utasításokat adott ki a termelés intenzifikálási programjának megoldását elősegítő komplex Intézkedések megvalósítására. Az intézkedések fő célja az, hogy a 7. ötéves terv időszakában valamennyi Irányítási szinten fogjanak hozzá a termelés intenzifikálási programjának komplex megvalósításához, gyors ütemben teremtsék meg az ehhez szükséges feltételeket, szüntessék meg az egyes gazdaságok között a termelésben és a gazdálkodásban felmerülő indokolatlan aránytalanságokat, s szilárdítsák meg a lemaradó gazdaságok termelési színvonalát, S ökonómiai helyzetét. ÍH Nitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetői minden feltételt megteremtettek ez igényes feladatok sikeres megvalósítására. A lemaradó gazdaságok csoportjába öt mezőgazdasági üzem —i mégpedig a nevericei, a pohranicei, a Tesárské Mlynany-i, a topolóiankyi és a verebélyi (Vráble) szövetkezet : besorolását javasolták. A szövetkezetek vezetőivel ismertették az intézkedésekből eredő feladatokat. A termelés intenzifikálási programjának alapját a járás mezőgazdasági termelésének fejlesztési modellje képezi, s a program céljait globálisan a 7. ötéves tervben, valamint lebontva az évi végrehajtási tervekbe rögzítik. A hatékony segítségnyújtás érdekében a lemaradó gazdaságok számára a járási mezőgazdasági igazgatóság, a tudományos-kutató intézetek és a szolgáltató vállalatok szakembereiből álló csoportokat hoztak létre. Á termelés intenzifikálási programjának kidolgozását a kijelölt lemaradó gazdaságokban végzett részletes elemzés előzte meg. Ennek során feltárták a lemaradás okát, s a meghatározott mutatók szerint értékelték a termelés és a gazdálkodás színvonalát, a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemek eredményeihez, illetve a járási átlaghoz mérten. Az egyes mutatók közül elsősorban az állatok hasznosságát és az erőtakarmányok felhasználását vették figyelembe. Az elemzés alapján minden gazdaságban kidolgozták a termelés intenzifikálási programját és a megvalósításához szükséges komplex Intézkedéseket az egyes termelési részlegekre lebontották. A növénytermesztés szakaszán előtérbe került: az agrotechnikai eljárások, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem javítása, a vetésszerkezetben a belterjes kultúrnövények részarányának növelése, a hektárhozamok növelése és stabilizálása, valamint az állattenyésztés szükségletének összehangolása a tömegtakarmányok termelésével. Az állattenyésztésben a gazdasági állatok létszámának és hasznosságának növelését, a reprodukciós folyamat javítását, a tenyésztői munka és az állatgondozás színvonalának növeléséi, az állatok elhullásának mérséklését és az egységnyi termék kitermelésére fordított erőtakarmányfogyasztás csökkentését tűzték ki célul. A beruházások és a gépesítés terén a figyelem homlokterébe került a beruházások ütemének összehangolása a termelés intenzifikálási programjának követelményeivel, elsősorban az olcsóbb létesítmények építése, a régi istállók korszerűsítése, továbbá a kooperációs körzetek keretén belült és a belüzeml összpontosítás és szakosítás. A nem mezőgazdasági jellegű tevékenységben bővíteni akarják a célszerű melléküzemági termelést, a megfelelő munkalehetőségek biztosítása és a gazdaságok ökonómiai stabilizálása érdekében. A káder- és a szociális fejlesztésben biztosítják, hogy a vezető beosztásokba szakképzett emberek kerüljenek- A fiatalok megnyerését szorgalmazzák, s kedvező munka- és szociális feltételeket teremtenek a munkaerő stabilizálására. A közgazdaságban a munka termelékenységének és minőségének javítása, az anyagi befektetések, valamint az össztermelés ökonómiai hatékonyságának növelése, az önelszámoló rendszer elveinek érvényesítése >—i az egyes belüzeml részlegek szerint i és az anyagi érdekeltség feltételeinek megalapozása kerül előtérbe. A termelés Intenzifikálási programjának megvalósítására irányuló intézkedések konkrétak, névreszólóak és határidőhöz kötöttek. Teljesítésüket üzemi és járási szinten egyaránt rendszeresen értékelik. Az előirányzott program értelmében 1985-ig rendezni és stabilizálni kell a lemaradó gazdaságok termelési és ökonómiai helyzetét. A program megvalósítása feltételezi a gazdaságok jövedelmének 9,7—13 százalékos növekedését, amely 1980-ban 3,8—10 százalék között ingadozott. Az igényes feladatok megvalósításában a szolgáltató vállalatok — elsősorban az agrokémiai vállalat, a járási állategészségügyi szolgálat, a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat, valamint a gép- ős traktorállomások és az Agrotechnika járási kirendeltsége — Is érdekeltek. Elvárjuk tőlük, hogy aktív tevékenységükkel hozzájáruljanak a lemaradó gazdaságok termelési és gazdasági eredményeinek javításához és stabilizálásához. JOZEF LUKÄC mérnök, a járási mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója Aszex-feromon csapdák üzemelésének eddigi tapasztalatairól többször beszámoltunk lapunk hasábjain. Ismertettük a csapdatípussal, a rögzítési magassággal kapcsolatos kísérleti eredményeket, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségét. Most a kísérletek 4. évi tapasztalatairól számolunk be. A kísérletek ellenére a szex-feromon csapdák gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban több nyitott kérdés maradt. Egyik az, hogy a feromon hiánya miatt nem végezhettük el a tarka és a nyerges szőlőmoly előfordulásának feltérképezését. Ennek következtében helyenkénti előfordulásukat és egymás közti arányukat sem ismertük. További kísérleteket folytattunk, hogy megtudjuk szükséges-e a jövőben mindenütt mindkét szőlőmotyfajtát vonzó csapdákat üzemeltetni, vagy elegendő-e lesz csak a tarka vagy a nyerges szőlőmolyokat vonzó csapdákat alkalmazni. Tavaly a kérdés tisztázására a modrai kutatóállomáson üzemelő csapdák mellett a nyugat-szlovőkiai kerület hat járásának húsz szőlőültetvényében figyeltük mindkét szőlőmoly repülésének gyakoriságát. A feromoncsapdák fogáseredményei alapján megállapítottuk, hogy az előző évekkel szemben, amikor túlsályban volt a tarka szőlőmolyok előfordulási aránya, az idén a nyerges szőlőmolyok nemzedékének sűrűsége emelkedett. A feromoncsapdák fogáseredményeiben mind a tarka, mind pedig a nyerges szőlőmoiy esetében jelentős ertérések voltak. Míg például Dercsikán (Jurová) — dunaszerdahelyi járás — és Senkvicén — Bratislava-vidéke járás — egy-egy csapda átlagéban 2 ezer 994, illetve 2 ezer 12B tarka szőlőmolyt találtak, addig egy modrai megfigyelőhelyen csupán ötvenhatot. A nyerges szőlőmolyokat vonzó csapdákban általában kisebb egyedszámot észleltek. Legtöbb nyergespillét — 730-at — Budmericén (Bratislava-vidéke járás) fogták. Ezzel szemben Bősön (Gabélkovo), Dercsikán és Nagymegyeren (Galovo) a szőlőültetvényekben elhelyezett csapdákban aránylag kevés nyerges szőlőmolyt észleltek. Akadtak azonban olyan megfigyelőhelyek is — főleg a Kis-Kárpátok lejtőin >—, ahol a nyerges szőlőmolyok létszáma meghaladta a tarka szőlőmolyét. A feromoncsapdák tavalyi fogáseredményei alapján a nyugat-szlovákiai kerület szőlőültetvényeiben a tarka, de párhuzamosan a nyerges szőlőmolyok rajzását is figyelni kell. Kivételt csupán a csallóközi szőlőültetvények képeznének, ahol elegendő lesz csak a nyerges szőiőmolyt vonzó csapdát alkalmazni. A további kísérletek arra irányulnak, hogy megállapítsuk, mennyiben befolyásolja az alkalmazott csapdatípus a fogóseredményeket. Kétéves eredményei; alapján megállapítottuk, hogy a „több tengelyes“ csapdatípusban (Montedison), — tehát abban a típusban, melyen keresztül a szél minden irányból áthatolhat — majdnem mindig több pillét találtunk, mint az „egytengelyes“ ((Stuttgart Etokap) típusú csapdákban. Az „egytengelyes“ csapdák használata esetén ezért célszerű, ha a drót irányában és a drótra merőlegesen rögzítjük ezeket. A harmadik kérdés, melynek tisztázására folytak a kísérletek, a csapHK " -e A többtengelyes — Montedison — sex-feromon csapda Szex-feromn csapdik a szfiiészetben dák elhelyezési magasságát illette. Az 188-as év esős, hideg és szeles időjárási viszonyai általában nem kedveztek a szőlőmolyok repülésének. Ennek következtében a föld közelében — 40—50 cm magasságban — elhelyezett egytengelyű csapdák sokkal több pillét fogtak, mint a magasabban — 120—150 cm magasságban — rögzített csapdák. Tavaly, amikor hozzávetőlegesen május 10-tőI a repülés feltételei az előző évnél sokkal kedvezőbben alakultak, a 120—150 centiméteres magasságban rögzített csapdákban a szőlőmolyok előfordulási aránya nagyobb volt. A második lepkenemzedék megfigyelésére — mindkét évben — egyértelműen a magasabban elhelyezett csapdák jobban érvényesültek. A „többtengelyes“ csapdák esetében mindkét évben a magasabban elhelyezett csapdákban több pillét észleltek. Mivel az időjárási viszonyokat nem lehet előre megjósolni, mindkét lehetőséggel számolni kell. Tehát az első nemzedék repülésének idején az egytengelyű csapdák egy részét a föld közelében, másik részét pedig magasabban rögzítve kell üzemeltetni. A fogáseredmények kiértékelésével kapcsolatban meg kelt jegyezni, hogy a feromnn-csapdák fogáseredményei nem tükrözik teljes mértékben a természetben végbemenő tényleges repülést, mert csak a himnemű pilléket vonzzák és fogják, amelyek a nőstényekkel szemben 2—3 nappal korábban repülnek. A feromon-csapda fogáskulmináciőja nem jelenti a tényleges rajzási csúcsot, amely a valóságban a csapdák rajzási csúcsa után 2—3 nappal később következik be. Hangsúlyozni szükséges, hogy a szex-feromon csapdák gyakorlati körülmények között a szőlőmolyok rajzásának a követésére, s csupán a védekezési időpont meghatározására szolgálnak. A feromon csapdák fogáseredményeiből nem lehet előre meghatározni a szőlő károsodásának mór* tékát. Azt tudjnk, bogy ha a szőlőmolyok csak kis számban fordulnak elő a csapdákban, akkor is nagy károk keletkezhetnek, s ellenkezőleg a nagy számú pillefogást nem mindig követte számottevő kár. A kutatók a feromonok biológiai védekezésre való felhasználási lehetőségével is foglalkoznak. Ezeknek egyike az úgynevezett konfúziós módszer. Lényege az, hogy a szőlőültetvényt annyira telítik a hímeket vonzó feroinon-illattal, hogy ezek elvesztik tájékozódókápességüket és nem találják meg a nőstényeket. Elmarad a párzás és ennek következtében a megtermékenyítés és a peterakás. A feromon két vékony kb. fél cm széles akryl szalag közé elhelyezett porózns masszába van beágyazva. A csalogató szalagot a szőlő támberendezésére függesztik ki. A módszer üzemi viszonyok közt egyelőre nem alkalmazható. A szex-feromon csapdák használatának gazdaságossága, ma már nem képezi vita tárgyát. Hat feromoncsapda beszerzési és üzemelési költsége — 50—60 hektár síkterületfi, szőlőültetvényre számítva — nem kerül többe egy mázsa szőlő értékesítést éránál. A befektetés tehát a töredékét sem jelenti annak a termésveezteségnek, melyet az idejében el nem végzett védekezés akozhat. Az optimális védekezési időpont meghatározása emellett módot nyújt a vegyszeres védekezések számának csökkentésére is, sőt esetenként — ha a csapdák nem jelzik a szőlőmoly előfordulását — mellőzésére is. A szexferomon csapdát ma a szőlőmolyok elleni védekezés legkisebb befektetést igénylő, de a legjobban kamatozható intézkedésének tekinthetjük. RENCSÉS VÍLM0S, e Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Modrai Kntatóállomáeának dolgozója A tőgygyulladás megelőzése és gyógyítása A tehenészetben egyik legelterjedtebb és legtöbb gazdasági kárt okozó megbetegedés a „mastitis“, vagy ahogyan a gyakorlatban nevezik, a tejmirtgyek gyulladásos megbetegedése. Kialakulását mindazon tényezők Idézik elő, amelyek a tőgyben kárt okoznak, gyengítik annak a fertőzésekkel szembeni yédekezőképességét, vagy terjesztik a fertőző baktériumokat. A legyakoribb hajlamosító tényezők: hibás fejőberendezés, rossz fejéstechnika, kedvezőtlen tartáskörülmények, valamint takarmányozást hibák. A betegséget közvetlenül mikroszervezetek > főleg baktériumok — okozzák, melyek a tejcsatornán keresztül a sérült tőgynegyedbe hatolnak, s ott elszaporodva anyagcseretermékeikkel helyi vagy általános betegségtüneteket váltanak ki. A mastitis lefolyása, következményei, a védekezés és a győgykzelés módja a fertőzés fokától, és a betegséget előidéző kórokozóktól függően változik. A helyes gyógymód a kórokozó meghatározása után alakítható ki. így például ha Staphylococcusok a kórokozók, a betegség antibiotikumokkal gyógyítható. Amennyiben a betegséget erjedés idézi elő, az antibiotikumos kezelés hatástalan, sőt káros hatású is lehet. A tőgygyulladásnak a gyakorlatban akut, krónikus és szubklinikai formáit különböztetik meg. Az akut tőgygyulladás tünetei szembetűnőek: pelyhes, véres tej, gyulladt kemény tőgy. Súlyosabb fertőzés esetén az állat étvágytalan, lázas. Gyakori fellépése tartási vagy fejéstechnolőgiai hibára enged következtetni. A tünetek észlelésekor azonnali eljárásként a következőket kell alkalmazni: a tőgyet többször kíméletesen, de alaposan ki Is kell fejni. Ezzel a baktériumok által termelt „toxikus anyagokat“ és bomlástermékeket el lehat távolítani a mirigyszövetekből. A tőgynegyeűekből tejmin» tát kell venni a bakteriológiai vizsgálathoz. A bakteriológiai vizsgálat során meghatározzák a kórokozókat, s az egyes gyógyszerekre való érzékenységüket. A tejmintavétel előtt a tőgybimbók végét 80 százalékos alkohollal fertőtleníteni kell. Ezután lehet a tejmintát steril pórbaüvegbe fejni, majd haladéktalanul laboratóriumba küldeni. A beteg tehenek tejét külön kell kezelni. A további fertőzés megakadályozása érdekében a beteg állatot külön fejőgéppel vagy kézzel kell fejni. A krónikus tőgygyulladás a nem kigyőgyftott akut vagy szubklinikai megbetegedésből alakulhat ki. A tőgyben gyulladásos csomók, keményedések találhatók, a tejtermelés csökken. A tej összetétele általában nem változik. A krónikus tögygyulladásban szenvedő állatok állandó fertőzési veszélyt jelentenek az egész állományra. A gyógyítást ebben az esetben is a tejminta bakteorolőgiai vizsgálatának kell megelőznie. A gyógyszeres kezelés után annak eredményességéről ismételten meg kell győződni, mert a gyulladásos csomók gyakran megakadályozzák, hogy a gyógyszer mindenhová eljusson, így fertőzőképes kórokozók maradhatnak a mirigyszövetben. A tőgygyulladás szubklinikai formája 20—40-szer gyakoribb a klinikai formánál. Hatására a tejtermelés csökken, de a betegség csak a tej mikrobiológiai vizsgálatával mutatható ki. A kezelés elmaradása állandó veszélyt jelent az állomány tőgyének egészségére, mert akut- vagy krónikus tőgygyulladássá alakulhat át. Legeredményesebben a szárazonállás ideje alatt lehet győgyjjjejelni tartós hatású antibiotikummal. Dg, LÄSZLÖ LÄSZLÖ
