Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-08 / 32. szám
1981. augusztus 8. SZABAD FÖLDMŰVES » ___________________________11 Vegyiparunk fejlődése az Népgazdaságunk szerkezetében egyre növekedik a vegyipar jelentősége, mert hatékony segítője más jellegű iparágak, valamint szocialista mezőgazdaságunk műszaki és gazdasági fejlesztésének. Mezőgazdaságunkban a vegyipar termelést serkentő és növényvédő készítményei s egyben a korszerű gépi eszközök nagymértékben befolyásolják a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményességét. Hazánk vegyipara csakúgy, mint a külföld vegyipara az eltelt évtizedek alatt rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül. Ez abból is látható, hogy a vegyipar termelése a háború előtti valósághoz viszonyítva csaknem a harmincszorosára nőtt. A szocialista építés időszakában a vegyipari ágazatok egész sora jött létre, s ma érzékenyen befolyásolják hazánk úgyszólván minden iparágának fejlődési lendületét, s egyben a szocialista nemzetköziség keretében is előkelő helyet foglal el. Vegyiparunk manapság a műtrágyák egész sorozatát adja mezőgazdaságunknak. Megoldotta a szintetikus kaucsuk, a műszálak, a plasztok és a népgazdaságban nélkülözhetetlen más vegyikészítmények gyártását. Ebben a tekintetben az ipari szempontból legfejlettebb országok termelésével is vetekedik. A műszálak gyártása terén az ország egy lakosára levetítve vegyiparunk megelőzte az NSZK-t, Angliát, Olaszországot, és szintetikus kaucsuk gyártása tekintetében is hasonló pozíciókat foglal el. Az utóbbi évtized alatt hazánk az egy hektárra jutó mütrágyahasznos.itásban megelőzte Franciaországot, s ugyanarra a színvonalra került, mint a mezőgazdasági szempontból fejlett Dánia és más országok. Vegyipari termelésünk dinamizmusát jelentősen befolyásolta a Szovjetuniótól kapott nyersolaj és földgáz. A vegyipar termelése az első ötéves tervidőszakban például csak a hazai nyersanyagbázisra — főleg a barnaszén használatára — szorítkozott. Ennek a segítségével jött létre az alapozó vegyipar, és a tőkés importtól való fokozatos függetlenítés. Csak Így teremthettük meg a mezőgazdaság vegyszerellátásának feltételeit, ami a második ötéves tervidőszaktól kezdődően a mezőgazdaságban is lehetővé tette a szerkezetváltást, s egyben a szovjet nyersolaj vezeték megépítését, ami a harmadik ötéves tervidőszakban meggyorsította a szintetikus kaucsuk, továbbá a plasztok gyártásának fejlesztését és számottevő gyártókapacitás létrehozását. Abban az időszakban épült fel a kralupyi, a zálužíi vegyikombinát, Bratislavában a Slovnaft, Vágsellyén (Sala) a Duslo, a Chemko Strážskén stb. A karbamid gyártásához új alapnyagot, vagyis a földgázt és a nyersolajat hasznosították. Erőteljes lendületet kapott a műtrágyagyártás, s a minőség illetve a hatóanyagtartalom fokozatos javulása. További lehetőség nyílott a műszálak készítésére is. A nyersolaj vegyi úton történő feldolgozása akkoriban szabad utat nyitott a plasztok (polioleflnok, a polisztrén, a pollvinílchlorid) gyártására több vegyipari kombinátban. A hatvanas években rendkívüli módon korszerűsödött vegiparunk, s nem csupán a hazai kutatás, hanem a KGST tagországok, sőt licencek vásárlásával egyes nem szocialista országok eredményeire és ismereteire is támaszkodhatott. Eredményesen részt vehetett a vegyészet nemzetközi szintű fejlesztésében. Köztudott, hogy a CSKP XIV. kongresszusa megszabta a vegyipar fejlődésének irányát, vagyis azt, hogy termelésével és termékeivel hódítsa meg népgazdaságunk minden területét. Nem véletlen tehát, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a fő hangsúly a petrokémiai bázis, valamint a faanyagok feldolgozására alkalmas kapacitás kialakítására összpontosult. Hazánk ezzel az energiahordozók készlete tekintetében is némi előnyökre tett szert, ám a világméreteket öltő energetikai válság rendkívüli módon megnehezítette a külföld ingadozásaitól nem teljesen függetleníthető vegyiparunk alapanyag-beszerzési lehetőségeit. Ez az iparág az adott helyzettől eltekintve továbbra Is szilárd bázisa maradt népgazdaságunknak, ami főleg a CSKP XV. kongresszusát követő időszakban domborodott ki. A világ energetikai válsága kedvezőtlenül hatott minden energiaigényes Iparág fejlesztésére. Ezek között foglalt helyet a veglpar is. Emiatt ütemmódosításra került sor. Ugyanbkkor lényegesen javult a plasztok gyártókapacitása. Ebben a tekintetben jelentősen függetleníthettük magunkat a tőkés import áringadozásaitól, sőt a hazai szükségletek optimális kielégítésével egyidőben exportra is jutott bőven. Például a poleszti- Tínek gyártása több mint az ötszörösére szökött, és a szintetikus műszál gyártása s a gumigyártás terén is jelentős fejlődést értünk el. egyszerűtől a bonyolultig A hatodik ötéves tervidőszak éveiben a vegyipar közszükségleti termékeinek gyártása, illetve a hazai piac igényeinek kielégítése az előző ötéves tervidőszak dinamikájához viszonyítva további harmincegy százalékkal növekedett, s az utóbbi tíz évben az igények kielégítése a korlátozott külföldi behozatallal együtt csaknem megduplázódott. Ez Is jól bizonyítja, hogy tekintélyes szlvonalat értünk el a vegyipari készítmények felhasználásában. Társadalmunk a vegyipar második világháború uténi fejlesztésére több mint százharminc milliárd koronát fordított. Az utóbbi tíz évben pedig hetven milliárd korona értékben adtak át beruházásokat, mégsem értük el más fejlett országok beruházásának színvonalát. Ez azzal Indokolható, hogy egyes vegyipari ágazatok fejlesztési üteme az ismert okoknál fogva lelassult. Ezek közé tartozik a peszticidek és a gyógyszerek, valamint más készítmények gyártásának elhalasztása is. Örvendetes, hogy a korszerű vegyipar fejlesztési üteme a szocialista nemzetközösség országaiban az utóbbi évtizedekben felgyorsult. Ennek köszönhetően a szocialista országok vegyipara a világ vegyipari termékének egyharmadát adja, ami nígyon szép eredmény. Ebben a tekintetben a KGST egyes tagországai szép sikereket értek el, a kedvező energetikai és aiapanyaghelyzet kapcsán. A Román Szocialista Köztársaság a vegyipari termelés fejlesztése tekintetében például a Szovjetunió után a második helyre került, megelőzte hazánkat, a Lengyel Népköztársaságot és a Német Demokratikus Köztársaságot is. A KGST tagországok vegyiparának fejlődése kedvező hatást váltott ki a vegyi készítmények és nyersanyagok forgalmazása terén, tehát a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésében. Bebizonyosodott, hogy a minőségi vegyipari beruházás nyersanyagbázis és energiahordozók tekintetében nagy terheket rő némely tagországokra. Ez szükségessé tette, hogy a KGST keretében rendezzék a termékválaszték gyártását és kölcsönös előnyökre alapozott együttműködéssel szakosítsák a termelést. A hetvenes évek elején a KGST Vegyipari Állandó Bizottsága keretében létrehozták az INTERCHIM külkereskedelmi szervezetet, amely abban az időszakban az első Ilyen létesítmény volt a világon. A szervezet közreműködésével szerződésileg meghatározták, hogy a szocialista országokban milyen speciális vegyipari létesítményeket építsenek, de azt is meghatározták, hogy a szocialista országokban milyen legyen a termelés szakosítása. Ezt két vagy többoldali szerződésekkel támasztották alá. Ez nagymértékben segítette hazánk vegyipari gyártmányai külkereskedelmi mérlegének javulását, főleg a nyersanyagok áremelkedése, s az energetikai válság kedvező ellensúlyozására. A hetedik ötéves tervidőszakban a világpiaci helyzetnek népgazdaságunké gyakorolt hatása homloktérbe helyezte a gépipar és az energetikai bázis fejlesztésének szükségszerűségét, mert csak ez adhat jő lendületet a gazdasági felemelkedéshez. Az új energetikai alapok létrehozása megköveteli a következő években, hogy ezen a területen még nagyobb erőfeszítést fejtsünk ki. Csak Így elégíthető ki az ipar és a lakosság egyre növekvő igénye. A következő években azonban lassul a vegyipar fejlesztése, ami megköveteli, hogy az eddiginél hatékonyabban hasznosítsuk a rendelkezésre álló alapokat, nyersanyagokat, főleg a vegyipar ma már nélkülözhetetlen nyersanyagát képező nyersolajat és földgázt. A nyolcadik ötéves tervidőszakban — ami még a Jövő zenéje — vegyiparunknak mindennemű nyersanyagimportot csökkentenie kell a tőkés országokból, azonban a rendelkezésre álló petrokémiai bázis alapanyagainak racionálisabb kihasználásával tovább kell fejleszteni a vegyipar termelését, és feltétlenül teljesíteni kell az exportfeladatokat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a célkitűzéseket csökkentett beruházási kerettel vagyunk kénytelenek megvalósítani. Ez szükségessé teszi, hogy tovább mélyítsük kapcsolatainkat a szocialista nemzetközösség országaival, főleg a Szovjetunióval, mert csak tűlük várhatunk hatékony és önzetlen támogatást. Szükséges, hogy a KGST keretében az energetikai szempontból jelentős beruházások igényét a tagországok egyeztessék, s ezeket közös forrásokból építsék fel. Legutóbb az INCHEBA '81 nemzetközi vegyipari kiállításon már ez a szellem uralkodott. Előtérbe került a szakosításra alapozott' gyártási szerkezet stabilitása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás minden eddiginél nagyobb igénye. Ennek gyümölcsét a szocialista nemzetközösség országai szüretelik le. Hoksza István Rövidesen kivit nyit Az AGROKOMPLEX ’81 Országos Mezőgazdasági Kiállítás Nyitrán „önellátás az élelmezésben — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb feladata a hetedik ötéves tervidőszakban“ központi jelszó alatt augusztus 22-én nyílik meg. A kiállítás anyaga összesen 57 hektár területen kerül bemutatásra. Ebből az A, B, C pavilonok alapterülete 7 ezer 260, a többi kisebb fedett térségek alapterülete pedig 8 ezer 347 négyzetméter. A látogatók étkeztetésére a kiállítás szervező bizottsága 5 ezer 850 négyzetméter alapterületet tart fenn. Ebben az évben Is lehetőség nyílik arra, hogy a látogatók megtekintsék a kiállítási gazdaság állattartó telepeit, főleg a korszerű tehenészeti farmokat, és szakavatott tájékoztatók keretében megismerjék a telepek termelési eredményeit, üzemszervezését, a takarmányozás módját stb. Azok, akik a gépesítés és a takarmánygyártás korszerű módozataira kíváncsiak, ugyancsak lehetőséget kapnak rá, hogy megnézzék az erre berendezkedett központokat, továbbá a zöldség- és virágkertészetet, valamint a gazdaság agrokémiai központját Is. Az Idei kiádllítés hasonlóan, mint a korábbiak eszmei-tömegpolitikai mondanivalójával oktató és tájékoztató jelleggel bír. Ezzel a törekvéssel szorosan kapcsolódik a CSKP XVT. kongresszusa gazdaságfejlesztési új irányelveire, ezzel párhuzamosan a hetedik ötéves tervidőszak éveire meghatározott programtervezetre, továbbá a szocialista nemzetközösség keretében meghatározott céiokra. Az egyes témakörök gazdag tálalásban mutatják be a termelés dinamikus fejlesztésével párosuló gazdaságpolitikai célkitűzéseket és ezeknek jelentőségét, előtérbe helyezve az önellátásra való törekvést, vagyis az emberről — minden érték létrehozójáról —ч való fokozott gondoskodást« A vlzgazdasággal foglalkozó témakörnek a jelentősége sokrétűségénél íaeva.küJöi&s jsleníőséset nyer^Avíz ugyanis minden élőlénynek az életet jelenti, ezért gondoskodni kell állandó tisztántartásáról és ésszerű felhasználásáról. A víznek nagy jelentősége van a népgazdaság minden terülném Ennek kapcsán a kiállításon a nagy' szabású horgászati-halászati bemutatónak is nagy jelentősége lesz. A bemutató anyagát a horgászati és vadászati pavilonban tekinthetik meg az érdeklődők, s ennek szerves részét képezi a két pavilont övező vízterület is. A vízgazdaságt-halgazdasági témakörben érzékeltetik az SZHSZ áldozatkész munkáját, a sporthorgászat egészséget felújító jelentőségét, a hor* gászatl létesítmények s a halgazdaság, tehát a haltenyésztés és szaporítás, valamint az élővizek intenzív halasításának népgazdasági jelentősegét, és erre vonatkozó célkitűzésit, továbbá a halgazdálkodás korszerű eszközeit és módozatait is. -hab A napenergia hasznosítását célzó kollektorok, lassan bár, de tért hódítanak mezőgazdaságunkban is Sokak által óhajtott korszerű gépalkstás Fotó: -ha* íbaráti országok Ťermefás\ lapasžtalafcí ■ ERDŐSÍTÉSI program A Magyar Népköztársaságban az 1981—1985-ös években ötvenezer hektár területet erdősítenek. Déli szomszédaink — ahol az erdők területének aránya alig haladja túl az európai átlag felét — rendkívüli figyelmet szentelnek az erdősítésnek. A felszabadulás óta az erdők területe öt százalékkal nőtt, s jelenleg az összterület 17 százalékát alkotja. A hegyvidékeken tűlevelű fákat, az alföldeken, síkságokon pedig akác- és nyírfákat ültettek ki. Jelenleg Magyarországon hét és fél millió köbméter fát termelnek ki évente, ami kétszerese a háború eltöti Időszak valóságának. Az Idén, a hatodik ötéves tervidőszak első évében 8300 hektár területet erdősítenek. Az erdőgazdaság, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói az Idén előreláthatólag 270 millió fát ültetnek ki. ■ ÉLELMISZERIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-tagországok együttműködésének egyik távlati célprogramja a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érinti. A program rendkívüli jelentőséget ad az élelmiszeriparban használatos gépek és berendezések gyártásának kiszélesítésére, a KGST-országok közötti gyártási szakosodás adta lehetőségek hatékony és ésszerű kihasználására. A célprogram valóra váltásában a KGST-tagországok már megtették az első lépéseket. így például a cukorgyárak felszerelése az NDK-ból, a Lengyel Népközsársaságból és hazánkból származik. Magyarország jelentős exportőr a konzervgyárak berendezései tekintetében. Az NDK csokoládét gyártó gépsorokat, hazánk tejport gyártó üzemeket, sörgyárakat szállít, és még Így sorolhatnánk tovább. /К KGST-tagországok közös erőfeszítéseket fejtenek kt az élelmiszeripari kapacitások korszerűsítése és átépítése szakaszán is. Legnagyobb jelentőségű az az együttműködés, amely az új, nagy biológiai tápértékű élelmiszerek gyártását szorgalmazza, s az egyes országok éghajlati feltételeit is figyelembe veszi. /
